Heves Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-05 / 284. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. december 5., péntek Harmincöt év, három napban GYÖNGYÖS - Ma délután ki­állításmegnyitóval kezdődik a harmincöt éves Vidróczki nép­táncegyüttes háromnapos, min­den korosztály szívéhez szóló ünnepségsorozata. A Mátra Művelődési Köz­pontban 17 órától tekinthetik meg „A tánc művészete" bé­lyegkiállítást és az együttes tör­ténetét felelevenítő fotók, tárgyi emlékek bemutatóját. Este hét­től a „Vidróczki-család” régi, „veterán” tagjai - táncosok és zenészek - bizonyítják be kö­zönségüknek: „...lám, én (még) tudok táncolni!” Szombaton este a Vidróczky- bálon Karsai János panto­mimművész, a Defekt duó, il­letve a „Stúdió, vagy amit akar­tok" színtársulat és Danhauser Balázs zenész szórakoztatja a vendégeket. A programsorozat zárónap­ján, december 7-én 18 órától mutatja be az együttes azt az összeállítást, amely Zsuráfszki Zoltán alapötletéből készült 1991-ben. A műsor - amely a húsvéti, szatmári táncoktól a betlehemesig öleli fel az esz­tendőt - a „Jeles napjaink és a lakodalom” címet viseli. Zsúfolt rendelők TISZANÁNA - Az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat nemrégiben fel­mérést végzett a községi orvosi rendelőkben. A terepszemlét tartó szak­emberek szerint a rendelőinté­zetek folyosóin, várószobáiban egészségtelen zsúfoltság ala­kulhat ki, hiszen kialakításuk nem megfelelő. Éppen ezért ja­vasolták a polgármesteri hiva­talnak az átépítést és korszerű­sítést. A képviselő-testület is állást foglalt ebben a kérdésben. Dön­tésük értelmében az 1. számú orvosi rendelőt hamarosan át­építik. A terveket már meg is megrendelték. A 2. számú ren­delő helyzetén pedig csak az át­szervezés segíthet. Ugyanez vonatkozik a fogorvosi rende­lőre is. A testület még ebben az esztendőben végleges tervet dolgoz ki a korszerűsítést ille­tően. Gyűjtés az utcákon A Magyar Máltai Szeretetszol­gálat káli csoportja december 6-án, délelőtt 10-től 13 óráig gyűjtést szervez. Az adakozók­hoz külön autó megy majd, amelynek érkezéséről hangos­bemondó tájékoztatja a lakos­ságot az érintett utcákban. A felajánlott adományokat a kárpátaljai szegények megsegí­tésére fordítják. Tűzzel égetett valóság - Pataki József tűzzománc képeiből nyűt kiállítás tegnap Egerben, a Bródy Sándor Könyvtárban. Az alkotó a gyermekvárosban dolgozott évtizedeken át. Tanítványaival megismertette a különféle technikákat, miközben maga életre szóló ba­rátságot kötött a tűzzománccal. Önálló tárlata elé Nagy Ernő, nyugalmazott főiskolai tanár mondott bevezetőt. fotó: piusy elemér A „féllábú” iskola nem várja a halált (Folytatás az 1. oldalról) Tény: Hatvan költségvetése további korrekciókra szorul, ami az oktatásügyet is érint­heti. A „fejkvóta” csak a mű­ködtetés kétharmadára elég. A többi pénzt az önkormányzat adja. Az „olló” igen nyitott, mivel a középiskolák beérik tízszázalékos kompenzációval, míg az óvodák fenntartásához ennek akár az ötszörösére is szükség van. Az utóbbi intéz­mények összevonása, a kony­hák leépítése legfeljebb némi­leg enyhítheti a gondokat. Akad azonban olyan város- politikus, aki szerint még nem fejeződött be az általános isko­lákat érintő intézkedéssorozat sem. A földrajzi elhelyezke­dést, egy modernebb iskola közelségét, a dologi feltétele­ket és a gyereklétszám alaku­lását figyelembe véve nem nehéz kikövetkeztetni, hogy - noha „hivatalosan” még senki nem nevesítette - a Baross Gábor-iskola érezheti legin­kább veszélyben magát. Itt az elsősök csoportlétszáma átlag alatti; a múlt századi épületre ráférne a renoválás, ráadásul a szomszédos „négyes" isko­lát ugyancsak fenyegetik a demográfiai kilátások.- Nem mi teremtettük ezt a helyzetet... - állítja Dobos Mária. - Az „átkosban” hagy­tak bennünket leépülni. Büsz­kék vagyunk rá, hogy ennek ellenére máig szeretnek ben­nünket a szülők és a gyerekek. Mindez szakmai munkánknak, emberségünknek köszönhető, másnak nem. Az igazgatónő szerint a döntést nem szabad a szám­oszlopok alapján meghozni. Mint mondja, ha valakinek ko­rábban levágták a fél lábát, még nem jelenti azt, hogy im­már a nyakát is el kell met­szeni... (tari) A vízcsapból is az áremelés folyik EGER - Nem éppen ováció­val, de az első fordulóban el­fogadta a közgyűlés a Heves Megyei Vízmű Rt. ivóvíz- és csatornadíj-emelésre tett ja­vaslatát. Az előterjesztésből kitűnik: a társaság költségei­nek 44 százaléka a bér. Nem túlzás ez? - kérdeztük dr. Bánhidy Pétert, az rt. ügyve­zető igazgatóját.-Az arány magas, nem a bér - felelte a direktor. - A 44 százalékban a törzsbéren túl a tb-járulék és az ügyeleti ké­szenléti díj is megjelenik. A szolgáltatás jellegéből fakad, hogy minden településen fog­lalkoztatnunk kell egy vízmű­kezelőt vagy hálózat-karban­tartót. A több mint 80 ezer fo­gyasztó biztonságos ellátásá­hoz egy ügyeleti készenléti rendszer is szolgál. A hibael­hárítás és a biztonságos üze­meltetés igen munkaigényes.- Vagyis jelentős az rt. al­kalmazotti létszáma...- A jogelőd vállalat létszá­mának a felét sem érjük el.- Akkor magasak a bérek...-A műszaki paramétereket tekintve az ország vízszolgál­tatói közül a 10., az átlagbért illetően azonban csak a 43. he­lyen állunk.- Mégis, mennyit keresnek az rt.-nél átlagosan?- Ötvenkétezer forintot.- A javaslatban a díjemelés 23,5 százalék. Ez jóval több, mint a beígért infláció.- A közölt index statisztikai átlagot jelent. Ebben a cipőfű­zőtől a kenyérig minden meg­jelenik. Ám a vízszolgáltatás­hoz szükséges szerelvények, csövek áremelkedése ennél lényegesen magasabb. A szol­gáltatás biztonságához az kell, hogy a képviselő-testületek olyan árat fogadjanak el, amely erre fedezetet nyújt. A fogyasztók közérzetét a víz minősége, illetve az befolyá­solja, hogy a szolgáltató mi­lyen gyorsan hárítja el a hibát.- Tegyük fel, a közgyűlés nem fogadja el a javaslatot.-Az a szolgáltatás bizton­ságának és színvonalának romlásához vezet. A képvise­lőknek mérlegelniük kell a díj­javaslat műszaki, gazdasági hátterét. A vízmű feladata, hogy szolgáltasson. A szociá­lis kérdések megoldása pedig az önkormányzatra vár. (négyessy) Vöröskeresztes rendezvények városainkban Nem lesznek ajándék nélkül a rászoruló kisgyermekek (Folytatás az 1. oldalról) Az ajándékozás mellett játék, kézműves-foglalkozás, ünnepi műsor és közös karácsonyfa várja a fiatalokat. A mátraaljai eseményre már százezer forint­nyi adomány érkezett. Hevesen - immár hagyomá­nyosan - ezúttal is sor kerül majd a beteg gyermekek kará­csonyi ünnepségére. Hasonló műsoros karácsonyi programo­kat szerveznek a megyeszékhe­lyen is. Itt a főegyházmegyei Karitász-szervezet a saját bolt­jában értékesített ajándéktár­gyak bevételét ajánlja föl a Markhot Ferenc Megyei Kór­ház és Rendelőintézet gyermek- osztályának javára. A megyeszékhelyi plébániák köré szerveződött segítő cso­portok tíz-tíz - összesen száz, döntően tartós élelmiszerből álló - ajándékcsomagot oszt­hatnak szét. Támogatóik az idén is gyűj­tenek ruhát, játékot, édességet a P étervásárai Gyermekotthon kis lakói javára. (kj) „Hengerzáras” betörök LŐRINCI - A térségben az utóbbi időben elszaporodott bűncselekmény-sorozat feltéte­lezett elkövetőit keresik a lő­rinci rendőrőrs munkatársai. Csirke József r. főtörzszász­lós, az egység helyettes veze­tője elmondta: november 12-én, a nappali órákban ismeretlenek Petöfibányán, a Deák Ferenc utcában hengerzárfeltörés módszerével behatoltak egy magánlakásba, ahonnan külön­féle értéktárgyakat tulajdonítot­tak el. A szemtanúk leírása alapján a bűnügyi szakértők elkészítet­ték a vélt elkövetők „fantom­képeit”. A bal oldali ábrán lát­ható férfi 175-180 centi magas, a rajzzal ellentétben szőke hajú. Különös ismertetőjele: álián mintegy 6-8 centi hosszúságú, valószínűleg vágástól származó heg látható. A jobb oldali kép egy 170-175 centi magas, barna hajú, vékony testalkatú férfi vo­násait ábrázolja. Az ügyben nyomozó hatóság kéri, hogy aki bármilyen infor­mációval rendelkezik a bemuta­tott tettesek kilétéről, jelezze a lőrinci rendőrőrsön személye­sen, illetve a 37/388^t33-as te­lefonszámon. „Légoltalmis” emlékplakett EGER - A Heves Megyei Pol­gári Védelmi Parancsnokság épületében tegnap délután kis ünnepség keretében emlékeztek a Magyar Légoltalmi Liga megalapításának 60. évforduló­jára. Az 1937. december 5-én életre hívott önkéntes kezdemé­nyezés úttörő szerepet vállalt a katasztrófa-elhárításban, mi­ként azt Piac hi Péter pv. őr­nagy történeti visszaemlékezé­sében idézte. A jelenben ha­sonló szerepre a Magyar Pol­gári Védelmi Szövetség tag- szervezetei vállalkoznak. Hevesben ugyan még nincs egyesülete, de már vannak az ügynek szorgalmas aktivistái. Okét köszöntötte Nagy Sándor pv. ezredes, megyei polgári vé­delmi parancsnok, s az MPVSZ országos elnöksége nevében emlékplaketteket nyújtott át. Pipis József, Viczián Zoltán, Kökény István, Kiss Dezső, Korsós László, Pál István, Tóth Tihamér, Kovács Károly elis­meréséhez gratulálva a pa­rancsnok hangsúlyozta: az ön­kéntesek szakszerű tevékeny­sége erősíti a hatósági polgári védelmet is. N emzeti ünnepünk al­kalmából a Budapesten megrendezett központi eseményen Kuncze Gábor bel­ügyminisztertől vette át a Ma­gyar Köztársaság Bronz Er- demkereszt katonai tagozata kitüntetést Báti János r. zász­lós. Huszonöt éve szolgál és véd a Rózsaszentmártonban élő és a Gyöngyösi Rendőrkapi­tányság állományába tartozó rendőr.-A kormányőrségnél kezd­tem rendőri pályafutásomat Negyedszázada szolgál és ved 1968-ban - mondta, amikor otthonában felkerestem. - Ám sorsdöntő volt, hogy el akartak helyezni az ország más terüle­tére, ami számomra nem volt kedvező, ugyanis a családi szá­lak a Mátraaljához kötöttek. Ezért 1974-ben leszereltem.- Hogyan került ismét a rendőrség kötelékébe?- Ezután Petöfibányán he­lyezkedtem el egy vállalatnál. Pár év elteltével azonban al­kalmam nyílt arra, hogy újra a bűnüldözők közé kerüljek, a gyöngyösi kapitányságra.- Milyen volt a kezdet?- Eleinte idősebb, rutinnal rendelkező rendőrök mellé osztottak be. Az „öregektől” eltanultam a szakma fortélyait és megismertem a bűnözői kört. Amikor már kellő tapasz­talatot szereztem, URH-járőri szolgálatot láthattam el. Majd 1994-ben lettem a gyöngyösi kapitányság hivatali gépkocsi- vezetője.- Melyik esete volt a legem­lékezetesebb?-Szenteste volt, és Gyön­gyös Fő terén járőröztem egy fiatal kollégámmal. Felszólí­tottam egy fiatalembert, hogy ne az úttesten gyalogoljon, menjen fel a járdára. Erre ő visszafordult, az ingét szét­húzta, és vérző gyomrára mu­tatva mondta: megszúrtak. Ez­után pillanatok alatt elfogtuk a gyanúsított személyeket.- Van-e különbség a húsz évvel ezelőtti és a mostani bű­nözők módszerei között?- Főleg az utóbbi időben so­kat változott a bűnözés - vála­szolta Báti János -, módosul­tak az elkövetők módszerei. Gátlástalanabbak és draszti- kusabbak lettek. A mai bűnül­dözők munkája lényegesen ne­hezebb, és nem félnek úgy a rendőrtől, mint régebben.- Hogyan fogadta a hírt, amikor megtudta: országos ki­tüntetésben részesül?- Meglepett, amikor közöl­ték velem, hogy a központi ün­nepségre kell mennem. Jó ér­zés volt, s azt hiszem, az eddigi negyedszázados munkám el­ismeréseként kaptam.- A család miként éli meg az apa, a férj hivatását?- A kezdetekben nagyon fél­tettek, főleg, ha egy-egy szol­gálat hosszabbra nyúlt. A fele­ségem, Anikó szociális gondo­zóként dolgozik a faluban. Ennyi év elteltével már jóval nyugodtabb, megszokta ezt a fajta tevékenységemet. Anikó, a nagyobbik lányom az idén bölcsészként végezte el az egyetemet Szegeden. Jelenleg a fővárosban él a férjével, de folytatja a tanulmányait, mert el akarja érni a doktori címet. A kisebbik lányom, Edit Eger­ben negyedikes diák a Gárdo­nyi-gimnáziumban. Állatorvos szeretne lenni.- Mivel foglalkozik a sza­badidejében? Van hobbija?- Családi házban lakunk, ahol mindig van tennivaló. Szeretek a kertben bíbelődni, növényeket termeszteni, és van földbérleményem is. Jó érzés, amikor együtt van a család, és elbeszélgethetünk. Terveim között szerepel, hogy a kiseb­bik lányomat is segítsem célja­inak elérésében, és természete­sen az, hogy mindenki egész­séges legyen. Ez vonatkozik a közelgő nyugdíjaséveimre is. Fáczán Attila

Next

/
Thumbnails
Contents