Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-20 / 67. szám

1998. március 20., péntek Megyei Körkép 3. oldal Parlamenti maci A tévé manapság nemigen veszi figyelembe a gyerme­keket. A meséket vagy elha­lasztják, vagy más idő­pontra teszik, súlyosan be­avatkozva ezzel a kicsik lel­kivilágába. Ezt igazolta is­merősöm kisfiának kijelen­tése is, amikor anyukája kö­zölte vele: a parlamenti közvetítés eltörölte az esti mesét. A fiúcska egy ideig még nézte a tévét, s amikor meg­látta, hogy a T. Ház egyik képviselője hörpint a poha­rából, felkiáltott: „Anya mégsem marad el a mese. A maci most öblöget.’’ (elek) * Kiállítás. Az egri Senátor- házban március 22-én 17 órakor nyílik Császár Attila festőművész kiállítása. A művész alkotásait dr. Ko­vács Lajos ajánlja a közön­ség figyelmébe, Almássy Zsóka énekművész, vala­mint Kelemen Csaba és Saárossy Kinga színművé­szek közreműködésével. Szemétszüret. A víz világ­napja alkalmából patakparti szemétszüretet rendez a Környezetvédők Ifjúsági Köre az Északi-lakótelepen március 21-én. A csapat reggel 9 órakor indul a Tö- viskes téri patakhídtól. Egészségről. A Forrás Gyermek-Szabadidőköz­pontban Natúra-napot tar­tanak szombaton 9-től 13 óráig, ahol szó lesz a kor­szerű táplálkozásról, a moz­gásról, valamint tanácsokat lehet hallani a tavaszi smin­kekről és a szobanövények ápolásáról. Verpelét fejlesztése. Ma 18 órától az „Együttműködés lehetőségei településünk fej­lődése érdekében” címmel fórumot rendez Erdélyi Ist­ván polgármester a Művelő­dési Házban. A rendez­vényre várják a civil szerve­zetek képviselőit és a vál­lalkozókat. Koncert. Szombaton 19 órától az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán Fred Hersch amerikai művész ze­nekari zongoraestet tart a Mendelssohn Kamarazene- kar közreműködésével. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület. 14.00- 22.00 - Hatvan bel­terület. Védőár a minőségi szőlőfajtákért (Folytatás az 1. oldalról) A termőhelyi védőárral ösztön­zik a minőségi bor készítéséhez szükséges szőlőtermelést is. Az éretlen, alacsony cukorfokú, a borvidéki ajánlott fajtalistán nem szereplő szőlőkre a termő­helyi védőár nem jelent garan­ciát. Ez a szabályozás szeretné elősegíteni a jó minőségű ter­mést és az új telepítésekhez tör­ténő fajtaválasztást is. Az Egri Hegyközség köz­gyűlése szabályozni kívánja azt, hogy a felvásárlók minden év tavaszán nyilvánosságra hozzák a meghatározott minő­ségre és fajtára vonatkozó, ga­rantált minimális felvásárlási áraikat. Ha a termőhelyi védő­Dragony István idejében elkezdte a metszést fotó: perl árat nem tartják be, a szükséges tőt, hanem a felvásárlót is kell szankció nemcsak az értékest'- hogy érintse. (m. k.) Bliccelés: ki fizet a végén? Bár sokba kerül, vállalják a lebukás kockázatát (Folytatás az 1. oldalról) Azt viszont kiemelte a forgalmi vezető, hogy az ellenőrzést nem a minél nagyobb pótdíj besze­déséért, hanem visszatartó erő­ként folytatják. S ezzel arra ösz­tönzik a polgárokat, hogy sza­bályosan vegyék igénybe szol­gáltatásaikat. A két-három fős csapat egy- egy műszakban nagyjából har­minc járaton jelenik meg. A forgalmasabb, főbb vonalakon igyekeznek gyakrabban utazni. A jegyvizsgálókat - akiknek egyébként nincs anyagi érde­keltségük a nagyobb számú büntetésben - a határozott, de higgadt és kulturált fellépésre, eljárásra készítették fel. Az esetek között gyakorta előfordul a nem kezelt menet­jeggyel való utazás. S - a ta­pasztalatok szerint - főként a fiatalabb korosztály szeret sportot űzni a bliccelésből. Méltányosság alapján, egyedi esetekben van mód a büntetés mérséklésére, ha azt a körülmények indokolják. Ezt azonban sohasem az ellenőr gyakorolja - a helyszínen csak a kötelezvényt állíthatják ki -, minderről a cég illetékes veze­tése dönt. Az ellenőrök tevékenysége a megyeszékhelyen elsősorban munkanapokon a reggeli mű­szakkezdés és 18 óra között a legintenzívebb. Más időpontok­ban és hétvégeken ugyanis - a bevezetett első ajtós felszállás miatt - a buszvezető ellenőrzi a bérletet, a jegykezelést. A helyközi járatokon minimá­lis a visszaélés lehtősége, itt csak a vezetőnél váltott jeggyel, illetve érvényes bérlettel lehet felszállni. (kj) Választási zavargások a 150 évvel ezelőtti Hevesben ólmosbotos érvelések a voksokért Befejeződött az 1848^49-es eseményeket taglaló tudományos ülés A rendi országgyűlést felváltó 1848-as új népképviseleti nem­zetgyűlés kapcsán az akkori Heves és Külsű-Szolnok vármegye az általános választójog alapján történő képviselő-választást szorgalmazta. EGER — Ez a történelmi visz- szapillantás a polgári forrada­lom 150. évfordulója tisztele­tére az Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskolán rendezett tudományos emlékülés záró­napján dr. Nemes Lajos az első népképviseleti országgyűlés Heves megyei követeiről szóló előadásában hangzott el. A Heves Megyei Levéltár főlevéltárosa kifejtette, hogy a megye nagyságához és súlyá­hoz méltó követi jelenlétet csak az 1848-as törvények alapján a tíz választókerület és képviselő állítása révén kapott, hiszen az akkori ország negyedik legna­gyobb területű - 288 ezer la­kosú - megyéje korábban csak két követtel vett részt a rendi or­szággyűléseken. Az egri kerületben például Csiky Sándor indult sikeresen, további ismert nevek még a kö­vetlistáról: Gosztonyi János, Puky Miklós, Almási Pál. Dam- janics János pedig később lesz a szolnoki kerület képviselője. Azt, hogy már akkor sem mehettek végbe teljesen simán, minden zavaró közjáték nélkül a választások, azzal érzékeltette a szakember, hogy a különböző érdekcsoportok kölcsönös vá­dakkal illették egymást, sőt a drasztikus reakciók olykor egé­szen az ólmosbotos kérdésel­döntésig merészkedtek. Nos, 1848-ban a zavargások ellen kivezényelt nemzetőrség áldásos közreműködésével mindenütt sikerült elejét venni a rendzavarásnak, egyedül a gyöngyöspatai kerületben kitört verekedés miatt - ott ugyanis nem volt nemzetőrség - kellett megújrázni a követválasztást. A jelöltek egyébként több­nyire az akkori fiatal elitből verbuválódtak, nemesi szárma­zású, 30-40 éves, iskolázott, gimnáziumi, illetve jogi vég­zettséggel a hátuk mögött vág­tak neki a nagypolitikának. Nem volt ritka körükben a korábbi közéleti pályafutás és szerepvállalás, a vármegyei tisztségviselés, s a követség sem. Sokuk szépen ívelő ’48-as karrierjét a megtorlás töri ketté, ám a kiegyezés után Puky mégis vármegyei első alispán, Csiky egri polgármester lehe­tett. (kj) Tollvégen Gyalog, nyakkendő nélkül U X gy megyek, mint a telefon. Mármint olyan sorrendben. Az­nap ugyanis több polgármesteri hivatalba akkor volt sze­rencsém belépni, amikor az egyik párt képviselője telefonon igyekezett helyet szerezni a választási kampánygyűlésnek. Ami derék dolog, olcsóbb, mint személyesen kérni, előszobázni, egyebek. Meg aztán az embert esetleg felismerik valamelyik szóróanyagról, ne adj’ Isten, megszólítják az autótól a hivatalig vezető pár lépés közben, holott a találkozások ideje az éppen megszervezendő gyűlés leend. Ez eddig persze csupa rosszin­dulat, meg aztán magam is keveset gyalogolok. Az egyik hivatalban hosszúra nyúlt a beszélgetés, a polgár­mesternek egyéb dolgai is akadtak, elolvastam az újságokat - a teljesség kedvéért bevallom: futó pillantást vetettem az asztalon heverő iratokra -, végül a könyvespolchoz léptem, ahol a köz­lönyök között ott lapult a hatalmas és gyönyörű bőrkötéses Krónika. Ilyet minden valamirevaló hivatalban lehet találni, az előző kormány idejében az emlékek megőrzése iránt érzett olt- hatatlan honfiúi buzgalom jeleként szinte mindenki megvette. És azóta - tisztelet a kivételnek - nagyjából ugyanabban az ál­lapotban is vannak ezek a csodaszép könyvek. Oly makulátla­nok, oly érintetlenek, hogy a felfújt lufi hozzájuk képest ki­mondottan telt ház. Akad, ahol még a falu nevét sem írták be a szépen kihagyott helyre. A mi végső soron nem baj. Mint ahogy az sem, ha újabb esz­tendőkig nem kerülnek a Krónikák lapjai szoros kapcso­latba holmi témákkal. Nem az a lényeg ugyanis, hogy feljegy- zik-e az eredményeket, hanem az: a településeken minél több eseményt lehessen örömmel megörökíteni. Hogy minél gyak­rabban lehessen valami jóról is beszámolni, beszélni. Lehetőleg kijelentő módban, jelen, esetleg - nosztalgiától mentesen - múlt időben. És akár az utcán is, nyakkendő nélkül, amúgy gya­logosan. Suha Péter Tavaly elkerülte a hitelfelvételt a település Dráguló gyermekétkeztetés LŐRINCI - Noha az elmúlt év elején több tízmillió forin­tos hitelfelvételt tervezett megyénk legfiatalabb városá­nak vezetősége, 1997-et végül „megúszták” anélkül, hogy adósságba kényszerült volna az önkormányzat - tűnt ki a képviselő-testület tegnap dél­utáni tanácskozásán. Az elmúlt esztendő gazdál­kodásáról szóló beszámolóból az is kiderült: a kiadások mindössze kétmillió forinttal haladták meg az összességé­ben 546 millió forintos bevé­telt. A különbözeiét oly mó­don kezelik, hogy az idei első hónapokat folyószámlahitellel kezdte a település. Rossz hír viszont a helybe­lieknek, hogy - az élelmezési nyersanyagköltségek drágu­lása miatt - április l-jétől nö­vekednek az intézmények térí­tési díjai. Az óvodában 122, az általános iskolában 138, a szakképző iskolában pedig 274 forintot kell fizetni az egész napi étkezésért. A befi­zetendő összeg azonban ettől is több lesz, mivel azt minden esetben áfa is terheli. Ugyan­csak emelkedik a szociális ét­keztetés, a házi segítségnyúj­tás, a gondozóház és az idősek klubjának térítési díja. A fentiek elfogadását köve­tően a testület jóváhagyta a májusi választások szavazat- számláló bizottságainak név­sorát. (t. o.) A települések pályázhatnak HEVES MEGYE - Tegnapi ülésén a megyei területfej­lesztési tanács elfogadta az idei évre szóló decentralizált támogatások pályázati kiírá­sának feltételeit - tudtuk meg Kun Zoltántól, a munkaszer­vezet vezetőjétől. Ezt - mint a szakember el­mondta - nyilvánosan is köz­zéteszik: az önkormányzatok nyújthatnak be pályázatokat az elnyerésére. Az idén erre 117 millió forintot osztanak majd el, emellett 58 millió le­het a tanács következő két évre szóló kerete. A részletes pályázati felté­telekkel egyébként a jövő hét elejétől közelebbről is meg­ismerkedhetnek az érdeklő­dők Egerben, a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács ille­tékes szervezeténél. Nincs ellenérv az EU-s csatlakozásra EGER - Túl jó a magyarság külhoni megítélése, s mi haj­lamosak vagyunk arra, hogy elbízzuk magunkat - hangsú­lyozta az európai integráció kapcsán a további aktív fel­zárkózási politika folytatásá­nak szükségességét dr. Eörsi Mátyás (képünkön) tegnap a sajtó munkatársaival folytatott beszélgetésen. A külügyi államtitkár mér­sékelt derűlátással ítélte meg a leendő tagság révén elérhető előnyöket. A szabaddemokrata politi­kus szerint a belépés nagyobb­részt pozitív hatásokat jelent majd Magyarország számára, melyek a csatlakozástól szá­mított 4-5 éven belül már nyilvánvalóan érezhetőek lesznek. Mint megfogalmazta, nincs az uniós tagság ellen szóló hathatós érv, aránytala­nul többet nyerünk azzal, ha a magyarok is odaülhetnek az európai asztalhoz, és befolyá­suk lehet az ott hozott dönté­sekre, mintha kimaradnánk be­lőle. Eörsi Mátyás kifejtette, hogy néhány területen - ilyen a mezőgazdaság, a közlekedés és a környezetvédelem - szük­ség lehet derogációra, az EU-s szabályozás átvételének ideig­lenes késleltetésére. Legfonto­sabb azonban nem az enged­mények kialkudása, hanem a felzárkózás, az egyenrangú versenyképesség megterem­tése. Azt azonban az ellenzéki számonkérő nyilatkozatok kapcsán is nyomatékkai alá­húzta, hogy a nemzeti érdekek m hatékony vé­delme és a késleltetési igények kö­zött nincs ér­demi kapcso­lat. Arra az el­lenzéki felve­tésre pedig, miszerint a kormány nem tár­gyal elég keményen a csatla­kozási előkészületek során, elmondta: nem az a fontos, hogy a kormány keményen, hanem az, hogy eredményesen tárgyaljon. Másrészt viszont azt is látni kell: „lehet döngetni az asz­talt”, ám nem az Európai Unió kíván hozzánk csatlakozni, hanem számunkra sürgetőbb érdek a mielőbbi felvétel, (kj) Orsolyák: nem kérik az iskolát EGER - Az egyház, az Orso- lya-rend nem kéri vissza az in­gatlant, ez a visszaigénylési lis­tából feketén fehéren kiderül, így tehát erre a tényre semmi­képpen nem lehet hivatkozni az iskola jövőbeni sorsát, a tulaj­don átadásának szükségességét illetően - hangsúlyozta Csabai Attila, a II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola igazgatója a he­lyi pedagógusok és a város ille­tékeseinek tegnap megtartott ta­lálkozójáról. Csabai Attila az egyházi át­vétel mellett cáfolta azt is, hogy az intézményben a gyermeklét­szám csökkenése miatt leépí­tésre és kényszerlépésekre lenne szükség. Mint elmondta: tavaly óta folyamatosan növek­szik a tanulók száma - ez állí­tása szerint a többi, környékbeli iskolára is igaz, sőt a 6-osban túlzsúfoltság van -, így az in­tézmény kihasználtsága megfe­lelő, az előírás szerinti csoport- bontás alapján az itt tanuló 321 diákkal a szükséges 38 pedagó­gus foglalkozik. A tegnapi találkozón egyéb­ként a városi illetékesek a ko­rábban az oktatási bizottság ál­tal egyhangúlag elutasított négy megoldási tervezetet fo­galmazták meg újra. Erről az igazgató úgy vélekedett: az is­kola köteles a megelőző bizott­sági és közgyűlési döntéseket tiszteletben tartani, s ezek mel­lett kiállni. Nem lenne célszerű egy már elvetett módozathoz visszatérni. A hónap végén egyébként az oktatási bizottság helyszíni szemlén győződik majd meg a helyi viszonyokról és feltéte­lekről. (kj) A HEVESTHÍRLAP W: ECU, CVÓVCYÜS, HATVAN. UVB, tiTßtSOVY. itao, TEIMViSÁlA VÁROSOK IS KÖRZTTtK 1ATTUTH ÜGYELETE: Újságíró: Mentusz Károly Telefon - (36)413-853 Fax - (36)412-333 * Hirdetés: Petruczné Kovács Agnes Telefon - (36)410-880 Fax - (36)412-333 * Terjesztés: Salétliné Murányi Gertrud Telefon - (36)412-646

Next

/
Thumbnails
Contents