Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-18 / 65. szám
1998. március 18., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete A családok közül sokan szeretnének gazdálkodni Rima mente: mozog a föld? A három falu gazdái és a Rimamente Szövetkezet között megromlott a viszony. A földtulajdonosok úgy vélik, a szövetkezet jogtalanul művel 700 hektárnyi területet. A másik oldal szerint csak egyéni kisbirtokosi érdekek dominálnak. MEZŐSZEMERE, EGER- FARMOS, SZIHALOM - A három falu kárpótlási gondjai a ’90-es évek elején, a földalapképzések során keletkeztek. A Rima mentén élők szerint ekkor ugyanis jelentős mennyiségű föld tűnt el, amit azóta is a szövetkezet használ, és a hozamot is bezsebeli. A földtulajdonosok szerint óriási igény van a törpebirtokok kiparcellázására, mivel a családok közül sokan szeretnének gazdálkodni - őseik jussán. Gond van a részarány-tulajdonú földekkel is, miután a szövetkezet az igénylőknek azt nem adja ki. Szombatonként dolgos emberek munkálkodása fogadja az „idegent” Mezősze- merén, nyilatkozni viszont csak név nélkül akarnak az „ügyről”. Az esetek többségében ez érthető is: a Rimamente Szövetkezet a környék legnagyobb munkáltatója, a többség számára az egyetlen jövedelemforrást jelenti errefelé, e munkanélküliséggel sújtott térségben. Bíró János azonban készséggel kalauzol az eltűnt földek nyomában, megmutatja, hogy ki mit „szerzett” magának a határban. Neveket egyelőre nem szívesen sző előadásába, és a szemle után csak széttárja a karját: „Nem értem, miért nem osztja ki a részarány-tulajdonosoknak a javaikat a vezetőség... Egyszerű emberekről van szó, akik a boldogulás útját a gazdálkodásban látják.’’ Szihalmon a Pajták család invitál egy rövid beszélgetésre. Ők is összetűzésbe kerültek már a szövetkezettel, ám a „házi tanács” döntése értelmében minden lépésüket a jogszerűség kíséri majd. A birtokukban lévő, részaránytulajdonban nyilvántartott földet szeretnék kivenni és a későbbiekben művelni, a szövetkezet vezetősége azonban hajthatatlan. Sokak szerint attól tartanak, hogy a magán- gazdaságok szétrobbantják a szövetkezetét. A gazdák egy csoportja tavaly szeptemberben úgy döntött, önhatalmúlag birtokba veszi saját tulajdonát, és - hiteles információk szerint - egyre többen készülnek a földek kikarózá- sára. A Heves Megyei Rendőrfőkapitányság gazdaságvédelmi osztálya vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy tényleg eltűntek-e a területek a Rima mentén. A dokumentumokat már összegyűjtötték a nyomozók, és a három település polgármesterét is meghallgatták. Jakab József, aki korábban a földalap-kijelölő bizottságot vezette, a szövetkezet nevében elmondta, hogy csak egyéni érdekek dominálnak a téma feszegetése kapcsán. A földalapképzést 1992-ben jóváhagyták, a döntések jogerőre emelkedtek. Annak idején az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal munkatársai is felülvizsgálták az ezzel kapcsolatos eljárásokat, és szabálytalanságra nem bukkantak, sőt a Heves Megyei Főügyészség sem fedezett fel hiányosságokat. (szajlai) Felfrissítik a helytörténeti kiállítást A borról is megemlékeznek ALDEBRŐ - Múltjának emlékeit eddig is becsben tartotta a falu. A képviselő-testület nemrég azonban úgy döntött, megújítják a kiállítást. Aldebrő áprilisban ünnepli alapításának 255. évfordulóját. Addig hozzákezdenek az időszaki kiállítás anyagának gyűjtéséhez, feldolgozásához. Mindezt az Általános Művelődési Központ pedagógusai irányítják majd. Az elképzelések szerint az üres parókia három szobáját rendeznék be. Farkas László polgármester a rendszerezéssel kapcsolatban említette:- A hatvanas években a környéken feltárt honfoglalás kori régészeti emlékek és a jellegzetes néprajzi tárgyak kiállítása mellett a harmadik helyiség teljesen új látnivalót kínál majd. A térség híres borának, a Debrői Hárslevelűnek egy szőlőművelési eszközökből álló bemutatóval állítunk emléket. Mindazok segítségére számítunk, akik a borászkodás régi dicsőségének megörökítéséhez felajánlanak muzeális darabokat. Az új helytörténeti anyag minden bizonnyal augusztus 20-ra lesz megtekinthető. Honvédhalom Kossuth-nótáktól zengett TÓFALU, ALDEBRŐ - A faA határban lévő hely már nem csupán a nevével tiszteleg az 1848-49-es szabadságharc emléke előtt fotó: perl Márton lutól jó két kilométerre, a határban torpan meg a sík terep, kis emelkedőbe futva. Ma fiatal akácos magasodik ott, ahol az 1849. február végi kápolnai csata idején a szabadságharc magyar tüzérállásai sorjáztak. A forradalom kitörésének 150. évfordulóján Honvédhalom már nemcsak nevében emlékezik a hősökre. Gulyás Imre körjegyző említi, miközben a meghitt ünnep az iskolások történelmi szemelvényeinél tart:- A tófalusi képviselő-testület tagja, Farkas János Gyula kezdeményezte, hogy Honvédhalom kapjon egy, a nagy eseményekhez méltó emlékművet. Hiába a településektől való távolság, a magaslathoz futó földutak elvezették ide a tisztelegni vágyókat. A terv ugyanis nem maradt csupán terv... A talapzaton álló hatalmas kőtömb a dicső elődök sziklaszilárd keménységét szimbolizálja. A fekete gránitból készült táblán a következő felirat olvasható: „Az 1848^k9-es forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére állították Aldebrő és Tófalu polgárai”. Az akácfák közötti kis tisztás emlékműve a mai utódok ösz- szefogását is példázza. A megvalósításához két község ön- kormányzatának tettrekészsége kellett. Ha a nyugdíjasok nevében kis szónoklatot tartó Bodnár Lajosné meleg hangú üdvözlését vesszük, nem lehet kétségünk afelől sem, hogy miként gondolkodik a lakosság a jeles évfordulóról. Kerek József, Tófalu polgármestere mondta az avatóbeszédet, Nagy Béla kanonok pedig felszentelte az új emlékművet. A lélekemelő pillanatok akkor érkeztek tetőfokukhoz, amikor fiatalok és idősebbek egyforma lelkesedéssel kezdték énekelni a ’48-as dalokat. A koszorúzók ott sorakoztak Farkas László aldebrői polgármester mögött. Honvédhalom pedig újra hallhatta: Kossuth Lajos azt üzente... A koszorúzók között ott volt Farkas János Gyula, aki a ceremóniát követően elérzéke- nyülve mondta:- A hagyomány szerint itt nemcsak tüzérállások voltak, hanem sok hősi halottat is eltemettek. A szívünk örül, hogy a nyughelyek fölött méltó emlékmű magasodhat. Évente kétszer biztosan kijövünk ide. Nem csupán márciusban, hanem novemberben, a halottak napján is hozunk virágot... (budavári) Hamarosan megmérkőznek a futballcsapatok is Barátságépítés, történelmi alapokon kodó Ryszard Papiernik igazgató nevét. A partnerség tartalmáról Heinrich Tamás igazgató említette: Jerzy — Az intézPrzygyda mények közötti csereüdültetések rendje, a különböző kulturális és tanulmányi versenyekre való kölcsönös meghívás szerepel a megállapodásban. Legközelebb májusban a mi diákjaink utaznak Kobyla Gorába, a lengyel nemzeti ünnep alkalmából sorra kerülő történelmi vetélkedőre. Jerzy Przygoda a testvérkapcsolatok bővülésének újabb állomásaként vetítette előre: — Labdarúgócsapatunk jelenleg második helyen áll, de remélem, már bajnokként jöhetnek el nyáron Sarudra. Erre válaszolta Kiss István polgármester: — A mi futballistáink éllovasok, így oda-vissza meglesz a mérkőzés. B. S. A két település testvérkapcsolata 1994-ben kezdődött. Az ön- kormányzatok után most az iskolák kötöttek együttműködési megállapodást. A futballcsapatok is hamarosan találkoznak. SARUD - Az ÁMK nagytermében iskolás csapatok mérték össze tudásukat történelmi és műveltségi vetélkedő keretében. Az öt gárda egyike Kobyla Gorából érkezett. A lengyel delegáció vezetője, Jerzy Przygoda polgármester jegyezte meg érdeklődésünkre:- Odahaza tanulmányi verseny keretében válogatták ki a legjobbakat. Ok hatan jutalomból képviselhetnek bennünket. Mostani látogatásunk során a két iskola is megköti az együttműködési megállapodást. A vendég készségesen már írta is a társaságában tartózA felkészült lengyel csapat nyerte a vetélkedőt fotó: ötvös Füzesabonyban közmeghallgatást tart a város vezetése. Gulyás László polgár- mesterhez és a képviselő- testület tagjaihoz két alkalommal is lehet fordulni. A telepi részen ma18 órakor a Teleki Blanka Általános Iskolában várják a kezdeményező, javaslattevő polgárokat. Csütörtökön, szintén este 6 órakor a városi művelődési központ lesz a helyszíne a közmeghallgatásnak. Sarud pávaköre idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Varga János pedagógus vezette hagyomány- őrző csoport megkapta az önkormányzat által odaítélt „Sarud Községért" kitüntetést. Kompokon ma ülésezik az önkormányzat. A testület meghallgatja Farkas Pál polgármester tájékoztatóját a tavalyi munkáról. Szó lesz még a külterületi utak állagának helyzetéről: ebben a témakörben elmondja majd javaslatát Ignácz András gazdajegyző is. Nagyúton készülnek a falugyűlésre, amelyre március 27-én kerül sor. Az önkormányzat pénteken ül össze, ahol Szánkó János polgár- mester összegzi az elmúlt évben végzett tevékenységet. Tárgyal még a testület az önkormányzat szociálpolitikai feladatairól is. Dormándon megválasztották az új, öttagú választási bizottságot. A hétfői ön- kormányzati ülésen a két póttag személyéről is döntöttek. Feldebrőn a helyi Lokálpatrióta-kör pénteken 18 órakor a könyvtárban vitaindító előadásra várja az érdeklődőket. A téma a község köz- biztonságának lehetőségei. A bevezetőt Besenyei Sándor r. főtörzsőrmester, körzeti megbízott tartja. A településen polgárőrség megalakítását is tervezik. A napjainkban tapasztalható értékválság ellensulyozasara is receptet kínainak Lokálpatrióta-kör, avagy a közösség ereje FELDEBRŐ - Francia Attila kört - részt vesz a nagycsaládo- helyzetéről. Szükség van az mondja - egy polgári értékrenévekig Budapesten lakott, mígnem úgy döntött, hogy vidéken szeretne élni.- A feleségem választotta Feldebrőt - mondja s ez tényleg olyan csendes, nyugodt hely, amilyenre mindig is vágytunk. Egy esztendeje költöztünk ide öt gyermekünkkel. A családfő - találkozva az itt élő emberek gondjaival, a helyi problémákkal - nagy elhatározásra jutott:- Úgy döntöttem, nem elég gondolkodni, tenni is kell. Ennek okán hoztam létre a Lokálpatrióta-kört, amely egy szellemi közösség. A tenni akarás igencsak jellemző Francia Attilára, hiszen - amellett, hogy útnak indította e sok munkájában, szombat délutánonként pedig önismereti és kommunikációs tréninget tart az általános iskola nyolcadikosainak. Mindezt társadalmi munkában. Van persze „rendes” állása is: a vezetési kultúra javításával és a hatékony üzletkötési módszerek elterjesztésével foglalkozó Salesmasters Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. — Az országban Feldebrő az első - meséli -, ahol létrejött egy olyan szellemi közösség, amelyben a község gondjaival foglalkozunk, politikai elkötelezettség nélkül. Eddigi összejöveteleinken szó volt a komplex kistérségi fejlesztési programról, az óvoda, az iskola ilyen beszélgetésekre, hiszen ha másokat meghallgatunk, születhetnek jó gondolatok, tettek, s az is tudatosulhat, högy nem lehet mindent az önkormányzattól elvárni. Mint megtudtuk, legközelebb a község közbiztonságának kérdését tűzik napirendre. Francia Attila szerint komoly gond még, hogy a fiatalok nem kötődnek a településhez. Hiányolja a pozitív hozzáállást, még akkor is, ha a jelenlegi körülmények nem éppen ezt erősítik. Szerinte a most tapasztalható értékválságot mielőbb meg kell szüntetni. S hogy mit tehet ennek érdekében a Lokálpatrióta-kör?- Terveink között szerepel det valló közösség megteremtése. Ennek alapján aztán kialakulhat a közösséghez való kötődés. A vidéki lakosság esélyeit csak úgy lehet növelni, ha a közösségek nagyon erősek, s a számukra adódó lehetőségeket képesek kihasználni. Ezért is fontos, hogy - a ma Feldebrőn is tapasztalható értékválság ellensúlyozására — közösségen belüli értékrend alakuljon ki. Beszélgetőpartnerem végül elmondja: szerinte a Lokálpatrióta-kör feladata az is, hogy mindig tisztán tartsa azt a tükröt, amelybe minden közösségnek folyamatosan bele kell néznie. Ákkor is, ha az ott látott kép nem éppen a kedvére való. V. Varga Éva A csata jegyében - Kápolnán a környék iskolásainak részvételével ügyességi versenyt rendeztek a történelmi ütközet emlékére. Egyéniben Szuromi Gergő (Kápolna), Liktor Eszter (Kápolna) és Gál Viktor (Füzesabony) végzett az élen. Csapatban a felső tagozatosok között hazai győzelem született (képünkön), az alsósok mezőnyében a füzesabonyi Széchenyi kisdiákjai voltak a legjobbak.
