Heves Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-31 / 304. szám

Inni tudni kell, kijózanodni muszáj! Kedves egészségükre! Szilveszter előtt sokszor halljuk az okos tanácsot: ne igyál túl sokat! Sokan azon­ban nem tudják elképzelni az óév búcsúztatását, és fő­leg nem az új év köszöntését megfelelő adag alkohol nél­kül. Másnap azután émely- gúnk, a gyomrunk ég, a fe­jünk hasogat, a szánk szá­razságtól cserepes. Mi ját­szódik le másnap a szerve­zetünkben? Mit tehetünk, ha már bekövetkezett a baj? A szomjúság fontos fi­gyelmeztető jel arra, hogy a szervezet közel áll a kiszára­dáshoz. Az alkohol hatására a vesék egész éjszaka folyadé­kot választottak ki, jóval töb­bet, mint amennyit megittunk. Gyorssegélyként nátrium- és hidrogénkarbonát-tartalmú ásványvizet igyunk, s vegyünk be vele egy E-vitamin-tablet- tát, amely a kiválasztást sza­bályozza. Amikor már enni is tudunk, kovászos uborkát, sós heringet, zsírtalanított erőle­vest fogyasszunk. A vizelettel nemcsak fo­lyadék, hanem ásványi anya­gok is távoznak a szervezet­ből. Az agynak folyamatos C- vitamin-utánpótlásra van szüksége. Narancs, grapef­ruit, kivi elfogyasztása után agyunk kitisztul, gondolkodá­sunk rendezettebbé, világo­sabbá válik. A fejfájás a nem megfelelő tisztaságú italok következmé­nye. Semmi esetre se keverjük az egyes italfajtákat, bármit is tart a közmondás. Sajnos, az olcsóbb borok és tömény sze­szek tisztaságában sem lehet megbízni, kivéve, ha ismerjük a gyártót. Általánosságban elmondható, hogy a tiszta al­kohol (gin, vodka, konyak) mindenképpen jobb, mint a kevert vagy édesített italok (koktélok, likőrök). Az alkoholmérgezés okozta migrénszerű fejfájásnál segít­het a citromos feketekávé, a friss levegőn tett séta, a hom­lok, a tarkó és a halánték mentaolajos bedörzsölése. A rosszullét és a hányinger an­nak a következménye, hogy az alkohol károsítja a gyomor nyálkahártyáját. Ezt elkerül­hetjük, ha ivás előtt lenyelünk legalább 1 kanál napraforgó­vagy olívaolajat. Ez ugyan nem kellemes, de valóságos védőréteget von a gyomor fa­lára. Az alkohol lebontásához a máj fokozott munkájára van szükség. Hogy megkönnyít­sük e létfontosságú szervünk feladatát, lefekvés előtt igyunk meg 2 evőkanál gyümölcscu­korból és 1 C-vitamin-pezsgő- tablettából álló hideg limo­nádét. A csodaszer akár egy- harmadára is lerövidíti a más­naposság időtartamát. Ferenczy Europress Kanosszajárás egy kapálógépért Amikor a paragrafusok helyett az emberi dac a döntő momentum Az „év legcsattanósabb befejezése” címet érdemelhetné ki - ha lenne ilyen - az az ügy, ami há­rom és fél év után az idén zárult le. A sokat megélt főszereplő neve legyen Egri Gazda. Ami miatt jócskán volt módja zarándokolni a paragrafusok labirintusában, neveztessék KF-04-nek. A tí­pusjel a 0250 gyári számú kapálógépet fedi. Amíg a kerti eszköz majd’ ennyi időn át szétszerelve hevert kosárban egy raktárban, addig tulajdonosa - abban a hiszemben, hogy egyszerű jogügy­let alanya - igaza teljes tudatában hadakozott. Már-már úgy tűnt: hiába. Nagy csattanás után pörgés és csöpögés Egri Gazda négy esztendeje, 1993 tavaszára jutott el odáig, hogy kis hétvégi telkének gon­dozásához kapálógépet vásá­rolhasson. Március 19-én vette 33 ezer 400 forintért. Nem bizonyult jó üzletnek. Egy hónappal később bow- dent kellett cserélni a motoros talajlazítóban. Az ezután sem működött. Másodszori haszná­lata során óriási csattanás hal­latszott a motorból, ami folyto­nosan lefulladt. Szabályozha- tatlanná vált a fordulatszám, stop állásban is pörgött az egész gépezet. Ráadásul a mo­torházból csöpögött az olaj. Épp egy évvel később, 1994. március 16-án próbálkozott megint a kapálógép megjavítá­sával az egri szerelő. Ám a fel­sorolt hibák újból jelentkeztek. Egri Gazda korábban keres­kedelmi és szervizegység veze­tője is volt. Gondolta, kellő­képpen járatos a jótállási jog­szabályokban. Úgy döntött, me­rőben feleslegesek az újabb kí­sérletek KF-04 megreparálá- sára, inkább bejelenti a csere­igényét. A 117/1991. számú kormányrendelet előírásait, s az Ipari Minisztérium állásfogla­lását rótta papírra érvként. Az előbbi a 24 hónapos jótállási kötelezettséget fogalmazza meg, az utóbbi viszont jogalko­tói vélemény a többször meg- hibásodó árucikk kicserélésé­nek a lehetőségéről. Elsőnek a gépet neki eladó boltvezetőt kereste fel. Az cse­reutalványt kért tőle. A szere­lőhöz irányította, aki viszont közölte: őt csupán javítási jog­körrel ruházták fel, a csereok­mányt a Hermes Afész adhatja ki, amelynek ő az alvállalko­zója. Nosza, ment a levél a szö­vetkezet fővárosi központjába, ahonnan 1994. július 12-i kelte­zéssel elutasító válasz érkezett. A vásárló áttérhet más választott jogra Egri Gazda útja ezek után a He­ves Megyei Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségre vezetett. Ott méltányolták a panaszát, s vizsgálatuk alapján rögzítették 1994. augusztus 22-én, hogy hősünk „más választott jogra” térhet át. Azaz, igényelheti a készülék kicserélését. Egyetlen feltételt szabtak: be kell sze­rezni a KERMI szakvéleményét KF-04 állapotáról. A minőség-ellenőrző inté­zetbe 1994. október 6-án vitte el a motoros kapát. Abban bí­zott, ha kis késéssel is, de az új, immár üzemképes szerszámmal végezheti el az őszi kerti mun­kákat. Csalódnia kellett. A szakvélemény megerősítette: több hibája is van a gépnek. S még hozzáfűzte: el kell végezni a garanciális javítást! Egri Gazda viszont kitartott a saját álláspontja mellett, mond­ván, ha a szakember kétszer is hiába fogott hozzá, hogy hasz­nálhatóvá tegye a kapát, nem sikerülhet neki harmadjára, negyedjére, sokadjára sem. Közben múlik az idő, s a har­madik tavasszal sem művelheti a telkét az eszközzel. Egyva­lami segíthet csak: a gépcsere! Ám - az áfész nyomására - a szerelő makacsolta meg magát: csak a garanciális javításra hajlandó, a cserére nem! így KF-04 továbbra is a KERMI raktárában porosodott, gazdája pedig új frontot nyitott a jótál­lási (és fogyasztóvédelmi) had­színtéren. Következett a bíróság, s a per, garanciális kötelezettség teljesítése iránt. A keresetleve­let - amelyben a csere mellett addigi kárainak megtérítését is óhajtotta - 1994. december 20- án nyújtotta be Egri Gazda. Perbeli győzelem: csak érdekmúlás révén Az ügyben az első tárgyalást 1995. március 20-án tartották Egerben. A bíróság végzésével elbocsátotta a perből az egri szerviz alperesként megjelölt vállalkozóját, s a felperes (Egri Gazda) „kérelmére” (mit tehe­tett egyebet?) perbe vonta a Hermes Áfészt. Mindjárt ez­után a bíróság az ügyet áttette a Pesti Központi Kerületi Bíró­sághoz (PKKB) azzal az indok­kal, hogy az új alperes székhe­lye Budapesten van. Egri Gazda fellebbezésében jogorvoslatot kért. Úgy vélte, a károkozás helye Eger, hiszen itt vásárolta a kapálógépet, itt szeretné használni, de nem tudja, s itt tagadták meg tőle jogos igényét a cserére. Mind­emellett az elhúzódó ügyme­netből komoly költségei is ke­letkeztek. Megnyugtató válasz a minisztériumból Ekkorra persze már egyre ke­vésbé bízott benne, hogy bárki is igazat ad neki. Meg sem le­pődött, amikor fellebbezését elutasították. Annál inkább el­keserítette, hogy a döntés meg­születéséig újabb hat hónapig, 1995. szeptember 29-ig várnia kellett. Nem maradt más teendője, mint hogy újra csak reméljen. Hónapokon át semmilyen jel­zést nem kapott a PKKB-ról. Egyszer csak megelégelte: le­velet küldött a PKKB-nak, majd - ugyancsak levélben - érdeklődött az Igazságügyi Mi­nisztériumban, vajon helyénva­lónak tekinthető-e, hogy egy ef­féle, korántsem komplikált esetben ily hosszú ideig tartson az elsőfokú ítélet meghoza­tala?! Válaszul megnyugtatták, rendjén mennek a dolgok, csu­pán az iszonyú mértékben meg­sokasodott jogesetek intézése hátráltatja az immár második első tárgyalás kitűzését. De ami késik... Egri Gazdának 1996. október végén kellett a fővárosba utaz­nia. A PKKB-n jóindulatú bí­rónővel, s az alperes magabiz­tos jogi képviselőjével találta szembe magát. Ügyvéd híján csak az igazságérzetében bízha­tott. Osztozkodás után végül abban maradtak, hogy van esé­lye a per megnyerésére, ha az érdekmúlást sikerül bizonyíta­nia FK-04-gyel kapcsolatban. Egri Gazda úgy vélte, az ad­dig történtek önmagukért be­szélnek. Azt hitte, mindenki előtt nyilvánvaló, ö bizony már nem érdekelt abban, hogy az üzemképtelen gépet három év után újra szerelőhöz vigye, s a javíttatás után megint kiderül­jön, hogy használhatatlan. Azért biztos, ami biztos, ezt a logikusnak és egyszerűnek tűnő gondolatfüzért lejegyezte, s a bíróságon is előadta. ...s a többéves mese itt boldog véget ér A második tárgyaláskor már az 1997-es esztendőt mutatták a naptárak. Az áprilisban meg­született elsőfokú ítéletben el­utasították hősünk keresetét, mondván, nem tudta igazolni az érdekmúlást, így a szerszám cseréje nem indokolt. Marad a megjavíttatás! Egri Gazda belefáradt a küz­delembe. Nem fellebbezett. In­kább bekopogtatott a KERMI- hez, fogta a kosárnyi kapálógé­pet, s hazahozta. Elvitte az egri szerelőhöz. Abban a hitben, hogy semmi sem jöhet már közbe. Ezúttal is tévedett. A szer­vizben türelemre intették: meg kell várni a jogerős döntésről szóló dokumentumot. Eltelt újabb két hét. Ám miután az íté­let is megérkezett, a szerelő még mindig nem kezdett hozzá a munkához. Talán dacból... Ez alkalommal azonban ő számí­totta el magát. Egri Gazda - ismervén a ga­ranciális szabályokat - megint a fogyasztóvédelemhez fordult, ahol végre neki adtak igazat! A hiba megszüntetését ugyanis - írja elő a rendelkezés - jótállási kötelezettség fennállása esetén szorosan meghatározott időn belül kell elvégezni. Márpedig ez nem történt meg. S ilyen esetben a tulajdonost (vásárlót) megilleti a jog az árucikk kicse­rélésére. *** Egri Gazda 1997 májusa óta már az új kapálógéppel gon­dozza kertjét. Kálváriája egyes állomásainak időpontjaira már csak a vaskos iratköteg lapjai emlékeztetik. Amúgy köszöni, már jól érzi magát. Titokban azt tervezi, kerti partit ad telkén ta­vasszal az ügy valamennyi sze­replőjének, akik FK-04 segít­ségével mind hozzájárulhatnak a jövő évi gazdag terméshez... Szalay Zoltán A következő év a diákoknak egy táncos mulatságot jelent, nem pedig egy újabb esztendő kezdetét Újévi fogadalmak, s a jövő reményei A fiatalok mindig nagyobb izgalommal várják az új évet, mint az idősebbek. Munkatársunk nem csak arról faggatta a megye ifjait, hogy mit várnak az 1998-as esztendőtől, hanem arról is, tesznek-e december 31-én éjfélkor újévi fogadalmat. Nagyidai Edina: — Bízom benne, az 1998-as év csak jobb lesz, mint az előző. Úgy gondo­lom, nincs is nagy jelentősége az új évnek, csak a babonás emberek várják igazán minden esztendőben az új esztendő első napját. A 2000. évfordulót vá­rom inkább, s remélem, az em­beriség hatalmas partival ün­nepli majd meg. Zsolczai Dóra: - Már várom az újévet, mert ilyenkor a bará­taimmal jól szórakozunk. Az elmúlt évi szilveszterem nem igazán úgy sikerült, ahogy el­terveztem. Nem tulajdonítok nagyobb jelentőséget az 1998- as év kezdetének, hiszen min­den ugyanúgy folytatódik, mint az óévben. Egyes emberek ilyenkor fogadalmakat tesznek, amelyeket általában nem tarta­nak meg. Véleményem szerint a fiataloknak a szilveszter, az új év köszöntése egy fergeteges bulit jelent. Árva József: - A jövő évtől könnyebb életet, több zsebpénzt és jó tanulmányi eredményeket várok. Remélem, a versenye­ken is - amelyekre benevezek ­dobogós helyezéseket érek el. Szeretném, ha Magyarország lakosságának életkörülményei is javulnának. Bort, búzát, bé­kességet az egész országnak! Szaveljev Adám: - Már me­gint újabb év következik? Bár a politikai ügyekben nem vagyok járatos, de biztosan állíthatom, hogy az idei esztendőnek még lesznek következményei. Nagy Csilla: - Az elmúlt év végén tettem fogadalmat, de már nem emlékszem rá. Épp emiatt az idén már nem ígérek meg semmit, úgyis elfelejtem. Turcsányi Attila: -Tavaly nem fogadtam meg semmit, mert tudom: úgysem fogom be­tartani. Ha valamit meg akarok valósítani, vagy ki akarok tö­rölni az életemből, azt ígéretek nélkül is el tudom érni. Az idén azt fogadom meg, hogy jövőre nem fogadok meg semmit. Berecz Róbert: - Az újévi fogadalom azoknak ér valamit, ^^rendelkeznek akaraterővel és betartják az ígéreteiket. Az 1998-as évben megpróbálok le­szokni a dohányzásról és ke­vésbé ingerülten viselkedni a környezetemmel szemben. Barta András: - Tavaly megfogadtam, hogy jól fogok tanulni, de nem sikerült betar­tanom. Jövőre újra kitűzöm e nemes célt magam elé. Elhatá­roztam, hogy megszerzem a jo­gosítványt és fejlesztem a szá­mítástechnikai tudásomat. (hancsák) A pezsgőzés aranyszabályai December 31-én éjfél előtt pezsgőt bontunk — legalábbis ezt mondjuk. Pezsgőnek, azaz champagne-nak azonban csak a franciaországi Champagne környéki szőlőből szüretelt, az ottani pincékben erjesztett borokból készült italt hívhat­ják. A champagne, az eredeti, fehér, kréta kori mészkőtala­jon terem, és kizárólag pa­lackban, egyedileg erjesztik. Az ízválaszték az enyhétől a szárazig terjed. Az ugyanazzal az eljárással készült, de nem eredeti dél­francia ital (németül Sekt, an­golul sparkling wine) magyar fordításban ugyanúgy pezsgő, mint az őse, de óriásiak a mi­nőségbeli különbségek. Az ital íze, aromája, szénsavtar­talma akkor érvényesül a leg­jobban, ha 8 és 10 fok között - azaz nem a mélyhűtőben - tárolják. A bontásnál ügyeljünk arra, hogy a dugót lassan húzzuk ki az üvegből, így nem repül a plafonig. Kinyitás után ne töltsük azonnal poharakba, hanem hagyjuk állni 2 percig, amíg a szénsav nyugalomba kerül. Pezsgőt vékony falú, magas, szűk szájú poharakba töltsünk - így érvényesül a legjobban az ital pezsgése. A palackot mindig, kibon­tatlanul is, állítva tároljuk. Bontás után. azonnal zárjuk, nehogy a szénsav elillanjon. Ne feledjük, a pezsgő - a bor­ral ellentétben - az állástól nem érik, az íze nem javul, nem érdemes a pincében éve­kig tárolni!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents