Heves Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-04 / 283. szám
4. oldal 1997. december 4., csütörtök Kamarai Élet HEVES MEGYEI 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon: (36)429-890, 429-891 - Telefax: (36)429-890 Változások az egyéni vállalkozók járulékfizetésében Sikeres fodrászverseny volt A győztes modell, amellyel díjat nyertek Az egyéni vállalkozók esetében az 1998. január elsejétől hatályba lépő járulékfizetési szabály merőben új vonást tartalmaz. Mint ismeretes, a napjainkban hatályos előírások a tárgyévi fizetési kötelezettséget - a kezdő egyéni vállalkozók kivételével - a megelőző évi vállalkozói tevékenység eredményképpen képződött jövedelemhez igazítják. Könnyen belátható, hogy ez nem egy korrekt szabály, hiszen a következő évi jövedelem megszerzésére nincsen biztosíték, ugyanakkor a járulékot ettől függetlenül fizetni kellett. Az új szabály szerint az egyéni vállalkozó a hónap folyamán felvett vállalkozói kivét (a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt összeg) alapján lesz köteles eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek. Amennyiben nem történik ilyen jogcímen jövedelemA társas vállalkozást és tagjait érintő lényeges változásokat nem találni az új jogszabályban. Továbbra is a személyes közreműködés alapján elszámolt jövedelem szerint kell járulékot fizetnie a társaságnak és a tagnak is. Itt is alkalmazandó a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér figyelembevétele a minimális járulék alapjaként, ha az adott hónapban nincsen jövedelem-felvétel és a vállalkozó egyidejűleg nem rendelkezik heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonnyal, (illetve nem folytat közép és felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanulmányokat), vagy az kevesebb az előbb említett minimálbér nagyságánál. felvétel, és a vállalkozó egyidejűleg nem rendelkezik heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonynyal, illetve nem folytat közép és felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanulmányokat, akkor a megelőző hó első napján érvényes minimális bér alapján kell majd fizetni a tb-t. Átalányadót fizető vállalkozónak az átalányadó alapját képező jövedelem lesz a járulékalapja, de természetesen a már említett minimum esetükben is megmarad. A tételes átalányadózónái a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér lesz a járulékalap. Az új szabály szerint a járulék bevallását és befizetését úgy kell teljesíteni, hogy azok alapja egyéves szinten elérje a minimálbér összegét. E szabály alkalmazásakor a tárgyhavi befizetési kötelezettség összegébe be lehet számíA foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítás járulékalapja nem változik, tehát továbbra is az adóelőleg a kulcsszó, vagyis a kivételektől eltekintve - az képezi a járulék alapját, amiből adóelőleget kell vonni. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény alapján a pályakezdőknek, valamint az önkéntesen csatlakozóknak nyugdíjjárulékot és tagdíjat kell fizetniük. A nyugdíjjárulék mértéke 1 százalék, a tagdíj mértéke 6 százalék. Természetesen a foglalkoztatónak a 39 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetnie kell a magánnyugdíj-pénztári tagok után is. tani az előző hónapokban teljesített befizetéseket! Ez a megoldás már jól ismert a társas vállalkozók esetében. A 39 százalékos mértékű társadalombiztosítási járuléknak egyéni vállalkozók esetében eddig mindig volt felső határa. Ezt már többször megpróbálták a jogalkotók eltörölni, azonban ezek a kísérletek kudarcot vallottak. Most ismét belekerült az új törvénybe. Az egészségbiztosítási- és nyugdíjjáruléknak továbbra is van maximum összege, azonban ezt nem a társadalombiztosítási jogszabályok tartalmazzák, hanem majd a költségvetési törvényben kerül meghatározásra. A leírtakból tudható, hogy jövőre - járulékfizetés szempontjából - nem kerül megkülönböztetésre a kezdő és a nem kezdő egyéni vállalkozó. A foglalkoztatottnak pedig ebben az esetben is egészségbiztosítási járulék címén át kell engednie 3 százalékot a társadalombiztosítás javára. Tulajdonképpen ezeket a foglalkoztatottakat is összességében 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék teher érinti, csupán az egyes díjaknak más-más szerv lesz a jogosultja. 1998-ban is él a 11,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékszabály. Ezt a terhet viselik azok a személyi igazolvánnyal rendelkezők, akik nem tekinthetők biztosítottnak, illetve biztosított eltartott hozzátartozójának, vagy a törvény alapján nem jogosultak egészség- ügyi ellátására. Üzleti ajánlat- Műanyag szerszámdobozokat és tárolóeszközöket gyártó török vállalat együttműködési lehetőséget keres magyar cégekkel.-Németországi cég családiház - ajtó programjában történő gyártáshoz magyarországi asztalosüzemekkel kíván kapcsolatot teremteni. Érdeklődés esetén a következő címre várják az ajánlatokat: Eyere Interieurs Planuns GmbH Streubstr. 8. 81925 München-Francia cég keres automata lángvágóval rendelkező magyarországi vállalkozókat acéltermékek sorozatgyártására 8-30 milliméterig. A darabokat Evreux városába kell kiszállítani. Gyártási határidő 2 hónap, anyagminőség ST 52-3 vagy ennek megfelelő szakítószilárdságú. Érdeklődni francia vagy angol nyelven: Saae Transport - Michel Payen Tel: (33) 232 233 573 FAx: (33) 232 280 410. Minden marad a régiben A jövő évtől hatályos új társadalombiztosítási jogszabályok közül azokat ismertetjük, amelyek a kötelező biztosítás terén jelentkeznek. A jelenlegi szabályokhoz képest az új törvényben is csak néhány lényeges változás találunk. Továbbra is kell a foglalkoztatónak és a foglalkoztatottnak járulékot fizetnie. A munkaadókat a jövőben is terheli a táppénz-hozzájárulás címén történő elvonás. Minden bizonynyal megmarad az egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége. Röviden úgy fogalmazhatunk, hogy minden marad a régiben. Az IPOSZ rendezésében 1997. november 23-án Budapesten a Kertészeti Egyetemen fodrászversenyt tartottak. Az egri Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet fodrász-tanulói közöl: I. helyezést Durzó Adrienn (II. Hosszú, több éves harc után a kamarák végre elérték, hogy 1998-tól a kamarai tagdíjnak legalább egy része az adóból levonható. A vállalkozói Szja-t csökkenti: „A gazdasági kamarákról szóló törvény előírása alapján kamarai tagdíj címén az egyéni vállalkozó által az adóévben megfizetett összeg 50 százaléka, de legfeljebb tízezer foéves), IV. helyezést Vilmek György (ifjúsági versenyző) értek el. A versenyen részt vettek még: Konc Renáta, Tóth Kinga, Cseh Andrea, Gyűjtő Eszter. A tanulók trénere: Horváth Lász- lóné fodrászmester volt. rint.” Ebben az esetben olyan törvény mellett, amely elsősorban a kis- és középvállalkozások számára kedvező, hiszen ezeknek a vállalkozásoknak a nagy része abba a bevételsávba tartozik, amely 20 ezer forint körüli kamarai tagdíjfizetési kötelezettséggel jár. Számukra így lehetőség nyílik a maximális - 10 ezer forint - kedvezmény igénybevételére. Tájékoztató a jövő évi adózásról A Heves Megyei Kézműves Kamara tájékoztatót tart a jövő évi adóváltozásokról. Ideje: 1997. december 9. (kedd) 14 óra. Helye: Heves Megyei Kézműves Kamara földszinti tárgyaló, Eger, Hadnagy út 6. A kézműves kamarai tagok részére ingyenes! A társas vállalkozások és foglalkoztatók járulékfizetési szabályai A kamarai tagdíj adócsökkentő tétel Tisztújító küldöttgyűlés December 8-án Egerben tartják A Heves Megyei Agrárkamara tisztújító küldöttgyűlésnek időpontja: 1997. december 8. délután 2 óra. Helye: a Heves Megyei Agrárkamara székháza 3300 Eger, Köztársaság tér 10. A földrajzi árujelzőkről A Magyar Szabadalmi Hivatal a közelmúltban nagysikerű rendezvényen tájékoztatta az érdeklődőket Egerben az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) együttműködésével. A nemzetközi viszonylatban is rangos találkozón több mint félszáz ország képviseltette magát. Az előadók között a többi között szerepelt a WTO Kereskedelmi Világszervezet, az Európai Unió képviselői, a Nemzetközi Borszövetség és a magyar iparjogvédelem szakértői: A résztvevők sorában találhattuk a különböző kormányzati és nemzetközi szervezetek képviselőit, a bortermelők szakembereit, valamint több mint tíz ország szabadalmi hivatalának vezetőit. A földrajzi árujelző az ipatjog- védelem egyik jogintézménye, Földtulajdon A rendszerváltást megelőzően (1989) Magyarországon a mező- gazdasági földterület: 14,9 százaléka állami gazdaságok, 70,9 százaléka szövetkezetek, 14,2 százaléka a magánszemélyek tulajdonában (használatában) volt. ' Az 1996. évi felmérések szerint a földhasználat (birtokszerkezet) a következő: 29,7 százaléka vállalatok, gazdasági társaságok, 22,8 százaléka szövetkezetek, 47,5 százaléka egyéni gazdaságok. A rendszerváltást követően a termőföld privatizációja során a kárpótlással és a részarány fölamely egy meghatározott tájról származó termékkel kapcsolatban használatos, s kifejezi a termék előállítási helye és valamilyen különleges tulajdonsága közötti ösz- szefüggést. Például: Eger, Tokaj vagy Badacsony mint közismert hazai szőlőtermelő vidékek értékes földrajzi megjelölések is. A földrajzi árujelzőt elvileg bárki jogosan használhatja, aki a kérdéses területen termel megfelelő minőségű árút. Magyarország számára a téma jelentőségét és időszerűségét növeli, hogy ez évben lépett hatályba az 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. Ennek fontosságát nem lehet vitatni olyan körülmények között, amikor a hamisítások ezen a területen is széles körben elterjedtek. földhasználat dek kiadásával több mint 5 millió hektár termőföld magántulajdonba került. A korábban már magántulajdonban lévő Ifi milliárd hektár területtel együtt, ez a teljes, 7,9 hektárt kitevő termőföldnek a 85 százaléka. A birtokok elaprózódtak, sok méreténél és alakjánál fogva mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan parcella jött létre és az új tulajdonosok nagyobb többsége nem rendelkezik a gazdálkodáshoz szükséges eszközökkel. Ezért a termőföld tulajdonhoz jutott állampolgárok többsége földjének bérbeadás útján való hasznosítására kényszerül. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Az osztályok új vezetőséget választottak A Heves Megyei Agrárkamara osztályai az 1997-2002 közötti időszakra új vezetőséget választottak. 1. Növénytermesztési osztály: Osztályelnök: Dr. Fehér Alajos Fibro-Seed Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. Kompolt Az osztályvezetőség tagjai: Antal László, Füzesabonyi Mezőgazdasági Szövetkezet, Füzesabony Füleki Menyhértné, Mátra Malom Gabonaforgalmi és Malomipari Rt. Gyöngyös Dr. Gyulavári András, Tamamenti Agrárszövetkezet, Tárnáméra Luzsi István, Gyöngyöshalászi Mezőgazdasági Szövetkezet, Gyöngyöshalász Katona György, Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet, Detk 2. Kertészeti termékek, szőlő és borászati osztály: Egri tájegység: Osztályelnök: Rácz József, Quality Champignone Kft. Kerecsend Az osztályvezetőség tagjai: Csepregi Béla, Mátraalma Kft. Recsk Fábián Imre magángazdálkodó, Eger Dr. Varga István tudományos kutató, Eger Thummerer Vilmos szőlő- és bortermelő magán- gazdálkodó, Noszvaj Gál Tibor, Gia Kft., Eger Gyöngyösi tájegység: Osztályelnök: Csépány László, Szőlőskert Szövetkezet, Nagyréde Az osztályvezetőség tagjai: Kaszás György Mátravölgye Szövetkezet, Márkáz Márkus János Wein-Mark Termelő és Kereskedelmi Bt., Gyöngyös Meggyes Attila mezőgazdasági vállalkozó, Csány Monok Mihály vállalkozó, Hatvan Szőke Mátyás magángazdálkodó, Gyöngyöstarján 3. Szarvasmarha, sertés és vegyes állattartási osztály: Osztályelnök: Forgó János, Farina Rt. Pétervá- sára Az osztályvezetőség tagjai: Fodor István, Juhászvin Kft., Egerszalók Prázmári László, Petőfi Termelőszövetkezet, Ti- szanána Ötvös Imre, Egertej Kft., Eger Zilahiné Varga Piroska, Mezőgazdasági Szövetkezet, Besenyőtelek Fülöpné Mátyus Zsuzsa, Egedhegyi Lovastanya, Eger Dr. Palik János, állatorvos Gyöngyös 4. Erdőgazdálkodási, vad- és halgazdálkodási osztály: Osztályelnök: Schmotzer András, Mefag Rt., Eger Az osztályvezetőség tagjai: Borbély Gyula, Silorus Halászati Bt., Heves Balogh László, Egerbocsi Viliói Erdőbirtokossági Társulat, Egerbocs Kiss Gábor, Hegyesbükki Erdőtársulás, Istenmezeje Kovács István, Erdőbirtokossági Társulat, Bo- dony Kiss László, Mefag Rt., Vadászati Iroda, Eger Szalai István, Dolgozók Vadásztársaság, Poroszló Jakab Márton, fakitermelő magánerdő tulajdonos, Parádsasvár 5. Szakképzés, oktatás és műszaki fejlesztés, anyagi és műszaki ellátás, szolgáltatás osztálya: Osztályelnök: Dr. Nagy Lajos Ferenc, Viktória- Vin Kft., Eger Az osztályvezetőség tagjai: Pál Sándor, Egri Csillagok Szövetkezet, Eger Stefán Tibor Stefikó Bt., Andomaktálya Zsebe József Agria-Trade Rt., Eger Dr. Gyuris Árpád, Mátratan Kutató, Oktató Közhasznú Társaság, Gyöngyös Bede Zoltán, Bede-Coop Kft., Eger 6. Mezőgazdasági termékfeldolgozás és forgalmazás osztálya: Osztályelnök: Cseh László, Szőlőskert Szövetkezet Hűtőház, Nagyréde Az osztályvezetőség tagjai: Csépány László, Csépány és Társai Kft., Gyöngyös, Karácsondi u. 1 ./a. Orosz Péter, Heves A Mezőgazdasági Bizottságokban is megválasztották az új vezetőséget, ezeket a következő számokban folyamatosan közöljük. Az őstermelők adókedvezménye Sokan érdeklődtek az utóbbi napokban, hogy hogyan lehet érvényesíteni az őstermelői adókedvezményt a személyi jövedelem- adó bevallásakor. Az őstermelőt az összevont adóalap adójából e tevékenységéből (csak őstermelői tevékenység) származó jövedelme után adó- kedvezmény illeti meg akkor, ha tételes költségelszámolást, illetve a 10 százalékos költségátalányt alkalmazza a jövedelme meghatározására. Az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő nem érvényesítheti ezt az adókedvezményt, miután ez a jövedelme, tehát az őstermelésből eredő jövedelme nem esik összevonás alá. Az adókedvezmény az őstermelői tevékenységből származó jövedelem utáni adó összege, de legfeljebb 100 ezer forint lehet. Ha a termelőnek az őstermelői tevékenységből származó jövedelme utáni adó összeg nem éri el a 100 ezer forintot, és ezen jövedelme mellett más összevonás alá eső jövedelme is van, úgy a könyvelőnek szabályszerű bizonylattal kifizetett díjjal olyan arányban egészítheti ki az őstermelői adókedvezményt 100 ezer forintra, amilyen arányt az őstermelői jövedelem az összes összevonás alá eső jövedelemben képvisel. A könyvelői díjkedvezmény alkalmazásának feltétele, hogy tételes költségelszámolást alkalmazzon az őstermelő. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelemadóját úgy kell kiszámítani, hogy először meg kell határozni az összevont jövedelemadóját az őstermelői tevékenységből származó jövedelemmel együtt, majd enélkül is és végül meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét. Fontos tudni könyvelői díjkedvezmény alkalmazásánál, hogyha valaki a könyvelőnek 1998. évben fizeti ki bizonylat ellenében díjat, az 1997. évről benyújtandó adóbevallás elkészítéséért ezt az Ösz- szeget 1997.‘évben nem veheti figyelembe könyvelői díjként.
