Heves Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

2. oldal Megyei Körkép 1998. február 19., csütörtök Morvái Ferenc „nem”-mel szavazott Irakra Választási meglepetésre készül az egykori kisgazda képviselő (Folytatás az 1. oldalról) Egyrészt azért szavaztam a javaslatok ellen - mondta el a Hírlapnak Morvái Ferenc mert az iraki konfliktus egyál­talán nem fenyegi közvetlenül hazánkat, s így indokolatlan­nak tartom, hogy bekapcso­lódjunk az akcióba. Törté­nelmünk során többször is rosszul választottuk meg, hogy ki mellé álljunk - gon­dolok itt előbb a náci Német­országra, majd a Szovjet­unióra. Szerintem nem sze­rencsés most teljesen elköte­leznünk magunkat az Egye­sült Államok mellett. Ráadá­sul a kiküldött ötven fő sem­mit nem jelent az amerikai haderőhöz képest, ezért feles­leges az életüket kockáztatni. Lapunk kérdésére - misze­rint a következő parlamenti ciklusban is folytatni sze­retné-e politikai pályafutását - Morvái Ferenc elmondta: szeretne továbbra is képvise­lőként ténykedni, ám azt még nem tudja, függetlenként vagy valamelyik párt színeiben. — A háttérben lázasan szer­vezzük a nemzeti erőket — mondta -, és reményeink sze­rint meglepetéssel szolgálunk majd a választásokon. A sokarcú Nagytemplom a művészetben GYÖNGYÖS - A város nem­rég megnyílt, új művészeti-ide­genforgalmi központjában, a Fő téri Tourinform Galériában március 11-ig látható a Gyön­gyösi Műhely tagjainak közös kiállítása. Több mint ötven alkotás - fotó, festmény, rajz, fafaragás, tűzzománc, ólomüveg és terra­kotta kisplasztika - tanúskodik arról, miként látják a települést és a Mátrát az itt élő művészek. Az uralkodó műfaj a város- és tájkép, de a szüret, a szőlő és a bor is központi szerepet kap a műveken. A vendégkönyv bejegyzése­iből kiderül: már eddig is sokan nézték meg a színvonalas anyagból összeállított tárlatot. A város ihlette az ábrázolásokat bárok andrás felv. A meggyanúsított elöljáró (Folytatás az 1. oldalról) A minap mégis az egyenruhá­sok segítségét kérte.- Valaki feljelentést tett el­lenem az ANTSZ-nél. Ő volt az, név szerint. Betelt a pohár, s én is a hivatalos szervekhez fordultam. Beszélgetőtársam - úgy­mond - barátja pálfordulását furcsállja leginkább.- Régebben diszkót is mű­ködtettem, melynek üzemel­tetését 5 is támogatta- jelenti ki. - Sőt! A fiával együtt segí­tettek a parkoló őrzésében. Ott sétálgattak a terepszínű egyenruhájukban, az én ku­tyámmal. Most meg azt kell látnom, hogy olyan disznóólát épített, aminek nyolcvan szá­zalékát az én anyagomból alakította ki. Azzal védekezik, hogy én dobáltam át, meg a kutya húzta oda a kerítésen keresztül... Tehát megszületett a felje­lentés. A lőrinci rendőrőrs a lehetőségekhez képest meg­próbált kimaradni a történé­sekből, mivel olyan önkor­mányzat elöljáróját érték a vádak, amely a „felségterüle­tükön” található. Az esetet így most a hatvani nyomozók vizsgálják, ám - mint megtud­tuk - egyelőre olyannyira képlékeny még az ügy, hogy érdemi információkkal nem szolgálhattak. Annyit min­denesetre sikerült kideríte­nünk, hogy már történtek házkutatások az ügyben, s meghallgatták a leginkább érintetteket is. Ma újabb ta­núkhoz intéznek kérdéseket. Természetesen megkísérel­tük elérni a gyanúba kevere­dett önkormányzati képvise­lőt is, ám többszöri próbálko­zásunk eredménytelenül vég­ződött. Felesége tájékoztatása szerint ugyanis a községatya olyan helyen tartózkodott, ahol telefonon sem tudtuk megszólaltatni. (t. o.) Még nincs tűzgyújtási tilalom a határban Nem ajánlatos az avarégetés HEVES MEGYE - Jelenleg nincs tűzgyújtási tilalom, de a naptárat meghazudtoló, csak­nem két hónappal előbb érke­zett tavasz, a száraz, melegre fordult időjárás miatt rendkí­vüli kockázattal és következ­ményekkel jár a szabadtéri tűzrakás, illetve a gondatlan­ság - állapította meg az el­múlt napokban elszaporodott avartüzek kapcsán Bak Zsolt tűzmegelőzési előadó. A szakember elmondta, hogy az erős szél miatt gyor­san elharapódzó lángok meg­fékezésére a szomszédos me­gyék tűzoltóinak segítségét is igénybe kellett venniük. A nagyobb, összefüggő terüle­teken általában a száraz fű, az avar, az akácos legelő kapott lángra. A kedvező idő avarégetésre csábítja a gazdákat, tulajdo­nosokat is, ám megfelelő vé­dősáv, gondosság és felügye­let nélkül valóban a tűzzel ját­szik az, aki hasonlóba fog. Az eldobott csikk vagy a véletle­nül kipattanó szikra, a szél­fújta zsarátnok nyomán szinte semmi sem tudja útját állni a lángok terjedésének. Félmilliárd a vasúti mellékvonalra (Folytatás az l. oldalról) A szakigazgató szerint a MÁV Rt. kiemelten kívánja kezelni a mellékvonalak fejlesztését és korszerűsítését, ám ehhez azt várják, hogy az állam - mint tu­lajdonos - egyértelműen hatá­rozza meg: mekkora hálózatról kell gondoskodni. A kormány elé márciusban kerül az az előterjesztés, amely - többek között - a vasúti háló­zat fejlesztéséről is szól. Ebben is kiemelten szerepel a mellék­vonalak rehabilitációja. Ked­vező hírként említette a szak­ember, hogy a közlekedési tár­cával született megegyezés sze­rint várhatóan évente 6-700 millió forintot fordíthatnak ezeknek a vonalaknak a rendbe­tételére. Az idén ebből mintegy 500 millió forintot a Kál-Kápolna és Recsk közötti szakasz - a kőszállítások érdekében - ta­valy megkezdett korszerűsíté­sének folytatására költenek. A Kisterenyétől Recskig érintett települések polgármes­terei levélben kérték a közleke­dési minisztert, hogy az említett szakaszon is történjék meg a szükséges fejlesztés, mivel ez a térség gazdasági kibontakozása szempontjából meghatározó le­het. Erről dr. Zsákai Tibor el­mondta: első látásra is jónak tűnik az ötlet, részletes számí­tások és a megfelelő hatásta­nulmány birtokában elképzel­hetőnek tartja a fejlesztési pro­jekt közös kidolgozását, mely- lyel sikerrel pályázhatnak tá­mogatásért. Zám Ferenc, Mátraderecske polgármestere kijelentette, hogy vállalja a települések ösz- szefogását, illetve azt, hogy az önkormányzatok a lehetősége­ikhez mérten közmunkásokkal, vagy akár az épületek felújítá­sával, esetleg üzemeltetésével is hozzájárulnak a jelenleg már ugyancsak rossz állapotban lévő szakasz sorsának meg­nyugtató rendezéséhez. Mint hangsúlyozta: ez az rt. és a te­lepülések, a térség közös ér­deke, amely együttes fellépést kíván. (s. p.) Huszonnyolc elismert növényfajta és tizenegy szabadalom jelzi munkájukat A kutatók versenyben maradnak Az idén ünnepli alapításának 80. évfordulóját a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézete. Ennek al­kalmából rendeznek országos fajtabemutatót - mondta dr. Fe­hér Alajos főigazgató. KOMPOLT - Az intézet tavaly 240 millió forintból gazdálko­dott, amelynek 45 százaléka ál­lami megrendelés és intéz­ményfenntartási támogatás volt. Az elmúlt évben bővítet­ték a szántóföldi kísérleti gép­parkjukat és a műszereiket. A huszonegymilliós beruházás mellett hatmillió forintért nagy­javítást valósítottak meg. Idén várható az állami elis­merése a jó magtermő képes­ségű, a hazai viszonyok között magas szénahozamot adó lu­cerna-faj táj elöl tjüknek. T avaly ismerték el KH Kincsem néven a bő termő, szilárd szárú őszi árpájukat. Csehországban is be­jelentették a KH Szofi tavaszi árpát, amely ellenáll a betegsé­geknek. Emellett Kompolton folytatják az északi táj termé­szeti viszonyaihoz alkalmaz­kodó, fagytűrő őszi árpák ne­mesítését is. Jelentős ered­ménynek számít, hogy a kom­polti kendert Hollandia után Ausztriában is elismerték. Sza­badalmat kapott a fehér mag­színű kompolti mákfajta is. Az elmúlt évben a talaj táp­anyag-szolgáltató képességé­nek gyors és pontos megállapí­tására szóló szabadalmat jelen­tettek be. Új kutatást kezdtek a jövedelmezően nem művelhető területek pihentetésére. Ezt az EU-országokban már széles körben alkalmazzák. A Földvé­delmi Alap támogatásával indí­tották el a felszíni bányászko­dás során keletkezett meddőhá­nyók újbóli környezetbarát hasznosítását. Erre kísérleti te­ret alakítottak ki Bükkábrány- ban. Az intézet kutatói a Nemzeti Agrárprogram keretében vesz­nek részt a vidékfejlesztési el­képzelések kialakításában. Az elmúlt évben 29 millió forintot nyertek különböző pályázato­kon. Ezek a vidékfejlesztés, a földpihentetés és rekultivációs megbízások mellett a biológiai alapok fejlesztését is szolgálták. Számottevően növekedtek a nemesített növényfajtáik hasz­nálati díjából származó bevéte­leik. Ebben jelentős szerepet vállalt az intézet mellett mű­ködő Regiocon, a Fibro-Seed és a Szuper Elit Kft. Mentusz Károly Közmeghallgatás után A helyi büdzséről ALDEBRŐ - Ma 16 órától a községházára várják köz­meghallgatásra a település polgárait. Az önkormányzat vezetése ezután tart ülést, melyen a fő téma az idei költségvetés megtárgyalása lesz. Farkas László polgármes­ter elmondta, hogy a Tófa­luval közös intézmények - ÁMK, Egészségház - gaz­dálkodásáról már megálla­podtak, s mivel előzőleg már kétszer is tárgyaltak a képviselők a helyi büdzsé alakulásáról, most annak ke­retszámait várhatóan végle­gesen is elfogadják. Fórum az idei agrárszabályozásról TÁRNÁMÉRA - Godó La­jos országgyűlési képviselő fórumot szervez a választó- körzete térségében működő mezőgazdasági szövetkeze­tek vezetőinek február 20- án, pénteken délelőtt 10 órá­tól a tamamérai áfész ven­déglőjében. A résztvevők az 1998-as agrárszabályozásról kapnak tájékoztatást. A rendezvé­nyen Benedek Fülöp, az FM közigazgatási államtitkára, dr. Magda Sándor, a Heves Megyei Agrárkamara el­nöke és Jurányi János, az FM Heves megyei hivatal- vezetője tart előadást. Falugyűlés OSTOROS - Ma este 6 órára várják a község polgá­rait a művelődési házba. A falugyűlésen a tavalyi eredményekről, illetve az idei célokról hallhatnak be­számolót. Szó esik a terve­zett szennyvízhálózatról is. A találkozóra országgyű­lési képviselők is érkeznek. Mire fordítható majd A község pénze NAGYÚT - A település polgármestere, Szánkó Já­nos ma 8 és 16 óra között közmeghallgatást tart a hi­vatalban. A lakossági vélemények kapcsán megfogalmazódó közösségi igényeket figye­lembe veszik majd a falu el­fogadás előtt álló költségve­tésének tervezésekor. A képviselő-testület a végleges döntést a február 27-i ülésén hozhatja meg. Talpra állhat az elfeledett egyház Újraéledő görög katolikus remények a Mátraalján GYÖNGYÖS - A város ko­rábbi virágzásához észrevehe­tően hozzájámló nagyszámú görög kereskedősereg idején a helyi ortodox egyház is élénk hitéletet folytatott, s még a II. világháborút követő néhány esztendőben sem volt éppen je­lentéktelen, ahogyan a hívek - jobbára bolgárok - a vallásukat ápolták Vachott Sándor utcai kis templomukban. Utóbb azonban igencsak megcsappant a táboruk, a rend­szeres istentiszteletekhez oly kevésnek bizonyult, hogy las- san-lassan teljesen megszűntek a liturgiás összejövetelek, kiürí­tették, majd bezárták az imahe­lyei. A templom értékes kincsei- míves, szép ikonjai - pedig elkerültek a Mátraaljáról, s ma már csak Miskolcon lehet eze­ket megcsodálni. Egy készülő új könyv - Gyöngyös múltjáról a legutóbbi időkben kezdett sorozat har­madik kötete - keltette fel a ki­adó önkormányzat kíváncsisá­gát az említett borsodi látniva­lók iránt. Szabó Gyula polgár- mester Horváth László helytör­ténésznek, a Mátra Múzeum munkatársának társaságában kereste fel a miskolci görög ka­tolikus egyházat, ahol aztán több mindenről is szó esett. A látogatást követően a na­pokban Gyöngyösön már a gö­rög katolikus ortodoxok buda­pesti és miskolci képviselőit együtt láthatták vendégül, s ek­kor már hosszabb beszélgetésre is sor kerülhetett. Az egyházi vezetők itt egyebek mellett ag­godalmuknak adtak hangot az erőteljesen pusztuló mátraalji templom és papiak állapota mi­att, egyben pedig mindjárt a helyzet javítására is készséget mutattak. Álláspontjuk szerint feltá­madhat az itteni hitélet akkor is, ha csupán néhány hívő maradt a lakosság soraiban. Hiszen raj­tuk kívül a körzet más települé­sein is élnek, akik e vallást ma­gukénak érzik, s a határainkon túlról betelepedő orosz, ukrán, szerb új állampolgárok további igénylők a megújuló istentiszte­letekre. Ilyenformán reális le­hetőséget látnak az épületek ki­javítására, helyreállítására, a templom berendezésére - elvitt értékeinek visszatelepítésére - és megnyitására. Természetesen remélik eh­hez az állam támogatását is, mivel a görög katolikusok sem dúskálnak a pénzben, nem ké­pesek annyira, mint valaha. Ha e törekvés találkozik a segítséggel, belátható időn be­lül talpra állhat a Gyöngyösön már-már elfeledett régi egyház. S a város egyben újabb idegen- forgalmi látnivalóval is gazda­godhat. (gyóni) Egy furcsa pár a Játékszínnél GYÖNGYÖS - Hat hónapos próbasorozat és két előbemu­tató után pénteken 19 órakor láthatja a közönség a Játék­szín előadásában Neil Simon: Furcsa pár című vígjátékának női változatát.-Miért éppen a női válto­zatot vitték színpadra? — kér­deztük a darab rendezőjétől, Jankovits Jenőtől.-Izgalmas feladat a nők élethelyzeteit, problémáit megjeleníteni, a válástól a boldogtalanságig, a félté­kenységtől a magányig. A tör­ténet szirupba áztatott vígjá­ték, de mindez mögött ott buj­kál a tragikomédia is.- Milyen egyéni rendezői megoldással találkozhatunk a darabban?- Igyekszem az érzelmekre hatni. A hat hónapos próbát az is indokolta, hogy sokkal nagyobb elmélyülést igényel a mű, mint egy vásári komé­dia. Az elkeseredést, a boldo­gulás keresését szópárbajok teszik még élethűbbé.- A bemutató előtt látták a fővárosban a darab másik változatát. Éles különbség lesz a két feldolgozás között?-A látott előadás inkább bohózat jellegű volt. Mi csak a vígjátékelemeket ragadtuk ki, de alapvetően az emberi ér­tékekre fordítottunk nagyobb hangsúlyt. A darabban már jól ismert arcokat láthat a közönség: Farkas Teréz, Cseke Teréz, B. Bodonyi Gabriella, Petheő Csilla, Lehutz Edina és J. Bo­donyi Katalin lép színre a víg­játék gyöngyösi előadásán. (-romi)

Next

/
Thumbnails
Contents