Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-13 / 61. szám

6. oldal Horizont 1998. március 13., péntek A vasútból kispórolt százmilliárdok átka Beszélgetés Sipos Istvánnal, a MÁV Rt. vezérigazgatójával Sipos István, a Magyar Államvasutak Rt. vezérigazgatója a meg­lévő gondok ellenére is optimista. Kell a vasút Európának - idézi jelmondatukat, s mindjárt hozzáfűzi: Magyarországnak is. Ugyanakkor realitásérzékéről is tanúbizonyságot tesz, midőn ar­ról beszél, hogy néhány évvel ezelőtt a kormány, az utasok és a fuvaroztatók jogosan vonták meg bizalmukat a szárnyas kerék fémjelezte intézménytől. A cél a régi hegemónia lehetőség szerinti visszaállítása - jelentette ki a Heves Megyei Hírlapnak adott in­terjújában a vezérigazgató. A pálya és a létesítmények az állam kezelésében vannak HEVES MEGYE -Az euró­pai felzárkózás egyik záloga a vasút - szögezte le beszélgeté­sünk elején Sipos István. - Tud­juk, hol a probléma, ezért igyekszünk azt a leghatéko­nyabban orvosolni.- Nem tévedhetünk nagyot, ha a pénzhiányból eredeztetjük a meglévő gondokat...- Valóban így van. Az elmúlt 10-15 év során - nagyjából 1986-tól - nagymértékű „spó­rolás” jellemezte a vasút finan­szírozását. Ez idő alatt mintegy 280 milliárd forintot „takarítot­tak meg” rajtunk, ami hosszú ideig rányomja még a bélyegét működésünkre. Ha ehhez hoz­závesszük, hogy a kocsipark fejlesztésére is százmilliárdos nagyságrenddel jutott kevesebb a kelleténél, talán némi magya­rázatot adunk a szolgáltatást igénybe vevők kritikájára.- Az elmaradást azonban csak mielőbbi fejlesztésekkel lehet pótolni, ami, ugye, nem kevés pénzbe kerül...- Természetesen, ám az adó­fizetőknek tudniuk kell - tuda­tosítanunk kell velük -, hogy mindez az érdekükben történik.- Vélhetően nem lesz könnyű feladat. Az emberekben mintha megingott volna a bizalom a vasút iránt!-Nemcsak az utasoké, ha­nem - 1996-tól - a kormányé és a fuvaroztatóké is. Tisztában vagyunk ezzel, mint ahogy a je­lenség jogos voltával is. Sajnos, az összességében mintegy 440 milliárdos lemaradást nem le­het egyik pillanatról a másikra pótolni. Talán jelzi a pozitív irányú változást, hogy a kor­mány 20 milliárd forintnyi ECU-hitelt vett fel fejleszté­sekre. A pálya és a létesítmé­nyek fenntartása ugyanis ál­lami feladat. Emellett a közel­múltban én is aláírtam egy 40 millió ECU-s kölcsönmegálla- podást, ami a kocsipark fejlesz­tésére szolgál. A rendelkezésre álló összeg jelentős részét a fő­város környéki vasúti közleke­dés korszerűsítésére fordítjuk, mivel a térség kiemelt jelentő­ségű. Ám ez nem jelenti más te­rületek elhanyagolását; ahogy meghirdettem, a MAV-nak a vi­dék vasútjának is kell lennie.- Az utasok elsősorban kom­fortérzetük alapján ítélik meg a változásokat...-Erre nem kell sokat vár­niuk, főleg a Budapest-Hatvan vonalon. Április végén több korszerű szerelvényt állítunk forgalomba, s ezek közül az első hármat az említett állomá­sok között. A kocsik fő jellem­zője, hogy a műbőr üléseket fo­telek váltják fel, egy vagon kivé­telével mindenhol tilos lesz a dohányzás, újszerű WC-k áll­nak az utasok rendelkezésére, s - ezt feltétlenül írja meg - eme­lőszerkezettel ellátott szakaszt tartunk fenn a mozgássérültek­nek. Azért esett erre a vonalra a választás, mert itt jelentkezik legerősebben a konkurencia, vagyis az autópálya.- Hatvan említésével me­gyénkbe érkeztünk. Milyen lát­ványos lépésekre számíthat még a fentieken túl a hevesi utazóközönség?- Május végétől - az új me­netrend életbe lépésének idő­pontjától - InterCity expressz­vonat közlekedik Budapest és Eger, valamint a főváros és Nagykanizsa között, ami más állomásokon nem áll meg. Emellett folytatódik a mellék­vonalak rendbetétele. Szeptem­berben közöljük a kormánnyal az utóbbiakra vonatkozó elkép­zeléseinket. A Recsk-Kál sza­kaszra tavaly és az idén több száz milliót költöttünk. Tervez­zük a sínbusz-program fejlesz­tését is. Tudjuk, hogy Heves megye további korszerűsítésre szorulna, de egyelőre mindenki­től türelmet kérek. Új vasútvo­nal építése például aligha vár­ható... Ebben az évben erre csak a szlovén határnál kerül sor, ami nemcsak gazdaságilag, ha­nem politikailag is szükség- szerű beruházás.- A fővonalakra visszatérve: már legalább két évtizede, hogy először szó esett a Hatvan és Salgótarján közötti pálya vil­lamosításáról... Arrafelé azon­ban még mindig dieselmozdo­nyok járnak.- Ez is a gazdaságosság függvénye. Korábban, a nóg­rádi bánya- és nehézipar virág­zásakor még indokolt lett volna a lépés, de valamilyen oknál fogva nem valósult meg. Ma már viszont gyakorlatilag csak személyszállítás történik ezen a vonalon. A működési költségek 1:3 arányban valóban az elekt­romos energia mellett szólnak, de az ehhez szükséges átalakí­tás nagyon sokba kerül. Orszá­gosan ismét elindult a villamo­sítási program, s tény, hogy a tarjáni vonal egyre hátrább ke­rül a sorban. Legközelebb 2002-ben vagy 2003-ban jöhet szóba ez irányú fejlesztése. Ad­dig viszont a menetrend sem változik jelentősen, s jövőre Budapestről InterCity expressz indul a nógrádi megyeszék­helyre is.-A gazdasági helyzet válto­zása mennyiben érintette me­gyénk legfontosabb csomópont­ját, Hatvant?- Más jelentőséget kapott a város. Az áruszállítást illetően már nincs szükség nagyobb át­rendezésekre, mivel ezeket az elmúlt időszakban végrehajtot­tuk. Hatvan továbbra is megha­tározó bázisa lesz a MAV-nak. Szinyei András polgármester úrral - aki a Vasutas-települé­sek Országos Szövetségének az elnöke is - legutóbb egy állo­más melletti parkoló lehetősé­geiről beszélgettünk. A tervek szerint a pályaudvar mellett egy legalább 3 ezer négyzetméteres, díjtalanul őrzött gépjárműtáro­lót létesítenénk az önkormány­zattal közösen. Ezzel is az uta­sok kényelmét szolgálnánk, át­csalogatva őket az autópályá­ról. „Parkolj és utazz, én addig vigyázok a kocsidra!” - lehetne a szlogenünk.-Ma már beszélgettünk sú­lyos százmilliárdokról, de a vasút „lelke”, a mozdony még nem került szóba. A géppark ál­lapota senki számára nem lehet közömbös...- Ezeket is elkezdtük korsze­rűsíteni. A MÁV tulajdonát je­lenleg 1000 villanymozdony képezi, amelyek nagyrészt 20-25 évesek. Idén körülbelül harminc új gép vásárlására van pénz. Nem csekély tétel, hiszen darabja 7-800 millió forintba kerül... A trend szerint először azt kell rendbe tenni, amivel az az utas közvetlenül találkozik, vagyis a vasúti kocsikat. Ezt követheti a pálya, végül a moz­dony. Persze, a sorrendhez nem ragaszkodhatunk mindenáron, hiszen az üzembiztonságot nem fenyegetheti veszély. Tan Otto BALE NO A Suzuki Baleno külön kategória. Nemcsak a belőle sugárzó erő és elegancia miatt. Nemcsak azért, mert a Baleno Sedannak és Wagonnak már a látványa is rabul ejt, és nem is csak az 1.6 és 1.8 literes, akár 121 lóerős motorok miatt. Nemcsak azért, mert a mi autónk e közeli rokona is az elismert Suzuki minőség és megbízhatóság megtestesítője, vagy mert á Baleno Wagon 1377 literessé alakítható csomagterével egy luxusautónak álcázott teherautó. A Balenók különlegességét növeli a kétoldali légzsák*és a Suzuki egyedülálló, számítógép-vezérlésű aktívfelfüggesztési rendszere, (Suzuki Suspension Control mellyel az autó rugózását vezetési stílusához és az útviszonyokhoz igazíthatja..-'*' Mindez most elképesztően jó áron érhető utol?­Persze csak a márkakereskedőknél. BALENO. Más kategória. Néhány hasznos tudnivaló a helyi adókról Mire figyeljünk az adózásnál? Az alkotmány és az önkormányzati törvény biztosítja az önkormányzatoknak azt a jogot, hogy - meghatározott ke­retek között - helyi adókat vezethessenek be. A hatályos szabályozás szervesen illeszkedik az Európa Tanács által 1985-ben elfogadott Helyi Önkormányzatok Európai Kar­tájához, mely szintén deklarálta a helyi adóztatás jogát. Eger önkormányzatának kép- viselő-testülete - hosszas egyeztető munka után -1992. január 1-jével vezette be a he­lyi adókat. Az idén is „élő” önkormányzati adók a város valamennyi polgárát, illetve családját érinthetik. Kommunális adó A kommunális adóban adó­alany az a magánszemély, aki az adóév első napján a lakás tulajdonosa, továbbá, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bér­leti jogával rendelkezik (ilye­nek az önkormányzati bérla­kások). Az „adóalanyiság” fogalma magában foglalja azt, hogy a polgárnak adókötele­zettségét érintő bejelentési, bevallási, fizetési kötelezett­ségei vannak. A helyi adók bevezetése óta két ízben kel­lett eddig bevallás keretében számot adni a lakásingatla­nokról, építményekről, elő­ször 1992. január 15-ig, majd 1996. január 31-ig. Ez utóbbi bevallást azoknak is meg kel­lett tenniük, akik már 1992- ben is készítettek. Általános szabály, hogy az adóalanynak az adókötelezettséget érintő változást 15 napon belül „be­vallás nyomtatványon" kell megtennie. A teljesség igénye nélkül lényegesebb adóköte­lezettséget érintő változás le­het például az ingatlan tulaj­donjogában bekövetkezett változások: vétel, eladás, öröklés, ajándék, csere, ha­szonélvezet, használat, illetve az adózó polgár adataiban be­következett változások. Tulajdonostársak esetén két lehetőség között választ­hatnak az érintettek: vagy kü- lön-külön készítik el a beval­lásaikat és egymástól függet­lenül fizetik az adó arányos részét, vagy a tulajdonostár­sak írásos nyilatkozata alap­ján egyikük vállalja az adó bevallását és megfizetését is. Ettől kezdve ő tartja a kapcso­latot az adóhatósággal. 1996. január 1-jétől a kommunális adóban adóznak a lakások és a lakásokkal közvetlenül egybeépült, nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek (garázs, raktár, iroda, üzlet, pince, műhely) is. A lakástól külön felépített, de akár egy építési telken lévő, nem lakáscélú helyisé­gek, illetve a társasházak ga­rázsai, mint önálló ingatla­nok, nem a kommunális adó­ban, hanem az építményadó­ban adóznak. Tavalytól az adó mértéke 12.000 forint, azonban a lakás alapterületé­nek nagysága alapján a polgá­rok eltérő nagyságú kedvez­ményeket is igénybe vehetnek. Mind a kommunális, mind az építmény- és telekadóban to­vábbra is megmaradt az „előre fizetés kedvezménye” azaz: az adózóink választhat­nak, hogy az éves adóössze­get két egyenlő részletben március 31-ig, illetve szep­tember 30-ig, vagy 10 száza­lékkal csökkentetten egy ösz- szegben március 31-ig fizetik meg. Fontos tudni azt is: ha év közben az ingatlan tulajdono­sának személyében változás következik be, úgy a teljes éves adót a január 1. napjával nyilvántartott tulajdonos köte­les megfizetni, és majd a kö­vetkező évtől - az eladás té- nyéről beadott adóbevallás alapján - szűnik meg csak az adókötelezettsége. Építményadó Két éve a magánszemélyek (egyéni vállalkozók), jogi személyek és jogi személyi­ség nélküli szervezetek az év első napján tulajdonukban, használatukban lévő, nem la­kás céljára szolgáló építmé­nyeik után építményadót fi­zetnek. Az adó alapja az épít­mény négyzetméterben szá­mított hasznos alapterülete. Hasznos alapterület a végle­ges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság 1,90 mé­ter. Az adó mértéke attól függ, hogy az építmény bel­városban (120 forint), külvá­rosban (100) vagy külterüle­ten (70) van. A pincék után - elhelyezkedéstől függetlenül - négyzetméterenként 20 fo­rint a terhelés. Banki, pénzin­tézeti, takarékpénztári, taka­rékszövetkezeti tevékenység céljára szolgáló építmény után 600forint az adó. Telekadó Telekadó-kötelezettség alá Egerben kizárólag a beépítet­len építési telkek tartoznak. A bevallásadási kötelezettség a magánszemélyekre és a jogi személyekre egyaránt kiter­jed. A telek négyzetméterre számított területe után a bel­városban 50, a külvárosban 10 forint az évi adó. A zártker­tekről és a külterületi telkek­ről bevallást nem kellett ké­szíteni. Az építési telek beépí­tése esetén - szintén bevallás alapján - a január 1-jei álla­potnak megfelelően megszű­nik a „telekkénti” adóztatás, ugyanakkor mint lakás vagy építmény, bekerül a kommu­nális adó, illetve az építmé­nyadó „tárgyai” közé. Gépjárműadó Két éve megváltoztak a gép­járműadóval kapcsolatos be­vallási kötelezettségek is. A gépjárműadó (közismertebb nevén: súlyadó) mértékét 1996. január 1-jétől az ön- kormányzatok képviselő-tes- tületei a törvényi keretek kö­zött (400-tól 800 forintig) ál­lapíthatták meg. Eger város közgyűlése 1998-ban az 1200 kg önsúly feletti személygép­járművek adóját 700 forint­ban, minden más gépjármű adómértékét 500forintban ál­lapította meg. Az adóalany 1996. január 1-jétől az a sze­mély, aki a gépjármű forgalmi engedélyének tulajdonosi ro­vatában az év első napján tu­lajdonosként szerepel, azaz ő fizeti be egész évre - beval­lást követően - az adót. Gép­jármű eladásakor a következő évtől akkor szűnik meg az el­adó adófizetési kötelezett­sége, ha azt a rendőrséghez bejelentette. A rendelet értel­mében ezt 15 napon belül kö­teles megtenni. A hatályos törvény alapján nyilatkozat hiányában nem szüntethető meg a jármű adója annak el­lenére sem, ha az értékesítés-' ről a bevallást benyújtják. Akik katalizátort szereltet­nek be autóikba, a beszerelést követő hónaptól fele összeg­ben fizethetik adóikat. Termé­szetesen ehhez bevallást kell csatolni, ez a beszerelő által kiállított „műbizonylat” má­solata. Az adóhatóság a beval­lás alapján határozatilag csökkenti az adó összegét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents