Heves Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-02 / 1. szám
4. oldal Gazdasági Tükör 1998. január 2., péntek O Környezetvédelem O Környezetvédelem O Környezetvédelem M a már nemcsak élelmiszerekre vagy ruházatra bélyegeznek kiváló minőséget garantáló címkéket, hanem egyéb ipari termékekre is, és így jelölik a legjobb technológiai eljárásokat is. Az úgynevezett Zöld címke bevezetése a hazai hulladékgazdálkodás gondjainak megoldatlansága miatt különösen fontos mind- annyiunk számára. Az ipari hulladékok többségéről kevés az információ, leginkább csak becsléseink vannak eprre vonatkozóan (több tízezer köbméterről, millió tonnákról van szó). A hulladék csökkentesében remélhetőleg jelentős szerepet játszik majd a Zöld dímke, amely egyfelől már a fpgyasztó számára is tájékoztatást ad, hogy környezetbarát Zöld címke terméket vásároljon. Másfelől az ilyen védjeggyel ellátott tennék mint hulladék kevésbé szennyezi a környezetet, mint a többi szemét. A védjegy használati ideje három évre szól, de ez idő alatt visszavonható. Akinek van Zöld címkéje, az akár 50 százalékos termékdíjkedvezményt is kaphat. A közbeszerzési törvénynél illetve a pályázatoknál is előnyt élvez a védjegytulajdonos, mert gyártmánya hozzájárul a környezet megóvásához. A Zöldcímke-konstrukció további haszna, hogy ilyen technológia alkalmazásával az önköltségben és az energiafelhasználásban megtakarítás érhető el. Lehet, hogy az első időszakban az ehhez szükséges fejlesztés, beruházás nagyobb összegeket emészt fel, de hosz- szú távon mindenképpen megtérülnek a kiadások. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A KTM Környezetbarát Termék KhT folyamatos és nyílt pályázátot hirdet Környezet- barát védjegy használati jogának megszerzésére. Pályázni lphet minden, kömyezetvé- delrru szempontból különösen előnyös tulajdonságokkal rendelkező termékkel vagy szolgáltatással. i A Környezetbarát védjegy használati jogáról - előre meghatározott feltételrendszer szerint - a minősítő bizottság javaslatai alapján a környezetvédelmi miniszter dönt. Kidolgozott minősítési követelmények állnak rendelkezésre többek között a következő termékcsoportokhoz: papíripari termékek, kozmetikumok, testápolók, légfrissítők, fék- és kuplungbetétek, gépjármű-hűtőfolyadékok, takarítási textíliák, szódás palackok, zajárnyékoló falak. Egyéb területek minősítő feltételrendszereit a beadott pályázatok témáitól függően, folyamatosan dolgozzák ki. A részletes pályázati tájékoztató átvehető a Környezetbarát Közhasznú Társaságnál: 1054 Budapest, Alkotmány u. 29. Tel.: 374-3536, fax: 374-3534. ZÖLD HÍREK A dániai szélmalomgyártók arra számítanak, hogy a kiotói klímakonferencián létrejött megállapodás nyomán a következő évben megduplázódik a forgalmuk. A gyártók szövetsége 250 milliárd korona (7,5 billió forint) összértékű megrendelést vár az Európai Unió tagországaiból 2010-ig. Jelenleg a világon gyártott szélenergiaberendezések 60 százalékát a dániai üzemek állítják elő. Ugyanakkor azzal is tisztában van a szövetség, hogy eddigi monopolhelyzetüknek vége lesz, mert a szélenergia divatossá válásával egyre több lesz a gyártó is a széláramfejlesztők világpiacán. Szilárd hulladék lerakására alkalmas telephelyet avattak a záhonyi vállalkozói övezet ötven települése közé tartozó Barabás és Gelénes határában. Tíz községből szállíthatják oda az ipari, a mezőgazdasági és a lakossági hulladékot. A 86 millió forintos beruházás megvalósításához a beregi kistelepülések 80 százalékos állami támogatást kaptak: a céltámogatás összege 40 millió forint volt, a KKA 17 millióval, a térségi területfejlesztési tanács pedig 10 millió forinttal járult hozzá az építkezéshez. Lehetőség nyílt a munkanélküliek foglalkoztatására is, bérköltségük 70 százalékát ugyanis az Országos Közmunkatanács fedezte. Szennyezők és felelősök Nemcsak az Európai Unióban, hanem néhány kelet-európai országban is bevezették már a környezetterhelési díjat. Nálunk az erre vonatkozó törvénytervezet hamarosan a kormány elé kerül. A jogszabály a tervek szerint 1999-ben lép hatályba. Kiket érint majd, s mire készüljünk fel? - kérdeztük Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert.- A környezetterhelési díj nem elsősorban díj, hanem szabályozási eszköz. Alapelvünk, hogy közvetlenül a környezet- terhelőt tegyük érdekeltté a szennyezés minimalizálásában. Ma már nyilvánvaló, hogy a környezetvédelemben az utólagos szabályozás illetve az állami beavatkozás mind költségesebb, ezért elsősorban a károk megelőzését kell támogatni.-A környezetterhelési díjat akár adónak is tekinthetjük?- A mi szempontunkból nem az. Nem azért akarjuk bevezetni, mert feltétlenül forrásra van szükségünk, hanem azért, hogy a vállalkozók és a magyar gazdaság szereplői egyértelműen és kiszámíthatóan tervezhessék meg költségeik között a környezetterhelést is.- Nyilván sokak érdekeit fogja sérteni!- Ezzel tisztában vagyunk. Meghallgatjuk és elfogadjuk a majdani javaslatokat. A vállalkozókat rá kell ébresztenünk felelősségükre. A Magyarországon kialakult bírságolási rend nem éri el a célját: a bírság kifizetésével nem tudható le a környezetszennyezés ténye. A vállalkozóknak üzleti és technológiai terveikben ki kell dolgozniuk a maguk hatékony környezetvédelmét.- Milyen esetekben szedhető majd be az új díj?- A víz, a levegő és a talaj szennyezésére vonatkozó díjak beszedésére fokozatosan, öt év alatt kerül sor. A díj megállapításánál egyrészt a szennyezés mennyiségéből, másrészt a terhelés veszélyességéből indulunk ki. A befizetett díj pályázat útján „visszafordítható” lesz környezetkímélő technológiák fejlesztésére. Talajterhelés esetében például a díj 80 százalékát az önkormányzatoknál hagynánk, mert elsősorban az ő területükön történik a talaj- szennyezés. A felszíni vizek szennyezése a vízgyűjtő rendszerekben mérhető, tehát a visszafordítást itt is regionális alapon szervezzük meg.- Érinti ez a lakosságot is?- A díj a fogyasztói árakban is megjelenik majd. A lakosságot a szennyvízre kiszabott díjak érintik majd a legérzékenyebben: megemeli a csatornadíját, s olyan mértékben sújtja a kerti szikkasztást, hogy a csatornahasználat lesz az olcsóbb megoldás. Cs. J. Gumiabroncsból téglát, cipőtalpat Jelenleg 250-270 ezer tonnányi használt gumiabroncs hever felhasználatlanul. Egy részük illegális lerakókban van, többségük árokparton hányódik. Vannak ugyan vállalkozó programgazdák, de az általuk végzett begyűjtés minimális. A KTM a termékdíjból befolyt összegekből támogatja a gumifeldolgozó üzemek létesítését. Jó példák már vannak: Ócsán gumitéglát gyártanak a hulladékokból, kapacitásukat a Központi Környezetvédelmi Alap (KKA) segítségével megduplázzák, így 5 ezer tonna feldolgozását vették tervbe. A mecseki bányavagyon-haszno- sítónál évi 15 ezer tonna abroncsból cipőtalpat készítenek. A beremendi cementmű évi 18 ezer tonna gumihulladék feldolgozására készül - energetikai hasznosítás formájában. Ehhez engedélyre is szükség van, ám a lakosság tiltakozik az égetés ellen. Évente mintegy 1,2 millió gumiabroncsot értékesítenek, s nagyjából ugyanennyi - 45-50 ezer tonna - a hulladék is. A fogyasztókat, a háztartásokat is érdekeltté kell tenni az elhasznált gumiabroncsok összegyűjtésében, újrahasznosításában. A jövőben nem kizárt annak lehetősége sem, hogy a begyűjtésért is jár anyagi ellenszolgáltatás. Tájékoztatás a pedagógusok minőségi bérpótlékéról Tisztelt Pedagógusok! Az elmúlt évben sok szó esett a többletfeladat és a minőségi munka elismerésére szolgáló új bérpótlék bevezetéséről, amely új eleme a pedagógusok illetményrendszerének. Nagyon fontos, hogy Önök pontos tájékoztatást kapjanak a közoktatási törvényben megfogalmazott új rendelkezésekről. A minőségi és többletmunka elismerésére szánt összeg a Közalkalmazotti Intézmények Érdekegyeztető Tanács mindenkori tárgyalásain elért központi közalkalmazotti béremelés mértéke felett értendő. Tehát a jövő évben az elfogadott 16 %-os bérkategória-emelésen felül jár 1998. szeptember 1-jétől az ún. minőségi bérpótlék. Minőségi és többletmunkáért átlagon felüli juttatás • Az új bérpótlék bevezetésére két ütemben kerül sor. 1998. szeptember 1-jétől az illetménypótlék-alap (azaz bruttó 13.500 Ft) 25 %-át, 1999. szeptember 1-jétől a várható bérpótlékalap (bruttó 15.000 Ft) 50 %-át kapják meg pedagógusonként az iskolák a kiválóan teljesítő pedagógusok munkájának elismerésére. • A minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetét a központi költségvetés biztosítja és ezt az intézményfenntartóknak költségvetésük személyi kiadásain belül elkülönítetten kell kezelniük. • A pótlék egy tanévre, nevelési évre adható, de lehetőség van a pótlék megadásának meghosszabbítására is. • A pótlék odaítélésének feltételeit a kollektív szerződésben - ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban - kell rögzíteni. A konkrét - személyekre vonatkozó - döntés az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik. • Az intézményekre eső bérpótlék 20 %-ával a fenntartó rendelkezik; ez a keret azonban csak erre a célra használható fel. A minőségi és többletmunka tartalmát központilag eldönteni nem lehet, ennek kereteit csak helyben, az intézmények sajátosságainak ismeretében lehet meghatározni. E keresetkiegészítéssel lehet értékelni az átlagon felüli munkateljesítményt és a többletmunka javadalmazást is. Célszerű a nevelőtestületeknek 1998. március 31-ig módosítaniuk a kollektív szerződésüket illetve annak hiányában a szervezeti és működési szabályzatukat (melyet a fenntartó hagy jóvá), hogy ezek keretein belül az intézmény vezetőjének a tanév végéig legyen lehetősége dönteni, a következő tanévre vonatkozólag, a konkrét személyek kereset-kiegészítésének mértékéről. • A központilag meghatározott minőségi munkáért járó kereset-kiegészítés összegének minimuma 1 pedagógus esetében:- az 1998/99-es tanévben a pótlékalap 40 %-a, azaz minimum bruttó 5.400 Ft,- az 1999/2000-es tanévtől kezdve a pótlékalap 70 %-a, azaz minimum bruttó 10.500 Ft. • A közoktatási intézmény vezetője dönt arról, hogy a nevelő- testület által elfogadott feltételek mellett kiknek a munkáját értékeli. Dönthet úgy, hogy a rendelkezésre álló keretet a törvényben meghatározott minimum szerint osztja el, tehát a tantestület közel 2/3-át részesíti ebben az elismerésben, ez közel bruttó 65.000 Ft-ot jelent egy pedagógus számára éves szinten. De határozhat úgy is, hogy kevesebb pedagógust részesít ezt meghaladó mértékű minőségi bérpótlékban a következő tanévben. • Az a fenntartó, amely több intézményt működtet, minőségi pótlékának 20 %-át differenciáltan is kiadhatja, feloszthatja a több intézmény között. Ez nem azt jelenti, hogy az óvodát hasonlítja össze a gimnáziummal, hanem az egyes intézmények önmagukhoz mért teljesítményét értékelheti ily módon. Ezzel lehetőséget kap a fenntartó arra is, hogy azonos intézménytípusokon belül preferálhasson bizonyos képzéseket, így például az emelt óraszámú idegennyelv-oktatpst, a hátrányos helyzetűek számára szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó programokat. • A minőségi pótlék felhasználásáról szóló döntést tanévenként felül kell vizsgálni, ez egyaránt vonatkozik a személyekre és az arányokra is. Differenciált, garanciákat tartalmazó bérrendszer A minőségi és többletmunkáért járó bérpótlék (a mozgó bérrendszer) bevezetése első eleme a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban elkészült pedagógus-bér koncepciónak. Második elemként - a pedagógus továbbképzésről szóló kormányrendelet 1997. december 18-án történt elfogadásával - sikerült megvalósítani a pedagógus továbbképzésben résztvevők anyagi elismerését azzal a rendelkezéssel, hogy a közoktatási törvényben előírt kötelezettség teljesítése esetén egy évvel csökken a várakozási idő a közalkalmazotti bértáblán való előrelépésben. Szintén e kormányrendelet biztosítja, hogy a sikeres nyelvvizsga letételét követően a pedagógusok a mindenkori minimálbér kétszerese és ötszöröse közötti összeget kaphassanak a számlával igazolt nyelvtanulási költségeik hozzájárulásaként. Harmadik elemként elképzeléseink szerint a jövőben megszűnne az illetmény-előmeneteli rendszer line- aritása, azaz a pályakezdők és a nyugdíj előtt állók esetében az eddiginél rövidebb lenne, az ún. középosztály esetében megmaradna a jelenlegi hároméves várakozási idő. Azt remélem, hogy e három elem bevezetésével megvalósulhat egy olyan differenciált és egyúttal garanciákat is tartalmazó bérrendszer, amely - a közalkalmazotti bérhatárok inflációt meghaladó növelésével együtt - képes lesz anyagilag is kifejezésre juttatni azt a megbecsülést, amely egy modern társadalomban a pedagógusokat megilleti. A pedagógus bérkoncepció első két elemének megvalósulása fontos lépés a közoktatás modernizációjában. Ehhez a munkához kívánok sok sikert Önöknek! Budapest, 1998. január 2. Üdvözlettel: Magyar Bálint Cím: Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közoktatásfejlesztési Főosztály 1014 Budapest, Szalay u. 10-14. minober@mkm.x400gw.itb.hu MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
