Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-19 / 66. szám

6. oldal Horizont 1998. március 19., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) Az is kiderült, hogy a tanú egyik vádlottat sem ismeri. Hál’ istennek már az első lövés talált Az ominózus napon Balogh József délelőtt 10 óra tájban a barátaival sétált a Széchenyi utcán. Ahogy fogalmazott: rengetegen jártak-keltek, mintha ünnep lett volna. Valójában arra a szerdára korántsem ünnepként, sokkal inkább a gyász napjaként em­lékeznek sokan. A tanú vallo­másában előadta, hogy de­monstrációra nem került sor, az emberek az előző este el­dördült, s két egri ember halá­lát okozó lövésekről beszélget­tek. Már majdnem az akkori rendőrkapitányság épületéhez értek, amikor a Csiky Sándor utca felől megjelent a pufajká- sokból álló zárt katonai alak­zat. A sokadalomból többen azt kiabálták: Gyilkosok! Ká­dár-leventék!- A megerősített szakasz pa­rancsnoka, Lintallér oszoljt ve­zényelt - emlékezett az idős férfi. - Ez után röviddel eldör­dültek a lövések. Én visszafor­dultam, s el akartam menni. Hála istennek azonban már az első lövés eltalált! Ha nem így történik, tisztelt bíró úr, akkor mi most nem beszélgetünk itt. Balogh úr elmondta, a soro­zatlövések idején alig 5 mé­terre lehetett az alakulat első sorától. Már háttal volt a pu- fajkásoknak, amikor megsebe­sült. Elájult. Amikor felocsú­dott, még hallotta a géppiszto­lyok ropogását, majd azt, hogy Lintallér kiabálja: Tüzet szün­tess! Ne lőjetek mán! A löve­dék a csípőnél a bőrkabátján haladt át, s a bal karját sebesí- tette meg. Emiatt 10—12 napig ápolták a kórházban. A társaságában lévő Bőt a Antalnak nem volt ilyen „sze­rencséje”, hiszen egy sorozat neki halálos sebeket okozott.-Érte-e hátrányos megkü­lönböztetés azért, mert 1956. december 12-én az egri Szé­chenyi utcán megsebesült? - érdeklődött a bíró.- Persze. A műszaki vezetői beosztásomból leváltottak, mondván, hogy ellenforradal­már voltam - válaszolta a tanú. - Azt is a tudomásomra hozták később, hogy rendszeres meg­figyelés alatt tartanak. A sérültek zöme már megbocsátott i Érdekes volt az is, ami a pu- fajkás szakasz vezetőjéről, Lin­tallér Lászlóról kiderült. A tanú jól ismerte a parancsno­kot, akit a „szalai bicskás” névvel illettek rendkívül hirte­len, indulatos természete, ha­mar eljáró keze miatt. Legény­korában volt is erőszakos cse­lekményért büntetve... Nem maradt idő arra, hogy elmeneküljünk A sortűznek titulált, 1956. de­cember 12-i egri események következő szemtanúja, Csikós Sándor Balogh Józseffel egy társaságban keveredett bele a ma már történelmi szituációba. A KIK-nél dolgozott, s ’56 ok­tóberében megválasztották a vállalati munkástanács elnö­kévé. Ma úgy tartja, négy évti­zed eltelte után már nincs mi­ért haragudni a pufajkásokra, s már megbüntetni sincs ér­telme őket.-Ha marha is a magyar, annyira azért nem, hogy három méterre oda álljon a géppiszto­lyok elé - hangoztatta a bírói pulpitus előtt. - Ezzel azt aka­rom mondani, hogy nem szólí­tottak fel bennünket távozásra, az oszolj vezényszó után azon­nal lőttek. Nem is volt időnk, hogy elmeneküljünk. A tanú 41 év után is bizo­nyos abban, a sorozatlövések előtt nem dördült el fegyver. A velük sétáló Béta Antal kapott egy sorozatot, s feljajdult. Utána őt is eltalálták. Földre vetette magát. A bal alkarján sérült meg, szerencséjére cson­tot nem ért a lövedék. A bíró érdeklődésére arról is beszámolt, több embert látott heverni az utcán - így a Ga- mesz ragadványnevű dr. Nagy Józsefet, egy telefonszerelőt, aki tüdőlövést kapott és spric­celt a testéből a vér -, akik ha­lottaknak tűntek. További kér­désre válaszolva elmondta, hogy a tüzeléskor a vádlottak egyikét sem látta. Ám hozzá­tette: az az igazság, nem is fi­gyelték az arcokat, mert nem gondoltak arra, hogy a pufaj- kások lőni fognak... Az agyonlőtt ifjú még 16 éves sem volt... Ha lehet, még feszültebbé vált a hangulat a tárgyalóteremben, amikor Molnár Károlynét kérte a bíróság tanúvallomásra. Az idős asszony annak a fiatalem­bernek az édesanyja, akit 1956. december 11-én, tehát az előző nap estéjén ért halálos lövés. Faipari tanuló fia - aki még a 16. életévét sem töltötte be — délelőtt ment el otthonról azzal, hogy benéz a vállalatá­hoz. A szülőket este 9 után értesí­tették, hogy menjenek be a kórházba. Ott tudták meg, hogy mi történt. A fiú, Sámuel, a kórháznál kapott a testébe egy géppisztolysorozatot. Rö­viddel utána elhunyt. E szomorú történet feleleve­nítésére leginkább a pontosítás kedvéért volt szükség, hiszen még ma is vitatott kérdés, mennyien haltak meg a más­napi pufajkás-sortűz miatt. S ennek kiderítése természetesen lényeges a vádlottak cselek­ményének megítélése szem­pontjából. Dr. Barcsa Zsigmond akkor orvostanhallgatóként a meny­asszonyánál járt látogatóban Egerben. Ideiglenes bejelent­kezését intézni ment a rendőr­ségre, amikor a Csiky és a Szé­chenyi utca sarka közelében megpillantotta a karhatalmis- tákat. A postánál próbált me­nedéket keresni, mert az izga­tott kiabálásokból (szerinte ez hangzott el: Ruszki! Mars ki!) és a fegyverekből arra követ­keztetett, hogy akár összecsa­pásra is sor kerülhet. A korábbi tanúkkal ellentétben ő úgy em­lékszik, a pufajkások parancs­noka tüzet vezényelt, és nem oszoljt. Később a nagypostára bevitt sebesültek ellátásában segéd­kezett egy ideig. Ma úgy véíi, hogy egy csípőtájékon meglőtt emberrel és egy lábán megsé­rült nővel találkozott. A mellkasában „őrzi” az egri sortűz emlékét A 71 esztendős Kugler József is megenyhült az elmúlt évti­zedek alatt. Úgy nyilatkozott a bíróság előtt, hogy ő már meg­bocsátott, s nem akarja, hogy megbüntessék a felelősöket. Ä hajdani MÁV-alkalmazott- a többi sértetthez hasonlóan- merő véletlenségből vált ál­dozatává a sortűznek. Egy ba­rátjával éppen a Szent Vince kórházba (mai II.-es kórház) igyekeztek. A Csiky Sándor utcán mentek le, s már jócskán a Széchenyi utcán haladtak, amikor eldördültek az első lö­vések.- A kórház kápolnájának aj­taja előtt járhattam - vallotta tegnap a tanú -, amikor egy ütést éreztem a lábamon. Szinte ugyanebben a pillanat­ban a vasutas tányérsapkám le­röpült a fejemről. Később mu­tatták meg nekem, hogy egy golyó átfúródott rajta. Ot is hosszabb ideig kezel­ték a kórházban. További rész­letekkel azonban - érthetően - nem tudott szolgálni, hiszen a társával végig háttal voltak az eseményeknek. A tegnapi tárgyaláson egye­dül Kovács István közölte azt a bírósággal, hogy ő - a hosszú idő eltelte ellenére - nem bo­csátott meg azért, ami történt, s igenis kéri, alkalmazzanak szankciót a bűnösökkel szem­ben. A ma 58 éves férfi abban az időben ipari tanuló volt. Ba­rátjával, a felsőtárkányi Béta Istvánnal azért mentek a város központjába, hogy utóbbinak egy pár cipőt vásároljanak. Ha­tározottan emlékszik arra, hogy semmiféle tüntetés vagy felvonulás nem volt. Az vi­szont igaz, azon a szerdai na­pon a szokottnál többen jöttek- mentek a Széchenyi utcán. El­sősorban azt taglalták, mi tör­tént az előző este. (A törté­nelmi dokumentumok szerint 1956. december 11-én a nyomda előtt és még másutt volt megmozdulás, s a kutatá­sok szerint Gyurkó vezérőr­nagy okozta két ember halálát.) A tanú szerint a tűz vezény­szó elhangzása után annyit még látott, hogy szétválik a zárt egység, ám azt követően semmire sem emlékszik. Meg­lőtték ugyanis. Az egyik löve­dék a jobb alkarján hatolt be és a könyökén távozott, a másik a vállcsúcsán érte, behatolt a mellkasába, s - mint egy ké­sőbbi tüdőszűréskor kiderült - az ólomdarab még ma is benne van! A hátán feküdt, amikor végre magához tért. Szinte mozdulni sem tudott, a rendőr- kapitányság épületének hom­lokzatát és tetejét látta csak. Szólítgatta a barátját, ám az nem válaszolt. Nem is tehette, hiszen őt halálos lövések érték. Erről azonban Kovács úr csu­pán egy héttel később szerzett tudomást. Őt magát a pufajká­sok elvonulása után segítőkész civilek vitték kórházba, ahon­nan kezelés után 1957. január 8-án bocsátották el. Én elvárnám tőlük: ismerjék el vétküket! Az idén 64. életévébe lépő Bóta József bizony többszörö­sen is érintettje annak a 41 esz­tendővel ezelőtti rossz emlékű napnak. Az egyik különleges­ség, hogy ő ma is a Csiky Sán­dor úton lakik. A másik, hogy azóta gyászolja testvérbátyját, Bóta Antalt. A vádlottak közül egyedül Váraljai Istvánt ismeri, már csak azért is, mert valamikor mindketten a járási tanácson dolgoztak. így 1956 decembe­rében is. ­-Önnek is felteszem a kér­dést, mint minden tanúnak: megbocsát-e azoknak, akik fi­vére halálát, s önnek a súlyos sebesülést okozták? - tette fel a kérdést a büntetőtanács elnöke.- Én megbocsátom a vétkü­ket - szögezte le a tanú -, csak annyit várnék el tőlük, hogy mondják meg: igen, én is ott voltam, én is adtam le lövése­ket. A megbocsátás ellenére a megbüntetését javasolta azok­nak, akikről bebizonyosodik, hogy bűnösök voltak. Bóta úr aznap délelőtt a já­rási tanács épületéből a Foglár utcán át ment a Széchenyi ut­cára a bátyjával. Utána azon­ban elváltak egymástól. Össze­találkozott több ismerősével, akikkel az előző napi esemé­nyeket vitatták meg, s elmen­tek a Szent Vince kórházhoz megtekinteni a lövöldözés nyomait. Épp visszafelé igyekeztek, s a Dobó-gimnázium sarkához értek, amikor a Csiky utcán jött a karhatalmista szakasz. A tanú úgy emlékszik, legalább 25-35 emberből állt az alakulat. Már elhaladtak előttük, bekanya­rodva a Széchenyi utcára, a Lí­ceum felé. Békésen nézték, amint elvonulnak. Kétségtele­nül elhangzottak megjegyzé­sek, mint például ilyenek: Gyilkosok! Égy 10-12 éves kislegény almacsutkát dobott a pufajkások felé.- Milyen vezényszó hangzott el? - kérdezte a tanácsvezető bíró.- Jól hallhatóan ez: tűz!- Mit tett ön ezután?-Szaladtam volna felfelé a Csiky utcán, mert nyomban a parancsszó után géppisztoly­sorozat hangzott fel. A társam­nak még sikerült a gimnázium kapuján beugrania, ám engem a combomon eltalált egy lövés. Kiestem az úttestre. Jajgattam, próbáltam felülni. Akkor az alakzatból kivált egy pufajkás, felém fordult, s odaengedett egy sorozatot. Nagy szeren­csémre nem talált el. A tanú szerint egy-két per­cig tarthatott az egész sortűz. Utána sorkatonák érkeztek a Csiky utca felől. Őt a fal mellé ültették, s mentek tovább. Civi­lek a kezükben tartva vitték be a kórházba. Megközelítőleg hat hétig kellett kórházban lennie, s nyolc hónapig tartott a betegállománya. Az emlékek érezhetően és láthatóan felzaklatták a tanút. Különösen akkor, amikor a bí­róság - a tények felderítése ér­dekében - testvérének tragikus sorsáról érdeklődött. Bőrből készült tárca egy lövés nyomával- A kórházba először a húgom jött be - emlékezett vissza azokra az órákra Bóta József. - Ő mondta, hogy Tóni bátyám meghalt. Nagyon el voltam ke­seredve, nem is akartam el­hinni. Végül édesapámtól sze­reztem bizonyosságot. A darabos combcsonttörés miatt a bátyja temetésére sem tudott elmenni. A család ma is őrzi Bóta Antal bőrből készült levéltárcáját, amelyet a tanú a bíróság előtt felmutatott. A há- romrekeszes tartóban egy 1956. évi kártyanaptár és egy korabeli húszforintos lapul ma is. Jól látható a rajta áthatolt lövedék nyoma. A tanú úgy véli, hogy - miután megszem­lélte a ruházatát - legalább 11 lövés érte a testvérbátyját. E tanúvallomás elhangzása után a bíróság félbeszakította a tárgyalást, amely hamarosan újabb tanúk meghallgatásával folytatódik. Szalay Zoltán Az adóbevallások fele beérkezett, s ezek fele hibás Pénteken lejár a határidő Aki még nem esett túl az ívek kitöltésén, sürgősen lásson munkához, mert pénteken, március 20-án lejár a személyi jövedelemadó bevallásának és befizetésének határideje. Áz előzetes számítások szerint összesen mintegy 2,4 millió ál­lampolgárnak kell lerónia kisebb-nagyobb összegű személyi jövedelemadót, de eddig csak valamivel több mint egymil- lióan tettek eleget kötelezettségüknek. Az APEH szakemberei fo­lyamatosan dolgozzák fel az íveket, így néhány közbülső adattal tudtak szolgálni mun­katársunknak. Eszerint eddig körülbelül százezren ajánlottak fel egy- egy százalékot adójukból az egyházak, illetve társadalmi szervezetek javára, 134 ezren viszont csak egy százalék sor­sáról döntöttek. A határidő előtt beküldött íveken 450 ezren jelezték adó-visszatérítési igényüket, összesen 8,7 milliárd forint értékben. Ennek zömét visszautalták már, mindössze 139 esetben fordult elő az APEH részéről késedelem - mondta dr. Bo­kor Pál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal első el­nökhelyettese. Ami a bevallások szaksze­rűségét illeti, a bizonyítvány nem túl hízelgő: az eddigi ta­pasztalatok szerint minden második ívet hibásan töltöttek ki. Tavaly hasonló volt az arány, ám akkor a magas hi­baszázalékért jórés'zt az idén már kiiktatott kettős adótábla volt a felelős. A hibázóknak nem kell bír­ságot fizetniük; a tartalmi té­vedések korrigálására behív­ják az érintetteket, a nyilván­való számítási, összeadási melléfogások nagy részét pe­dig az APEH dolgozói rutin­szerűen, az adózó bevonása nélkül kijavítják. Sokan egyes rubrikák - így a családi pótlék igénylésével vagy az egy-egy százalék adományozásával összefüggő kérdés - X-szel jelöléséről fe­ledkeznek el. Áz adóazono­sító helyére sokan írnak sze­mélyi számot, pedig ez évtől az adóhatóság ezt nem hasz­nálhatja. N. Zs. «É <1 !. f Pártok 1 vk. Eger iiZsiTL 2.vk. Pétervására ~ u r [ m* ~3.vk. Gyöngyös Ilii * 4. vk. Hatvan f i 5. vk. Heves 5*J>' ^_r_i 6. vk. Füzesabony Együtt Magyar- országért Unió Tietze Nándor Szűcsi Katalin Dévai Mária­­Dr. Pásztor József FIDESZ Homa János Horváth László Dr. Mánya Kristóf Szinyei András Csépe Béla Zay Andrea FKGP Kelemen Csaba Dr. Várhelyi András Dr. Ördög István Dr. Mózer Albert Kovács Márton Dr. Szabó János KDNP Dr. Nagy Lajos Ferenc Ifj. Balogh Ferenc KádárJános Csontos István Dr. Lakatos István Dr. Jantsky Erzsébet Magyarországi Zöld Párt Bereczky Sándor Szabó Zsolt­­­MDF Herman István Nyerges Andor Fótos Dániel Wagner Dénes Dr. Tóth József Dr. Mann László MDNP Mandák Attila Derecskéi Csaba Pelle Sándor Pokomy Endre Dr. Baróthyjenő Dr. Farkas Gabriella MIÉP Boros Béláné Szoó Sándor Kelemen Márta Dr. Molnár Lajos Dr. Árvái György Kocsis György MSZDP Rózsavölgyi Zsolt­Mihalik József az MSZP jelöltjét támogatják Dr. Tóth László Halász István MSZP Korózs Lajos Csomós László Hiesz Gyógy Érsek Zsolt Godó Lajos Dr. Molnár János Munkáspárt Dr. Vasas Joachim Tóth Andrásné Tóth Ferenc Fekete Kálmánná Oszlánczi Sándorné Blahó István SZDP Kárpáti Gyula­­­­­SZDSZ Dr. Horuczi Csaba Kocsa Erika Dr. Fodor Gábor Dr. Bajusz Imre Somlai György Dr. Puha Sándor Új Szövetség Szikszay Csaba Palkovics Ákos Fazekas Gyula­­­Függetlenek­Szabó István­­­­Az EGRI ÁSZqk HIVATALOS VISZONTELADÓ Szakreferensek : 20/420-097, 20/420-098 Eger, Deák E út 49. Tel.: 36/412-577 Fax: 36/411-494 pannon Nyitva: hétfő-péntek: 8.30-17.00 szombaton: 9-13-ig

Next

/
Thumbnails
Contents