Heves Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

1998. február 19., csütörtök Horizont 5. oldal Egyenlő fegyverek a bizonyításban A rendőrállamisággal szemben a jogállamiság talaján az új büntetőeljárás (Folytatás az 1. oldalról)- Eszerint igen felértékelődik az ügyész szerepe.- Az ügyész a vádemelés fel­tételeinek megállapítása végett maga nyomoz vagy nyomozást végeztet. Feladata tehát főképp a bűnüldözés. A bíróság előtt akkor léphet fel, ha ezt a bizo­nyítékok ismeretében és birto­kában megalapozottan teheti. Az ítélkezés a bíróság dolga, el­járásának alapja viszont a vád. Vád nélkül nincs bírósági eljá­rás, nincs ítélet, nincs büntetés. Az új szabályozás tehát a rend­őrállamisággal szemben a jog- államiság talaján áll. A felada­tokat, a funkciókat úgy osztja meg, hogy az igazságszolgálta­tás csúcsán - az elfogulatlan ítélkezés letéteményeseként - a bíróság áll, a nyomozóhatóság­gal szemben pedig az ügyész­ség van előtérben. A vád és a védelem (az ügyész és a védő) viszonyát - kiváltképp a bíró­sági tárgyaláson - a jogegyen­lőség, a „fegyverek egyenlősé­gének” elvére helyezi (a bizo­nyításban, az indítványozás­ban). A vád és a védelem tárgyalótermi csatája- Híre ment, hogy a törvényja­vaslat közelít az angolszász el­járáshoz. A tárgyaláson a vád, illetve a védelem képviselője csillogtathatja érvelöképessé- gét. Hogyan zajlik majd ez a magyar tárgyalótermekben?-A javaslat az ügyek bizo­nyos körére a felek - a közvádló és a védelem, nem pedig a bíró- általi kihallgatás rendszerét írja elő. A filmekből jól ismert angolszász keresztkérdéses megoldást, a kontinentális vál­tozathoz szelídítve. Vagyis: a vádlottat nem a tanúkra vonat­kozó szabályok szerint rendeli kihallgatni. A vádlottat tehát nem terheli az igazmondás kö­telezettsége, s nem zárja el a bí­róságot a kihallgatás lehetősé­gétől (a tanács elnöke és tagjai maguk is kérdéseket intézhet­nek a tanúkhoz, a vádlottak­hoz). A bíróságnak továbbra is feladata a tényállás valósághű megállapítása, s ezért hivatal­ból is elrendelhet bizonyítást.- Új résztvevője lesz a bünte­tőeljárásoknak a nyomozási bíró. Mi a teendője?- A nyomozási bíró (az alap­jogi bíró) nem azonos a vizsgá­lóbíróval. Nem lát el bűnüldö­zési funkciót, hanem a vádeme­lést megelőzően dönt egyes kényszerintézkedésekről (előze­tes letartóztatásról, házkutatás­ról). Engedélyezi a titkos adat­szerzést (a telefon lehallgatá­sát). Bizonyítást is végez, ami­kor feltehető, hogy erre a tár­gyaláson nem kerülhet sor. így kihallgatja azt a tanút, aki az életét közvetlenül veszélyeztető betegségben szenved, vagy akinek a védelme ezt indokolja. Őrizet, óvadék, előzetes, házi őrizet-A kényszerintézkedések kü­lönösen kényesek, hiszen hely­telen megválasztásuk miatt emberi jogok szenvedhetnek sérelmet. Gondoltak-e rá a jogalkotók?- A bíróság legfeljebb hat napra meghosszabbíthatja majd az őrizetet, ha ez az előze­tes letartóztatás feltételeinek tisztázása érdekében szükséges. Az előzetes letartóztatási okok közül elhagyja a szökés, az el­rejtőzés veszélyét, s a szabad­ságvesztéssel fenyegetett újabb bűntény elkövetését. Alternatí­vákat kínál az előzetes letartóz­tatás helyettesítésére: az útlevél elvételét, az óvadékot, a lak­helyelhagyási tilalomnak a házi őrizet formáját. A bíróság a ter­helt útlevelének elvételét akkor is elrendelheti, ha nincs előze­tes letartóztatásban, nem áll lakhelyelhagyási tilalom alatt. Akkor is, ha olyan bűncselek­mény miatt folyik ellene eljá­rás, amelyre a törvény három­évi vagy súlyosabb szabadság- vesztést rendel, s az útlevél el­vétele a terhelt eljárási cselek­ményeknél való jelenlétének biztosítása végett indokolt.- Lesznek-e új jogi megol­dások az előzetes letartóztatás szabályozásában ?- Az előzetes letartóztatás (és a házi őrizet) időtartamát három évben maximálja a ja­vaslat. A bizonyítási eljárás ve­szélyeztetésére hivatkozással elrendelt előzetes letartóztatás legfeljebb hat hónapig tarthat. Főszabályként büntetés-végre­hajtási intézetben és nem a nyomozást folytató rendőrség fogdájában kell végrehajtani.- Új fogalom is megjelenik a javaslatban: az óvadék. Dr. Misi László-A bíróság, ha a bűncse­lekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést nem rendel és felte­hető, hogy a terhelt jelenléte az eljárási cselekménynél más­képp nem biztosítható, az előze­tes letartóztatás elrendelését mellőzheti, ha az eljárási cse­lekménynél a terhelt megjele­nését az óvadék-készpénz leté­tele valószínűvé teszi. Az óva­dék összegét a terhelt vagyoni helyzetére is figyelemmel álla­pítja meg. Vagyis mód lesz arra, hogy az óvadék ne csak a gazdagok privilégiumaként funkcionáljon.- Gyakran előfordul, hogy a büntetőeljárás alatt állók pa­naszolják: kirendelt védőjük nem tett meg mindent értük...-A védő a tervezet szerint köteles a terhelttel a kapcsola­tot késedelem nélkül felvenni, érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni, őt a védekezés törvényes eszközei­ről felvilágosítani, a mentő és a felelősségét enyhítő tények fel­derítését szorgalmazni.- Figyelemmel voltak-e a javaslattevők azon esetek kikü­szöbölésére, amelyekkel a vád­lottak hátráltathatják az igaz­ságszolgáltatás munkáját?-A terheltek gyakran sem­mibe veszik az eljárási kötele­zettségeiket: a tárgyaláson nem jelennek meg, az eljárásokat elhúzzák. A javaslat ezért bővíti azon esetek körét, amikor az el­járás a terhelt távollétében is lefolytatható. így ha az ismeret­len helyen tartózkodó terhelt felkutatása nem vezet ered­ményre, az ügyész a vádiratban indítványozhatja, hogy a tár­gyalást a terhelt távollétében tartsák meg. Ám ha a vádlott tartózkodási helye az eljárás so­rán ismertté válik, lehetőséget kap, hogy jogait gyakorolhassa. Tekintettel lenni tanúkra, sértettekre-A mai kor szükségszerű fel­adata a tanúk megóvása. Erről hogyan szólnak a rendelkezé­sek?- Az igazságszolgáltatás működését veszélyezteti, hogy mind gyakrabban élnek az eljá­rás alá vont és az érdekkörükbe tartozó személyek a tanúk meg­félemlítésével. Ezért a javaslat engedélyezi, hogy a tanú érde­kében ügyvéd járjon el. Lehető­séget tesz arra, hogy a veszé­lyeztetett tanú csak a nyomozás során tegyen vallomást anélkül, hogy a gyanúsított és a védője a kihallgatáson jelen lenne, és anélkül, hogy a tárgyaláson meg kellene jelennie. Erre ak­kor kerülhet sor, ha a tanú val­lomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonat­kozik, a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótol­ható. Akkor is, ha személyének, illetve tartózkodási helyének felfedése esetén élete, testi ép­sége, hozzátartozója vagy va­gyona súlyos fenyegetésnek lenne kitéve. Arra is mód lesz, hogy a nyomozóhatóság, az ügyész, a bíróság rendelkezése alapján a rendőrség fizikai vé­delmet - személyes védelmet - nyújtson a tanúnak.- A sértettek érdekeinek megvédésére is lehetőséget ad a tervezet?-Szélesíteni kell a sértett igényérvényesítési lehetőségeit és eljárási jogosítványait. Meg­felelő korlátok között meg kell engedni, hogy a sértett pótma- gánvádlóként járhasson el. Ez a hatóság tétlenségével, tárgysze­rűden eljárásával szemben biz­tosít korrekciót a sértettnek. Pótmagánvádlóként a sértett léphet fel, ha a hatóság döntése mérlegelésen alapult és a sér­tettnek reális lehetősége van arra, hogy a bírósági döntést kikény szentse. Erre akkor nyí­lik lehetőség, ha a feljelentést azon a címen utasították el, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, vagy ha az ügyész a vádat elejtette, a nyomozóhatóság, az ügyész a nyomozást megszüntette. A pótmagánvádlót azonban ügy­véd kell, hogy képviselje. Meg kell ugyanis gátolni, hogy a magukat jogaikban megsértett- nek érző emberek alaptalan fel­lépése miatt ártatlan embereket hurcoljanak meg, a hatóságo­kat, a bíróságokat értelmetlen eljárások lefolytatására kény­szerítsék. Kétfokú rendes jogorvoslati rendszer-A javaslat szerint eltérés várható a jogorvoslat terén is. Mit jelent ez?- A javaslat újból bevezeti a kétfokú rendes jogorvoslati rendszert. Egy és ugyanazon ügyben a helyi bíróság döntése ellen a megyei bírósághoz, an­nak határozata ellen az ítélő­táblához lehet jogorvoslattal fordulni. A megyei bíróság íté­letét - ha első fokon a megyei bíróság járt el - az ítélőtáblán, majd a táblabíróság határoza­tát a Legfelsőbb Bíróságon le­het megfellebbezni. Szűkül a helyi, s kibővül a megyei bíró­ság hatásköre, megváltozik a másodfokú eljárás. A megyei bíróság ítélkezik ezentúl a jog­állami berendezkedés alapin­tézményei (a választások a népi kezdeményezések, az egyesü­leti és gyülekezési szabadság) elleni, a társadalom létét fe­nyegető (környezetkárosítás stb.), a véleménynyilvánítás szabadságának korlátot állító (közösség elleni izgatás stb.), a szervezett bűnözés körébe tar­tozó és a kiemelkedő tárgyi sú­lyú, gazdaság és vagyon elleni bűncselekmények esetében is. Ami pedig a másodfokú eljárást illeti, csökken azoknak az ese­teknek a száma, amikor a má­sodfokú bíróság megalapozat­lanság okából hatályon kívül helyezi az elsőfokú ítéletet, és új eljárás lefolytatására utasítja az elsőfokú bíróságot. *- A gyakorló jogászok kétsége­iknek is hangot adnak. Melyek ezek közül a legfontosabbak?- A javaslatot az Országgyű­lés még nem fogadta el, ha ha­tályba lép, próbája a gyakorlat lesz. Azt, hogy a bűnvádi eljá­rások - általában - mennyire lesznek emberi jogi és közbiz­tonsági szempontból egyaránt hatékonyabbak és gyorsabbak, ma még jórészt csak találgatni lehet. A kétségeket azonban meg kell vitatnia, meg kell vizs­gálnia a törvényhozásnak is. Az új bűnvádi eljárás sokban, mondhatni úgy is, alapvetően más lesz, mint a jelenlegi. Lé­nyegesen több ügyészt, bírót kell majd munkába állítani, az elhelyezésükhöz pedig több he­lyen szükség lesz új épületekre. Biztosítani kell működésük egyéb anyagi, technikai feltéte­leit is. Mindez komoly anyagi terhet ró majd a költségvetésre. Az új eljárásra tudásban és szemléletben is fel kell ké­szülni, ami a jelenlegi létszám- hiányok és nagy munkaterhek mellett nem kis erőfeszítéseket igényel a nyomozóktól, az ügyészektől és a bíróktól. Időt kellene hagyni tehát, és nem is keveset a felkészülésre, az al­kalmazkodásra. A hatályba lép­tetést nem kellene elkapkodni: több baj származhat ebből, mint az időmúlásból, a későbbi, ám feltételekben megalapozott ha­tályba léptetésből. Szalay Zoltán Pokorni Zoltán: Az SZDSZ-nek döntenie kell, megállítja-e Nemcsók Jánost, vagy nem A Fidesz záruló ollóra, s kiélezettebb versenyre számít (Folytatás az 1. oldalról) Furcsa mód, az ellenzékben lévő FKgP is vesztett, bár ez nem ezzel magyarázható. Tény azonban, hogy záródik az olló, azaz: az MSZP és a Fidesz kö­zötti különbség novemberben még 9 százalékos volt, ma már 6-7 százalék. Igaz, ez is túl nagy, de azt gondolom, ez a rés tovább szűkül, s ilyen szem­pontból - és nem hangnemé­ben - nagyon kiélezett válasz­tási kampányra számítunk. Nem tartom elképzelhetetlen­nek, hogy listán a szocialisták szerzik a legtöbb szavazatot, de az sem kizárt, hogy a Fidesz mögé olyan támogatók is felso­rakoznak, akik nem törzsszava­zók, de úgy ítélik meg, csak ne­künk van esélyünk a jelenlegi kormány leváltására. Ilyenek pedig sokan vannak: leginkább ezzel magyarázható a kisgaz­dapárt, a KDNP és részben az MDF meggyengülése is. A kormányváltást óhajtó válasz­tók ugyanis a legerősebb ellen­zéki pártra szavaznak. Más kérdés a második forduló. Re­ményeink szerint nem ismét­lődnek meg a '94-ben történ­tek, s most bejut a második körbe olyan jelölt, aki képes valamennyi ellenzéki szavaza­tot integrálni, s képes a kiseb­bik kormányzó párt szavazói­nak egy részét is elhódítani. így nem lenne törvényszerű, hogy az egyéni körzetekben is „tarolva”, a ’94-eshez hasonló, földcsuszamlásszerű ered­ményt érjen el a listán legtöbb szavazatot szerző párt. Magam kiegyensúlyozottabb küzde­lemre számítok.- Tölgyessy Péter, a Fidesz színeiben induló egykori sza­bad demokrata pártelnök sze­rint ha az MSZP a mostani vá­lasztásokon is győz, ismét egy­pólusúvá válhat a politikai rendszer Magyarországon. Ön szerint is reális ennek a veszé­lye?- Emögött részben egy ért­hető értelmiségi pesszimizmus áll. Annyi azonban bizonyos, hogy egy kívánatos, európai értelemben vett politikai váltó- gazdálkodásnak az felelne meg, hogy az MSZP-vel szem­ben kialakulna egy nagy, mér­sékelt polgári erő, amely a vá­lasztók akaratából képes le­győzni a szocialistákat. Termé­szetesen egy esetleges gyen­gébb választási szereplés után is megmarad ezen politikai erő létrehozásának szükségessége. Visszatérve: sokan osztják Tölgyessy Péter véleményét, miszerint az MSZP oly mér­tékben építette ki pozícióit a politikai, gazdasági és kulturá­lis életben, hogy újabb négy év kormányzás után az ellenzéki pártok csupán a demokrácia jegyében viselt bokrétaként je­lennének meg az MSZP kalap­ján. Bár magam nem vagyok ennyire pesszimista - s azt gondolom, hogy 2002 sem lenne a világ vége -, ezt min­denképpen el szeretnénk ke­rülni.-A közelmúlt gyilkosság- és merényletsorozatai kapcsán ígéret hangzott el, hogy a Bel­ügyminisztérium február 28- ig elkészíti bűnmegelőzési programját, de már hallhat­tunk a halálbüntetés visszaál­lításának gondolatától kezdve a vízumkényszer bevezetéséig sok mindenről. A Fidesz sze­rint mi lehet a gyógyír a honi közbiztonság siralmas helyze­tére?- Sajnos, nincs mindenható varázspálca, nincs olyan egye­düli eszköz, amelyik a bűnmeg­előzésben egymaga eredmé­nyeket érne el. Mindenekelőtt szükség van a Btk. áttekinté­sére, amit a Fidesz már koráb­ban is szorgalmazott, s több ilyen irányú javaslatot tett le az asztalra. A halálbüntetés visz- szaállítása helyett mi az élet­fogytiglan tényleges életfogy- tiglanná tételét szorgalmazzuk. Adott esetben egyet tudunk ér­teni az illegális fegyvertartás szankcióinak szigorításával is. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy nem a büntetési tétel emelése segíti a bűnmegelőzést, hanem a rend­őrség jobb felderítő munkája. Ennek természetesen vannak jogi feltételei - a rendőrségnek nagyobb mozgásteret kell biz­tosítani -, s vannak anyagi fel­tételei, azaz emelni kell a költ­ségvetési támogatást. Nem a Pokorni Zoltán koncepciók hiányoznak: kiváló elképzelések fekszenek már évek óta a Horn-kormány asz­talán, beleértve a határőrizet modernizációját is. Igaz, milli­árdos beruházásról van szó, ám ezeket meg kell valósítani, s nem az idegengyűlölet hatá­rát súroló kijelentésekkel kell a kedélyeket korbácsolni. Azt ál­lítani ugyanis, hogy a Magyar- országon elkövetett bűncse­lekmények 80 százalékát kül­földiek követik el, nemcsak hogy nem igaz - ez a szám alig 3,7 százalék -, de alkalmas a határainkon túl élő magyar ki­sebbségek elleni gyűlölet szí­tására, amit egy felelős magyar miniszterelnök nem engedhet meg magának. Mindezen túl arról sem kell elfeledkezni, hogy a közbiztonságra a poli­tika is hatást gyakorol, hiszen azzal, hogy ha a politikusok a maguk körében már-már bo­csánatos bűnnek tekintik a kor­rupciót, mintegy fölmentést adnak minden polgárnak az alapvető erkölcsi parancsok alól. Ráadásul ma már úgy tű­nik: a korrupcióból nyerhető jövedelem nemcsak hogy jóval magasabb, de sok esetben már biztosabb pénz, mint a közal­kalmazottak fizetése.-A Fidesz felszólította az SZDSZ-t, vétózza meg Horn Gyuláéknak a dunai gátépí­téssel kapcsolatos elképzelé­seit. Sikerülhet-e megakadá­lyozni e szélesebb összefogás­sal az MSZP ez irányú törek­véseit?- A Fidesz éppen erre törek­szik. Azért volt szükség e nyil­vános felszólításra, mert az SZDSZ álláspontja a gát kér­désében még ma sem teljesen egyértelmű: Szent-Iványi Ist­ván frakcióvezető képvisel egy álláspontot, a szabad demok­rata miniszterek pedig egy másmilyet. A jelentős nemzet­közi megállapodások megkö­téséhez - a koalíciós megálla­podás értelmében - mindkét párt beleegyezése szükségelte­tik. Az pedig két különböző dolog, hogy az SZDSZ-es mi­niszterek nem szavazzák meg a javaslatot, vagy megvétózzák azt. Mi azt szeretnénk, ha az SZDSZ végre tiszta vizet ön­tene a pohárba, s eldöntené: meg akarja-e állítani Nemcsók Jánost, vagy nem.-Ezzel sikerülhet megaka­dályozni a gátépítést?-Ha az SZDSZ valamilyen megfontolásból nem így dönt, úgy az ellenzéki pártoknak más eszközöket kell alkalmaz­niuk. Van ilyen: az Alkot­mánybírósághoz fordulhatunk. Megítélésünk szerint ugyanis az, amire a kormány törekszik - parlamenti ratifikáció nélkül keretmegállapodás megkötése a szlovák féllel -, alkotmányel­lenes. Túl ezen, van szintén al­kotmányos, de nem jogi eszköz is: ilyen 1990 óta, hogy utcai demonstráción fejezzük ki a til­takozásunkat. Ezt pedig meg is tesszük február 28-án, a szó­lásszabadság 150 éves ünne­péhez közeledve. Kühne Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents