Heves Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-24 / 20. szám

4. oldal Horizont 1998. január 24., szombat Rendőr tanú a tárgyalóteremben (Folytatás az 1. oldalról) A tárgyalóteremben a tanú alaposan szemügyre vehette Danó Alex első- és Zámbó László másodrendű vádlottat.- Nem is tudom. Mintha nem ezeket az embereket lát­tam volna, tisztelt bíróság. Négy év telt el, egyébként is rövidlátó vagyok - felelte az asszony a tanácsvezető bírónő kérdésére. Tanú - elővezetéssel A lánya sem ismerte fel a ter­heltekben azokat, akikkel azon a napon szembetalálkozott az utcájukban. A pétervásárai őrsre vitték őt felismerésre bemutatásra, azaz több sze­mély közül kellett kiválaszta­nia azt, akire emlékezett. Min­dig ugyanazt a férfit jelölte meg, de az tegnap nem tartóz­kodott a tárgyalóteremben. Érdekes volt Danó Alex észrevétele, aki így nyilatko­zott:- Lehetséges, hogy mégis mi voltunk azok, akik összefu­tottunk a tanúval, de mi akkor mentünk a szintén abban az utcában lakó ismerősünkhöz. Ezt az embert végre szintén kikérdezhette a bíróság. Igaz, az igazságszolgáltató szerv vezetője rosszallását is kife­jezte, hiszen az illetőt koráb­ban kétszer is hiába idézték. Mint elmondta, először al­kalmi munkája adódott, amit nem hagyhatott félbe emiatt, másodjára viszont nem volt pénze arra, hogy Egerbe utaz­hasson. (Ezúttal sem tudta, miként ér haza, végül úgy ha­tározott, majd gyalogol Ivá- dig...) Mindezzel együtt sem úszhatta meg, hogy tegnap rendőr vezette elő őt a tárgya­lásra, ami nem kevés pénzbe kerül neki, s még ezer forint rendbírságot is le kell rónia. Sok érdekeset e tanú nem tudott mondani, mivel Danóék ugyan a bűncselekmény nap­ján őt keresték, de nem jött létre a találkozás. A férfi úgy nyilatkozott, ő nem hallotta, hogy szólítgatták volna a vád­lotték. Izgalmasabb volt vi­szont, amit további kérdésekre adott elő: ő Pusoma Dénes szomszédja volt. Amikor az első eljárásban elítélt, majd perújítással felmentett férfi hazatért a börtönből - hangoz­tatta most a tárgyalóteremben a tanú -, egyetlen szóval sem beszélt arról, hogy ő ártatlan az idős asszony halálában. Csupán két nappal az öngyil­kossága előtt tett egy kijelen­tést arról, hogy ő felakasztja magát. Ezt azonban senki nem vette komolyan...- Lehetett-e mondani Pu­soma Dénesről, ha ivott, ag­resszívvá vált volna? - érdek­lődött az egyik népi ülnök.- Megtörtént, hogy a Dénes ittasan hőbörgött - hangzott a válasz —, de ha rászóltak, mindjárt visszavonult. Lehetet­lennek tartom, hogy ö bántotta volna a Rozi nénit. A nyomozó, mint tanú Ezt követően egy budapesti rendőr nyomozót szólított be tanúként a tanácsvezető bí­rónő. A fiatalember vallomá­sában elmondta, 1996-ban egy kínai raktárba történt betörés ügyében folytatott vizsgálatot, s ekkor az egyik gyanúsított, L. Gy.-né számolt be neki elő­ször arról, hogy Danó Alexnek van egy rablógyilkossági ügye, amit Heves megyében követett el, s ezért a bűncselekményért valaki (tudniillik Pusoma Dé­nes) hat év börtönt kapott. Ugyanezt megerősítette a lo­pási ügyben szintén gyanúsí­tott G. T. is. Mindkettőjük ab­ban a reményben, hogy a sú­lyosabb bűncselekmény feltá­rásával kiválthatják magukat a fogvatartásból. Figyelmeztető levélke Szóba került az is természete­sen, hogy ennek a betörési esetnek volt az egyik tetten ért elkövetője Danó Alex is. Együtt volt bűnügyi őrizetben, majd előzetes letartóztatásban G. T.-vel. Utóbbi egy levélké­ben figyelmeztetni is akarta Alexet, ám a fogdaőr leleplezte a mesterkedését. A fővárosiak összefoglaló jelentést küldtek a Heves megyei rendőröknek, s ezután már ők hallgatták ki az ivádi ügyben Danót. Ké­sőbb mind G. T., mind pedig Danó Alex arra hivatkozott, hogy a rendőrök bántalmazták őket. Különösen az, aki állító­lag úgy mutatkozott be nekik, hogy az ő beceneve: Vadállat. A tanúként meghallgatott nyomozó elnéző mosollyal merő hazugságnak, kitaláció- nak titulálta mindezt.-A levélkét nem kaptam meg, s mikor a fogdaőr elol­vasta, mi áll benne - közölte tegnap Danó Alex -, azonnal ütni, rúgni kezdett. Ezek után befalcoltam (ereinek felvágá­sával öngyilkosságot kísérelt meg). Amikor a kórházból visszahoztak, s vittek kihallga­tásra, a liftben megint ütöttek- vertek! — A nyomozati jegyzőkönyv szerint ön elismerte, hogy a bűnténykor ott volt Ivódon ­vetette közbe a büntetőtanács elnöke.-Én azt próbáltam elmon­dani, hogy ugyan jártam azon a helyen, de a bűncselekményt nem követtem el! Mivel az elsőrendű vádlott észrevétele immár megegye­zett a korábban is hangoztatott előadásaival, ezért a bíróság nem kívánta folytatni ennek a témakörnek a taglalását. A bu­dapesti rendőr pedig mindösz- sze annyit fűzött hozzá:- Indoka sem lett volna, hogy G. T.-t vagy Danót bán­talmazzuk, hiszen előbbi ön­ként mondta el terhelő vallo­mását, mi pedig akkor az ivádi ügynek semmilyen részletét nem is ismertük. Az eljárást is ezt követően a Heves megyei rendőrök folytatták. A vádlott és édesanyja A továbbiakban Danó Alex édesanyja, a másodrendű vád­lott anyósa jelent meg a bíró­ság előtt.-Mondott-e a fia bármit magának arról, hogy mit csi­nált Rozi néni lakásán?- Semmit - közölte az idős nő. - Akkor tudtam meg az egészet, amikor a fiamat Pes­ten letartóztatták. Azóta is csak annyit ismerek belőle, amit az újságokban olvastam. A büntetőtanács a vallomást tudomásul vette, szülője jelen­léte ugyanakkor könnyekre fa­kasztotta az addig meglehető­sen magabiztosnak tűnő első­rendű vádlottat. A bíróság tegnap délután további tanúkat hallgatott meg, majd kihirdette, hogy február 6-án az ügyben helyszíni tár­gyalást tartanak Ivádon. Hay) Békés érdekegyeztetés Az üzemi es közalkalma­zotti tanács-választásokat május helyett november 16-27. között tartják, amennyiben a kormány és az Országgyűlés elfogadja az Érdekegyeztető Tanács javaslatát. A kormányzati, a munkaadói és munkavállalói oldal által egyaránt támogatott indítvány szerint az 1995. május 19-26. között 3 évre megválasztott üzemi és közalkalmazotti ta­nácsok mandátumát novem­ber 27-ig törvénymódosítás­sal meghosszabbítanák. A kormány a javaslatot várha­tóan már a jövő héten meg­tárgyalja, és benyújtja a Ház­nak. Az Érdekegyeztető Tanács plénuma egyetértett azzal, hogy hazánk az Európai Szo­ciális Karta 19 cikkelyéből 12-t ratifikáljon. Ezek többek között a munkához, az igaz­ságos, biztonságos, egészsé­ges munkafeltételekhez, a jó­léti szolgáltatásokhoz való jogot garantálják. (A kartához részlegesen is lehet csatla­kozni, de legalább 10 cikkely elfogadása előfeltétele az uniós tagságnak.) A szociális partnerek tá­mogatták a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményének ratifikálását is. E dokumentum egyebek közt rögzíti a foglalkoztatás alsó korhatárát. Hazánk már 1994-ben jelezte egyetértő ál­láspontját, a ratifikációt azon­ban csak a Munka törvény- könyvének múlt évi módosí­tása tette lehetővé. Pénz az aprófalvaknak A központi es helyi forráso­kat alapul véve, a várható inflációval azonos mérték­ben, 13 százalékkal nő az idén az önkormányzatok bevétele - mondta Világosi Gábor, a BM politikai ál­lamtitkára egy polgármes­teri fórumon. Javítja a helyi fejlesztési lehe­tőségeket, hogy az 56 milliárd forint összegű beruházási tá­mogatási forráson belül meg­jelent egy új forma: négymil- liárd forint céljellegű keretet különítettek el a 200 milliós­nál kisebb értékű önkormány­zati beruházások finanszíro­zására. Ennek elosztása a terület- fejlesztési tanácsok feladata lesz. Különösen az aprófalvas körzetek számára előnyös, hogy a tavalyi 600 millióval szemben az idén egymilliárd forint jut a körjegyzőségek támogatására. A decemberben életbe lé­pett társulási törvénnyel kap­csolatban Világosi hangsú­lyozta: a régi „körzetesítési reflexek” miatt ugyan még érzékelhető bizonyos tartóz­kodás a községekben, de a jö­vőbeli hatékonyabb működés érdekében az önkormányza­toknak erősíteniük kell együttműködésüket. Ezt se­gítheti az önkormányzatok pénzügyi és gazdálkodási el­lenőrzéséről várhatóan már­ciusban elfogadandó törvény is. Az ebből adódó feladato­kat a számvevőszék apparátu­sának bővítésével oldják meg. Közérdekű közlemény a járulékok megállapítását, bevallását és megfizetését érintő legfontosabb változásokról A társadalombiztosítási ellátások fedezetére vonatkozó rendelkezéseket 1998. január 1-től áz 1997. évi LXXX. törvény tartalmazza. Az új törvény a foglalkoztatók széles körében nem je­lenti a fizetési kötelezettség tartalmi eltérését, ezért csak a legfontosabb változásokra hívjuk fel a figyelmet:- Megváltozott az egyéni vállalkozók járulékfizetési rendszere.- A felhasználói szerződés alapján szerzői díjas tevé­kenységet folytatók teljes körű biztosítotti jogokat szerez­hetnek.- A hivatásos nevelőszülő a munkaviszonyban állókra vonatkozó rendelkezések szerint biztosítottnak minősül.- A munkaviszony, a közalkalmazotti, a közszolgálati jogviszony megszűnése esetén kifizetett végkielégítés meghosszabbítja a biztosítási időt - ezzel együtt a szolgá­lati időt - annyiszor harminc nappal, ahány hónapra végki­elégítést fizettek.- A járulék mértéke összességében nem változott. A biz­tosítottat terhelő nyugdíjjárulék 7%-ra emelkedett, az egészségbiztosítási járulék viszont 3%-ra csökkent. A magánnyugdíjpénztár tagja 6%-os mértékű tagdíjat fi­zet. Esetében a nyugdíjjárulék mértéke 1%.- 1998. január 1-től a járulékkal kapcsolatos eljárásban az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, kivéve az 1997. évi LXXX. törvényben előírtakat. Az adózás rend­jéről szóló törvény alkalmazásánál az ellenőrzés, önellen­őrzés, a mulasztás és a késedelem jogkövetkezményeire, valamint a behajtásra és végrehajtásra vonatkozó szabá­lyokra hívjuk fel a figyelmet. Alapvetően módosult a járulékbevallás rendje. 1998. ja­nuár 1-jétől havonta - első alkalommal 1998. február 10-ig - a foglalkoztatónak (munkáltatónak) floppyn (mágnesle­mezen) kell teljesítenie a járulékok bevallását. Ez a kötelezettség kizárólag az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár által rendszeresített és a foglalkoztató részére (floppyn) térítésmentesen rendelkezésére bocsátott számí­tógépes programmal teljesítendő. A program a legelterjedtebb IBM PC kompatibilis szá­mítógépen, MS-DOS 5.00 vagy magasabb verziójú operá­ciós rendszeren használható. A törvény felhatalmazása alapján a Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztárak a foglalkoztatók részére engedélyezhetik az összesítő bevallás erre a célra rendszeresített nyomtat­ványon történő benyújtását. Az 1998. január 1-jén legfeljebb 10 főt foglalkoztatónak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak engedélyezhetik a nyomtatványon történő bevallást 1998. évre. Ha a foglalkoztató 1998. január havi összesítő bevallását nyomtatványon nyújtja be, azt a pénztárak kérelemnek te­kintik, és a határozat kiadására haladéktalanul intézkednek. Ha a munkáltató 1998. január hónapot követően kezdi meg tevékenységét, kérelemre folytatható le az engedélyezési eljárás. Az összesítő bevallást elsősorban postai úton kell be­nyújtani a MEP-hez. A floppyn előállított havi járulékbe­valláshoz csatolni kell az összesítő bevallás egy kinyomta­tott és cégszerű aláírással ellátott példányát is. A floppy címkéjén rögzíteni kell a járulékfizetésre kötelezett nevét, folyószámlaszámát (törzsszámát). A floppy felcímkézése mind a postai, mind a személyesen történő benyújtása ese­tén kötelező. A bevallásokat a következő címre kérjük postázni: a. / Floppyn előállított havi járulékbevallások esetében:- Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 3301 Eger, Pf 126.- Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Kirendeltsége 3201 Gyöngyös, Pf. 321. b. l Nyomtatványon történő bevallások esetében:- Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 3301 Eger, Pf. 129.- Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Kirendeltsége 3201 Gyöngyös, Pf. 322. Az ellenőrzés érdekében a foglalkoztató a számítógépes programmal vezetett összesítő bevallás nála maradó ki­nyomtatott példányához postai feladás esetén a feladóve­vényt, személyes benyújtás esetén pedig az átvételt igazoló okmányt csatolja. Az iratokat öt évig meg kell őriznie, és az ellenőrzés során rendelkezésre bocsátania. Az összesítő bevalláshoz minden esetben csatolni kell a tárgyhónapot megelőző hónapra vonatkozó befizetés igazo­lását. Az igazolás az átutalási megbízás ügyfél példányá­nak, vagy az átutalási postautalvány feladóvevényének a kötelezett cégszerű aláírásával hitelesített másolatának csa­tolásával történik. Az előírástól eltérő módon történő bevallás esetén a pénztár a foglalkoztatót hiánypótlásra szólítja fel, ennek elmulasztása vagy nem szabályszerű teljesítése miatt 100.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságot számíthat fel. A bevallás teljesítéséhez szükséges programot tartal­mazó floppyt és az „Összesítő bevallás” című nyomtat­ványt 1998. január 21-től 30-ig folyamatosan bocsátjuk a járulékfizetők rendelkezésére. A floppy tartalmazza a biztosítottak bejelentéséhez szük­séges programokat is. A floppy és a nyomtatványok átadása aszerint, hogy a foglalkoztató folyószámláját hol vezetik, a./ Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Eger, Eszterházy tér 4. b./ Egészségbiztosítási Pénztár Kirendeltsége Gyöngyös. Kossuth u. 37. alatt, a Járulékelszámolási Osztályon történik, nyújtott ügyfélfogadási időben: hétfőn 8 órától 17 óráig keddtől péntekig 8 órától 15 óráig. A floppy-lemezekért az ezt követő (január 30. utáni) időpontban jelentkezőket már csak rendes ügyfélfogadási időben tudjuk fogadni. A lemez átvétele során igazolni kell az átvevő TÁJ szá­mát. Az átvétel elismerését az átvevő aláírásával és a fog­lalkoztató bélyegzőlenyomatával kell igazolni! Mindezeken túlmenően a foglalkoztatók a Társadalom- biztosítási Közlöny 1998. januári számában megjelenő in­formatikai utasítás szerint hozhatják létre a bevallások floppys adatszerkezetét, illetve az okiratnak minősülő kí­sérő nyomtatási képet (a bevallás kinyomtatott példányát). A program és az informatikai utasítás 1998. január 20-át követően az Interneten PROPACIANTE szerveren a fő ol­dalon utalás, jelszó nélkül megtalálható. http:ll www.pro-patiente.hu Felhívjuk a biztosítottat nem foglalkoztató egyéni vállal­kozó figyelmét arra, hogy külön kérelem nélkül összesítő bevallási nyomtatványon eleget tehet kötelezettségének. A bevallást havonta a tárgyhónapot követő hó 10-éig kell benyújtani abban az esetben is, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Eger, 1998. január 20. Megyei Egészség- biztosítási Pénztár (PR)

Next

/
Thumbnails
Contents