Heves Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-06 / 285. szám

Karácsonyország, Lappföld Mi újság, jó öreg Mikulás? Éppen negyedszázaddal ez­előtt mondta ki a finn parla­ment: az ország északi tér­sége, Lappföld lesz ezentúl a híres, nevezetes Karácsony­ország. Az ötlet, a kezdemé­nyezés Niilo Tarvajrvi finn rádióriporter érdeme, ő java­solta, hogy a karácsonynak legyen országa. Ennélfogva a Mikulás/Télapó ezen ország lapp nemzetiségű „állampol­gára”. A gazdag finn mondavilágban úgy szerepel ez a vidék, mint a Korvatunturi, magyarul: Fül­hegy. És ha már fül, akkor köte­lessége meghallani a gyerekek elsuttogott, elrebegett kívánsá­gait, óhajait, amelyeket aztán a Mikulás, azaz Joulupukki telje­sít. Levelet is írhatnak neki. Címe: Santa Claus, Napapiiri, SF-99 999 Korvatunturi, vagy a helyi főposta: Napapiiri Rova- nieni, F IN-96 930. Telefon­száma: 00358 60 62157. Az In­terneten a Mikulás honlapja: http.l/www freenet.hut.fi/part- neritorni/postil joulupukki/sak sa.html) Tervetuola Joulumaahan! (Isten hozott Karácsony ország­ban!) - így köszönti ilyentájt egyre sokasodó vendégeit Jou­lupukki a Lappföld kedves­szép városában, Rovaniemiben, ahová „a Télapó hivatalos légi- társasága”, a Finnair ezrével hozza a látogatókat, elsősorban gyerekes családokat. Ilyenkor - azaz a november­től januárig tartó sarki éj idején -, amikor csak a hold fényétől szikrázó hó, meg olykor a sarki fény világít, különösen roman­tikus a Télapó birodalma. Mikulás nagy szeretettel fo­gadja a gyerekeket, elbeszélget velük, megnézi rajzaikat, elol­vassa leveleiket, megajándé­kozza őket. De sok látványos­ságot is kínál Rovaniemi és környéke: rénszarvas-szánkó­zást, kutyaszántúrát, és minden pihenőhelyen gazdagon terített asztalt, ahol a lazac a fő fogás, majd irány a szauna! Joulupukkinak ezeregy ilyenkor a teendője. Aki netán többet szeretne megtudni erről a pirospozsgás, kedélyes, hófe­hér hajú és szakállú férfiúról, az ne fáradjon a kérdezősködéssel, mert úgy jár, mint a krónikás. Miközben Joulupukki születés­napja, kora, igazi neve, szak­mája és fizetése iránt érdeklő­dött, a Mikulás/Télapó ártatlan kék szemével ránézett, és csak ennyit mondott:- Joulupukki mindig volt és lesz is, a fizetség pedig a gyere­kek boldogsága. Azzal csettintett egyet osto­rával, és szánja tovaporzott a hókristályos sarki éjszaká­ban. (FEB) Itt van már a Télapó. Egy nagymester jó tanácsai Hogyan díszítsünk karácsonyfát? Röpül a szán... Télapó utazásai, fénysebességgel Hogyan tudja a Télapó idejében eljuttatni az ajándékokat a világ min­den tájára? Egy brit matematikus ki­számolta: úgy, hogy a Miku­lás rénszarvasok röpítette szánja másodpercenként 297 ezer 600 kilométert tesz meg! Chris Budd, a Bath Egye­tem matematika tanárának számításai szerint a Télapó csak akkor képes eleget tenni minden évben vissza­térő kötelezettségének, ha a fény sebességével közleke­dik. Ez a sebesség légüres tér­ben 299 ezer 792,458 km/ másodperc. Ha piszkos a le­vegő - telente pedig gyako­riak a füstködös napok, he­tek -, akkor persze valami­vel lassabban terjed a fény. Budd professzor azt is kide­rítette, hogy a Télapó ko­rántsem sportos alkat, in­kább pocakos férfiú és test­súlya is befolyásolja „terje­dési sebességét”. A Télapó szánját röpítő rénszarvasok között a legel­sőnek az orra mindig piros. Az angol matematikus ma­gyarázata:- Amikor egy űrhajó visz- szatér a földre, a hatalmas sebesség következtében föl- izzik az orra. Ugyanez tör­ténik a mesékben emlegetett, vezér-rénnel is. Ö van a fo­gat élén, őt éri a legnagyobb súrlódás. Ezért világít az orra úgy, mint egy izzó hul­lócsillag. (FEB) Hivatásos Télapó - de nincs sem piros kabátja, sem bozon­tos szakálla. Sőt, nem is Miku­lásnak hívják. Az 57 éves, bázeli Johann Wanner a karácsonyfa-díszítés nagymestere. Az év 365 napján karácsonyi hangulat lengi kö­rül. Folyamatosan újabb és újabb díszeket talál ki: hol a kí­nai módit utánozza, hol az igé­nyes barokk kort varázsolja elénk, hol a lengyel, kézzel ké­szített díszek hagyományát kö­veti. Tavaly az amerikai zászló mintáját követő óriásgömbjei­vel hívta fel magára a figyel­met. Sokakat vonz az az illatfelhő, ami körüllengi a nagymester műveit. Fahéj, forralt bor, vaní­Egy kis karácsonyfa-krónika lia és narancs illata jellemzi fantáziája termékeit.- Mit tanácsol a fenyőfadí­szítés modern kori mestere 1997-re?-Egy héttel az ünnep előtt szerezzük be a fát! - hangzik a válasz. - A legjobb a vörösfe­nyő. A fenyőfa kevés fényben érvényesül a legjobban. Homá­lyos sarokban egészen roman­tikus hangulatot kelt. Semmi esetre se állítsuk neonégő alá. Először mindig az elektromos lámpácskákat rögzítsük, csak aztán a gömböket és a szalon­cukrot. Ha valódi gyertyákat veszünk, akkor azokat a végén tegyük fel. Ha sok díszt aka­runk felaggatni, először a csú­csot illesszük fel. A nagy fákat felülről lefelé, a kisebbeket alulról felfelé díszít­sük. A nagy díszeket mindig a törzshöz közel helyezzük el. De csak annyi díszt akasszunk fel, amennyit megbímak az ágak. Jobban járunk, ha kevés, de íz­léses gömb látható, mintha csi­csás lesz a családias hangulatot sugallni hivatott fenyőfánk. Ha színes díszeket teszünk fel, leg­feljebb három színt kombinál­junk. Ha egyszínű díszeink vannak, azok legyenek azonos méretűek.- Milyen színek mutatnak együtt különösen ízlésesen?- A piros és a rózsaszín, a pi­ros és a zöld, az ezüst. Ne le­gyen karácsonykor sem ízlésfi­camunk! A stílusos régies dísz mellé ne tegyünk extramoder­net. (FEB) A nyírfarőzsétöl a fenyőágig Egykori germán szokások - Ami ellen tiltakozott az egyház - Az osztrák nőrokon ünnepi újdonsága - Sisi fája A karácsonyfa régebbi, mint maga a karácsony, Jézus Krisztus születésének az ünnepe. * A germánok például nyírfarőzsével díszítették hajlékaikat a sötét téli hónapokban, hogy elűzzék portájukról a rontást, a démonokat, a rossz szel­lemeket. Az örökzöld növényeknek különösen nagy életerőt tulajdonítottak. Az első, maira hasonlító karácsonyfát 1419- ben a freiburgi pékinasok állították fel a város kórházában. Almával, körtével, ostyával, színe­zett dióval, mézeskaláccsal, aranyfüsttel díszítet­ték. Az egyház sokáig tiltakozott ellene, fölösleges hívságnak tartotta, aminek látványa elvonja a lé­lek figyelmét az igazi ünnepről. Csak a múlt szá­zad közepén jelentek meg a karácsonyfák a temp­lomokban is. Nemesi otthonokban, tehetős polgárcsaládok­nál fenyő helyett szívesebben állítottak puszpán- got (buxust), és azt ékesítették mindenféle gyü­mölccsel, aranyozott dióval, papírból hajtogatott- ragasztott, színezett virágokkal. Az első gyertyá­kat - növelvén az ünnep fényét - a 17. század kö­zepén gyújtották meg a szentestén. Nyugatról kelet felé terjedt a karácsonyfa-állí­tás hagyománya. Nálunk a politikus-író Podma- niczky Frigyes (1824-1907) családja révén hono­sodott meg ez a szokás. Egy osztrák nőrokonuk állított náluk díszes fenyőfát. Annak idején a bécsi udvarban az a szokás járta, hogy mindenkinek - a császárnak, felesé­gének, Sisinek és gyerekeiknek - külön-külön volt karácsonyfája. Ünnepi készülődés... Messze, messze Lappföldről - mint hírül adtuk - megérkezett a Télapó. S a kis cipőcskékbe, csizmácskákba tett ajándékokkal jelezte: közeleg a szeretet ünnepe, a Karácsony. A fenyőillatú napok előtt sok-sok teendője van a családban kicsinek, nagynak egyaránt. Mai összeállításunkban - túl azon, hogy visszapillantunk az ünnep történetére, érdekességeire - néhány jó tanácsot szeretnénk adni a formás fa díszítéséhez, az asztali finomságok elkészítéséhez, s ahhoz, hogy - üzleti part­nereink segítségével - mit és hol érdemes megvásárolni szeret­teinknek, ismerőseinknek. Nincs igazi karácsony védőangyalok nélkül Télidőn, amikor kilyukad az angyalok párnája, azaz sűrű pelyhekben hull a hó, jólesik a meghitt beszélgetés családi, ba­ráti körben. De még így is elő­fordul, hogy angyal száll a ház fölött: ezt szokták mondani, amikor mindenki egyszerre hallgat el. Tucatnyi szólásmondásban vannak jelen az angyalok. De léteznek-e egyáltalán? Nevük a görög angelosz (hírnök) szóból származik. Isten küldöttei ők, olyanok, akik a legtisztább szel­lemi lényekként övezhetik, ma­gasztalják, a Mindenhatót. Senki sem tudja, hányán vannak igazán. Albertus Mag­nus (1193-1280), a középkor­ban matuzsálemi kort megélt német tudós 399 millió 920 ezer 004 angyalt számolt össze, annak ellenére, hogy a Biblia tízezerszer tízezer angyalt em­lít. Név szerint viszont csak hármat: Gábor, Mihály és Ra­fael főangyalt. Milyenek az angyalok? Lát­hatók-e? A művészi képzelet a legszebbeknek álmodja meg őket, gyakran gömbölyded fi­úcskák mint Rafaello és Rubens képein. Valójában láthatatla­nok. Az angyal (egyik) hivatása az ember védelme, így a leg­több földi halandónak van is védőangyala. (FEB) Fűszerek a finomságokhoz A fűszerekről évezredek óta tudjuk: a bennük található anya­gok szinte minden szervünkre jótékony hatással vannak. A tá­vol-keleti fűszer gyakran sikerrel alkalmazható orvosság. De miből válogathatunk, ha karácsonyi finomságokat szeretnénk az ünnepi asztalra varázsolni? Az ánizs Egyiptomban, Mexi­kóban és Spanyolországban népi fűszer. Hasonló nevű fa gyümölcséből nyerik. Serkenti az emésztést, oldja a tüdőhör- gőcskékben felgyülemlő vála­dékot. Gombás- és halételekbe tegyük. A fahéj Sri Lankából szár­mazik. Ez a hasonló nevű fa törzséből nyert finom, illatos fűszer. Erotikus hangulatba hozhatja azt, aki nagyobb mennyiségben fogyasztja. A gyomrot megóvja a fekélyese- déstől. Az eredeti fahéjdarab­kák sokkal több aromaanyagot tartalmaznak, mint az őrölt fa­héj. A gyömbér Ázsiában, Dél- Amerikában közismert fűszer. Megnyugtatja a tépett idegze­tűeket, csökkenti a köhögési ingert és a fájdalomérzetet. Se­gít azokon is, akik nehezen vi­selik az utazások viszontagsá­gait. A húsételeket különösen zamatossá és omlóssá teszi. A kardamóm Indiából került Európába. A hasonló nevű nö­vénycsalád egyik tagja. Az emésztési nehézségek jól is­mert ellenszere. Javítja a közér­zetet. Az egész magokat tartal­mazó kapszulákat készítéskor tegyük bele az ételekbe, de tála­lás előtt távolítsuk el! A koriander Indiából és Sri Lankából került Európába. Ét- vágygerjesztő. Oldja a görcsös gyomorfájdalmat. Ha a magját nedves földbe tesszük, még há­zilag is termeszthetjük. A szegfűszeg a kelet-indiai szigetvilág terménye. Már a középkortól kezdve használják fej- és fogfájás ellen. A szegfű­szeg akkor aromadús, ha a víz­zel telt üvegben függőlegesen úszik vagy lesüllyed az edény aljára. A szerecsendió Indonéziából és Sri Lankáról került Euró­pába, ahol különösen a németek nagy fogyasztói. Ők a világ össztermelésének harmadát! !) felvásárolják. A szerecsendió­ban található bizonyos anyagok lelkileg felélénkítik az embert, sőt, egyfajta bódultsági érzést is keltenek. Mindig friss szere­csendiót tegyünk az ételbe. A vanília Mexikóból jutott el Európába. Idegnyugtató és an- tibakteriális hatású fűszernö­vény. Az édes ételekbe frissen megkezdett vaníliarudacskákat tegyünk, illetve a nemrég ké­szült őrleményt használjuk fel. (FEB) Karácsonyi kiállítás és vásár Tegnaptól kereshető fel az egyedi tervezésű ajándéktár­gyak, ruhaneműk, ékszerek, já­tékok kiállítása és vására, a Ka­rácsony '97 című iparművészeti böngészde a fővárosi Dorottya Galériában. A portékákat kínáló alkotók és közösségek: Balogh Mónika, Bán Mariann, Bráda Enikő, Bráda Judit, Bukrán Edit, Fa­zekas Valéria, Hídvégi Éva, Holló István, Horváth Márton, Karattur Katalin, Karsai Zsófia, Katona Szabó Erzsébet, Kárpáti Rácz Judit, Keresztes Ágnes, Kiss Katalin, Miháiyffy And­rea, Mizsér Gabriella, Nyíri Ka­talin, Sárváry Katalin, Szőllősi Alexandra, Szűcs Blanka, Ve- reczkey Szilvia, a Cibó Játék­műhely képviseletében Maróti György és Szép Ilona, valamint a Wladis Kft. tagjai. A bemutató január 4-éig tart nyitva.

Next

/
Thumbnails
Contents