Heves Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-24 / 46. szám

1998. február 24., kedd Horizont 5. oldal Ötéves jubileumát ünnepelte a Dobó Katica Hagyományőrző Népdalkor A palóc dallamok városi örökösei Az első fellépéskor viselt ruhában léptek színpadra Megalakulásának ötödik év­fordulóját ünnepelte a közel­múltban a Megyei Művelődési Központban a Dobó Katica Hagyományőrző Népdalkor. A lelkes énekesek és hűséges közönségük vastapssal kö­szöntötte őket a kerek évfor­dulón. \ karvezető és a nép­dalkor megalapítója Somfay Tiborné, Elvira néni - akinek a nevét elsősorban a palóc te­rületek hagyományőrző tevé­kenységének felkarolásáról ismerik megyeszerte - össze­gezte az elmúlt öt esztendőt:- Asszonykórusként alakult a csoport, ám két éve vegyes kórussá vált. Bár a tagok többnyire az idősebb korosz­tályt képviselik, lelkesedésük a fiataloknak is példa lehet, hi­szen sokan ma is járják közü­lük a vidéket, gyűjtik a népda­lokat, s azokat tolmácsolják csokorrá formálva a közön­ségnek.-Nagyon hamar vált or­Somfay Tiborné szágosan ismertté a népdal­kor. Mi ennek a titka?-Sok helyi, megyei és or­szágos fellépésünk volt az öt év alatt. Ott voltunk az orszá­gos Vass Lajos emlék-szóló­versenyben, a novaji KÓTA országos minősítő versenyen - itt ezüst fokozatot nyertünk, szólóénekesünk, Kormos Já­nosáé ezüstérmes lett -, vala­mint a Magyar Rádió is készí­tett velünk felvételt „Palóc­gála ’96” címmel. A szépasz- szony-völgyi II. népdalverse­nyen pedig Eger város külön- díját kaptuk.- Különlegesen szép ruhák­ban lépnek fel.- A jubileumi előadáson az első fellépés ruháit viseltük. Az öltözékünket a Hevesi Háziipari Szövetkezet dolgo­zói tervezték, szőtték, varrták, hímezték, a palócok és Eger címerének színeivel. A népdalkor öt év alatt 82 fellépést vállalt. Tagjai sem­miféle ellenszolgáltatást nem kapnak. A fizetség a közönség lelkes tapsa. A csoport hitvallását Elvira néni így foglalja össze:- Ápoljuk a kodályi gondo­latot, miszerint: „Énekelni, gyűjteni addig kell, amíg van kitől, amíg ég a láng”. Ennek az eszmének teszünk eleget, hogy az utókor is gyönyör­ködhessen a magyar népdal­kincs gyöngyszemeiben, erő­sítve bennünk e hazához tarto­zás értékét, s egyben az euró­pai népek kultúrvilágához tar­tozás láncszemét. (szuromi) A szőlőmetszéstől a veteményezésen át a tél végi lemosó permetezésig Bálint gazda hasznos tanácsokat adott ALDEBRŐ - A helybeli idő­sek klubjában dr. Bálint Györggyel találkozhattak az érdeklődők. A televízióból is jól ismert mezőgazdasági szakember, a népszerű Gyuri bácsi a gazdakör meghívására érkezett a községbe. Mint el­mondta, szívesen jött, hiszen 23 éves koráig a megyebeli Halmajugrán élt. A vendég először rövid be­számolót tartott a mezőgazda­ság, az agrárpolitika, a szőlő- termesztés aktuális kérdései­ről. Természetesen ez utóbbi­ról beszélt a legrészleteseb­ben, hiszen - ahogyan fogal­mazott - a hely szelleme is ezt kívánja meg. Mint kifejtette, Magyaror­szág borpiaca mindinkább szélesedik, ami egyben azt is megköveteli, hogy a minőségi szempontokra a jövőben egyre inkább figyelni kell. A jó mi­nőségű bor egyik feltétele a metszési munkák minél szak­szerűbb elvégzése. Az lenne az ideális - hangoztatta -, ha négyzetméterenként 20 ép, egészséges termőrügyet hagy­nának meg. Bálint gazda külön is szólt a metszés előtti szőlőművelési feladatok fontosságáról, a nö­vényvédelem leglényegesebb kérdéseiről, a zöldmunkákról, illetőleg a borkezelésről. Az aldebrői gazdák persze nem csupán meghallgathatták a szakember hasznos taná­csait, élvezhették nem kevés humorral átszőtt előadását, hanem a kérdéseikre is választ kaphattak. Nagy Józsefné például arra volt kíváncsi, hogy e kora ta­vaszi időben lehet-e vetemé- nyezni? Gyuri bácsi szerint a zöldborsót, sárgarépát, petre­zselymet, sóskát, spenótot, hagymát már nyugodtan a földbe lehet tenni. Gecse László, a gazdakör elnöke a szőlőtelepítési támogatás je­lenlegi rendszerének megvál­toztatására tett javaslatot, míg Hoór Balázs saját rossz tapasz­talatait, azt a kálváriát mesélte el, amit ez ügyben át kellett élnie. A megjelentek feleletet kap­tak még az őszibarackkal, a ta­laj hőmérsékletével kapcsola­tos kérdéseikre, valamint arra, hogy mit is jelenthet az EU- csatlakozás a magyar mező- gazdaság számára. Végezetül Bálint gazda fel­hívta a figyelmet egy ősi - több mint 100 éve alkalmazott - eljárásra, azaz a tél végi le­mosó permetezés fontossá­gára. Mindez a fák, cserjék bordói lével való permetezését jelenti. Úgy vélte, ez a legha­tékonyabb, egyben a legol­csóbb védekezési mód a kár­tevők ellen. Vadásziné V. Éva a kórház Pénz-infúzióra vár A legutóbbi képviselő-testületi ülésen a Bugát Pál Kórház kö­rül kialakult válság foglalkoztatta a városatyákat. A tévhír, hogy eladják az egészségügyi intézményt, nagyon felkavarta a városbelieket, de a környékén élő 80 ezer embert is. Mert mire is gondolhattak? Arra, hogy ezután minden , jajszóért” fizet­niük kell... A kórház körül azóta is zajlik az élet. GYÖNGYÖS KÖRZETE ­Elsősorban azt tartom fontos­nak, hogy az emberek minden lépésről pontos információkat kapjanak - fejti ki véleményét Fodor Gábor SZDSZ-es or­szággyűlési képviselő. - Nem szabad, hogy kósza hírek sok­kolják a lakosságot. Korrekt tá­jékoztatást kell kapniuk. Bíz­tam abban, Gyöngyös választott képviselői - ahogyan tették is - egyetértenek azzal, hogy az adósságállomány rendezéséhez igénybe veszik a most felkínált lehetőséget: pályáznak vissza­térítendő kamatmentes támoga­tásért.- Sajnos, vagy most szeren­csére, az ország több kórháza van lehetetlen gazdasági hely­zetben. Hasonló gondokkal küzdő települések országgyű­lési képviselőivel több ízben is beszélgettünk a népjóléti mi­niszterrel és államtitkárral. Ki­tartásunknak köszönhető, hogy létrejött az a bizonyos alap, amiből az adósságok törleszté­sének egy része finanszíroz­ható. Megígérem: mindent megteszek, hogy a gyöngyösiek pályázata sikeres legyen! * — Az egészségügy válsága nem 1994-ben kezdődött, de nem is 1990-ben - mondja Hiesz György MSZP-s országgyűlési képviselő. - Ez több évtizedes probléma. Csak azt lehet látni, hogy egyik kormány sem tudta megfelelően kezelni ezt a kér­dést. Tudomásul kell venni, nem vagyunk gazdag ország, ám az is tény, hogy a társada­lom egészségi állapota elég rossz. A költségvetés a jelenlegi szerkezetben nem tudja megfe­lelően finanszírozni az egész­ségügyet. A Bokros-csomag megoldást hozott az ország gazdasági gondjaira, de... Saj­nos, a csomag egyik elszenve­dője a magyar egészségügy volt. Azt - függetlenül a májusi választások eredményétől - át kell alakítani, sokkal jobban kell finanszírozni. Magyarul: a GDP nagyobb százalékát kell egészségügyre költeni.- A gyöngyösi kórház a ma­gyar egészségügy állatorvosi lova - folytatta a szocialista honatya. - Minden olyan gond előfordul, ami jellemzi ezt a szférát. A gyöngyösi kórház csődhelyzete részben az előző­ekből - finanszírozás, elhúzódó beruházás, Bokros-csomag -, részben belső problémákból adódik. Egy biztos, ezt a csőd­helyzetet kezelni kell, s erre megoldás lehet, amit az önkor­mányzat, illetve önkormányzati biztos javasol. A kórház priva­tizációja soha sehol fel sem me­rült, ezt csak egyesek terjesztet­ték és gerjesztették. Ennek oka lehet részben a közelgő válasz­tás, részben az, hogy vannak olyanok, akiknek ez a zavaros helyzet kedvező. Az esetleges üzemeltetésbe adás megoldás lehet, bár én kicsit kockázatos­nak tartom. Mindenképpen szükséges széles körű szakmai, gazdasági, jogi előkészítés, amelyben főszerepet kell hogy kapjanak a kórház szakemberei, szakmai és érdekvédelmi szer­vezetei. Az gondolom, a leendő működtetőnek olyan garanciá­kat kell adnia, amelyek biztosít­ják az eddigi ellátást, illetve foglalkoztatást. * „Kórház a privatizáció szé­lén?” címmel rendezett szak­mai és politikai vitafórumot a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Magyar Kereszténydemok­rata Szövetség. Az est házigazdája, dr. Má- nya Kristóf, a Bugát Pál Kór­ház gyermekgyógyásza, a Fi- desz-MPP parlamenti jelöltje kiemelte: bár a népjóléti minisz­ter szerint a csőd csupán né­hány - rosszul vezetett - intéz­ményt érint, valójában még 30-40 önkormányzati kórház halmozott fel a gyöngyösiéhez hasonló tetemes adósságot. Ezek összege országosan tíz- milliárd forintra tehető. Dr. Jávor András, az MKDSZ egészségügyi szakér­tője hosszú távon a kanadai példát is elképzelhetőnek tar­totta, ahol a szabadfoglalkozású orvosok évente szerződnek az intézménnyel, s az egészség- ügyi szolgáltatók teljes önálló­ságot élveznek. A Fidesz-MPP egészségügyi kabinetjének tagja, dr. Takács László vázolta az intézményprivatizáció lehet­séges gazdasági modelljeit, majd Keresztes György képvi­selő (MKDSZ) a gyöngyösi önkormányzat álláspontjával ismertette meg a hallgatóságot. Elmondta: megoldást jelenthet a kórház közhasznú társasággá való átalakulása, esetleg a köz- alapítványi működtetés is. Ä közhasznú társaság mellett szól a szabad társulás lehető­sége, s ezzel a stabil anyagi bá­zis biztosítása. Érzelmi kérdés viszont, hogy az intézmény (160 éve) alapítványi közkór­házként jött létre. Véleménye szerint a döntéssel nem szabad a július 1-jén életbe lépő új egészségügyi törvény elébe vágni. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az esetleges priva­tizáció alapkövetelménye egy máig megoldatlan probléma: az amortizáció-elszámolás kérdé­sének rendezése. (rada - jónás) Szóra bírja Mátyás a madarakat? Beköszönt a halak hava, vagyis a tél halála Számos népi mondás és hiede­lem kapcsolódik a mai naphoz, azaz február 24-hez: Mátyás ugyanis elhozhatja nekünk a tavaszt, de telet is „csinálhat”. Érdekes kérdés, vajon ki is volt Mátyás, s miért kapcsolódik hozzá ennyi babona? - erről kérdeztük Császi Irén néprajz­kutató-muzeológust.- Mátyást a bibliából ismer­jük, hiszen őt választották meg Júdás halála után a 12 apostol közé. A XI. századtól ünnepük Rómában ezt a napot. Életéről annyit tudunk, hogy vértanúha­lált halt, amikor egy nyakazó­bárddal sújtottak le rá, ezért szekercével vagy bárddal ábrá­zolják őt.- Választották-e valamely hivatást űzők éppen őt védő­szentjüknek?- Az ácsok és mészárosok védőszentje, ugyanakkor inkább a népi időjósok megfigyelései kötődnek ehhez a naphoz. Azt tartják: „Mátyás ront ha talál, ha nem talál, csinál” - tehát ha hidegek a napok, akkor enyhü­lés következik, ha kellemes az időjárás, akkor újra fagy. A ha­lászok is jeles napként tartják számon a mait, hiszen ez a csu­kaívás kezdete. A szegedi halá­szoknak szent állata a csuka. A február 24-én fogott csuka, a Mátyás-csuka bő haláldást je­lez. A csukának egyébiránt több jelentése is van: részint a tél ha­lálát jelképezi, másrészt a halak havának beköszöntét jelzi, de figyelmeztet a nagyböjt kezde­tére is. A hagyomány szerint Mátyás szóra bírja az énekes­madarakat, azaz közeleg a ta­vasz. Ilyenkor olvasztanak je­get, hogy „rásegítsenek” a tél elmúlására. (-romi) Irodalom, politikai fűszerrel Kultúránk mindenkié. „Mind­nyájan gazdagszunk tőle, mikor értékeket teremt" - olvasom az Új Hevesi Napló februári szá­mának bevezetőjében. Azt hi­szem, ez a két gondolat szlo­genje is lehetne a megye iro­dalmi és közművelődési folyó­iratának. A szerzők között van tanár, történész, jogász, egyetemi hallgató, na és persze író is. Mind mások, és mégis egyek valamiben: gondolataikat meg­fogalmazzák, papírra vetik, s megosszák velünk, olvasókkal. Versben mutatják meg a „Je­lenkort”, novellában a „bükkal- jai ösvényeket”. Van, aki re­ményt ad, van, aki reményt vesz, s akad, aki ítélkezik. S hogy ne csak a mában marad­junk, a kiadványból megtudhat­juk azt is, milyen volt a ma oly sokat emlegetett környezetvéde­lem és hulladékfeldolgozás a középkorban. S bár ne higgyük, hogy a Napló gyakran ad helyet a szél­sőséges megnyilvánulásoknak, most, a politika egy kivételes pillanatában mégis meghallgat- tatik mindkét fél. De megmutat­koznak művészi hitvallások, lá­tásmódok is. Mindezek mellett megismer­kedhetünk egy olyan fiatal te­hetséggel is, akit a Salvatore Quasimodo költői versenyen a magyar-olasz zsűri elismerő oklevéllel jutalmazott. Akinek felkeltettük érdeklő­dését és meg szeretné vásárolni az Új Hevesi Naplót, az Megta­lálhatja a kiadványt a könyves­boltokban és az Északhír pavi­lonjaiban. (elek) A tanárok örülnek, a gyerekek élvezik „Osszetáncolt” nyelvi labor A gyerekek is örülnek az új létesítménynek SÍROK - Kétkedve vártuk, hogy az első - a tavalyi esz­tendőben megrendezett - jóté­konysági bállal vajon sikerül-e „megmozgatnunk” a helybeli­eket. Örömmel mondhatom, reményeinket messze felül­múlta a rendezvény eredmé­nyessége. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a napokban a gyerekek birtokba vehették az új nyelvi laboratóriumot - mondta érdeklődésünkre Berta Istvánné, az általános iskola igazgatónője. Mint megtudtuk, a tavalyi rendezvény bevételét az ön- kormányzat kiegészítette, ezál­tal aztán elő is teremtődött a labor kialakításához szükséges költségek fele. A hiányzó pénzt pedig a Heves megyei közalapítványi pályázaton si­került elnyerniük. A berendezéseket a napok­ban állították üzembe, immár a 4—8. osztályosok bontott cso­portokban tanulhatják az angol és a német nyelvet a 12 férőhe­lyes új nyelvi laborban. Az igazgatónő véleménye szerint már az első néhány nap után is jól látható, hogy a szak­tanárok örömmel élnek a labor nyújtotta lehetőségekkel, az új módszerek alkalmazásával. Mindemellett a gyerekek visz- szajelzései is pozitívak: a diá­kok könnyebbnek és érdeke­sebbnek ítélik a megváltozott körülmények közötti tanulást. Az érintettek nem is titkol­ják, hogy az elképzeléseik kö­zött szerepel a labor felszerelt­ségének fejlesztése, egy vi­deomagnó, illetve egy színes televízió, valamint egy számí­tógép „csatasorba” állítása. Mint kiderült, erre meg is van minden esély, hiszen a siro- kiak immár túl vannak egy - a tavalyinál is sikeresebb - jóté­konysági bálon. (s. p.) I 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents