Heves Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-05 / 30. szám
1998. február 5., csütörtök Horizont 5. oldal Nem lőtt, nem volt pufajkás, másutt volt (Folytatás az 1. oldalról) A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint Heves megyében 1956 novemberében és decemberében szervezték meg a belügyi karhatalmi alakulatot az időközben elhunyt Lintallér László százados vezetésével. Két szakasz az egri Dobó-laktanyában, egy - a már szintén halott Budai György őrnagy parancsnoksága alatt - Füzesabonyban állomásozott. A vádlottak közül az első négy az egri, míg az ötödik a füzesabonyi alegységnek volt tagja. A vádirat! tényállás 1956. december 10-én a Nagy- Budapesti Munkástanács, az emberi jogok napján, 48 órás sztrájkot hirdetett, amelyhez Egerben is a lakosság túlnyomó része csatlakozott. A következő napon a városban tüntettek. Az abban résztvevők - fegyvertelenül - az egri nyomdához vonultak, s röplapokat akartak kinyomtattatrti. A rendőrök ezt szerették volna megakadályozni, sikertelenül. Egy rendőrtisztet a tüntetők bántalmaztak is. Közben megjelent ott Gyurkó Lajos vezérőrnagy, több honvédtiszt és karhatal- mista - köztük Acs Imre kíséretében —, s géppisztollyal először a levegőbe, majd a tüntetők irányába lőtt. Ketten életüket vesztették, többen megsebesültek. A vezérőrnagy kijárási tilalmat rendelt el, s másnapra a karhatalom járőrözését meg- erősíttette. 1956. december 12-én a Széchenyi utca környékén sok ember fordult meg a sztrájk miatt, ám tüntetés nem volt. A Dobó-laktanyából délelőtt két szakasz karhatalmista, Lintal- Jér vezetésével, zárt menetoszlopban, éleslőszerekkel betá- rozott géppisztolyokkal a városközpont felé indult. A Csiky Sándor és a Széchenyi út kereszteződése előtt csatlakozott hozzájuk az előző este Egerbe vezényelt füzesabonyi szakasz is. A közterületen tartózkodó mintegy 200-300 ember közül sokan becsmérlő megjegyzésekkel illették a karhatalmistá- kat, de nem léptek fel erőszakosan velük szemben. A menetoszlopból a Széchenyi utcára kanyarodva a parancsnok egy lövést engedett el a levegőbe, majd tüzparancsot adott. Ezután az alakulat tagjai szétbontakozva, úgynevezett fűrészfog alakzatot vettek fel, s -mintegy húsz másodpercig sorozatlövésekkel tüzeltek a tömegre. Holott tisztában voltak azzal, hogy cselekedetük jogtalan, hiszen elmaradt a tűzpa- rancs előtti kötelezően alkalmazandó figyelmeztetés, illetve figyelmeztető lövés. A sortűzben huszonnégyen haltak meg, és legalább huszonheten lőtt sérüléseket szenvedtek. A vádirat szerint sem a halálos áldozatok, sem a sérültek száma nem határozható meg pontosan, s megállapíthatatlan az is, hogy az egyes halálos sérüléseket, illetve sebesüléseket ki okozta. Mindezek alapján a Fővárosi Főügyészség emberiség elleni bűntettel vádolta meg az öt férfit. A Heves Megyei Főügyészség vádmódosítást indítványozott, amely szerint a terhelteket, mint társtetteseket, egy- rendbeli, több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett elkövetésével vádolják. Mindezt a Genfben 1949. augusztus 12-én kelt, s Magyarországon az 1954. évi 32. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény alapozza meg. Magát, s családját védte- A vádat megértettem, de nem érzem magam bűnösnek! - jelentette ki határozottan a tanácsvezető bíró kérdésére Pagonyi Gyula II. rendű vádlott. S mindjárt meg is indokolta: - Én 1956-ban az akkor érvényben lévő társadalmi viszonyokat, továbbá magamat és családomat védtem a volt kapitalista elemek felbujtó kezdeményezéseivel szemben. Ezért is léptem be a karhatalomba. Nem lőttem az emberekbe, bár ott voltam december 12-én a karhatalmi alakulatban. A vádlott 1956-ban faipari vállalatnál dolgozott, szak- szervezeti titkár is volt, a HVDSZ megyei bizottságának tagja. Az elvtársaitól szerzett tudomást arról, hogy szerveződik a karhatalom, s 1956. december 5-én 10-es sorszámmal jegyezték be a közismertebb néven „pufajkások” nyilvántartásába. Igazolványt nem kaptak, rendfokozatot nem viseltek. Szovjet dobtáras géppisztolyt kaptak.- Mi volt a karhatalom feladata? - érdeklődött a bíró.-Az, hogy az akkori ellen- forradalmat leverje - hangzott a válasz egyesek meg akarták dönteni a szocialista társadalmi rendet. Ezután a vádlott a büntetőtanács elnökének több, a korabeli eseményeket felidéztetni óhajtó kérdésére, megjegyzésére „nem tudom, nem emlékszem" - mondatokkal felelt, így arra sem emlékezett, hogy december 10-én Egerben a színház előtt tüntetés volt, továbbá a Klapka utcában megfutamítottak karhatalmistákat, de még az egri nyomdánál december 11-én bekövetkezett atrocitásra sem.-Mi történt hát 1956. december 12-én? - érdeklődött újra a büntetőtanács elnöke.- Csak arra emlékszem, hogy jöttünk le a Csiky Sándor utcán a laktanyából, csatlakoztak hozzánk a füzesabonyiak. A tömeg megtámadta az alakulatunk hátsó részét, s a kollégium ablakából lőttek is ránk. Szólnunk kellett Lintallér századosnak, hogy vezényeljen valamit, mert agyonvernek minket. Itt újabb közjáték következett, mivel Pogonyi arra sem emlékezett, töltve volt-e a fegyverük. Miként arra sem, hogy az alakulatuk-hány személyből állt, s mennyien lehettek az utcákon.- Eltaláltak-e valakit? - kérdezte a bíró.- Nem emlékszem rá - mondta nyugodtan a vádlott. - Csak azt tudom, hogy Lintallér tüzet vezényelt. Én azonban nem lőttem, mert akkor a bajtársamat lőttem volna agyon. Én kérem, nem lőttem le senkit!-Szinte hihetetlen - reflektált a büntetőtanács elnöke -, hogy lenne olyan katonatiszt, aki tüzelőállási alakzat felvétele nélkül tüzet vezényelne a rá bízottaknak! Ezután felolvasta Pogonyi ügyész előtt tett vallomását, amelyben elismerte, hogy lőtt, de a levegőbe. Miután figyelmeztették a vádlottat, hogy ezzel bűnsegéddé válhat, az ügyvédjével való tanácskozást követően újfent közölte: nem használta a fegyverét. Aki később lépett be Tagadta bűnösségét a IV. rendű vádlott, Váraljai István is. Ő arra hivatkozott, hogy nem is lehetett a sortűz helyszínén, mivel ö csak 1956. december 15-én lépett be a karhatalmi alakulathoz, s következő év január 15-én szerelt le. Az akkori járási tanács test- nevelési és sportbizottsági elnöke - mint tegnap vallotta - sosem volt katona, még a géppisztolyt sem tudta volna használni. Arra viszont meggyőző magyarázattal nem tudott szolgálni, miért nem jegyezték fel a nevét arra a listára, amelyen az 1956. december 14-15-én karhatalomhoz jelentkezettek szerepeltek. Ugyanígy arra sem, hogy pár hónappal később miért dicsekedett azzal: ő már ’56 novembere végétől karhatalmista volt. (Ha csak azért nem, mert így megkaphatta a karhatalmistáknak adott Munkás-Paraszt Hatalomért kitüntetést...) Bírói kérdésekre ő sem tudta pontosan, miért is szervezték a félkatonai jellegű karhatalmi alakulatot. A december 12-i sortűzről is csak azt követően hallott egy saját maga által vezetett párttaggyűlésen.- Ön abban az időben a Torok közben lakott, így a Foglár utcai hivatalból hazafelé tartva a Széchenyi utcán kellett hogy elhaladjon. Észlelt-e valamit a délelőtt történtekből? - érdeklődött a büntetőtanács elnöke.- Semmit nem láttam - hangoztatta a vádlott.- Se vértócsát, se lövedéket, se szétszóródott hüvelyeket, se lövedékbecsapódásokat a rendőrségi épület falán?- Én nem tudtam, kérem, hová lőttek... Füzesabonyban volt Az V. rendű vádlott, Pápista Gyula megint csak nem vallotta magát bűnösnek. Meg is indokolta: - Nem voltam részese a sortüznek, hiszen nem is tartózkodtam Egerben. Elismerte, hogy tagja volt a karhatalmi alakulatnak, amelybe 40-es sorszámmal 1956. november 25-én vették fel. Egy ideig az egri laktanyában teljesített karhatalmi szolgálatot, ám december 12-e előtt több nappal - vallotta - őt Füzesabonyba vezényelték. Egyébként gépkocsivezető volt, s az ominózus napon a vasúti csomópontjáról híres településen tartózkodott. Délelőtt megjavították a teherautóját, majd ebédet vitt az alegysége szálláshelyére.- Élő ember tudja-e ezt igazolni? - kérdezte a bíróság elnöke.- Nem tudok olyan emberről - felelte a vádlott.- Honnan szerzett tudomást az Egerben történtekről?- Egy Bekölcére vagy Eger- csehibe való Csatári nevű férfi közölte velem, mi történt. Úgy mondta, indultak volna a Dobó-laktanyába 12-én délelőtt, ám útközben találkoztak Lintallérékkal, és csatlakoztak hozzájuk. A Csiky Sándor utca környékén a tömeg meghaji- gálta, pocskondiázta őket, aztán lőttek. Mások nemigen beszéltek a dologról. A továbbiakban a tanácsvezető bíró a vádlottakról készült orvos szakértői véleményeket ismertette, majd bejelentette, hogy a tárgyalást február 25- ére napolja el, amikor az I. rendű vádlottat hallgatja meg a bíróság. Szalay Zoltán ■o y ■o c * íme ?, az egyszerű rendszerű, mini menüzseni! Minden funkciója elérhető egyetlen gombnyomással. Nagyszerű adottságai: - a világ legegyszerűbben kezelhető menürendszere - nagyméretű kijelző - konferenciabeszélgetés - hívásvárakoztatás - nem igényel PC kártyát/ha tulajdonosa Windows 95-tel rendelkezik/ ‘Csak új Westel 900 előfizetéssel együtt és csak Westel 900 előfizetői kártyával - kétéves szerződéssel! (Egy éves előfizetés esetén az ár 7500 F.t-tal több!) További feltételek az üzletekben. Csak amíg a készlet tart. Információ: 265-9210, 06-30/30-30-30, 06-30/80-80-80, http://www.westel900.hu NOKIA 3110/SL: egyedülállóan sokat tud - egyedülállóan kedvező áron! Már nettó 19 600* forintért (bruttó 24 500 Ft) zsebrevághatja! Csak amíg a készlet tart! WESTEL 900 mintabolt: Eger, Bajcsy-Zs. u. 3. tel.: 06-36/411-900, 06-30/433-900 Ofotért: Gyöngyös, Fö tér 2. tel.: 06-37/311-776 Eger, Érsek u. 2. tel.: 06-36/313-506. 06-30/414-049 Máté Csaba: Eger. Bajcsy-Zs. u. 1. 11/4. tel.: 06-30/423-639 Török József: Hatvan, Horváth Mihály út 20. tel.: 06-30/685-172 Apex Kft.: Gyöngyös, Fö tér 10. tel.: 06-30/423-635 M.C.G. Kft.: Eger. Katona J. tér 5. tel.: 06-30/434-140 Custom Computers Bt.: Hatvan. Horváth M. út 11. tel.: 06-30/685-179
