Heves Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-03 / 2. szám

1998. január 3., szombat Horizont 7. oldal Mit várhatnak a városlakók a város vezetésétől? Szétválaszthatatlanul összetartozik múlt és jövő. Csak azért, mert 1998-asra cseréljük a ’97-es naptárt, semmi sem te­kinthető lezártnak. Kiváltképp egy város életében. Az új év eseményei szorosan összefüggnek az elbúcsúztatott esztendő történéseivel. Mit végzett Eger város vezetése tavaly, és mire számíthatunk az idén? Erről beszélgettünk dr. Ringelhann György polgármesterrel és Habis László alpolgármesterrel. Dr. Ringelhann György Mit várnak a polgárok az ön- kormányzattól? Erre a kér­désre szerettek volna választ kapni a hivatal elöljárói, ami­kor kérdőíveket osztottak szét Eger lakosai között. Talán nem túl meglepő - bár ez az önkormányzati törvény szerint nem tartozik a kötelező felada­taik közé új munkahelyek megteremtését remélik az eg­riek. Voltaképp a vágy ért­hető. A város csak úgy gazda­godhat, ha a polgárai dolgoz­nak, s jövedelmükből lakóhe­lyüknek is juttatnak. Ám ho­gyan fizethetne adót az, aki­nek nincs bére, akinek saját megélhetésére sem telik? Munkahelyek Ipari, kereskedelmi és idegen- forgalmi beruházásokra ösz­tönzi a városvezetés a befekte­tőket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Egerből ipar­várost akarnának. De tudni kell, hogy egy város nem lehet meg korszerű ipar nélkül. An­nak hiányában képtelen kitel­jesíteni városi funkcióit. Nem tarthatná fenn például a ko­moly intézményhálózatot. To­vábbá nem lenne miből adót fizetni. (A személyi jövedelemadó Egerben több milliárd forint, de ennek csak töredéke, alig több mint 20 százaléka kerül vissza a városhoz. A hazai adórendszerben igazában csak az iparűzési adó, ezen be­lül is az iparból fizetett ipar­űzési adó gazdagíthatja jelen­tősebben a helyi kincstárat.) A munkahelyteremtéshez elengedhetetlen a korszerű infrastruktúra. A város nagy­szabású tervei milliárdos nagyságrendű beruházással, komoly állami támogatással kivitelezhetőek. Amennyiben a befektető itt is megtalálja a XXI. századnak megfelelő inf­rastruktúrát, úgy hajlandó ál-, dozni az ipartelepítésre. Ez ugyanúgy érthető a nyugati - elsősorban német -, mint a ha­zai tőkeerős vállalkozókra. A városvezetés többükkel folyta­tott ígéretesnek mondható tár­gyalásokat. Három-öt éven be­lül várható az érzékelhető fel­lendülés. Ez új lehetőségeket adhat a helyi kis- és középvál­lalkozóknak is. Minderre esélyt kínál a táv­közlés fejlesztése, a szennyvíz- tisztító telep és az ipari park megvalósításának igen előre­haladott terve. Segíthetne - a MÁV-val egyeztetve - a ren­dező pályaudvar fejlesztése, a kombinált (vasúti és közúti) szállítás feltételeinek megte­remtése. Lakáshelyzet Csodákat nem ígérhet a város. Eredményként viszont el­könyvelheti, hogy ’97-ben 135 családnak nyújtott első lakás­hoz jutási támogatást, összes­ségében 35 millió forintot. Ez segítette a fiatalok otthonte­remtését, valamint a több- gyermekes famíliák életkö­rülményeinek javítását. Sikerült néhány kritikus helyszínt megszüntetni. így például felszámolták a Honta­lan utcát - Oncsa-telepet - és lebontották a Makiári úti nyomornegyedet. Az itt élő családokat emberhez illő laká­sokba költöztették. Az eddigi 400 ezer forinttal szemben 600 ezer forinttal tá­mogatják majd a lakáskörül­ményeiken önerőből is javítani szándékozó, szociálisan rá­szoruló családokat. A nagymérvű felújítások - társasházi tető- és liftcserék - erőteljesen terhelték a költ­ségvetést. Ezeken túljutott a város, továbbá a források át­csoportosítása is reményt ad arra, hogy javuljon a lakás- helyzet Egerben. A lakáspriva­tizációból befolyó pénzt nem tervezi a városvezetés másra fordítani, mint a lakásterem­tésre. Segélyezés Negyedmilliárd forintot fordí­tott a város ’97-ben segélye­zésre. Az összeg alatt nem a szétosztott pénzt kell érteni. Ide tartozik a gyermekétkezte­tés is, ami óriási költségekkel jár. A polgármester 1998 első fél évében terjeszti elő az új szociálpolitikai stratégiát. En­nek kidolgozásakor külföldi tapasztalatokra, valamint köz­gazdászok véleményére is tá­maszkodnak. Ennél a kérdéskörnél ismét vissza kell kanyarodnunk a munkahelyteremtéshez. Lévén a szociálpolitika kizárólag a gazdaság növekedésével javít­ható. Iskolaügyek Egerben található a megye középiskoláinak 60 százaléka. Az oktatás költségeinek nem több, mint 60-70 százalékát fedezi csak a fejkvóta. A töb­bit a fenntartónak, vagyis az önkormányzatnak kell kiegé­szítenie. Nem maradtak el a város pedagógusai a bérfejlesztés­ben. Még akkor sem, ha Eger költségvetésének 50 százalékát az oktatásra fordítja. Termé­szetesen itt az intézmények felújításának költségei is meg­jelennek. Bővült a közgazda- sági és a Pásztorvölgyi iskola, gazdagodott a József Attila Kollégium. Az új évben átad­ják a zeneiskolát a Pana- koszta-házban. A számítógépes rendszer fejlesztéséért pályázatot nyúj­tott be a város a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz. Öt középiskola - Dobó, Wig- ner, Bornemissza, Szilágyi és a közgazdasági - 100 számító­géphez juthatott 36 millió fo­rint értékben. Ebből az ön- kormányzat 7,5 millió forin­tot, az intézmények 1,3 millió forintot vállaltak, a többit a központi költségvetéstől nyer­ték. Sport A közgyűlés prioritást biztosít a sportegyesületek anyagi tá­mogatásának. Az inflációs rá­tánál nagyobb arányban kí­vánja támogatni a város a testedzést. Ez nemcsak az él­sportolók igénye, de a társada­lomé is. A fedett uszoda régi álma az egrieknek. Ennek megépítésé­ről határozott a közgyűlés de­cemberben. Az előkészületek 1998-ban megkezdődnek, ám a kivitelezés évekig is elhú­zódhat. Mindez a város pénz­ügyi helyzetének függvénye. A polgármester és az alpol­gármester egyként jelentette ki: „Nem akarjuk, hogy Eger adósságspirálba kerüljön. Semmiféle felelőtlen döntést nem hozunk". Egészségünkre! Átadták ’97-ben a felnémeti és az Északi városrészben talál­ható orvosi rendelőt, együtte­sen mintegy 80 millió forint felhasználásával. Hatmillió forintos beruházással január­ban két új fogászati munka­helynek örvendezhetnek a be­tegek. A szarvaskői rendelő megteremtését az ÁNTSZ elő­írásai sürgetik. Közbiztonság Többen csekélyük, hogy az önkormányzat csak 2,2 millió forinttal támogatja a rendőr­séget. A városvezetés is tisztá­ban van azzal, hogy ez jelké­pes összeg. Áprilisban - a ’97- es eredmények ismeretében - tájékoztatást kapnak a városi rendőrkapitánytól. Tervezik, hogy közterületi videorend­szert építenek ki. A felvétele­ket kizárólag a rendőrség lát­hatja, s a bűnmegelőzést szol­gálja. Ezzel kívánják kedvüket szegni a rongálóknak és a gépkocsitolvajoknak. Idegenforgalom Eger belvárosát mindenki megcsodálja. Ahhoz, hogy még többen érkezzenek a vá­rosba, az egri kistérség fejlesz­tési tanulmánya külön fejezet­ben fogalmazta meg a turiz­mus további fellendítésével kapcsolatos feladatokat. Választások 1998 a választások éve. Vajon a polgármester és az alpol­gármester indul-e a helyható­sági választáson?- Szeretnénk a következő ciklusban is részt venni az ön- kormányzat munkájában - mondja egybehangzóan dr. Ringelhann György és Habis László. - Nem érezzük úgy, hogy nincs több dolgunk, fel­állhatunk. (PR) Versekből épített katedrális Szokolay Károly: Szellemidéző című kötetéről Talán túlzás nélkül mondható: versekből épült fel katedrális- nak Szokolay Károly Szellem­idéző című, válogatott versfor­dításokat tartalmazó, külső megjelenésében is tekintélyes és szép kötete. Több mint kétezer esztendő - az i. e. 87-54. között élt ró­mai Catullus a legrégebbi, s az 1944-es születésű burját Mi­chail Széniéi a legfiatalabb költő a kötetében - világiro­dalmi, európai, ázsiai, amerikai és afrikai líratermésének szívé­hez közel álló verseiből, vers­köveiből épített kitartó, gondos munkával égbetörő és szívbe mutató áhítathelyet az ezredvég elidegenedő, eldurvuló és hova­tovább már csak makogni ké­pes embere számára. Szokolay Károly - aki „ci­vilben” az egri Észtérházy Ká­roly Tanárképző Főiskola an­gol tanszékének nyugdíjas ta­nára - neve nem cseng ismerő­sen az olvasó fülében. Talán azért, mert költőként viszony­lag keveset publikál, nincs ott minden „irodalmi bokorban”. Szerény ember lévén nem sze­reti a „pofaviziteket”, nem eről­teti a jelenlevést, a műfordító nevét meg - álljon is bármilyen teljesítmény mögöttük - legföl­jebb a vájtfülűek jegyzik meg. Szokolay Károly, a költő - miként Rab Zsuzsa esetében is, akit én alkati rokonának, „szel­lemi tejtestvérének” érzek - szemérmesen, szerényen búvik meg a plűfordító árnyékában. Olyan, altiben az „idegen köl­tők” fölébe nőnek a saját ver­seit alkotó költőnek - nem fel­tétlenül minőségben. A jó mű­fordító - Szokolay az - csakis kitűnő költő lehet, ő is, mint műfordítóink java, képes ér­zelmeit megfogalmazni, egész világképét kifejezni mások ver­seivel, természetesen úgy, hogy olyan költőket fordít, akik közel állnak hozzá, verseik a leikéből leledzenek. Szokolayra is áll, amit a nagyszerű előd és a földi Kál- noky László írt A műfordító ha­lála című versében: „Mondja­tok rám kemény ítéletet/ Végre megkapta, amit keresett/ ez a bolond, ki buzgón töltögette/ saját vérét idegen szellemekbe,/ s ha rendelésre új munkába kezdett/ lefaricskált szívéből egy gerezdet.” Évtizedek óta farigcsálja szí­vét, töltögeti vérét idegen szel­lemekbe. Első verseit tizen­nyolc éves korában a Válasz, Illyés folyóirata közölte. Ezek a versek vezették azután Szabó E redetileg jogi doktorátusa volt Kálmán bácsinak, s le­het, közgazdasági felsőfokú végzettséggel is rendelkezett. Mindenesetre valószínűleg soha nem foglalkozott gazda­sági-jogi dolgokkal, muzsikus volt. Egy időben karnagy a hat­vanas évekbeli önálló egri színháznál, zongorista, korre­petitor, minden, ami kellett, kí­sérőzenét szerzett az Egri Csil­lagok színpadi adaptációjához, s titokban egyházi zenét is írt. Zenei mindenes, s nemcsak az. A korabeli kispolgárság bo- hémja, számtalan gyerekkel, nyüzsgő családi élettel, noha ő többnyire presszók, cukrászdák sarokasztalánál ült magányosan cigarettázva, az elmaradhatat­lan szimpla kávé és dupla ko­nyak társaságában. Ha kissé nyomás alatt volt, arról beszélt, hogy A varázsfu­vola legcsalókább jellegzetes­sége zenéjének végtelen egy­szerűsége, amely gyönyörköd­teti a gyermeket, míg szüleit nem érinti meg, sőt bosszantja. Vagy az embergyerek fülébe suttogta, hogy Vivaldi musica sacrája, egyházi zenéje a vilá­Lőrinchez, aki élete végéig megtisztelte barátságával és se­gítette tanácsaival. Kötete „fül­szövegében” írja: „Diákkorom óta élek a fordítás bűvöletében. Első mesterem éppen Szabó Lőrinc volt, aki túlzott zeneisé­gemet. (Babitsék hatását) nye­segette tanácsaival. Versfordí­tásai olyan antológiákban láttak napvilágot, mint a klasszikus angol költők antológiája. Ame­rikai költők antológiája, Donne, Milton és az angol barokk köl­tői, stb. Sokféle költői hangot megidézett, klasszikusokat, ke­vésbé ismerteket, máshonnét hozott magokat vetett a magyar kultúra talajába.” A magyar műfordítás-iroda­lom páratlanul gazdag, a líráé különösen. Arany János ma­gasra állította a mércét. Mindig voltak méltó örökösei, s remél­hetőleg lesznek is. Kiemelkedő fordítók magyarították a világ- irodalom remekeit, gondoljunk csak a Nyugat költő-műfordító­ira, Szabó Lőrincre, Weöresre, Vas Istvánra, aztán ott vannak a maiak, Lator László, Lakatos István, Rab Zsuzsa, Mészöly Dezső, Tandori Dezső. A pazar névsorba kívánkozik Szokolay Károly neve is, aki „legszívesebben az ismeretlen középkori angol, német, spa­nyol, francia költők dalait pró­bálta felidézni magyarul, avagy máskor Heinét, Jiménezt, a méltatlanul háttérbe szorított huszadik századi oroszokat” - írja. A Szellemidéző kilencvenki­lenc ismert és jó néhány isme­retlen középkori költő mintegy háromszáz versét tartalmazza. Nem akármilyen teljesítmény! A kötet hat ciklus pillérére épül, a ciklusok jobbára korok szerint különülnek el egymás­tól, de van más ciklusképző szempont is, az utolsónak a címe például Szabad, büszke Polónia. Régi szép századokból címet viseli a kötetnyi ciklus, benne Catullus, Vogelweide és isme­retlen francia, német és angol költők versei. Időben ez a cik­lus ölel át legtöbbet. A Marry old England angol reneszánsz és barokk költők verseit vonul­tatja fel. Ezek közül kiemelném a nekem leginkább tetsző - Ro­bert Herrick Ne menjetek még, nárciszok című remekét, „Amint/ napotok búcsút int/ S ahogy/ a zápor pára lesz/ eltű­nünk, mint gyöngyöző/ piciny harmatszemek.” A Könnyes, gunyoros XIX. század A romantika tájairól al­Kálmán bácsi gon a legszebb, miközben meg­állapította egy valamely őstől örökölt szelencére, hogy az Lo- uis-quinze, azaz XV. Lajos ko­rabeli, rokokó stílusú darab. Beszélt Montesquieu-ről, az immunrendszerről, s általában mindenről, de többnyire mindig szomorú volt. Szeretett volna utazni, emlegetett egy fiatalkori görög utazást is, erről vers is született, bár csak töredék: „A lélek szószként/ ömlik a tájra,/ s sárgán párái a nyár.” A színháztól később elkerült (a korabeli centralizálás, Mis- kolc-Eger összevonása sok te- átrista dolgozót érintett), mula­tóban, éttermekben zongorá­zott. Közel hetvenévesen meg­özvegyült, majd újranősült. A város több pontján lakott, ál­landó költözködésben élt, s ál­landóan papos-fekete öltönyt viselt (sokkal több ruhadarabja nem is volt), kihajtott fehér inggel, egy bocsánatkérő fél­mosoly szomorú lenge búval örökkön ott ült az arcán, vikto­riánus etikett jellemezte, túlzott finomság. Egy egri Szép Ernő. címet viseli, ebben sorakoznak Heine, Shelley, Byron, Thomas és Hölderlin mások fordításai­ban is ismert - közismert - köl­teményei. Hölderlint a Hype­rion sorsdala és a Párkákhoz képviseli. Ezt a két verset a mester, Szabó Lőrinc is lefordí­totta. Érdekes a szövegváltoza­tok összevetése. Nekem például A párkákhoz című Hölderlin- vers jobban tetszik Szokolayul, mint Szabóul. Szokolaynál tel- tebb, hosszan zengőbb a Höl­derlin mélabús gordonka­hangja. Az Ezerszínű szivárvány a huszadik század költőinek cik­lusa, benne többek között Rilke, Yeats, Ahmatova, Jevtusenko. A Szokolay-féle Rilke-versek méltóak a korábbi Csorba Győző, Kosztolányi, Radnóti, Tandori teremtette „magyar költőhöz”. Szépek ezek a ver­sek, általuk csak mélyült a sze­retet Rilke iránt. Árnyalják, gazdagítják a Rilke-ouvre-t. A Túl az óceánról ciklus hu­szadik századi amerikai költők verseiből épült. Itt a neveket böngészgetve hiányérzete tá­mad az embernek, bár tudnunk kell, hogy ez a kötet - s benne ez a ciklus is - nem a világlíra teljességét akarja adni, csupán egy műfordító költői világké­pét, szívéhez közel álló költők segítségével. Szabad, büszke Polónia XX. századi lengyel költők művei­vel a kötet záróciklusa. Ennek legfőbb érdekessége a Wislawa Szymborska, az 1996- os irodalmi Nobel-díjas köl­tőnő, akinek verseit még úgy fordította le Szokolay Károly, hogy mindezt nem tudhatta, és Szymborska nem volt más, mint egy a kitűnő lengyel köl­tők közül. Csak a díjnak kö­szönhetően kapta szárnyra a vi­lághír. Vajon milyen érzés a fordítónak, amikor „fordítottja” ilyen rangos elismerésben ré­szesül? Vajon miként adja vissza a „ Szokolay-szövegek” Szymborska kételkedő - ironi­kus hangvételű, dicsotémiákra épülő verseit? Azt hiszem, kor­rektül, hitelesen, bár az bízvást elmondható, hogy ez a hang kissé távol áll Szokolaytól, lé­vén romantikus alkatú, zenei hangoltságú költő. A Szellemidéző kiemelkedő szellemi teljesítmény, Isten és ember ellen való vétek szó nél­kül elmenni mellette. Minden kedves olvasó fi­gyelmébe jó szívvel ajánlom. Fecske Csaba Legutolsó találkozásunkkor nikotinos, remegő ujjakkal, fé­lénken, de határozottan nyújtott kezet, zavartan mosolygott ek­kor is: „Nincs nálam fegyver”, majd a konyaktól, egészségi ál­lapotától-e - ezt már nehéz volt fölmérni nála - kissé megin­gott. Tétovázva nyúltam felé, de máris kiegyenesedve állt, mint a cövek. Az a kis ember, a papos ruhájában. „Bocsánat - mondta -, talán átsuhanhatott rajtam a halál.” Egy hét múlva már nem élt. Pontosan nem emlékszem utolsó beszélgetésünk tartal­mára, a szokottnál is csapon- góbb volt. Információéhsége az utolsó pillanatig nem csillapult, talán megemlítette, ha még lenne energiája-ideje, egy na­gyobb zenekari művet írna, amely a természet hangjait utá­nozná. Elmosolyodott: „Olyan Kálmán bácsist, tudod.” Az Egri Arcok Pantheonjá- ban, ha lenne ilyen, föltétien ott a helye. Noha csak néhány kotta, egy-egy lebontott presszó félhomályos sarkának sziluettje őrzi emlékét. Káló Béla

Next

/
Thumbnails
Contents