Heves Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-12 / 36. szám

8. oldal Kamarai Elet 1998. február 12., csütörtök eves Megyei AfpÄteamam 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Forduljanak a gazdajegyzőkhöz A Heves Megyei Agrárkamara információi sze- készítenek adóbevallást, akiknek ez nem szüksé- rint a megye néhány településén a szükségesnél ges. Ezért az agrárkamara azt javasolja a gazdák- többre vállalkozók - adószakértők, adótanácsa- nak, hogy a megbízás előtt forduljanak a telepii- dók - több ezer forintért olyan őstermelőknek is lés gazdajegyzőjéhez. Támogatások, pályázatok az első negyedévben 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon: (36)429-890, 429-891 - Telefax: (36)429-890 Kézműves kamarai küldöttgyűlés Napirenden a költségvetés és a tagdíjak Munkában az elnökség fotó: pálfy István Ipari alma, almasűrítmény előállításához felvett hitelek kamattámogatása Az almasűrítményt feldolgo­zók a felvásárláshoz a hazai hi­telintézettől 1997. november 15-ig felvett, egy évnél nem hosszabb lejáratú forint- és/ vagy devizahitelek után legfel­jebb 1998. március 31-ig szám­fejtett, a hitelintézet által iga­zoltan megfizetett kamatokra (április 15-ig) 70 százalékos kamattámogatást vehetnek igénybe. A kamattámogatás igénylé­sének feltételei: Be kell szerezni az igazolást a hazai hitelintézettől, melyet 1998. január 20-ig, illetve ápri­lis 20-ig megküld az Alma Terméktanács címére, és az Alma Terméktanács hitelinté­zeti igazolások alapján megál­lapítja a 70 százalékos kamat- támogatás összegét. A jogosult az Alma Terméktanácstól a kamattámogatás összegére vo­natkozóan igazolást kapnak 1998. január 31-ig, illetve 1998. április 31-ig. A kamattámogatásra jogosult az Alma Terméktanács igazo­lása alapján a kamattámogatást a székhely szerint illetékes I. fokú adóhatóságtól igényelheti. E rendelet 1998. június 30. napján hatályát veszíti. Juhtej felvásárlása után igényelhető támogatás Igényelhetik: azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társasá­gok, amelyek juhtej-termelők, A Magyar Agrárkamara sze­retne élni a kamarai törvényben biztosított jogaival, ez azonban jelenleg lehetetlen - állapítot­ták meg legutóbbi tanácskozá­sukon a megyei és a fővárosi agrárkamarák elnökei. A fó­rumról Mészáros Gyula, a szer­vezet főtitkára elmondta, átte­kintették az ágazat aktuális ügyeit. Megállapították: elfo­gadhatatlan a Földművelésügyi Minisztériumnak az a magatar­tása, amelyet a tárca a kamarai törvény kapcsán tanúsít. A tör­vény legutóbbi módosítása so­rán több olyan jogot is az ag­rárkamara kapott meg, amelyet-feldolgozók és -forgalmazók. Literenként 25 forint támo­gatás vehető igénybe az 1998. évi termelésből feldolgozásra átadott I. osztályú juhtej után 2 millió liter mennyiségi határig. A támogatást azok a termelők igényelhetik, akik tejfeldolgozó üzemmel rendelkeznek. A tej- feldolgozó üzem a juhtej felvá­sárlásakor elszámolt és kifize­tett literenkénti 25 forintos tá­mogatást igényelheti az illeté­kes I. fokú adóhatóságtól ak­kor, ha a tejfeldolgozó üzem legalább 110 Ft+áfa árat fizet a termelőnek literenként a minő­sített I. osztályú juhtej után, ha a tejfeldolgozó tagja a Juh Terméktanácsnak, a tejfeldol­gozó a saját termelvényű juh­tejmennyiség után is jogosult a támogatásra, amennyiben együttesen teljesíti a meghatá­rozott feltételeket. A támogatás hivatalos igény­lőlapon 1998. január 1-től ha­vonta a tárgyhót követően, a 15. naptól igényelhető az illeté­kes I. fokú adóhatóságtól. A minőségi baromfi támo­gatása A minőségi támogatás mér­téke: kilónként 5 forint, az MSZ 6918/1998-nak megfelelő I. osztályú vágóbaromfi után. A támogatást azok a termé­szetes jogi személyiségű, il­letve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vehetik igénybe, amelyek alapanyag­termelők, valamint saját tulaj­donú alapanyaggal rendelkező üzemek, és igazolják a BTT- tagságukat, a baromfit olyan eddig a minisztérium gyakorolt. így az automatikus támogatá­sok bonyolítását a kamarához delegálta a törvény, és a szak- tanácsadást ugyancsak az ag­rárkamara szervezheti az ága­zatban. E két területen azonban még mindig érezhető a minisz­tériumi túlsúly, a főhatóság nem adta át a köztestületnek e jogok gyakorlását. Az elnöki fórum utasította a kamara ügyvezetését, járjon el, hogy az agrárkamara élhessen törvény adta jogaival. Erről a Magyar Agrárkamara legköze­lebbi, február 19-i elnökségi ülése is tárgyal majd. vágóhídon vágatják le, amelyik BTT-tag, és amelyik rendelke­zik az export állatorvosi ellen­őrzési számmal. A támogatás az APEH terü­leti igazgatóságától igényelhető folyamatosan, minden hónap 15. napjától. Az idei tehéntej-kvóta és garantált ár Erre az évre az évente ter­melhető tehéntej mennyisége: a meghatározott termelési kvóta 1900 millió liter, ezen belül a garantált árhoz kötött kvóta az extra és I. osztályú minőségi tej 100 százaléka. Az 1998. évre érvényes ga­rantált ár az MSZ 3698 Szab­vány szerint minősített extra minőségű tejre literenként 47 Ft + áfa, az I. osztályú tejre lite­renként 43 Ft + áfa. Vágósertés minőségi támo­gatása A vágósertés minőségi ter­melésének intervenciós támo­gatásáról szóló 45/1997. (VI. 25. FM rendelet) és az azt mó­dosító 57/1997. (VII. 29) rende­letek alapján járó támogatások igénylése változatlan feltéte­lekkel, de legkésőbb 1998. március 31-ig igényelhető. Kalászosok exportengedé­lyezése A kalászos gabonák export­engedélyezésében változás, hogy a közönséges búzára vo­natkozóan nyújthatók be ex­portengedély-kérelmek. A ki­adott exportengedélyek 1998. március 31-ig érvényesek. A le­téti díjas búza- és árpaexport­engedélyek nem ruházhatók át. Garantált kukoricaár A földművelésügyi miniszter az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény, va­lamint az ezt módosító 1995. évi XCIX. törvény 9. paragra­fus (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az idei termésű takarmánykukorica garantált árát tonnánként 16.500 forintban állapította meg. A garantált áron történő 1998. évi termésű takarmány- kukorica állami felvásárlásáról rövidesen miniszteri rendelet jelenik meg. Ez a felajánlható termény mennyiségét, valamint a minőségi követelmény előírá­sait tartalmazza. A garantált árat a belpiaci önköltségen ala­puló számítások alapján állapí­tották meg, és a termelők ré­szére a főtermék önköltségének 80-85 százalékát fedezi. Az őstermelők figyelmébe A mezőgazdasági kistermelő bevallást pótló nyilatkozata (Szja tv. 78/A paragrafus (4) bekezdés): azok a mezőgazda- sági kistermelők, akik az ős­termelői igazolvány kiváltása­kor nem tételes költségelszá­molási mód választásáról nyi­latkoztak, az adóév végére a feltételek megléte esetén vá­laszthatják az 1,5 millió forin­tos bevételhatárhoz kötött sza­bályt. (PM 10013/1997. Jöve­delemadók főosztálya - APEH Anf-1026/1/1997.) Fontos témák szerepeltek a kamara idei első küldöttgyű­lésének napirendjén. Olyan, zsebeket érintő kérdéseket tárgyaltak meg, mint a költ­ségvetés, illetve a tagdíjak, korántsem könnyű megta­lálni a nyugvópontot a szük­séges minimum és a lehetsé­ges maximum között. így - bár a tagság vélemé­nyét többszörösen kikérő, a vé­leményeket meghallgatva több­szörösen átdolgozott előterjesz­tés került a döntéshozó testület elé, a végleges szavazást hosz- szas vita előzte meg január 31- én. Nem utolsósorban azért, mert a megyéből érkezett kül­döttek kötelezettségüknek érez­ték, hogy akár személyes néze­teiket félretéve is hangot adja­nak az őket megbízó háromez­res tagság véleményének. Cseh István - többek között - például figyelemre méltónak ta­lálta, hogy a tagdíj kategóriák­ban külön szerepelhetnek a nyugdíjasok, az igen alacsony keresetű „mellékfoglalkozású vállalkozók”. Hiányolta vi­szont, hogy a gyesen lévőket nem mentesítették a fizetési kö­telezettség alól. Kámán Arpádné kozmetikus a szakmájabeliek nevében kért szót, hangsúlyozva, hogy az ő üzletmenetükre mostanában olyan rossz idők járnak, hogy örülnek egy sima túlélésnek, nemhogy közel dupla tagdíjat tudnának fizetni. Bengyel Sándor azt firtatta, lehetne-e a tervezett tagdíjeme­lés helyett inkább a költségeket lefaragva megőrizni az egyen­súlyt. Hevesi János úgy vélekedett, hogy talán az egyáltalán nem fizetők felderítése révén le­hetne növelni a bevételeket. A sokféle valós problémát feszegető kérdésre már maguk a küldöttek is reagáltak, Her­man István elnök pedig a lé­nyeget azt követően summázta, hogy mindenekelőtt hangsú­lyozta: átérzi a nehézséggel küszködök gondjait. Amikor ő 1975-ben vállalkozásba kez­dett, nulláról indult, a saját maga segédmunkásaként, könyvelőjeként, sofőrjeként, anyagbeszerzőjeként - átélve azokat a korszakokat, amikor jobb híján tűrték csak meg a maszekokat. De éppen e tapasztalatok bir­tokában mondhatja, hogy van kiút. Kitartó, szívós munkával és átgondolt tervezés alapján van mód az előrelépésre. Am aki egy nem túl magas tagdíj miatt - FIGYELEM! melynek fele 10.000 forintig különben is leírható az adóból - szóval, kb. 500 forint miatt a víz felszíne alá merül, az magával és a csa­ládjával is jobbat tesz, ha fel­hagy életképtelen vállalkozásá­val. Mondhatja ezt nyugodtan azért is, mert a kamara a tagjai számára eddig is olyan progra­mokat biztosított, s ezután is olyanokat tervez, amelyek a kézműveseknek több tudást, használható ismereteket, s konkrét pénzt hozó gazdasági kapcsolatokat jelentettek és fognak jelenteni. Persze, egy külföldi tanfo­lyamot, egy kiállításon vagy vásáron való részvételt, egy mestervizsga-kurzust nem lehet anyagiak nélkül megvalósítani. Van tehát egy nélkülözhetetlen (pontos számítások alapján megfogalmazott) bevételi mi­nimum, amely mindenki hasz­nát szolgálja. Ennek elfogadását kérte az elnök. És ennek megszavazá­sára került sor, döntő többség­gel a januári megyei küldött- gyűlés első félidejében. Marosvölgyi György elnök irányításával a szünet után, nem kevésbé alaposan, felelősséggel kerül megvitatásra a ’98-as költségvetés is, ahol a kérdések nagyját számszerűen és szak­szerűen Demeter András fő­könyvelő válaszolta meg. Sok egyéb mellett ezúttal immár másodszor is felvető­dött, hogy a magas székházbér­leti díjat nem lehetne-e valami­lyen módon „kiváltani”, pél­dául akár úgy, hogy a kézmű­ves mesterek maguk építenek megfelelő házat. Mint Herman István hangsú­lyozta, ez ügyben minden ész­szerű elképzelést alaposan meg kell vizsgálni. Az elnökhöz egyébként néhány személyes kérdés is érkezett a tisztségvise­let tiszteletdíjainak nagyságá­ról, vagy arról, hogy az a tény, hogy képviselőjelöltként indul a választásokon az MDF színe­iben, nem akadályozza-e majd munkájában... Herman István miután a kért tényszámokat és a megnyugtató információkat megadta, ki­emelte, hogy csak az ésszerű spórolás jöhet szóba a költség- vetés tekintetében, de az olyan­fajta takarékoskodás, ami az érdemi munkát akadályozza - éppen a tagság érdekében -, semmiképpen sem. A bevételek növelésére van ehelyett szükség, ezekre kell az erőket koncentrálni. A szavazás az 1998-ra tervezett költségve­tésről is egyhangúan elfogad­ható volt. A küldöttek egy csoportja Üzleti ajánlatok 805 2180 Dubai cég árajánlatot szeretne kérni egy korszerű, 50 tonna/nap kapacitású gabona­malom komplett berendezésére, gépi felszerelé­sére és installálására. 805 2190 Magyarországi gyártóktól tréning­ruhát, jogging-ruhát, pólóingeket, kötött póló­kat, sportnadrágokat és -trikókat, kerékpár-nad­rágot, sportcipőt vásárolna német cég. 805 2191 Raklapgyártó, valamint tűlevelű és nyárfafűrészáru-gyártókat keres németországi forgalmazó cég. Vegyes vállalat létesítése, il­letve vállalati befektetési lehetőségek is érdek­lik. 805 2192 Spanyol cég világítási szerel­vények gyártására megbízható magyar partnert keres, akivel ezen a területen együttműköd­hetne. 805 2215 Disztribútori vagy gyártási megál­lapodást kötne férfi fehérneműkre (márkanév: Interstyle) szlovén cég. A szakkönyv termelőeszköz A mezőgazdasági könyvkiadás - a jelzések szerint - a rend­szerváltás utáni válsága után ismét magára talál - hangoztatták a Mezőgazda Kiadó és a Bibliofil Kereskedelmi és Kiadó Kft. vezetői a mezőgazdasági könyvhónap megnyitóján. Évente mintegy kétszáz-kétszázötven mezőgazdasági témájú könyv, új­ság és folyóirat jelenik meg Magyarországon. A mezőgazdasági könyvkiadás árbevétele éves szinten már félmilliárd forint kö­rül van. A Földművelésügyi Minisztérium agrártámogatási rendsze­rében helye van a kiadványok és a szakmai információáramlás támogatásának. A szakmai kultúra gazdagítására és az ismeret- terjesztésre a múlt évben mintegy 50 millió forintot biztosítot­tak. A mezőgazdasági könyvhónap újbóli megrendezését az tette aktuálissá, hogy egyre nagyobb a kereslet a mezőgazda- sági szakkönyvek iránt. A gazdáknak fontos termelőeszközt je­lent. Erre a könyvhónapra több olyan kiadvány is megjelent, amely a szakemberek érdeklődését méltán kelti fel. Ilyen — egyebek mellett - a hazai borkultúráról szóló kötet, a vadállo­mány szabályozásáról szóló összefoglaló munka, illetve a hat­nyelvű mezőgazdasági szótár. Agrárkamara: törvényi jogok

Next

/
Thumbnails
Contents