Heves Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-16 / 13. szám

2. oldal Megyei Körkép 1998. január 16., péntek Befejezik majd a beruházásokat ABASÁR - A folyamatban lévő beruházások befejezését tartja az év legfőbb feladatának Juhász Béla polgármester. Ezek sorába tartozik a szennyvíz- rendszer teljes kiépítése. A gázvezeték-hálózatra már csak 20-25 utólagos rákötés maradt idénre. Az úthálózat helyreállítására nincs elég pénz a költségvetési keretben, így pályázatot nyújtanak be az Út­alaphoz, a területfejlesztési ta­nácshoz. A szennyvízhálózatot lakossági hitelből alakítják ki. Gondot okoz, hogy a gázve­zeték építési munkái kapcsán az önkormányzatnak még 23 mil­lió forint hiteltartozása van. A polgármester reméli, hogy az idén sikerül a gázvagyont az üzemeltetőnek eladni és az adósságot ebből visszafizetni. További fontos feladat, hogy az intézményrendszer működő­képességét 1998-ban is biztosít­sák. (bágyi) Nyílt nap továbbtanulóknak - Az egri tanárképző főiskola 2. Számú Gyakorló Álta­lános Iskola és Gimnáziumában tegnap nyűt napot szerveztek azon nyolcadikosoknak, akik a gimnázium ének-zene, illetve képzőművészeti tagozatán szeretnének tovább tanulni. A programban helyet kapott bemutató óra, valamint továbbtanulási tájékoztató is. fotó: piusy A pezsgő is jövedéki tennék (Folytatás az 1. oldalról) Szabálysértési kategóriába tar­tozó csempészet miatt öt eset­ben folytattunk eljárást, össze­sen 50 ezer forint értékben. Adócsalás miatt indított sza­bálysértési ügy kettő volt. Leg­többször viszont vámszabály- sértés miatt kellett intézkedni. — Újdonságnak számító sza­bálysértési üggyel találkoztak?-Az elkövetési magatartá­sok tekintetében újdonságnak számító eset nem volt.- Január 1-jén lépett életbe a jövedékiadó-törvény. Ez milyen változásokat tartalmaz?-Változott a jövedéki ter­mékek fogalomköre. Az ás­ványolaj, alkohol, sör és do­hányáru mellett két új dolog is belépett. Ezentúl jövedéki ter­méknek számít a pezsgő, illetve az úgynevezett köztes alkohol- termékek, amilyen mondjuk a martini vagy a vermut. Ezeket ezentúl előállítani, raktározni, export- vagy importforgalomba bocsátani, adómentesen fel­használni és nagykereskedelmi forgalomba hozni csak a vám­hatóság által kiadott engedély alapján lehet.- Változott-e a korábbihoz képest az engedélyek típusa?-Ezentúl három engedélytí­pust adunk ki: az adóraktári, a jövedéki és a keretengedélyt. Ez annyit tesz, hogy adóraktári en­gedélyt az kaphat, aki terméket előállít, tárol, raktároz. Keret- engedély azoknak jár, akik jö­vedéki terméket adómentesen kívánnak beszerezni, míg a jö­vedéki engedély azoknak, akik jövedéki terméket nagykeres­kedelmi forgalomba hoznak, szabad forgalomból exportál­nak vagy szabad forgalom számára importálnak. Változás lesz, hogy a tevékenységet adó­raktári engedély nélkül csak 1998. június 30-ig lehet vé­gezni. (szuromi) Sulibörze a Forrásban EGER - A Forrás Gyermek­szabadidőközpont január 17- én, szombaton - hagyományte­remtő céllal - rendezi meg a Su­libörzét. Az eseményen csak­nem valamennyi helyi általános iskola bemutatkozik. A stando­kon nemcsak az oktatási intéz­ményekben használt tanköny­veket tekinthetik meg a leendő első osztályos diákok szülei, hanem megismerkedhetnek a pedagógiai módszerekkel és az egyes iskolákban folyó kulturá­lis élettel is. Fehér Hangok EGER - Januári számában a Fehér Hangok mentálhigiénés lap a kultúráról, az emberi in­telligenciáról, a gyűjtőszenve­délyről ír. A hetes ikrek szüle­tésének ürügyén az ikertestvé­rekről, a velük való bánásmód­ról is szól. Bemutatja a szeretet­teljes emberi kapcsolatok érté­két, amelyek révén sikerhez, boldogsághoz juthatunk. Az ábrándozást, a pozitív és negatív élmények feldolgozá­sának fontosságát is megismer­hetik az olvasók. ,Jogok, lehe­tőségek, garanciák” címmel a gyermekek lelki védelméről, biztonságáról is születtek cik­kek, miként a lajosvárosi böl­csődében működő szülőcsoport vezetőjéről is. Emellett az egészségügyi és oktatási intézményekben zajló ingyenes egyéni és csoportfog­lalkozások időpontjait is közük az Arany János utca 20/A-ban, a mentálhigiénés csoportnál be­szerezhető kiadvány. Hibernált lakásépítési álmok (Folytatás az 1. oldalról)- Mekkora kár érte a falut?-Tulajdonképpen pénzben kifejezhető kárról nem beszél­hetünk. A terület továbbra is az önkormányzaté. Csak az időt vesztegettük. A rendezési terv elkészült, és folyamatba vet­tük a dűlő belterületbe voná­sát.-Álljunk meg egy pilla­natra! Ismert: ha egy külterü­let belterületté válik, megug­ranak a telekárak. Nem egy il­lető gazdagodott meg így...- Jelen esetben csak az ön- kormányzat járhatna jól. Ez a mi területünk, a kárpótlás al­kalmával jutottunk hozzá.-Hány telek kialakítására nyílik lehetőség a dűlőben?- Százhúsz családi ház épí­tésére alkalmas telek mérhető ki. Ezen belül lesznek kiseb­bek, amelyekre zárt sorú beé­pítést engedélyez a rendezési terv, és persze lesznek ha­gyományos építkezésre való telkek, változó nagysággal. — Most, hogy visszament a parti, parcellázásba kezd az önkormányzat?- A testület úgy döntött, hogy végigvisszük a tervezési folyamatot és az adminisztra­tív munkát. A terület hasznosí­tásáról, a közműbekötésről - amire nincs pénzünk - a kö­vetkező ciklus képviselői ha­tároznak. Az Imola Bau Kft. ügyve­zető igazgatója, Tóth Imre - mondhatni - csak „hiber- nálta" cége részéről a szerző­déskötést. Beszélgetésünkkor óvatosan fogalmazott, hogy véleményével még csak vélet­lenül se sértsen senkit. Mert a nemrégiben elhunyt Bakondi Simon polgármester - némiképp szembehelyezkedve a testülettel - a tárgyalások so­rán végig azt szerette volna, ha a Tagos-dűlőt az önkormány­zat parcellázza, s egyenként értékesíti. Épp ezért igyekezett olyan feltételeket szabni, ame­lyek meghátrálásra késztetik a nyertes pályázót. Az Imola Bau Kft. nem egy sematikus telekrendezést akart. Nem egy falut a falu mellé. Az építendő 120 laká­sos minivárosnak egyéni arcu­latot álmodtak, francia min­tára. Olyan környezetet kíván­tak kialakítani, amely valóban kapós lehet. Szándékaik érthe­tők, mivel a 45 millióért meg­vett területet közművesítve - ennek költsége a kft.-t terheli — nekik kell majd továbbad­niuk.- Nem mondtunk le teljesen terveink megvalósításáról - mondja Tóth Imre. - A pén­zünk megvan rá. Nem tartom kizártnak, hogy az új polgár- mesterrel visszatérünk az adásvételre. Négyessy Zita Előzetesben Kígyó és csapata (Folytatás az 1. oldalról) A vizsgálat megállapította, hogy a fiatalok jó néhányszor arra ösztönözték a vendéglátó egységek tulajdonosait, al­kalmazottait, hogy általuk megszabott pénzösszegeket fi­zessenek nekik. Ha ez megtör­ténik, akkor eltekintenek a tö- réstől-zúzástól. A nyomozás két olyan esetre derített fényt, amikor „védelmi pénz” átadá­sára sor is került. Az egyik al­kalommal 50 ezer, másodjára 15 ezer forintot vettek át. Meg is fenyegették a sértetteket: ha feljelentést merészelnek tenni a rendőrségen, akkor bántó- dásuk eshet nekik vagy a csa­ládtagjaiknak. A gyanúsítottak cselekmé­nyei - az ügyészi indítvány szerint — alkalmasak több- rendbeli zsarolás, továbbá ki­fosztás és kényszerítés bűntet­tének a megállapítására. Nem mellékes az sem, hogy ellenük több büntetőeljárás is folyik az Egri Rendőrkapitányságon, a városi ügyészségen és a bíró­ságon, többségében hasonló bűntények elkövetése miatt. Az előzetes letartóztatás általános és különös feltételei tehát fennállnak. A bíróság osztotta az ügyész álláspontját, s elren­delte a hét gyanúsított letartóz­tatását. T. Sándor kivételével a többiek - védőik közreműkö­désével - megfellebbezték a döntést. (—y) Az önkormányzaté a sportbázis GYÖNGYÖS - Régen vajúdó ügy végére került pont tegnap, amikor a Kincstári Vagyonke­zelő Igazgatóság képviselője átadta az Energia SC sportbá­zisát a helyi önkormányzatnak. A hivatal 15 évre vállalt kö­telezettséget a bázis fenntartá­sára, amely a jövőben is sport­célokat szolgál. Az üzemelést illetően változás, hogy a sport­kör által eddig a vagyonkezelő­nek fizetett 270 ezer forintos bérleti díjra az önkormányzat nem tart igényt. Megtudtuk: ezen összeget a sportbázis a működésére használhatja. A részletek tisztázásáig e pénzt az önkormányzat támogatásként veszi figyelembe. Az APEH tájékoztatója A számla, az egyszerűsített számla és a nyugta adóigazga­tási azonosításáról szóló, több­ször módosított 24/1995. (XI. 22.) PM-rendelet 7. paragrafus (5) bekezdésének harmadik mondata szerint év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását - a bevétellel való egyeztetés érdekében - el kell végezni, és azt ellenőrzés céljára meg kell őrizni. E rendelkezés egységes vég­rehajtása érdekében az APEH a következőkre hívja fel az APEH-elnök által engedélye­zett pénztárgépeket használó (üzemeltető) egyéni és társas vállalkozások figyelmét. Minden - a fentiekben érin­tett — vállalkozás az 1997. de­cember 31-i állapotnak megfe­lelően önmaga vagy az APEH által jóváhagyott szerviz köz­reműködésével írassa ki a tu­lajdonában (használatában) álló valamennyi üzemben lévő, vagy abból bármilyen oknál fogva kivont (tartalék, javítás alatt lévő stb.), APEH-azono- sító jellel és számmal ellátott pénztárgép memóriaegységé­ben tárolt adatokat. A listának gépenként a kö­vetkező adatokat kell tartal­maznia: a tulajdonos (használó) neve; a tulajdonos (használó) címe; a tulajdonos (használó) adóigazgatási azonosító száma (adószám); az adóügyi zárás sorszáma 1996. december 31- én és 1997. december 31-én; a RAM-törlések száma (azon gé­peknél, amelyek programjába beépítették); a göngyölített for­galom (GRAND TOTAL) ösz- szege 1997. január 1-jétől de­cember 31-ig (az adómemória napi forgalmi összegei együtte­sen); az ÁFA göngyölített ösz- szege azon gépeknél, amelyek­nél az adómemória az ÁFA összegét kulcsonként tartal­mazza; a stilizált AP-jel és - sorszám. Az adómemória kiíratása 1997. december 31-i forduló­nappal 1998. február 20-ig vé­gezhető el. A kiírt adatokat az adott pénztárgép naplójában kell rögzíteni, a listát pedig az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni. Az említett rendeletben fog­laltak végrehajtását az adóható­ság ellenőrizheti, és mulasztás esetén a hatályos jogszabá­lyoknak megfelelően jár el. A tanítás töltötte ki az egész életét Tfozma Györgyné életútja azt A példázza: bármiként is alakulnak a körülmények, az ember ne adja fel céljait. Hi­szen bárhová is vetette a sors az egri Irmuska nénit - aki nem oly régen vehette át vasdiplo­máját —, mindenütt kitűnt te­hetségével, munkájával: tanít­ványai ma is hálával gondol­nak azokra az időkre, amikor tőle tanulták a tudományt, s persze, a tisztességet, az em­berséget.-Kilencen voltunk testvérek- meséli s édesapám mind­annyiunknak szakmát adott a kezébe. Jómagam 1932-ben végeztem az angolkisasszo­nyoknál, ám utána hosszú éve­kig nem jutottam álláshoz. A líceumi elemi iskolában három évig ingyen dolgoztam, de örültem*«* hogy készülhetek a pályára, s hogy gyerekek kö­zött lehetek. Egy szlovák nyelvtanfolyam elvégzése után, 1940-ben Sólyomkő- vár-Bethlentelepre kerültem, az Érchegység tetejére. A nép- számláláskor kiderült, hogy 500 tanítványom lesz. Intéz­kedtem, hogy küldjenek négy pedagógust.- Miként éltek az ottani em­berek?- Nagy-nagy szegénység­ben. A gyerekeken nem volt cipő, zokni, a nagyobbacska fiúk télen mentek az apjukkal fát kitermelni. A kicsiket pedig az édesanyák kendőbe bugyo- lálva, a hátukon hozták isko­lába. Tanítónő társaimmal öten osztoztunk egy szobán és egy irodán. De szereztünk a gyere­keknek cipőt, írószereket, könyvet. Harminc kilométeres távolságban nem volt bolt, piac, posta, orvos, hivatal. En­gem kineveztek igazgatónak. Talán a sors kegye volt, de tény: egy egri szolgabíró dol­gozott a környéken. Az ő segít­ségével megszerveztük a bol­tot, aztán egy jegyzőházaspár letelepítését, illetve azt, hogy járjon fel orvos és postás. Dél­előtt és délután is tanítottunk ­szlovákul -, de mindig mond­ták a gyerekek: po magyarszki. Két év elteltével azonban haza kellett jönnöm, ugyanis meg­halt az édesanyám. — De azért a pályát csak folytatta...- Örkénybe helyeztek, ott ismertem meg a férjemet. Egerbe költöztünk. Itt a 2-es, polgári iskolában tanítottam, majd a tanács művelődési osz­tályának vezetőjévé neveztek ki. Nagyon sírtam, hiszen nem akartam elhagyni az iskolát, a gyerekeket, de hát menni kel­lett. Az óvodák és az általános iskolák tartoztak hozzám, no meg a középiskolák pénzügyei. Arra mindig nagyon ügyeltem, hogy elintézetlen aktám ne ma­radjon az asztalon.- Később ismét taníthatott?- Igen. A 7-es iskolába hív­tak igazgatónőnek. Műhelyt te­remtettem, mezőgazdasági is­mereteket tanító pedagógust szerződtettem, járdát és focipá­lyát építtettünk. Egyébiránt utóbbira a nebulók csak akkor mehettek ki játszani, ha jól megtanulták a leckéjüket. Nem egy diákom akadt, akinek munkahelyet szereztem. S per­sze, közben magam is tanul­tam: a főiskolán elvégeztem a magyar, ének és matematika szakot.- Úgy hallottam, a népmű­vészet népszerűsítéséért is so­kat tett...- Még lánykoromban meg­tanultam kézimunkázni. Utóbb ilyen tanfolyamokat vezettem is a pedagógusoknak. Mind­ezeken túl tíz óvónővel együtt egy bábtanfolyamot is elvégez­tünk, s a művelődési házban bábelőadásokat tartottunk.- Elismerték a munkáját?- Vannak kitüntetéseim, amelyek közül a legkedvesebb az „Eger városáért”. Császi Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents