Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

1998. március 16., hétfő Siroki Mozaik 5. oldal ###### # # Új fejezet kezdődik, túl a nehezén ZAIK-Tavaly szeptemberi újjáala­kulásunk óta folyamatosan dol­gozunk, öt hónap alatt mintegy 500 órát töltöttünk „szolgálat­ban". Ez főként éjszakai jár­őrözésből állt, de biztosítottunk néhány települési rendezvényt is - összegezte eddigi munká­jukat Tuza Gábor, a polgárőr­egyesület vezetője. A helybeliek örömmel fogad­ták a csoport „feléledését”, és igénylik a védelmet, a figyelést. Akadnak persze kritikák is egy- egy tyúk- vagy falopás után. Az elnök szerint annak ellenére, hogy újabb tagokkal gyarapod­tak, még mindig nincsenek ele­Több mint két évtizede énekelnek együtt- A fémművek megszűnése után az önkormányzat vál­lalta, hogy segíti a munkán­kat. Évente mintegy 80 ezer forintot kapunk a fellépéseink útiköltségére és egyéb kiadá­sainkra - tudtuk meg Buda Lászlónétól, a Siroki Asszony­kórus vezetőjétől. A csoport 1975-ben alakult Sebők Gyu- láné vezetésével, s azóta is sa­ját gyűjtésű népdalokkal sze­repelnek. Kezdetben 23-an voltak, mára tízzel csökkent a létszám, ám lelkesedésük tö­retlen. Tavasztól őszig szá­mos meghívásnak tesznek eleget, közeli és távolabbi te­lepüléseken egyaránt. Utazó­kedvüknek csak a költségve­tés szab határt, ám nem pa­naszkodnak, hiszen sok helyre - külföldre is - eljutottak már. Számos sikerre büszkék, 1995-ben nyilvános rádiófel­vétel készült velük, de szere­peltek már a tévében is. Négy­szer nyertek „ kiváló”, s szám­talanszor „jó” minősítést. A csoport művészeti veze­tője 22 éven át Molnár Csaba volt, őt követte Dravucz Kál­mán, az általános iskola ének­zene tanára, aki ma is az együttessel dolgozik.-A 25 éves fennállásunk méltó megünneplése mellett a másik dédelgetett álmunk - mondta végül Buda Lászlóné -, hogy az asszonykórus „köré" sikerüljön megszer­vezni egy nyugdíjasklubot. Az önkormányzati ciklus vége felé közeledve egyre időszerűbb a számvetés. Lakatos Istvánnal, Sírok polgármesterével ennek jegyében beszélgettünk a falu közelmúltjáról, jelenéről és kilá­tásairól. Mindarról, ami meghatározza a 2500 helybéli életét. # # # *> # # # # • • Ötszáz óra a falu szolgálatában gendően a folyamatos járőrö­zéshez.- Örömmel fogadunk min­denkit, aki szeretne részt venni a munkánkban - hangsúlyozta Tuza Gábor -, hiszen sajnos manapság a közbiztonság terü­letén is nő a lakosság összefo­gását igénylő feladatok száma. Végezetül szeretnék köszönetét mondani támogatóinknak: ma­gánszemélyeknek, az önkor­mányzatnak, a Verpelét és Vi­déke Takarékszövetkezet helyi kirendeltségének. Külön köszö­netét érdemel Barkóczi István r. törzszászlós úr, aki hathatósan segíti a munkánkat.-Az utóbbi idők legnagyobb beruházása a szennyvíz-csa­torna hálózat kiépítése és a tisztítótelep bővítése volt. Most, a munkák végéhez közeledve elégedett a polgármester?- Vegyes érzéseim vannak. Ha arra gondolok, hogy a csa­tornahálózattal - sok környező települést megelőzve - kiépült az alapvető infrastruktúra, ak­kor elégedett vagyok. Jó látni, hogy a rengeteg munka nem volt eredménytelen. Arra is büszke vagyok, hogy minden lehetséges forrásból sikerült pénzt szereznünk. A 80 milliós állami céltámogatás mellett a vízügyi alaptól 20, a környezet­védelmi alaptól 26 millió, a te­rületfejlesztési alaptól 15 millió forintot nyertünk. Az már csök­kenti az elégedettségemet, hogy így is újabb terhet kellett a la­kosságra hárítanunk. A 263 milliós beruházás befejezése további feladatokat hoz: rendbe kell tenni a „megviselt" közte­reket, utakat, járdákat.- A Mátravidéki Fémművek a térség egyik legnagyobb munkáltatója volt egykor. Megszűnése óta kisebb vállal­kozások működnek a gyár he­lyén. A falu mennyire érezte meg ezt a változást?-Nagyon. A fémművekbe 1992-’93-ban 47 településről jártak be dolgozni az emberek. A cég megszűnése minden ide kötődő családnak óriási prob­lémákat okozott. A sirokiak is akkor szembesültek a 20 száza­léknál magasabb munkanélkü­liséggel, és azzal: mérnöki, technikusi végzettséggel is na­gyon gyorsan az utcára lehet kerülni. A cég megszűnése mi­att az önkormányzat egyrészt jelentős bevételektől esett el, másrészt át kellett vállalnunk olyan feladatokat, amelyeket korábban a gyár látott el. Ezt az időt állami segítséggel tudtuk átvészelni. Számos kellemetlen intézkedésre - többek között létszám-leépítésekre - kénysze­Konyv örökíti meg az elmúlt 610 évet Idén 610 esztendős a település, ebből az alkalomból egy hely- történeti könyv kiadását tervezi az önkormányzat. A reprezenta­tív kiadvány a falu múltját az első említéstől napjainkig mu­tatja be. Az anyagot már össze­állította Borics József, a helyi általános iskola tanára. A tervek szerint még az idén ké'zbe vehetik az olvasók a könyvet, amely a helyi újság­ban már sorozatban megjelent helytörténeti cikkek - szerkesz­tett, bővebben illusztrált - gyűj­teménye lesz. A színesebb kulturális kínálatért Több nagyszabású rendezvény színhelye már évek óta a falu, illetve a két éve ismét önkor­mányzati üzemeltetésben lévő Kútvölgyi Szabadidőpark. A legtöbb embert megmoz­gató program kétségkívül a nyár végi motorostalálkozó: minden évben több ezer or­szágúti vándor randevúzik a gyönyörű völgyben. Néhány napon át kék füstbe burkolózik minden, és persze mindig fe­ledhetetlen élmény a motorosok színes felvonulása Sírok utcáin. Ugyancsak a szabadidőpark színpadán lépnek fel az augusz­tus 20-án már hagyományos kórustalálkozón a környező és távolabbi települések hagyo­mányőrzői. Messze vidékekre is eljut Sí­rok híre a rajztanárok nyári tá­borának köszönhetően. Két héten át az iskolában vernek ta­nyát az ország minden tájáról érkező táboriták, akik alkotása­ikból elsőként a falu lakóinak kínálnak ízelítőt kiállításaikkal. S minden évben megismétlik az őszinte mondatokat: Sírokba valahogy mintha hazajönnénk. Az önkormányzat - a sza­badidőparkhoz hasonlóan - a művelődési házat is „vissza­vette” az egykori bérlőtől. Mint megtudtuk: az épületet rendbe tették, a berendezések pótlása, átalakítása is hamarosan meg­történik. A házban alkalman­ként műsoros esteket rendez- •nek, melyeken népszerű művé­szek szórakoztatják a közönsé­get. A tavalyi műsorok látoga­tottsága alapján a szervezők remélik, hogy egyre népsze­rűbbek lesznek majd ezek az estek, amelyek költségét az ön- kormányzat fizeti. Hiszen a kul­turális élet, a szórakozási lehe­tőségek nem csupán idegenfor­galmi szempontból fontosak. A helybeliek kikapcsolódási lehe­tőségének megteremtését és bővítését legalább ilyen hang­súlyos feladatuknak tekintik a település vezetői. rített az új helyzet. Igaz, ennek „köszönhetően” amikor ’96- '97-ben az önkormányzatok ha­sonló lépésekre kényszerültek, akkor mi már könnyebb hely­zetben voltunk. A gyár terüle­tén működő vállalkozások je­lentős része rentábilis, így - amellett, hogy enyhítenek a fog­lalkoztatási gondokon - biztos adóbevételhez is juttatják a fa­lut. Természetesen a települé­sen működő több, mint 150 egyéb vállalkozás is - iparűzési adójával - lehetőségeihez mér­ten hozzájárul közös feladata­inkhoz. Úgy vélem tehát: túl vagyunk a nehezén.- Sírok a Pétervására és körzete kistérségi társuláshoz tartozik, ám nem túlzás: ezen belül központként működik.- Turiszti­kai szempont­ból előnyt je­lent szá­munkra a vár­rom, amely a nemzeti örök­ség része, va­lamint a Nyír- jes-tó, amely Közép-Eu- rópa egyetlen tőzegmoha- lápja. Ugyan­csak fontos Eger, vala­mint a Mátra Lakatos István és a Bükk kö­zelsége. Úgy érzem, az idegen- forgalomban rejlő lehetősége­ket még messze nem aknáztuk ki, ennek a munkának az elején vagyunk. Épp ezért szeretnénk, ha az önkormányzat támogatá­sával még idén megalakulhatna a siroki idegenforgalmi egyesü­let. Más oldalról megközelítve a kérdést: az egykori fémművek ide vonzotta és nem innen „szívta el” az embereket, s ez az utódüzemekre is igaz, ha - természetesen - kisebb mérték­ben is. A központ-jelleg annak is köszönhető, hogy a siroki önkormányzat és a tisztségvise­-ték fe, a társulások jelentőségét. így alakult meg az építésügyi és az állat- egészségügyi társulásunk, ami 5, illetve 8 településen látja el a feladatát. Ugyanígy nálunk működik fogászati körzeti ellá­tás, és dédelgetett vágyunk egy gyermekorvosi körzet kialakí­tása. Ez egyrészt a szülők óhaja, másrészt tehermentesí­tené a felnőtt körzet orvosát. Végezetül - remélem nem tű­nik szerénytelenségnek - de ta­lán jómagam is hozzájárulok a település körzetközpont-jelle­gének erősítéséhez azzal, hogy a megyei önkormányzatban il­letve a területfejlesztési tanács­ban nem csupán Sírok, sokkal inkább a kistérség érdekeit igyekszem érvényesíteni.- Egy falu élete nem mutat­ható be a - legtöbb helyen ko­moly problémákat okozó - szo­ciális kérdések ismertetése nélkül.- Számunkra is az egyik leg­nagyobb feladat a szociális ügyek kezelése, s be kell vallani: ed­dig csupán rész­ben értünk el si­kereket. Vissza kell utalnom a gyárra: van egy réteg, amely ott munkát, megél­hetést kapott ak­kor is, ha nem teljesített igazán jól. Ezek az em­berek aztán első­ként váltak állástalanná, s job­bára alacsonyan képzettek lé­vén meglehetősen rosszak az elhelyezkedési esélyeik. Azt sem szabad titkolni: akadnak, akik várják a segítséget, ám aligha tesznek valamit is a bol­dogulásukért. Lehetőségeink­hez mérten persze igyekszünk támaszt nyújtani. Idén például 20 embernek adunk - szerény de biztonságos - jövedelmet a közhasznú foglalkoztatás kere­tében. Ebben a témában fontos megemlíteni, hogy az önkor­mányzatunk több olyan szolgál­tatást felvállal, melyet más, ha­sonló községek nem. így pél­dául működtetünk bölcsödét, napköziotthont, és idősek ott­honát. A szociális kérdésekben az az alapelvünk hogy elsősor­ban a nehéz körülmények kö­zött élő gyerekeknek kel! támo­gatást nyújtanunk, hiszen ha ők nem kerülnek ki a kátyúból, akkor nem képzelhető el a jövő.- Talán kevesen tudják, Sí­rok két faluból áll, az „anyate­lepülés” és a Kökút-pusztai te­lepülésrész. Felhőtlen a kap­csolatuk?- Kétségkívül nehéz úgy irá­nyítani, hogy egyik település- rész se érezze magát hátrány­ban. Tény, hogy most Kőkút- puszta valamelyest „lemaradt”, hiszen ott nem épült ki a csa­torna-hálózat. Minden egyéb - vezetékes ivóvíz, gáz, telefon - ott is szolgálja a polgárok ké­nyelmét. A képviselő-testüle­tünkön belül működik a telepü­lésrészi önkormányzat, nyugod­tan mondhatom: problémáktól mentesen. Az alpolgármeste­rünk is kőkúti: ez is mutatja, hogy egyenrangúként kezeljük a két településrészt, s hosszú távon nincsen különbségek a „bánásmódban.”-A „nagy fejlesztések idő­szaka” után mi következik?- Az idei költségvetéssel le­zárul egy korszak, s remélem egy új kezdődik, melyben lehe­tőség lesz „látványosabb” munkák elvégzésére. Úgy vé­lem, eztán még többet - és eredményesebben - foglalkoz­hatunk az oktatás, a szociálpo­litika, az egészségügy kérdései­vel, az idegenforgalom fejlesz­tésével. Az sem titok, ehhez bi­zonyos önkonnányzati vagyon­tárgyakat értékesíteni kívá­nunk. Meggyőződésem, hogy ezek - például a gázvagyon - így szolgálják leginkább a tele­pülés érdekét. A tervezett bevé­telekből többet fordíthatunk az intézményeinkre, a falukép ja­vítására. A település-fejlesztés persze csak hosszú távú elkép­zeléseken alapulhat, így aztán mindebből a következő eszten­dőkre — és a következő képvi­selő-testületnek - is jutnak bő­ven feladatok. Kész a program, startolhat a NAT — Nekünk is nagy kihívást je­lent a Nemzeti Alaptanterv be­vezetése, de nyugodtan mond­hatom: felkészülten várjuk a startot - mondta érdeklődé­sünkre Berta Istvánná, a siroki általános iskola igazgatónője. Mint megtudtuk, elkészült az intézmény pedagógiai és ne­velési programja, s már sike­resen túljutott a szakértői vé­leményezésen: A dokumentum egyaránt részletesen taglalja az 1-8. osztályosokkal és a kis létszámú, enyhén értelmi fo­gyatékosokból álló tanulócso­porttal kapcsolatos feladato­kat, elképzeléseket. Az iskolában 190 gyereket tanít 20 pedagógus, akik az igazgatónő szerint nagyszerű gárdát alkotnak. Az úgyneve­zett „szakos ellátottság” száz- százalékos, persze, a NAT mi­att szükség van néhány peda­gógus átképzésére. Ennek terve már elkészült, s a „ki­szemelt” szakemberek hama­rosan megkezdik a tanulmá­nyaikat, hogy avatottan oktat­hassák a néptáncot, a könyv­tárismeretet, a számítástechni­kát, illetve gyógypedagógus­ként is tevékenykedhessenek. Az igazgatónő azt is el­mondta: számos hagyomány él az iskolában, ilyen például a téli műsoros est megrende­zése, amelyen minden osztály bemutatkozik valamilyen ­mindig igen nívós - produkci­óval. Hasonló alkalmat terem­tenek a bemutatkozásra már­ciusban is. Természetesen a farsangolásnak is komoly ha­gyománya van. Újabb vidám programként fontosnak tartják a diáknapok megrendezését. Ekkor néhány napra otthon maradhatnak az iskolatáskák, a gyerekek kirándulnak, kü­lönféle mókás programokat szerveznek maguknak, persze, tanári segítséggel. Az intézményben a gyere­kek jó teljesítményéhez és a pedagógusok színvonalas munkájához komoly eszköz- háttér is rendelkezésre áll. Jól felszerelt számítástechnikai szaktanteremmel, valamint korszerű nyelvi laborral ren­delkeznek. Ez utóbbit pályá­zati segítséggel, illetve egy jó­tékonysági bál bevételét fel­használva sikerült megvalósí­taniuk az elmúlt hetekben. Az átlagosnál jobbnak mondható feltételek meg is látszanak a gyerekek teljesít­ményén: rendszeresen jó, s nemritkán kiemelkedő ered­ményeket érnek el a különféle szaktantárgyi versenyeken. S van egy további „büszke­sége” is az iskolának: az „A mi újságunk” című diáklap, melyet a gyerekek írnak, szer­kesztenek - persze immár számítógépen. \ Korszerű számítógépeken oktatják az informatikát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents