Heves Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-16 / 13. szám

46 1998. január 16., péntek Eger Körzete 5. oldal A metszéstől a borversenyig FELSŐTÁRKÁNY - Szőlé­szeti és borászati napokként hirdeti a Művelődési Ház, de egy teljes hónapra ígér tar­talmas elfoglaltságot a gaz­dáknak e rendezvénysorozat. Az első alkalommal hétfőn 17 órától Tápanyag-utánpót­lás és növényvédelem a szőlé­szetben címmel hallhatnak előadást dr. Varga Istvántól, az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet szőlészeti osz­tályvezetőjétől. Egy héttel később - január 26-án - a borkészítés korszerű módjait ismerteti majd a jelen­levőikkel Gál Lajos, a kutató­intézet borászati osztályának vezetője. A hegyközség szerepéről, a gazdálkodás szabályzóiról február 2-án délután 5-től be­szél Dula Bence hegybíró és Máté Lajos falugazda. Hogy ne csak okosodjanak, hanem játsszanak is, borver­senyt tartanak a rendezők feb­ruár 9-én. A borminősítést, értékelést kérők, illetve a ver­senyre nevezők két 7 decilite­res üvegben vigyenek ma­gukkal bort, fajta és. évjárat megjelölésével - tájékoztatta lapunkat Katona Istvánná közművelődési vezető. Nevet szerez a zenede VERPELÉT - Az Arany Já­nos Általános Iskolában har­madik éve tanulnak zenét a gyerekek. Megérett arra az in­tézmény, hogy önálló nevet kapjon. A választás Reményi Ede hegedűművészre esett, akiről - egyebek mellett - tudni illik: a Toldi költőjének barátja volt. Zay Ferenc, az általános is­kola igazgatója elmondta, ja­nuár 25-én, délután 4 órakor a Művelődési Házban tartják a névadó ünnepséget. Az ese­ményen műsort adnak a Mis­kolci Zeneművészeti Szakkö­zépiskola növendékei, vala­mint a faluban tanító zeneta­nárok és a zeneiskola diákjai. Kitették az utcára... EGER - Nem az ember gye­rekét, csak egy kutyát. Mégis olyan, mintha embersorsot érintene. Néhányan megállnak, vet­nek egy pillantást a kis resz­kető állatra, aztán sietnek a dolguk után. A fekete korcs, amelyik nem tartozik a kutyák neme­sebb fajtájához, rongyokon fekszik a Malom úti autó­busz-megálló várakozójának magas mennyezete alatt, ami összeér a csillagos éggel, hogy ez legyen neki a nyug­helye. Valaki szabadtéri „szobát” rendezett be a ré­szére. Ruhadarabok, koszos vánkosmaradvány, lábtörlő, szőnyeghulladék, minden he­ver ott, ami emberi kénye­lemre emlékeztet. Kitől ér­demelhet ennyi figyelmet, merthogy nem a kutyus ka­parta össze magának, annyi bizonyos. A várakozó jobbik sarkán boltoskodó trafikos, Kovács Lászlóné mondja, hogy egy ismeretlen asszony gondos­kodik a kutyáról, de nem tit­kolja méltatlankodását sem:-Jaj, kérem, nem ide való. El kell innen takarítani.- Hátha beteg ez a kutya! - mentem valamivel az állatot.- Dehogy beteg. Ugyan­csak vígan szalad. Előtte két doboz is a színül­tig teli ennivalóval. Evett be­lőle, de még másnapra is ma­radt. Ennyit láttam csütörtökön, de péntekre már üres lett a szabadtéri kutyatanya. Két mesterember szerelt a záron valamit, az ablakon is javítot­tak, útban volt az alom, elta­karították. Szombaton azonban me­gint ott szunyókált a fekete korcs. Új garnitúrát is kapott. Fekhelye már igényesebbé vált, egy teljesen ép, fehér uj­jas, prémes dzsekin merengett sorsán, tápláléka is a változa­tosságra utalt, mert az isme­retlen gondoskodó tisztább műanyag dobozokat sorakoz­tatott eléje. Vasárnap is ott hevert, fejét két mellső lába közé húzva a dédelgetett jószág, csupán annyi változás történt, hogy már megunhatta a sarok zu­gát, és előbbre húzta „laká­sát”. A vasárnapi miséről ha­zatérő gyerekek megbámulták a szófogadó kutyust, aki nem szökik el hazulról, és figyelő szemmel vár a gazdára. Nem tudjuk, miért gondos­kodik erről a kivert kutyáról az az ismeretlen asszony, egy azonban bizonyos, hogy az emberséges arculatú társa­dalmat arról is meg lehet is­merni, hogyan bánunk a ku­tyával... De hogy holnap mi lesz, nem tudhatjuk. Gál Elemér Tolvajmesék erdőn-mezőn Egyetlen (három kívánságot teljesítő) rözsehordó anyókával sem találkoztak eddig az erdészet munkatársai. Viszont fatol­vajjal és orvvadásszal már nem is egyszer. Ám, bármily hihe­tetlen, akkor sem tehetnek sokat, ha szemük láttára dézsmálja valaki az erdőt. Nincs hatósági jogkörük. Nem kobozhatják el az illető tolvaj motoros fűrészét, netán puskáját. Csupán felje­lenthetik az „ismeretlen tettest”, aztán várnak hónapokig, akár évekig, hogy végül a bíróságon semmi se legyen az ügyből. SZILVÁSVÁRAD - Az erdé­szet kezelésébe 6600 hektár tar­tozik, ennek 80 százaléka a Bükki Nemzeti Park területe. A községen túl Nagyvisnyóra, Csernelyre és Bükkmogyo- rósdra terjed ki a territóriumuk. Székhelyükön és a szomszédos Visnyón - szerencsére - nem túl gyakori a fatolvajlás, ám az ózdi térségben meglehetősen gyakran berreg a fűrész. Németh Károly, az erdészet vezetője és Szabó Lajos erdő- mérnök szerint a Bükkben is megjelent a szervezett bűnözés. Korántsem csak azok hordják a fát, akiknek rosszak a szociális körülményeik. Még teherautó­val is bemerészkednek az er­dőbe: nemcsak a tűzifát viszik, hanem a fenyőlombot és a mo­hát is, amit - vélhetően - a nagybani piacon értékesítenek. Az erdészek hiába tesznek jelentést, az esetek túlnyomó többségében a rendőrség meg­szünteti a nyomozást. Ha egé­szen véletlenül kézre kerül a tettes, évekig húzódik a per a bíróságon. A büntetés nevetsé­gesen csekély, a pénzbírság tö­redéke a biológiai kárnak. Egy-egy kerületvezető er­dész 800-1000 hektárért felel. Nehéz nyomon követni, mikor és hol irtanak a tolvajok. Persze előfordul, hogy épp rajtakapja őket. Ilyenkor szalad a körzeti rendőrért. Az a helyszínre siet, a tolvajok pedig különféle me­sékkel állnak elő. Például: ne­hezéknek tették a rönköket a teherautó platójára, mert a jármű megfeneklett a sárban, amikor gombáztak.-Ha kézikocsis embert lá­tunk száraz gallyal, nem is szó­lunk - mondja Szabó Lajos. - Tisztában vagyunk a mai ma­Többen utaznak a trófeákra is. Csak az agancsáért terítik le a vadat, a fejét elviszik, a teste marad. Az erdészek a dög fölött köröző hollókat látva találnak rá a megcsonkított tetemre.- A rendszerváltásig keve­seknek volt fegyverük - kom­mentálja az erdőmémök. ­(Felvételünk illusztráció) gyár valósággal. De a teherau­tósok mögött már orgazdák áll­nak. A legálisan vásárolt, szám­lával igazolt fa közé keverik a lopottat, így szinte lehetetlen rájuk bizonyítani a bűnüket. Ezért is kényszerülnek az erdé­szetek bizonyos útjaikat ot­romba vassorompókkal lezárni. A helyszíni tettenérés csep­pet sem veszélytelen vállalko­zás. Az erdész rendszerint egyedül áll három-négy tolvaj­jal szemben. Az a jobbik eset, ha áldásos ténykedésüket fél­behagyva futásnak erednek. Mind többen keresik kenye­rüket az orvvadászattal. Ötven- százezer forintot is nyernek az­zal a szarvassal, amelynek csu­pán a zsigereit hagyják hátra. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Most már szinte bárki szerezhet magának puskát. Külföldön ke­resett a trófea. Olyan szarvas­agancs mellett is lehet vadász­élményekről mesélni, amelyet nem a birtoklója lőtt. Az erdészek úgy vélik, csak akkor javulhatna a helyzet, ha nem volna végtelenül lassú az igazságszolgáltatás, továbbá példás büntetést kapnának a tolvajok és orvvadászok. Az eddiginél lényegesen pozití­vabb volna az erdő társadalmi megítélése, és a politikusok sokkal nagyobb súllyal kezel­nék az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket, az er­dész szakemberek tudására, ta­pasztalatára alapozva. Négyessy Zita Fészekrakósdi - védett fiókáknak EGER - Fészekrakásra készül a Madártani Egyesület Bükki Helyi Csoportja. Ezekben a na­pokban azokat a fokozottan védett szárnyasokat lepik meg lakhellyel, amelyek maguktól képtele­nek otthont teremteni - tudtuk meg Szíttá Tamás­tól, a csoport egri vezetőjétől. Például a kerecsensólyom nem bíbelődik ágak gyűjtésével, biztonságot adó elrendezésükkel. Egyszerűen elveri - esetleg, mint ragadozó megeszi fészkéről a lakót. A természetvédők száz műfészket telepítettek az elmúlt években a sóly­moknak. Rendszeresen ellenőrzik, kijavítgatják az erősen sérült „lakosztályokat”. Teszik ezt a költés sikeréért. A terület eltartóképessége adott, zsákmányban bővelkedik. Ha fészket is találnak a madarak, örömest alapítanak családot. A szalakóta odúlakó faj. Ezeknek a kék színű tollasoknak műodú szükségeltetik, hiszen kipusz­tultak azok a puhafa erdők, amelyekben termé­szetes fészkelőhelyet találhattak maguknak. A gyöngybagoly (szegényke) valósággal keresi az emberek társaságát. Ezek a jószágok templo­mok padlásain ütnének tanyát, ha bejuthatnának oda. Ám arra való hivatkozással, hogy „piszkot csinálnak” a csókákkal, galambokkal, denevérek­kel egyetemben, az ember elzárja előlük a pad­lásnyílásokat. A madártani egyesület tagjai költő­ládákkal igyekszenek gondjaikon enyhíteni. Fel­keresnek több plébánost, hogy engedje temploma padlására ezeket az alkalmatosságokat. Segítsé­gük nélkül ugyanis kipusztulhat ez a faj. (n. z.) Tarnaszentmárián holnap este 6 órakor kezdődik a fa­lugyűlés a társadalmi klub­ban a polgármester, a kör­jegyző és az önkormányzati képviselők részvételével. Felsőtárkányban szomba­ton este 6 órától újév-kö­szöntő összejövetelt tart a nyugdíjasklub. A program­ban műsor, zene és tombola vár az idősebbekre. Négyszázötvenezer forint­tal gazdagodott az egri Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola alapítványa és sport­egyesülete azok által, akik személyi jövedelemadójuk 1 százalékát az intézmény­nek ajánlották fel. A pénzt az iskolarádió stúdiójának berendezésére, a tornaterem öltöző padjainak legyártatá­sára, számítógép-elemek és - programok, továbbá tanesz­közök vásárlására fordítot­ták. Tanároknak kínál ingyenes fejlesztő tréninget az egri Mentálhygiénés Csoport. A foglalkozások a résztvevők önismeretét, kommuniká­ciós és empátiás készségét fokozzák. Felvilágosítást a 36/310-758-as telefonszá­mon kaphatnak. Ostoroson első fordulóban nem fogadták el a képvise­lők az emelt vízdíjat. Má­sodízben 26-án tárgyalnak a közüzemi díjakról, ezen be­lül a szemétszállítás és a ká­beltévé költségeiről is. Mikófalván új jegyző tölti be a posztot. Pozsik Péter először a község gyerekei­vel ismerkedett meg, lévén tanított az általános iskolá­ban. Az Államigazgatási Főiskola elvégzése után pá­lyázta meg a közigazgatási állást. A szomszédos Beköl- céröl utazik át naponta, hogy elláthassa hivatalát. Az Amazon-klubban - a gyógyult daganatos betegek társaságában —, az MMK- ban kedden 14 órától az im­munrendszerről hallhatnak előadást.-« A földtől a sakkon át az unokákig Sándor Tamás a Heves Megyei Földhivatal földmérési osztá­lyán tizenkét évig volt osz­tályvezető, tavaly októberben azonban nyugdíjba vonult.- Budapesten születtem, és először a nagybátyámnál ta­pasztaltam meg ezen szakma szépségeit, amikor nyaranta nála dolgozgattam - meséli. - Eredetileg orvos szerettem volna lenni, most azonban örü­lök, hogy megváltozott az el­képzelésem. Iskoláimat több helyen végeztem: Budapesten a református, majd az István gimnáziumban, végül Rácke­vén érettségiztem. Nem tanul­tam rögtön tovább, egy rövi- debb időt töltöttem a BGTV- nél (Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat), mint segédmunkás. Ennél azonban többre vágytam, így földmérő technikusi képesítést szerez­tem. Később sikerrel elvégez­tem a székesfehérvári főisko­lát. Az egri földhivatalban szakfelügyelői munkakört bíz­tak rám, majd tizenkét évig osztályvezető voltam. Amikor még a modem technikát nélkü­lözve kellett dolgoznunk, 1963-ban Kál község külterü­letét kezdetleges eszközökkel ledigitalizáltam (a térkép rajzi adatainak számadatokká való alakítása). Ez azonban a tech­nikai vívmányok híján nem vált támogatottá. — Úgy tudom, sakkozik is...- Diákkoromban kezdtem sakkozni, azonban húsz évig felfüggesztettem, mert a meg­FOTÓ:PILISY ELEMÉR élhetéserríről kellett gondos­kodnom. Harminchét éves vol­tam, amikor megengedhettem magamnak ezt az örömteli sportot. Egyéniben kisebb ver­senyeken értem el dobogós he­lyezést, az egri sakkcsapattal már NB I.-et is megjártam, most az NB II.-es klub aktív tagja vagyok. Én voltam Eger város első mesterjelöltje, a vi­lág ranglistáján ma is megta­lálnak.- Mivel tölti szabadidejét?-Egy fél évet pihenek. Ha esetleg úgy döntök, hogy to­vábbra is dolgozom, minden­képpen a szakmában szeretnék maradni. A jövőmet egy ma­gáncégnél, földmérőként tu­dom elképzelni. Addig kelle­mes időtöltést jelent a két uno­kám, akikkel nagyon jól érzem magam, igazi felüdülést jelen­tenek számomra. Kormos Éva BANK SECURITY VAGYONVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (az OTP-csoport tagja) SZEMÉLY- ÉS VAGYONŐR munkatársakat, vállalkozókat keres egri, lőrinci, recski MUNKAHELYEKRE Alkalmazási feltételek:- személy- és vagyonőri hatósági igazolvány- orvosi és pszichológiai alkalmasságot igazoló okirat- erkölcsi igazolvány- jó megjelenés, kifogástalan egészségi állapot Elsősorban a megjelölt településeken és közvetlen vonzáskörzetükben lakók jelentkezését várjuk. Jelentkezni lehet személyesen részletes önéletrajzzal: BANK SECURITY RT. Heves Megyei Kirendeltségén Eger, Klapka u. 1/B ^ Tel.: 310-111/141 I ÉSTÁRSA _________________ ___ N YOMDAIPARI BETÉTI TÁRSASÁG Az alábbi munkakörökbe felvételt hirdet:- gazdasági vezető- ofszet gépmester- montírozó- gyártáselőkészítő Munkalehetőség! Érettségizett fiatalokat- ofszet gépmester- montírozó (ofszet formakészítő) szakmákban beiskolázunk. Jelentkezni lehet a: 36/313-859 vagy 20/381-502 telefonszámon, vagy személyesen Eger, Petőfi u. 19. szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents