Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-20 / 67. szám

10. oldal Gyöngyösi Mozaik 1998. március 20., péntek A Fő téri tömbbelső rehabilitációja (Folytatás a 9. oldalról) Olyan formában, hogy a belső udvarok közhasználatú, ben­sőséges hangulatú terekként maradnak vissza. Az azóta eltelt nyolc évben sikerült megfelelő jogi hátteret teremteni a tömbbelső fel­élesztésére önálló telkek ki­alakításával, mely a hitelfelvé­tellel - vállalkozói alapon - történő megvalósulást is lehe­tővé teszi. Ezzel együtt elké­szült a kialakított telkeket el­látó teljes közműrendszer (víz, villany, szennyvíz, gáz, tele­fon...) és az új feltáró út tervei is, melyet az épületek elké­szülte után az önkormányzat szintén elkészíttet. A tömbbelső egységes, ma­gas színvonalú városesztétikai kezelése érdekében minden újonnan kialakított telekre a polgármesteri hivatal elvi épí­tési engedélyezési tervet ké­szíttetett, melyet a területen il­letékes elsőfokú építési ható­sággal, az Országos Műemlék­védelmi Hivatallal egyeztettek, és engedélyezésük folyamat­ban van. Ez egyrészt biztosítja a majdani építtetőket, hogy a tervek szerinti színterületet, épülettömeget jogi garanciák mellett építhessék meg, más­részt bemutatja, hogy a kiala­kított telkeken milyen és mek­kora épület helyezhető el funkcionális kötöttség nélkül. A tömbbelsőben épülő épü­letek mindegyikében lehet ke­reskedelem, vendéglátás, szol­gáltatás és iroda - orvosi ren­delő - funkcionális egységeket elhelyezni, többekben pedig lakásokat is. Összesen kb. 5000 négyzetméter épületterü­let építésére nyílik mód, mely Gyöngyös történelmi város­magjában soha vissza nem térő alkalom, ill. lehetőség. Ez még fokozottabban lesz érzékelhető az idegenforgalom már bein­dult, dinamikus fejlődésének tükrében, melynek fontos ál­lomásaként 1997 őszén meg­nyílt a Fő tér 10.-ben - magas európai színvonalon - a gyön­gyösi Tourinform-iroda. Jelen­tős vonzerőt fog képviselni a továbbiakban az ugyanezen épületbe, a volt Grassalkovich- palotába költöző városi könyv­tár az épület felújításának és bővítésének befejezése, illetve 1998. májusi átadását köve­tően. Az intézmény működését a belsőben kialakított olvasó­kért, díszpark fogja teljessé tenni. A kialakuló belső udvarok és az új belvárosi utca a még megvalósításra váró, impo­záns, új Fő térrel szoros egy­séget alkotva, lényegesen élőbb, nyüzsgőbb, mégis meg­hittebb, otthonosabb lesz, mint az országban már elkészült, Egerből, Győrből, Sopronból ismert példák. Ezek a hosszú­kás belső udvarok, mint a Fő tér kinyújtott karjai, érintik meg a régi Posta teret, mellyel ilyenformán szorosabb egysé­get fog alkotni. A Belvárosi utca kikötése a Mátyás király utcán keresztül a piac felé biz­tosítja a jó kapcsolatot. A bel­város életét tovább fogja szí­nesíteni a megújuló Bugát Pál tér és a Köztársaság téri piac. A Fő tér keleti oldala mögött kialakuló új beépítés így min­den bizonnyal nemcsak a vá­rosnak, hanem a belvárosnak is a központja lesz. Németi László főépítész A Mátrai Erőmű Rt. fejlesztései a város számára is jövőhatározóak A Déli Bánya bővítése egyik feltétele a munkahelyek megtartásának (Folytatás a 9. oldalról) A Mátrai Erőmű Részvénytár­saság életében jelentős válto­zást hozott az 1995. évi priva­tizáció, amelynek eredménye­ként a társaságnál 53,7 száza­lék tulajdonrészt szerzett a német RWE Energie/EVS kon­zorcium. A szakmai befektetők - akik összesen három magyar villamosenergia-ipari társa­ságban, a Mátrai Erőmű Rt.-n kívül a Budapesti Elektromos Művek Rt.-ben, az Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató Rt.-ben szereztek részesedést - jelentős szereplői az európai villamosipamak is. Fejlesztési tervek a lignitvagyonra Jelenleg a visontai, bükkábrá­nyi, illetve a karácsondi terület áll művelés alatt. Mindhárom külfejtés a Mátrai Erőmű tüze­lőanyag-ellátását biztosítja. A karácsondi előfordulás nyitó­árkának tekinthető a Kis Déli terület, melynek a 3-as számú főútig történő bővítése már ki­termelés alatt van. Az észak-magyarországi lignitvagyon energetikai hasz­nosítására két projekt megva­lósítását tervezik. A Mátrai Erőmű Rt. kétszer 100 MW-os blokkjának üzemeltetése mű­szaki állapotuk, illetve az en­gedélyek alapján 2003-ig le­hetséges. A háromszor 200 MW teljesítményű egységek működtetése azonban relatívan alacsony felújítási költséggel, a füstgáz-kéntelenítő létesíté­sével meghosszabbítható 2015-ig. A felújított 600 MW villamosenergia-termelő kapa­citás tüzelőanyag-ellátása a Visonta-térségi lignit-előfor­dulásokra, elsősorban a kará- csondira alapozható. Műszaki megoldások, kéndioxid-leválasztó... A Mátra-I. projekt néven is­mert fejlesztés az erőmű 3 db 200 MW-os blokkjának kor­szerűsítését, teljesítményének növelését és füstgáz-kéntele­nítő létesítését tartalmazza. A felújított blokkok további mű­szaki rekonstrukciójával (ret­rofit) a teljesítményük növel­hető, élettartamuk pedig 2015- ig meghosszabbítható. Az élettartam-növelő felújí­tások mellett a korszerű kör­nyezetvédelmi elvárások telje­sítése érdekében kéndioxid-le­választó berendezés építése valósul meg a tervek szerint. A füstgáz kéntartalmát vegyileg megkötő mészkő a kémiai fo­lyamat során kereskedelmi minőségű gipsszé alakul. Ez elsősorban az építőiparban hasznosítható. A projekt megvalósítási költsége 47 milliárd forint (ta­valyi árszinten), amelyből több mint 13 milliárd forint a kör­nyezetvédelmi előírások teljesí­tésére fordítódik. A terv saját finanszírozásban valósul meg. Ebből a 47 milliárd forintból mintegy 35 milliárd Magyar­országon, a magyar ipar meg­rendeléseként köthető le. Hol tart a tervek engedélyeztetése? Az erőmű-korszerűsítés és a füstgáz-kéntelenítő megvalósí­tási tanulmányai és környezeti hatásvizsgálatai még 1996. évben elkészültek. Az érintett hatóságok hozzájárultak a fej­lesztések megvalósításához. Az erőmű és a Magyar Vil­lamos Művek Rt. 1997 augusz­tusában aláírták a korszerűsí­tett blokkok által termelt vil­lamos energia adásvételére vonatkozó hosszú távú szerző­dést. Eszerint a Mátrai Erőmű évente 3000 GWh villamos áramot fog termelni, évi 5300 órás kihasználás mellett. Ezt az árammennyiséget az MVM Rt. 2015-ig meg is vásárolja. A Magyar Energia Hivatal előze­tes létesítési engedélye birto­kában 1997 második felében megtörtént a közösségtájékoz­tatás. Ennek keretében a tér­ségi községek és Gyöngyös város önkormányzata, kiemelt célcsoportjai, a községek ese­tén a teljes lakosság tájékozta­tást kapott részletekbe menően a fejlesztéseinket illetően, el­mondhatták elképzeléseiket, kéréseiket-kívánságaikat. Ezek nagy részét a részvény- társaság méltányolja is. A projekt rendelkezik a MÉH létesítési engedélyével, tervezési előkészítettsége alap­ján a beruházás azonnal meg­kezdhető, és a kéntelenítő épí­tésével együtt 2000 végéig be­fejezhető. A Déli Bánya bővítése munkahelymegtartó A fejlesztések megvalósításá­nak jelenleg legnagyobb kor­látja a tüzelőanyag biztosítását jelentő Déli Bánya bővítési munkálatainak megtorpanása a 3. számú főút mintegy 6-6,5 km-es szakaszának áthelyezési kérdése miatt. Azonban remél­jük, hogy a legjobb megol­dásra irányuló törekvésekkel a döntési munkát elősegíthetjük, s a visontai Mátrai Erőműnek a Déli Bányáról való szénellá­tása időben megvalósulhat. Ezzel is a térség ipari súlya, a foglalkoztatottság színvonala továbbra is fennmaradna. Kapcsolat Gyöngyössel, a térség településeivel A megvalósításra váró fejlesz­tés térségének legnagyobb te­lepülése Gyöngyös, amellyel a Mátrai Erőmű Rt.-nek hosszú múltra visszatekintő kapcso­lata van. E kapcsolat az elmúlt hónapokban kiszélesedett, sokoldalúbbá vált. Ennek bi­zonyítéka, hogy a közelmúlt­ban a társaság meghívta a gyöngyösi városi önkormány­zat képviselő-testületének tag­jait. A képviselőkkel, de a tér­ség országgyűlési képviselői­vel is ismertették fejlesztési terveiket, egyben felvázolták a beruházásban való helyi és kis­térségi vállalkozási lehetősé­geket. A több tízmilliárdos fej­lesztés jelentős részére nyújt azonos pályázati feltételeket a Mátrai Erőmű Rt., amelyeknek elbírálása során a környékbeli vállalkozók foglalkoztatását részesíti előnyben. A társaság célja, hogy Ma­gyarországon a hazai tüzelő­anyagra alapozott villamos- energia-termelést fejlessze. A Mátra-Bükk térségében az el­következő években több mint 300 milliárd forintot kíván be­fektetni. A tervezett beruházá­soknál prioritást élvez az el­várt mintegy 60 százalékos magyar beszállítás. Ez közvet­len megrendelést jelent a ma­gyar ipar számára, egyben hozzájárulna a foglalkoztatás javításához is. Az erőmű mindig a legna­gyobb munkaadó volt a tér­ségben, a jövőben is szeretné ezt a pozícióját megtartani! A helyi lignitvagyonra épülnek a Mátrai Erőmű Rt. fejlesztési elképzelései Nyissunk kaput Európa felé (Folytatás a 9. oldalról)- Kell ötlet, terv, saját erő - a lehe­tőségek nyitva állnak majd. Egy adott vállalkozásnak pedig azt kell tudnia, arra kell felkészülnie, hogy az EU piacára milyen szabvá­nyoknak, mi­nőségi és egyéb előírá­soknak megfe­lelő termékek­kel juthat be. Ez összetett és átfogó folya­mat, amelyre a felkészülést nem lehet ak­kor elkezdeni, amikor működ­tetése már mindennapi feladat.- Milyen el­gondolás vezé­relte az EU- konferenciaso- rozat szerve­zőit, hogy épp a Mátra fővá­rosa adjon ott­hont e fontos rendezvényso­rozatnak? hogy a jövőre is gondoljon. Mint e konferenciasorozat esetében is.-Az eddigi rendezvényeken ne­ves közéleti személyiségek vállal­koztak előadói szerepre. Szándé­kaik szerint mely körhöz kívánnak Kovács László és Hiesz György-1990 óta közel 18 milliárd dollár működőtőke jött az or­szágba. Legalább 80 százaléka Budapestre és környékére, illetve a Nyugat- és Közép-Dunántúlra. Mára ezekben a régiókban munka­erőhiány van. A tőke a NATO- csatlakozás adta biztonsággal, va­lamint az EU-csatlakozással gyor­san átlépi majd a Dunát, jön az észak- és kelet-magyarországi ré­giókba is. Gyöngyös és környéke ebből a szempontból (miként a megye egésze is) jó helyzetben van. Budapest közelsége, az M3-as autópálya, a jó infrastruktúra, a jól képzett és még szabad munkaerő csábíthatja a tőkét. De ehhez - mint említettem - feltételek kelle­nek. Ipari parkok, iparterületek, projektek, adókedvezmények, színvonalas és rugalmas közép- és felsőfokú szakképzést nyújtó okta­tási intézmények. Szűkebben: Gyöngyösön kellene ipari park, vagy legalább olyan közművesített iparterület, ahová jöhet a tőke. Oda kell Figyelni a szőlő, a bor, a gyü­mölcs, az élelmiszeripar adta lehe­tőségekre, a mátrai, valamint a fa­lusi turizmusra. Ugyanakkor van óriási léptekkel fejlődő főiskolánk, az erőmű az EU-csatlakozás felté­teleinek is megfelelő környezetvé­delmi fejlesztésbe kezdett, s bizto­san tudom, hogy a munkahelyte­remtés sem utolsónak sorolt a fel­adatok között. Évente 600-800 milliárd forint fejlesztési összegre lehet számítani a csatlakozás után. Ez óriási összeg! A kérdés máso­dik felére válaszolva: Szabó Gyula polgármester indítványára kezdtük el ezt a fajta felkészülést-fel készí­tést. A város és vonzáskörzetének ő alapos ismerője: egy országgyű­lési képviselő pedig azáltal, hogy sok-sok mindennel kell foglalkoz­nia, átfogó ismeretekkel képes se­gíteni a helyi munkát. Hiszen részt vesz a Parlament munkájában, a törvényhozásban, a bizottságok munkájában, az önkormányzatok, állampolgárok ügyeinek intézésé­ben is. S ami szintén fontos: kell, szólni, és kiktől kaphatják meg az aktuális ismereteket?- A bevezető előadást Kovács László külügyminiszter tartotta. Fontosnak tartom, hogy ennek a főiskola adott otthont, hiszen az EU a jövő, a jövő pedig a képzett, nyelveket beszélő ifjúság. A kö­vetkező előadást Akóts Klára, a KTM helyettes államtitkára tar­totta, aki a csatlakozás feltételei­ről, az EU intézményrendszerérői tájékoztatta a résztvevőket. Ezután egy mezőgazdaságról és élelmi­szeriparról szóló előadás és kon­zultáció következik, majd az ön- kormányzatok feladatairól, a terü­letfejlesztésről, az oktatásról és a biztonságpolitikáról lesz szó. Ezekre az EU-csatlakozási tárgya­lásokon részt vett szakemberek - államtitkárok, főosztályvezetők, szakértők, kutatók - jönnek el, akik - remélem - a legapróléko­sabb kérdésekre is választ adnak majd. Az eddig felkért előadók visszajelzései is azt mutatják, igen nagyra értékelik Gyöngyös és a régió felzárkózási és esélyegyen­lőség-kereső törekvéseit.- Itt a választási kampány, közel a májusi választás. Mi lesz ezzel a sorozattal, folytatódik-e ?- Ez nem egy kormányzati cik­lusra szóló feladat, mint ahogy a csatlakozási tárgyalás sem az. Ez a kormány kezdi el. Szerintem nagy szükség van e sorozatra, s mi elin­dítottuk. A választás után - ha bi­zalmat kapunk - folytatjuk. De ha mások jönnének, nekik is erkölcsi kötelességük lesz. Hiszen tényleg sok a félreértés, vélt vagy valós fé­lelem az EU-csatlakozás kapcsán. Mi arra vállalkoztunk, hogy a vá­ros és a környék erre fogékony ve­zetői, polgárai betekintést kapja­nak a jövőnket meghatározó csat­lakozási kérdésekbe, így alapo­sabb ismeretek birtokában szavaz­hatnak. De a legfontosabb: a gya­korlatban is készüljünk a csatlako­zásra, nyissunk kaput Európa, a tőke felé. Ezzel a környék már kö­zéptávon is szép jövő előtt áll. Diplomaszerzés Texasban Megállapodás az amerikai egyetem és a gyöngyösi főiskola között (Folytatás a 9. oldalról) Ebben a társulásban résztvevők lesznek TCU Texas Christian University, Fort Worth, Texas, Egyesült Államok, Universidad de Las Americas, Puebla, Me­xiko; Grande Ecole Superior, Dijon, Franciaország; Albert Ludwigs Universität, Freiburg, Németország; Mezőgazdasági Főiskola, Gyöngyös és Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest, Magyarország. A megállapodás célul tűzte ki Magyarország mind jobb meg­ismertetését amerikai és a tár­sult egyetemek, főiskolák hall­gatóival Magyarországon meg­szervezett nyári egyetemek út­ján. A megállapodás aláírására küldöttség utazott a Texas ál­lambeli Fort Worthbe. A kül­döttségben részt vett: dr. Dinya László, Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ok­tatói, á GYFK oktatói: dr. Magda Sándor főigazgató, dr. Wachtler István főigazgató-he­lyettes, dr. Liebmann Lajos szakvezető. Az 1998. február 25. és már­cius 4. közötti amerikai utazás során a küldöttség megismer­kedett a magánszemélyek, ala­pítványok által finanszírozott egyetem, továbbá több vállalat és a helybeli kamara működé­sével. Érdekes volt megtekinteni a Fort Worth-ben épülő operahá­zat, melyet a budapesti Opera­ház és Vigadó figyeiemhevéte- lével terveztek, és a fő szobor- kompozíciókat magyar szárma­zású művész készítette. (PR)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents