Heves Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-08 / 6. szám
4. oldal Kamarai Elet 1998. január 8., csütörtök 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon: (36)429-890,429-891 - Telefax: (36)429-890 Még egyszer összefoglalva Változott a kamarai és az egyéni vállalkozói törvény Sikeres próbatétel A padsorokban ülők záróvizsgát tettek Kamarai törvény 1. A Parlament jóváhagyta a gazdasági kamarákról szóló törvénymódosítási javaslatot. A lényeges változások között szerepel: a tagdíj 1998-tól 50 százalékban (10.000 forintig) leírható lesz az adóból, a további 50 százalék költségként számolható el. 2. Azok, akik többféle tevékenységet folytatnak, választhatnak, hogy melyik kamara tagjai kívánnak lenni. A választás ötévenként lehetséges, de csak akkor, ha a tag a korábbi kamaránál valamennyi tartozását rendezte. 3. A tervezet tartalmazza a kettős kamarai tagság lehetőségét is azokra, akik tevékenységük alapján több kamarához is tartoznak. 4. Lehetőség van arra, hogy két vagy akár három kamara megyén belül egyesüljön. 5. Szabályozza a jogszabály a tagdíj minimumát, melyet kivétel nélkül mindenkinek meg kell fizetnie. 6. A törvény meghatározza ugyanakkor a tagdíjmaximumot is, amely az iparűzési adónak a törvényben meghatározott felső értékének 25 százalékáig terjedhet. 7. Fontos szerep jut a kamaráknak a gazdasági döntésekben. Az eddigi tanácsadó-véleményező feladaton túl részt vesznek a térségi területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában. 8. Változatlanul szervezik a mestervizsgáztatást, ugyanakkor magában a mesterképzés- * ben is aktívan részt vesznek. 9. A jövőben egyes állami támogatások csak kamarai igazolás alapján vehetők igénybe. 10. Az új törvény kifejezetten kimondja, hogy a kamarai tagdíj köztartozás, s ezzel hatékony eszközt ad a kamarák kezébe annak behajtására. 11. Az önkormányzatok felé kötelezővé teszi az egyéni vállalkozók adatait tartalmazó, 1998. január 1-jei állapotot tükröző nyilvántartás átadását, mely az 1998-ban átadásra kerülő egyéni vállalkozói igazolványok kiadásának feltételeit teremti meg. Számtalan egyéb lényeges változást is tartalmaz a törvénymódosítás. A fenti törvényhez kapcsolódóan módosult az adózás rendjéről szóló törvény. A meg nem fizetett tagdíj az egyéb adóval egy tekintet alá esik, és szankcionálást jelent. Vállalkozói törvény Már korábban jeleztük, hogy a jogalkotó a gazdasági kamarákhoz kívánja áttelepíteni az egyéni vállalkozói 'igazolványok kiadásának jogát. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó 1990. évi V. törvény kormány által már jóváhagyott módosításával a kamarák igen fontos hatósági jogkört kapnak, mivel természetszerűen az engedélyek módosítása, visszavonása is a kamarákhoz kerül. A tervek szerint 1998. július 1-jé- től illeti meg a fenti jog a kamarákat. Az eljárás kérelemre indulás változatlanul nem tagadható meg a vállalkozói igazolvány kiadása, ha a kérelmező valamennyi jogszabályi kötelezettségének eleget tett. Ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez az eljárás részben az engedélyek beszerzésének egyszerűsítését jelenti: azaz a kamarák egy eljárásban szerzik majd be az APEH-számot és tb- számot. Ugyanakkor a kérelmezőnek a jövőben is be kell szereznie az igazolásokat, mely szerint nincs köztartozása. Azokat a szakhatósági engedélyeket, melyeket eddig a vállalkozói engedély kézhezvétele után, a tevékenység megkezdése előtt kellett beszerezni, a jövőben előre kell beszereznie, s csak ezek birtokában kérelmezhető a vállalkozói engedély. Tizenkét havi tagdíjtartozás esetén a kamara jogosult a vállalkozói engedély visszavonására. A fenti jogszabály-módosítás nem jelent többletköltséget az állampolgároknak, az eddigi összeg mellett kérhetik az igazolványok kiadását és módosítását. Üzleti ajánlatok 749 1927 Amerikai fröccsöntő céget képviselő vállalat beruházna Magyarországon, illetve közös vállalatot alapítana. 749 1930 Gyártókkal szeretnék felvenni a kapcsolatot tejpor vétele céljából Spanyolországból. 749 1932 Biztonsági üveget gyártó angol cég Magyarországra is exportálna termékeiből, illetve gyártási jogot értékesítene. 749 1933 Élelmiszeripari cégek számára tud beszerezni jutányos áron használt gépi berendezéseket angol cég. 749 1935 Tanácsadó és közvetítő cég egy együttműködést létesítene a következő tevékenységeiben: komplex partner-összehozás (az üzleti partnerek felkutatásától a szerződés kidolgozásáig). Adó ’98 Ezzel a címmel Demeter András tart tájékoztatót az adóváltozásokról 1998. január 8-án 14 órakor a Kézműves Kamara földszinti tanácskozójában Egerben, a Hadnagy út 6. szám alatt. 1998. január 13-án 14 órakor az Ipartestület Székházában Gyöngyösön, az Orczy tér 3. alatt. 1998. január 15-én 14 órakor az Ipartestület Székházában Füzesabonyban, a Rákóczi út 29. alatt. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A múlt év december 20-án kamaránk szervezésében vállalkozási ismeretekből és pedagógiából 29 mesterjelölt tett eredményes záróvizsgát. Közülük 17-en jelenleg autószerelő vizsga-előkészítő tanfolyamra járnak, és tavasszal a szakmai elméleti és gyakorlati vizsgák után elnyerhetik a mestereimet. A fent említett tanfolyami hallgatók között öten villany- szerelő mestervizsga-bizonyítványt vehettek át, mert időt és fáradságot nem kímélve, az egri kurzussal párhuzamosan Debrecenben a szakmai elméleti és gyakorlati tanfolyamot is eredményesen elvégezték - tudtuk meg a kamaránál. Tavaszi találkozó lesz Április 22-26. között a gyártók-kereskedök-fogyasztók tavaszi találkozóját rendezik meg Budapesten, az Olimpiai csarnokban. Erről az érdeklődők bővebb információt kaphatnak az Industorg Bt. vásárirodától a fővárosban, a Dózsa György út 66. szám alatt. Telefon és fax: 06-1-351-4024, vagy 06-1-321-2422. Jelentkezőket várnak mestervizsgára Értesítjük tisztelt kamarai tagjainkat és minden érdeklődőt, hogy 1998. február 6-án 14 órakor kezdődik a vállalkozói és pedagógiai ismeretek vizsga-előkészítő tanfolyama. Jelentkezési határidő: 1998. január 16. Eger, Hadnagy út 6. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Az őstermelők figyelmébe ajánljuk Megjelent a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról a 252/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 116. számában 1997. december 20-án. A rendelet 1998. január 1-jén lépett hatályba. Az 1997-ben kiállított igazolványok 1999. december 31-ig érvényesek, tehát az elmúlt évben kiadott igazolványokat nem kell évenként hitelesíteni. Az őstermelő részére évente értékesítési betétlapot kell kiadni, ezt célszerű a gazdajegyzőktől az első értékesítés előtt beszerezni. A betétlapot sorszámmal látja el a gazdajegyző, aláírja és lebélyegzi. A betétlap kiadását az őstermelői igazolványba be kell jegyezni. Az érvényes igazolványnak a választott adózási módra vonatkozó további rovatát csak abban az esetben kell kitölteni, ha tulajdonosa az első két évben beírt és választott adózási módhoz képest más adózási módra akar áttérni. A rendelet hatálybalépése előtt, tehát 1998. január l-jét megelőzően előállított és kiadott értékesítési betétlapok a felhasználásig érvényesek, és kitöltésükre vonatkozó rendelkezések nem változnak. Az új értékesítési betétlapokat a rendelet hatálybalépése után kell kiadni és alkalmazni. Amennyiben az őstermelő még nem rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, és 1997. december 31. után, tehát ebben az évben kíván igazolványt kiváltani, akkor az igazolványt kiállító gazdajegyző az év első napjától érvényesíti az őstermelői igazolványt, ha az adott év március 20. előtt állítja ki. Amennyiben az őstermelői igazolványt a gazdajegyző az adott év március 20. után állítja ki, akkor az igazolványt a kiállítás napjától érvényesítik. Ev végén az őstermelőnek a teendője a következő: Elő kell vennie az értékesítési betétlapot, és egyeztetni kell a felvásárlási jeggyel vagy jegyekkel. Fontos az, hogy minden tétel szerepeljen az értékesítési betétlapon, mivel a felvásárló egy külön nyomtatványon közli az adóhatósággal, hogy milyen számú őstermelői igazolvány tulajdonosától vásárolt fel terméket. A két adatnak tehát egyeznie és találkoznia kell. A betétlapba maga az őstermelő is bejegyezheti a felvásárlótól kapott ösz- szeget és a más módon - például piacon vagy háztól - értékesített termék ellenértékét. Az eladásért járó összeg beírásának a kompenzációs felárral növelt értékét kell bejegyezni. Amennyiben az értékesítés összege meghaladja a 250.000 forintot, úgy az adóhatóság elvárja az őstermelőtől, hogy 1998. március 20-ig megtegye az adóbevallást. Ez a szabály vonatkozik a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőkre is, ez esetben a közösen elért bevétel összegét osztani kell a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok számával. A betétlapra történő bejegyzés időpontja a kifizetés időpontja (nem biztos, hogy ugyanaz, mint a termék eladásának időpontja). A felvásárló viszont az általa kiadott vételi jegy alapján írja be a szükséges adatokat. Azokat a bevételeket, amelyeket a felvásárló (kifizető) nem jegyzett be a betétlapra, az őstermelő írja be időrendi sorrendben, minden ilyen bevételz külön sorba. Szintén a termelő köteles beírni azokat az értékesítésből származó bevételeket, amelyek nem felvásárlótól (kifizetőtől) származnak. Ez esetben van lehetőség arra, hogy ne naponta, hanem negyedévente írja be, egy összegben. Külön oszlopba kell írni az állati termékek, valamint a termény leadásáért járó ösz- szeget. A vásárlást igazoló bizonylat számához a vételi jegy sorszámát vagy a számla sorszámát kell beírni. A vevő nevéhez a vevő vállalatának nevét kell beírni, ami a vételi jegy erre vonatkozó sorában van (pl. Általános Iskola, Eger, Deák F. u. 24.). Ahol nem ismert a vevő neve, ott ezt a részt üresen kell hagyni (pl. ilyen a piaci értékesítés, ahol a nyugtákon nincs feltüntetve a vevő neve, és az őstermelő az azokon szereplő bevételt összesítve írjabe). Év végével le kell zárni a nyilvántartásokat. Ellenőrizni kell, hogy be van-e írva a nyilvántartásba valamennyi bevétel, tételes költségelszámolás esetén az is fontos, hogy valamennyi költség be legyen írva. A tárgyévi, tehát az 1997. évi, a felvásárló vagy az őstermelő által az értékesítési betétlapra bejegyzett összes értékesítést az év utolsó napján összesíteni kell. Amennyiben az őstermelőnek több kitöltött betétlapja van, ez esetben az előző sorszámú betétlap bevételi összegét át kell vinni a következő sorszámú lapra, és így tovább. Az utolsó sorszámú betétlapon kell összesíteni az éves értékesítéseket a következő módon:- az „Állat és növény eladásából együtt forintban" rovatba kell beírni a növény, állat és feldolgozott termék értékesítéséből származó bevételt a virág és dísznövény, valamint a bor (saját gazdaságban termelt szőlőből készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, félkész szőlőbor, hordós szőlőbor) éves eladásainak kivételével;- az előző rovat alatti üres helyre kell beírni a virág és dísznövény eladásából származó éves bevételt;- az „értéke Ft" rovatba kell bejegyezni a bor (saját gazdaságban termelt szőlőmust, sűrített szőlőmust, félkész szőlőbor, hordós szőlőbor) értékesítéséből származó éves bevételt, feltéve, ha az őstermelő év közben kizárólag felvásárló felé értékesített;-az „összes bevétel" rovatba kell beírni az őstermelő összesített éves bevételét, vagyis a fent említett három rovat összegét. A többi (szőlő mennyisége kg, egységár Ft/kg) rovatot nem kell kitölteni. Az összesített éves eladások ösz- szege lesz majd az 1997. évi adóalapba beszámító őstermelésből származó bevétel. Az értékesítések összesítésénél ügyelni kell arra, hogy a saját gazdaságban termelt szőlőből készült szőlőmust, sűrített szőlőmust, félkész szőlőbor, hordós szőlőbor eladásából származó bevétel csak akkor tekinthető őstermelésből származó bevételnek, ha az kevesebb, mint 4 millió forint, és azt az őstermelő kizárólag felvásárló felé értékesíti. Ha nemcsak felvásárlásból származik a bevétel vagy meghaladja a 4 millió forintot, akkor az egész bevétel nem őstermelői bevételnek, hanem önálló tevékenységből származó bevételnek számít, tehát az értékesítési betétlap összegzésébe nem kell beleszámolni. Szintén figyelni kell arra, hogy a virág és dísznövény (kivéve a virág- és dísznövénytermelés egyéb termékeit) eladásából származó bevétel akkor vehető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, amennyiben az az évi 250.000 forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor az egész bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek számít, vagyis az értékesítési betétlap összes bevételébe nem számítható be. Az értékesítési betétlapot és az egyéb bevételekkel kapcsolatos feljegyzéseket öt évig meg kell őrizni. A piacra jutás feltételei az idén Exporttámogatás pályázati rendszerben Korszerűsítik a mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari termékek piacra jutását segítő 1998. évi exporttámogatási rendszert. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek piacra jutását segítő támogatások rendszerében az idén jelentős változtatásokra kerül sor. A támogatási rendszer jövő évi átalakítása egy hosszabb folyamat része, amelynek célja a piacra jutást segítő támogatási rendszer rugalmasságának, piacszabályozási képességének fokozása, ezáltal a mezőgazdasági termékek belpiaci stabilitásának növelése. Egyúttal cél, hogy a támogatások minél nagyobb része kerüljön a jó minőségű alapanyagot előállító mezőgazda- sági termelőhöz. A piacra jutást segítő támogatások ebben az évben három kategóriába sorolhatók. A végtermék előállítási költségeit csökkentő támogatásokat „Az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatásáról” szóló FM rendelet tartalmazza. A vágósertés, a tehéntej, a juhtej, a vágómarha és a vágóbaromfi esetében a minőséghez és irányárhoz kötött támogatások külön rendeletekben jelennek meg. Az exporttámogatás rendszere idén további jelentős változásokon megy keresztül. A zökkenőmentes átmenet érdekében ugyanakkor az első negyedévben ugyan módosul a támogatott termékek köre és változnak a támogatási mértékek, de a támogatás kiosztásának technikája jelentősen nem változik. A támogatott termékek körének, valamint a támogatás mértékének meghatározására a terméktanácsok bevonásával került sor. Változás az elmúlt évek gyakorlatához képest, hogy a támogatás egyes termékek esetében a különböző exportrégiókban eltérő mértékű lehet. Az egyes termékek a későbbiek során meghatározott régiókba történő kiszállítás esetén nem kaphatnak támogatást. Az egyes termékcsoportoknál az első negyedévben a támogatással kiszállítható mennyiségek meghatározására az egész évre tervezett értékek alapján, szezonális korrekcióval kerül sor. Az Agrárintervenciós Központ létrehozását és teljes kiépítését követően április 1 -jé- től az exporttámogatásokat pályázatos rendszerben osztják ki.
