Heves Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-05 / 284. szám

1997. december 5., péntek 5. oldal Eger Körzete Alázattal szolgálta települését FELSŐTÁRKÁN Y - Egy község borult gyászba az elmúlt héten, amikor Bakondi Simon személyében olyan közéleti em­ber távozott övéi közül, aki eggyé vált a falujával, bárhol meg­nyilatkozott mindenki tudta, hogy a tárkányiakat képviseli. Az 54 éves korában elhunyt polgármesterrel viharos gyorsa­sággal végzett a halálos kór. Három hete, amikor kórházba ke­rült, még nem tudhatta, legfeljebb érezhette, hogy milyen rövid ideje van hátra. Tervezett a megszokott szenvedélyességgel, ér­deklődött a nélküle lezajlott testületi ülésről. Kórházi ágyánál mintegy végelszámolásként tekintettük át életének főbb állo­másait. Az első szabad polgármester választásig gazdasági szakem­berként dolgozott többek között a helyi ísz-ben, a finomszerel- vénygyárban, a járási tanácson, a Zöldértnél és a szakszerveze­tek megyei tanácsánál. Az itt szerzett tapasztalatokkal felvér­tezve vállalkozott a község irányítására. Nagy lelkesedéssel, a település érdekeit előtérbe helyezve dolgozott. Döntő részt vál­lalt a közművek megvalósításában, az iskolai tornaterem építé­sében, a zeneiskola létrehozásában. Az 1994-es választásokon is bizalmat kapott a lakosságtól, így tovább építhette a külföldi testvérkapcsolatokat. A németországi dickenschideieknél olyan tisztelet, megbecsülés övezte, amelyet nehéz szavakba önteni. A köröstárkányiak felkarolása, a bihari magyarság számára je­lentett csatlakozási lehetőséget az anyaországhoz. Közvetlensége, kedvessége révén falujában, de az egész me­gyében sokan barátként tisztelték. Felesége - kilenc évvel ez­előtti - elvesztése után édesapjával és fiával élt együtt. Gondo­lataiban a települési teendők játszották a főszerepet. Ellene volt mindenféle lobbizásnak, pártoskodásnak, fölösleges szónokla­toknak. Ügyiratok helyett a szavakat, az őszinte beszédet he­lyezte előtérbe. Szívügyének tekintette az önálló gyermekor­vosi körzet beindítását. Szerette a fiatalokat, támogatta a kul­túra és sport fejlődését, büszke volt a tárkányiak sikereire. Sza­badidejében szívesen vadászott, imádta a természetet. A tárká- nyi tó környékének fejlesztése nála mindig napirenden volt. Be­tegágyánál a XXI. századot idéző rendezési tervekkel kapcso­latban érvelt, véleménye mellett mindig kitartott. A falu fejlő­dését tervezte, házhelyek kialakításával, közösségi ház építésével. Advent első vasárnapján hirtelen érte a halál. Terveinek megvalósítása már az utódokra marad. Hétéves munkálkodása kitörölhetetlenül részévé vált a rendszerváltás utáni felsőtárká- nyi történéseknek. Bajzát Rafael Tornaszobát hoz a Mikulás? NO V AJ - Jótékonysági Miku­lás-bált rendeznek holnap az általános iskola javára. A Művelődési Házban Berecz János polgármester, a bál fő­védnöke este 8 órakor nyitja meg a rendezvényt. A diákok műsora, majd a községi majo­rette csoport bemutatója után játszhatnak és nyerhetnek a felnőttek. A zenéről és a jó hangulatról Vanyó János és együttese gondoskodik. A bál bevételét az iskolai alapítvány a tornaszoba ki­alakítására kívánja fordítani. Bolondóra a belvárosban Pórul jár az, aki az egri belvárosban bevásárlását vagy rande­vúját a minorita templom órájának ütéséhez igazítja. Az óra ugyanis egy kicsit bolond. A bajok a környéken élők szerint még 1992-ben kezdődtek. Akkor villámcsapás rongálta meg a XVIII. században épült lé­tesítmény toronybeli szerkezetét. Kijavították. Am a természet tovább tréfálja a figyelmes hallgatók fülét és szemét. A szerke­zet egy ideje vészesen pontatlan. Most már közelít a 10 perces késéshez a mutatója. így ha valaki a pádon ücsörög és kedve­sére vár, hosszú perceken keresztül szidhatja pontatlan le és felmenő rokonait, akiktől a késés mesterségét megtanulta - holott ez alkalommal vétlen. Ha meg nem pillant fel a mutatókra, hanem csak a gongüté­seket hallgatja, akkor egyenesen a nyári időszámításba röpül vissza. Az órának egy hónapja csupán a mutatóit állították át, a gongütéseket szabályozó szerkezetet elfelejtették. Tehát ez az óra van is, meg nincs is. A pontossághoz szokott ember jobban teszi, ha figyelmen kívül hagyja a csalafinta idő­mérő jelzéseit. Legalábbis, míg végre valahára megjavítják. (szu-ri) Üres zsebből nincs mit adni... Hová teszik a pénzt? - találgatják azok a polgárok, akik hiába kopogtatnak segélyért az önkormányzatnál. „Azt mondják a hivatalban, a cigányok hordják el!” - berzenkednek a hoppon maradtak. - „Pedig évek óta nem láttunk egy fillért sem.” fel Vass Tibor polgármestert. Megtudom, a nyilvántartás tit­kosnak minősül, mert a segé­lyezettekről zárt ülésen hatá­roznak a képviselők. De azt el­BALATON - Valóságos ku­paktanács ült össze Dancza Ist- vánné nappalijában. Foglalt va­lamennyi szék, amit a vendég­látó elővarázsolhatott. Az ösz- szegyűltek mindnyájan sértő­döttek. Danó Elemérné előnyugdí­jas. Ápolási segélyhez szeretett volna jutni, hogy 83 éves, beteg édesanyját úgy tudja gondozni, ahogy az megérdemelné.-Amikor bementem az ön- kormányzathoz, azt hallottam, már odaadták a pénzt a cigá­nyoknak - meséli az asszony. — Aztán később kiderült, hogy ők se kapnak.-Minek újították fel a kul- túrotthont? - kérdi Szalay Me­linda. - Miért vezetik be a köz- világítást a kis közökbe? Mire megy el a pénz?-Fel se néznek az írógép mellől, csak mondják: „nincs pénz!” - veszi át a szót Seres Sándomé. - Amikor januárban megfogott minket a rendőr, mert fát hoztunk az erdőről, ak­kor se segítettek. Ha kolbászt, szalámit veszek a boltban, ösz- szesúgnak mögöttem: „telik a segélyből”. Három éve egy bü­dös garast se kaptunk!- Amikor babakelengyére kértem, akkor se adtak, csak használt ruhát ajánlgattak - méltatlankodik Bódi Nor- bertné.- Azt beszélik a faluban, hogy Rácz Lajosnak adtak 1,1 milliót a házára - mondja maga Rácz Lajos. - Hát, én csak 20 ezret kaptam négy éve, hogy abból vegyek házat. Csak uszít­ják a magyarokat a cigányok el­len, pedig senki se kap segélyt. Mutassák meg a nyilvántartást! Ezzel a szándékkal keresem mondhatja, hogy az idén össze­sen 150 ezer forintot fordítottak segélyre. Ebben az összegben 100 ezer a temetési segély volt. Húsz kérelmező közül jó, ha egy kaphat kevéske pénzt.- A közigazgatási hivatal vizsgálatot tartott ebben az ügyben és mindent rendben ta­láltak - mondja a polgármester. - Most hallom, hogy panaszt tesznek az ombudsmannál is. Állunk elébe'. Mi szívesen ad­nánk, ha volna miből. (négyessy) Az állatvédelem nem kutyababusgatás Csoda volna, ha még az idén megszületne az állatvédelmi tör­vényt, pedig égetően fontos lenne. Elég csak arra a vágóhídra szánt bocira gondolnunk, amelyiket a metsző hidegben még csak szélfogó lemezzel sem takart, a nyitott teherautón szállí­tott fuvarosa. Mit számít már annak? - legyintenek talán né- hányan. Igenis számít. Az állat is érzi a fájdalmat. EGER - Az állatvédők a Phare-Fauna Egyesület felhí­vására konferenciát szerveztek a múlt hét végén. Nem titkolt céljuk az volt, hogy azok az ön- kormányzati dolgozók, akik munkájuk során kapcsolatba kerülnek az állattartó gazdák­kal, új ismereteket szerezhesse­nek. Legalább hatvan meghívót küldtek el a megye több pol­gármesteri hivatalába. Rendez­vényükre az állatorvosokat is várták. Hihetetlen, de míg az utóbbiak szívesen fogadták az invitálást, addig az ügyintézők közül csak egyetlen asszony érkezett. Akik jelen voltak, igazán színvonalas előadásokat hall­hattak. Dr. Kőházy István, me­gyei főállatorvos az állatvéde­lemről, az állatok jó közérzeté­nek biztosításáról, a vadon élők tartásáról, a nemzetközi egyezményekről beszélt. Dr. Menyhárt József, a me­gyei főállatorvos helyettese az állatok kíméletéről szólt. Hang­súlyozta, a jószágok leölésénél ügyelni kell arra, hogy az gyor­san történjék. Ne jelenthessen az kínszenvedést. Az állattartó a jó gazda gondosságával lássa el a rábízottakat. Az Európai Unióhoz csak akkor csatlakoz­hatunk, ha elfogadjuk az ott már honos állatvédelmi tör­vényt. Dr. Képes László, Eger főál­latorvosa részt vett a parla­menti vitán. Elmondta, hogy a törvénytervezet a 19. változatát éli. Még az illetékes miniszter sem hisz abban, hogy elfogad­ják idén az állatvédelmi tör­vényt. Képes főorvos a veszett­ségről is beszélt. Ismertette, hogy a két világháború között már sikerült Magyarországon megfékezni a kórt, ám az 1954- ben ismét megjelent. Idén, au­gusztustól tizenkét rókát talál­tak Eger belterületén. A vizsgá­latok kimutatták, azok közül tíz veszett volt. Ez veszélyezteti a kutyákat, macskákat, denevére­ket, s ezeken keresztül az embe­reket is. Ha a klinikai tünet megjelenik, már nem gyógyít­ható a veszettség. A kóbor és befogott kutyákat 15 napig tart­ják megfigyelés alatt, ezután kerülhetnek régi vagy új gazdá­jukhoz. Dr. Fejér Barna kerületi fő­állatorvos az állatkísérletekről beszélt. Elmondta, hogy az or­szágunkban végzett kísérletek legalább 60 százaléka külföldi megrendelésre történik, te­kintve: ott már ez korlátozottan engedélyezett. Előadásában ki­tért a házi kedvencek születés­szabályozására, valamint az el­sősegélynyújtásra. Dr. Suszták Béla, az állatkórház vezető fő­orvosa a kóbor és csak a gazdá­jától elkóborló négylábúakról tartott érdekes előadást. A szervező Szabó Gézánét lehangolta, hogy a meghívot­taknál kevesebben jöttek el. De az állatvédők nem adják fel, jö­vőre ismét tartanak előadáso­kat. Reményeik szerint azoknak az állatvédelmi felügyelőknek, akiket - a törvény elfogadása után talán - épp az önkormány­zatok foglalkoztatnak. (n. z.) Ber va-völgy - Az „Egri Szociális Otthonért” Ala­pítvány kuratóriuma köszö­netét fejezi ki azoknak, akik személyi jövedelem- adójuk 1 százalékát az ala­pítvány javára ajánlot­ták fel. E nemes cselekede­tükkel hozzájárultak a la­kók életének szebbé tételé­hez. Nősz vaj - A víz- és csator­nadíj emeléséről tárgyaltak első fordulóban a képvise­lők. Elemezték a jövő évi költségvetési koncepciót, továbbá módosították a he­lyi adórendeletet. E szerint a kommunális adó egy évre 1200-ról 1500 forintra, az idegenforgalmi adó, ven­dégéjszakánként 60-ról 80 forintra ugrik. A változtatás január 1-től érvényes. Nagyvisnyó - A polgár- mesteri hivatal Mikulása ma látogatja meg az óvodát és az iskolát. A kitűnő ma­gaviseletű gyerekek 500 fo­rintos csomagot kapnak. December 12-én délután 4 órától az idősebbeknek kedveskednek. A Művelő­dési Házban a miskolci színház művészei adnak ajándékműsort. Egerbakta - A templom te­tőszerkezetének felújítására 138 ezer forint jött össze azon a jótékonysági bálon, amit az önkormányzat ren­dezett szombaton. Balaton - Mindazok az óvodások és iskolások, akik jók voltak, számíthat­nak az önkormányzat Miku­lás bácsijára is. Csomagot kapnak, megrakodva min­den jóval, 350 forint érték­ben. Zeneiskolás siker - A hét végén Sopronban rendezték meg a VII. Országos Zene­iskolai Oboa Versenyt. A döntőben az egri Fenyvesi Dorottya az igen értékes III. helyezést szerezte meg. Tanára: Miklovicz László, zongorán kísért: Bódiné Vincze Teréz. Az idegenből lett házigazda EGER ÉS KÖRNYÉKE ­Négy éve egy német mérnök filmet látott Egerről, a Mátrá­ról és a Bükkről. A változatos táj felkeltette a figyelmét, és ő, aki már bejárta Európát, Ma­gyarországot vetti úticélul. Há­rom héten át járta Egert és környékét, s a valóságban még vonzóbbnak és szebbnek talált mindent, mint a televízióban. Jürgen Mahlen, a Hamburg környéki kis településről a kö­vetkező évben is visszatért. Aztán úgy határozott, hogy itt éli tovább nyugdíjas éveit. Kis házat vett Egerben, és a város polgára lett. Mostanában csak lányát és fiát látogatni megy Németországba. Miután megismerte Eger és vidéke mindennapját, a múltja után nézett. Sorra vette a mú­zeumokat, sűrűn látogatta az érseki könyvtárat, ahol német nyelvű történelmi, irodalmi, képzőművészeti könyvekét ta­nulmányozott. Olvasott, jegy­zetelt, mígnem elhatározta, hogy a jelen élményeit és a múltról szerzett ismereteit megírja. A közelmúltban csi­nos kiállítású könyvecskét je­lentetett meg jótékony mecé­nások támogatásával „Eger - Aktueller Reiseführer der Stadt und Umgebung" (Eger város és környékének korszerű útikalauza) címmel. A 64 olda­las, notesz alakú, képekkel és térképekkel gazdagított német nyelvű kiadvány előszavában Jürgen Mahlen, a volt idegen, a házigazda kedvességével fo­gadja az ideérkező kirándulót. Úgy mutatja be az egrieket - minket, magyarokat -, mint akik mindig, mindenkihez ba­rátságosak. Eger nem hagyja magát rohammal bevenni, azaz itt több napot el kell töltenie a vendégnek, hogy minél többet megismerjen belőle. A szerző elsőként Eger tör­ténetéről tájékoztatja a köny­vecske olvasóját. Sorra veszi a legismertebb intézményeket, látnivalókat. Bemutatja a ven­déglátó, a szórakoztató és a vásárlóhelyeket. Elidőz a város egyik világhírességénél, elénk varázsolja a zamatos egri bort és a borpincéktől nevezetes Szépasszony-völgyet. A környék települései közül többet is bemutat. Elkalauzol a bélapátfalvi templomhoz, Szil­vásvárad lenyűgözően szép környezetéhez, a feldebrői al­templomhoz, a verpeléti ko­vácsmúzeumhoz, Recskre és Párádra. A könyvecskét köz­érdekű tájékoztató zárja. Őszinte örömmel üdvözöl­jük Jürgen Mahlen munkáját! Ugyanis nemcsak megosztja velünk élményeit, hanem a ki­tűnő programok sorát ajánlja az ideérkező kirándulóknak. Jól szerkesztett városismertető ez a könyvecske, amely tájé­koztatja nemcsak honfitársait, hanem a német nyelvet isme­rőket is. Remélhetően számos külföldivel kedvelteti meg a várost és környékét, szerez új vendégeket, vagy éppen visz- szatérőket. (M) BJHUNGÁRIA nBIZTOSÍTÓ RT. az Allianz Csoport tagja A HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT. értesíti Tisztelt Ügyfeleit, hogy a kárrendezés 1997. december 8-tól Eger, Kossuth u. 10. sz. alá költözött. Változatlan nyitva tartással állunk Ügyfeleink rendelkezésére. (13186). „Ki segít rajtunk?”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents