Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-26 / 72. szám
8. oldal Kamarai Elet 1998. március 26., csütörtök 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon: (36)429-890,429-891 - Telefax: (36)429-890 Hasznos tudnivalók vállalkozóknak Akik a szakmunkástanulók gyakorlati képzésével foglalkoznak Több hírben nyilvánosságra került, hogy a gazdasági kamarák törvényben előírt kötelezettség alapján idén megkezdik a gyakorlati képzési helyek ellenőrzését. Az ellenőrzést kamarai és iskolai szakemberek a gazdasági kamarák felkérésére a három gazdasági kamara megegyezése alapján központi útmutató szerint végzik. Az ellenőrzés során adatlapok kerülnek kitöltésre, mely adatok egy része az országos nyilvántartást is segíti. Az ellenőrök már az első napokban több olyan kérdéssel találkoztak, amelyek megválaszolása a jövőre nézve is fontos. Ezért a leggyakrabban felvetődő kérdésekre az újság hasábjain is válaszolunk. Reméljük, hogy a leírtak segítik a vállalkozókat a gyakorlati szakképzésben való eligazodásban. I. A gyakorlati szakképzés rendszere: A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 15. paragrafus (3) bekezdése szerint gyakorlati oktatás folyhat 1./ szakképző iskolában (iskolai tanműhelyben), 2./ a vállalkozó és az iskola közötti megállapodás alapján, illetve 3./ az iskola és a tanuló, valamint a szülő által a kamara előtt aláírt tanulószerződés alapján. A szakképzési törvény 29. paragrafus (1) bekezdése szerint: „A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerződés kötési szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Ha a tanuló- szerződés megkötését az illetékes területi gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési kötelezettség alól.” A szakképzési törvény 32. paragrafus (1). bekezdése szerint tanuló- szerződést az a tanuló köthet, aki a./ a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett (vagyis: 16. életévét betöltötte) és b./ a szakképzettségre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel. A szakképzési törvény 44. paragrafus (1H2) bekezdése szerint: A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni. A tanuló pénzbeni juttatásának havi mértéke - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a mindenkori minimálbér legalább tíz százaléka. A 223/1997. (XII. 8.) Kormány- rendelet szerint jelenleg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 1998. január 1-jétől kezdődő hatály- lyal 19.500 forint, így a fizetendő pénzbeli juttatás legalacsonyabb összege: havi 1950 forint fejenként. Gazdálkodó (egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás) által fenntartott gyakorlati képzőhelyen tanuló tehát csak iskolával kötött megállapodás vagy a kamara előtt megkötött tanulószerződés alapján oktatható! II. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos adózási szabályok: Mi vonatkozik a tanulóra?- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 3. paragrafus 24. pontja a tanulószerződés alapján nyújtott pénzbeni juttatást „ösztöndíj”-nak minősíti, ezért önmagában nem adóköteles, de amennyiben a tanuló egyéb jövedelemmel is rendelkezik - az összevont adóalap része, de a rá eső adó összege a számított adót csökkenti (SZJA törvény 34. paragrafusa). Ösztöndíj után adóelőleget levonni nem kell (SZJA törvény 46. paragrafus (4) bekezdése.) Milyen kedvezményre jogosult a gyakorlati képzést végző vállalkozó? Az SZJA törvény 49/B. paragrafus (6) a-b./ pontjai szerint: a vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető... a) szakképző iskolai tanulóval kötött, jogszabályban meghatározott tanuló- szerződés alapján, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén személyenként havi 6000 forint összeggel (A gyakorlati képzést végző vállalkozó tehát csak abban az esetben jogosult az adókedvezmény igénybevételére, ha rendelkezik' iskolai megállapodással vagy tanulószerződéssel!). Továbbá b./ a vállalkozói bevétel a fentiek szerint csökkenthető a 12 hónapon keresztül fizetett társadalombiztosítási járulék összegével, amennyiben a vállalkozó a sikeres szakmai vizsgát tett tanulót folyamatosan továbbfoglalkoztatja. III. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos társadalombiztosítási szabályok: A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. paragrafus (1) c. pontja szerint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosított. A biztosított fogalma nem csupán a járulékfizetésnél fontos, csak a biztosítottnak minősülő személy jogosult ugyanis a társadalombiztosítás valamennyi ellátására. E személyeket - így a tanulószerződés alapján biztosított szakképző iskolai tanulót is - nevezhetjük „teljes körű társadalom- biztosításra jogosultaknak” is. Milyen tb-juttatások járnak a tanulónak, mint „teljes körű biztosítottnak” a tanulószerződés alapján? a. / egészségbiztosítási ellátások:- egészségügyi szolgáltatás, - pénzbeli ellátások (terhessségi, gyermekágyi segély, táppénz), - baleseti ellátások (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járandék). b. / társadalombiztosítási nyugellátás:- öregségi nyugdíj, - rokkantsági nyugdíj, - hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátás). Fontos szabály: A tanulószerződés alapján a szakképző iskolában töltött tanulói jogviszony időtartama a tanuló számára nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül! (lásd: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 37. paragrafus (1.). Milyen kötelezettségeket kell teljesíteni a társadalombiztosítás felé? 1./ A gyakorlati képzést végző vállalkozó kötelezettségei: A társadalombiztosítás szempontjából a tanulónak járó pénzbeli juttatás (legalacsonyabb összege: havonta 1950 forint fejenként.) - az erre vonatkozó speciális szabály hiányában - munkabérnek minősül, utána a gyakorlati képzést végző vállalkozó - kvázi munkáltató - 39 százalék társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett (ebből a nyugdíjrendszerre 24 százalék jut, az Egészségbiztosítási Alapot pedig 15 százalék illeti meg.) 2./ A tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részesülő tanuló kötelezettsége: A tanuló - mint biztosított - 1998. január 1-jétől 3 százalék egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. A nyugdíjjárulék mértéke attól függ, hogy a biztosított kötelezően vagy önkéntesen valamely magánnyugdíjpénztár tagjává vált-e vagy sem. Aki nem tagja magány- nyugdíj-pénztámak, 1998. január 1- jétől 7 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A magánnyugdíj-pénztári tagok 1998. január 1-jétől 1 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek, továbbá az általuk választott magánnyugdíjpénztárba 6 százalékos tagdíjat is kötelesek fizetni. IV. egyéb kötelezettségek: Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról? Az egészségügyi hozzájárulást a foglalkoztatónak kell megfizetni a munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződés) foglalkoztatott személyek után. A szakképzésben résztvevő tanulók helyzete különleges: nem munkaviszonyban, hanem tanulói jogviszonyban állnak, ezért utánuk egészségügyi hozzájárulást (melynek összege egyébként 1998. február 1 -jétől havi 2100 forint) fizetni nem kell! Kinek és hogyan kell fizetni a szakképzési hozzájárulást? A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény 2. paragrafus (1) a, e pontjai szerint fizetésre kötelezett a belföldi székhelyű gazdasági társaság (bt., kft. stb.), valamint az SZJA törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, ha magánszemélyi munka- viszony keretében foglalkoztat. A szakképzési hozzájárulás alapja a kifizetett bérköltség 1,5 százaléka. A szakképzési hozzájárulás teljesítésének módjai: a. / az 1,5 százalék mértékű hozzájárulás bevallásával és megfizetésével. b. / gyakorlati képzés megszervezésével (iskolai megállapodás vagy tanulószerződés alapján) c. / gyakorlati szakképző iskola számára - együttműködési megállapodás alapján - nyújtott támogatás adásával, mely támogatás a bruttó kötelezettség 75 százaléka mértékéig vehető figyelembe kötelezettséget csökkentő tételként. A tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettnek az I. fél évre vonatkozóan előleget kell fizetnie, melynek mértékét az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény vonatkozó szabályai szerint kell bevallani és befizetni. Befizetési határidők: a./1. fél évre vonatkozóan: a félévet követő hónap 20. napja. b./ II. fél évre vonatkozóan a tárgyévet követő év február 15. napja. A törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást egyéb ráfordításként kell elszámolni. Fontos szabály: A hozzájárulás fizetésére kötelezett nyilvános pályázat útján a szakképzés területén végrehajtandó beruházások, tárgyi eszköz-beszerzések céljára támogatást kaphat a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből! Üzleti ajánlatok 811 2461 Esztergálási, maró- és hegesztési munkák elvégzésében érdekelt cégeket keres német üzletember, a bérmunka mint alternatíva, szóba jöhet. 811 2466 Szaúdi építőipari vállalat építőgépek és építőanyagok gyártóival szeremé felvenni a kapcsolatot vétel céljából. 811 2471 Török kötöttáru- gyár használt kötőgépeket venne (zokni-, sík- és körkötőgépeket). 811 2472 Ajándéktárgyakat és dekorációs cikkeket (porcelán, kézimunka stb.) keres amerikai cég. Agria környezetvédelmi konferencia Egerben rendezik április 27-29-én az Agria környezetvédelmi konferenciát. Helyszín: Eger Hotel, Szálloda utca 1. Jelentkezési határidő: március 31. Részletes program és jelentkezési lap megtalálható a Heves Megyei Kézműves Kamaránál Egerben, a Hadnagy út 6. szám alatt. Telefon: 429-890. Továbbképzés Münsterben Június 14-től június 26-ig az elektrotechnikusoknak továbbképzést tartanak a németországi Münsterben. Jelentkezési határidő: március 30. Részletes információ: Heves Megyei Kézműves Kamara Eger, Hadnagy út 6. Telefon: 36/429-892.. ..................... 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Sokat segíthetne a gazda-kataszter Gyöngyös, Gyöngyöspata és Gyöngyöstarján gazdajegyzője Székely Zoltán. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karán végzett 1981-ben. Mint borász, évekig dolgozott az egykori patai szövetkezetben, ahol nagyüzemi gyakorlatot szerzett. A mátraaljai borvidék hírneves településein 1994 nyarától látja el a gazdajegyzői feladatokat.- Csaknem ötezer gazda tartozik hozzám - mondja Székely Zoltán. - Ez nagy felelősséget jelent. Tavaly komoly erőfeszítést jelentett az őstermelői igazolványok kiadása. De szeretem ezt a munkát, mert bizalmi feladatot jelent. Amikor a gazdák például adótanácsért keresnek meg, vagy állami támogatásért pályáznak. Örülök, hogy az elmúlt három évben a térségünkben mintegy 250 hektáron telepítettek új gyümölcsöst, főleg kajszi- és őszibarackot, valamint almát. Én is telepítettem a családommal húsz hektáron.- Mi okozott kudarcot az eddigi munkája során?- A szakmai törvények nem teljesen kimunkáltak, emiatt gond van az alkalmazásukkal. Az állami támogatásokra igényelhető pályázatok pedig túl bürokratikusak. Nagyon nehezen értik meg a gazdák a feltételeket, ezért sokat kell magyaráznom, de szívesen teszem, mert az eredménye közös öröm.-Mit szeretne magvalósítani?- Jó lenne, ha a két-három hektár területtel rendelkező gazdákról is pontos katasztert készíthetnénk, amely megfelelő nyilvántartást jelentene. Ilyen az Európai Unió országaiban már van, jó lenne nekünk is bevezetni. Ebben szeretnék közreműködni.-Lesz-e szakmai utód a családjában?- Két gyermekem van, és a tízéves fiam már érdeklődik a mezőgazdaság iránt. A traktorvezetést is próbálgatja. Bízom benne, hogy ezt a szép pályát választja. (m. k.) A gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítésének feltételei Drágultak az élelmiszerek A fogyasztói árak idén februárban 1,7 százalékkal emelkedtek. Ez a múlt év második hónapjához képest a fogyasztói árak 17,1 százalékos emelkedését jelenti - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Tavaly februárban a fogyasztói árak egyhavi emelkedése 2,2 százalék volt, míg az éves árdrágulás 18,8 százalékot tett ki. Az év első két hónapjában átlagosan 17,4 százalékkal voltak magasabbak az árak 1997 azonos időszakához képest. Kiemelkedően magas volt a friss zöldségek, főzelékfélék és a burgonya áremelkedése. Esetükben az árnövekedés 10,6, illetve 12,2 százalék volt. A liszt és a zsiradékok ára kisebb mértékben, a tojásé 12 százalékkal csökkent. Éves szinten az élelmiszereknél az áremelkedés 19 százalékos volt. Míg a zsiradékok 81, a burgonya 75, a friss zöldség 43, a hal 36, a sertéshús 34, az étkezési szalonna 33, a vaj és vajkrém 29, a szalámik és kolbászok 24-28 százalékkal kerültek többe idén februárban, mint tavaly ilyenkor. Az átlagosnál kisebb volt a drágulás a marha- és borjúhús (14 százalék), az étolaj (9 százalék), a rizs (8 százalék), a kenyér és péksütemény (7 százalék), a liszt és dara (8 százalék), valamint a cukor (6 százalék) esetében - derül ki a KSH jelentéséből. A mezőgazdasági termelő a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös és gyep művelési ágban mező- gazdasági termelési céllal megművelt föld talaj-előkészítési, vetési, ültetési, palántá- zási, növényápolási, növényvédelmi, talajerő-pótlási, tápanyag-ellátási, betakarítási munkálataihoz és a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz vásárolt és felhasznált gázolajmennyiség, illetve az e munkafázisok elvégzéséhez igénybe vett gépi bérmunkaszolgáltatás után jogosult jöve- dékiadó-visszatérítésre. Ennek feltétele, hogy a jogosult a gázolaj vásárlásáról vagy a gépi bérmunka-szolgáltatás Együttműködési megállapodást kötött Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter és Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetsége főtitkára. Ennek értelmében a szaktárca a mező- gazdasági biztosítás díjtámogatásának mértékét az idén 30 százalékkal emelte és kibővítette a jogosultak körét, a biztosítási szakemberek pedig közreműködtek a mezőgazdasági károk felmérésében. Mint Nagy Frigyes elmondta, tavaly csak nyolcezer gazdálkodó biztosította termését. Ezért a támogatás növelésének célja éppen az alig több mint 30 százalékos biztosított termelői kör további bővítése. A díjtámogatást ez évtől már nemcsak a növénytermesztők, hanem az állattartók és az erigénybevételéről saját nevére szóló számlával és a Megyei Földművelésügyi Hivatal igazolásával rendelkezzen. A gázolaj beszerzése csak adóraktári jövedéki vagy működési engedéllyel rendelkező forgalmazóktól történhet. A gépi bérmunka igénybevétele esetén a bérmunkát végző által kibocsátott számlán elkülönítetten kell hogy szerepeljen a tényleges üzemanyag-felhasználás mértéke és összege. A gázolaj visszaigénylésével kapcsolatos nyomtatványok a gazdajegyzőknél március 30-tól rendelkezésre állnak. A bevallások kitöltését gazdajegyzőink segítik. dőgazdálkodók is igénybe vehetik. A minisztérium félmillió forinttal támogatja a biztosítási szövetkezetek létrehozását is, amelyek az agrárbiztosítási piacon még csupán mintegy 2,5 százalékos részesedéssel bírnak, ám fejlődésük biztató. Ezeknek a támogatásoknak az odaítélése a megyei földművelésügyi hivatalokon keresztül történik. Az FM az idén először 700 millió forintot különített el a nem biztosítható elemi károk enyhítésére, amelyek odaítélésére tárcaközi bizottság fog javaslatot tenni. Amennyiben az összeget nem használnák fel, ez- a minisztérium tervei szerint- az évek során növekedhetne, s később a biztosítók is tenné-, nek hozzá. Agrárbiztosítási megállapodás Díjkedvezmény állattartóknak is Pályázat vezető gazdajegyzőnek A Heves Megyei Agrárkamara pályázatot hirdet vezető gazdajegyzői munkakör betöltésére. Feladata, hogy irányítsa a gazdajegyzői hálózatot és segítse a kamarai osztályok munkáját. A pályázat benyújtásának feltételei: agrártudományi egyetemi végzettség és/vagy gazdaságmérnöki képesítés, legalább ötéves szakmai gyakorlat. Munkadíjazás megegyezés szerint. A pályázatokat szakmai önéletrajzzal, erkölcsi bizonyítvánnyal, illetve bizonyítványmásolatokkal együtt a kamara titkárához, Szabó Józsefhez kell benyújtani április 10-ig. Cím: Heves Megyei Agrárkamara, 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Szarvasmarha-információs rendszer Nyilvántartásba vették a hazai tenyészeteket a Szarvasmarha-információs Rendszerbe. Ennek alapján minden született borjút regisztrálnak, ezáltal a tenyésztési, a termelési eredményeik és egészségi állapotuk pontosan nyomon követhető. Az ágazat minőségi fejlesztése érdekében erre azért is szükség van, mert az Európai Unióban 2003-tól vezetik be a márkázott termékekre vonatkozó minősítési rendszert. Ehhez pedig az állatok egyedi nyilvántartása az alap- feltétel.
