Heves Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-30 / 303. szám

4. oldal 1997. december 30., kedd Hazai Tükör A szakszervezet egyelőre semmit sem ír alá Maratoni vasúti tárgyalások Nem közeledtek az álláspon­tok a béremelés kérdésében a vasutas szakszervezetek és a MÁV vezetői között a hétfői tárgyalásokon. A munkáltató továbbra sem lát lehetőséget a vasúti dolgozók körében 15,5 százalékosnál magasabb átlagbéremelésre 1998-ban. A béremeléshez, és a vasutasnapi jutalomhoz kapcso­lódó szakszervezeti többletkö­vetelés a MÁV-nak 1,6 milliárd forintos plusz költséget jelen­tene 1998-ban - közölte a MÁV Rt. Kommunikációs és Sajtóirodája a tárgyalásokat követően. A MÁV vezetői úgy vélik: a munkáltató béremelési ajánlata nettó 18,1 százalékos jövede­lemnövekedést jelent a munka­vállalók jténztárcája számára, így a MÁV várhatóan túltelje­síti a szakszervezetekkel kötött hároméves megállapodásban foglaltakat. A munkáltató megítélése szerint közeledtek az álláspon­tok a kollektív szerződésben szereplő pótlékok és szociális juttatások emeléséről és az 1998. évi teljesítményhez kö­tött jutalom értékéről, valamint a mozdonyvezetők balesetmen­tességi jutalmáról. A Vasutasok Szakszerveze­tének képviselői azonban kö­zölték: addig nem írják alá az általuk elfogadhatónak ítélt megállapodásokat sem, amíg nem születik megegyezés va­lamennyi vitatott kérdésben. A vasúti érdekegyeztető tárgyalá­sok ma folytatódnak. Jövőre nálunk is meghonosítják a távmunkát • • Ot év alatt 25 ezer állás A munkanélküliség egyik gyógyírja lehet a külföldön már jól ismert és januártól hazánkban is bevezetendő távmunka, távfoglalkoztatás. A Munkaügyi Minisztérium néhány más minisztériummal és céggel karöltve jövőre pá­lyázat útján kíván több ezer távmunkahelyet létesíteni a rá­szorulóknak - tudtuk meg Be­nedek Andrástól, a MŰM he­lyettes államtitkárától.-Távmunkán azt a szellemi tevékenységet értjük, amelyet a munkavállaló otthon, vagy egy erre a célra berendezett úgyne­vezett teleházban önállóan vé­gez, valamely munkaadó meg­bízásából. Az is jellemző rá, hogy számítógépes kapcsolat révén kommunikál a főnök a beosztottal, és fordítva. Nem­zetközi kutatások igazolják, hogy a távmunkások 80 száza­lék fölötti hatékonysággal dol­goznak, szemben a bejáró, a hagyományos munkahelyen dolgozók 60-70 százalékos ha­tékonyságával. Magyarországon elsősorban a munkanélküliek egy részét, a gyermekkel otthon maradókat, a mozgáskorlátozottakat és a pályakezdőket szeretnék ebbe a foglalkoztatási formába bekap­csolni. Öt év alatt mintegy 25 ezer távmunkahelyet kívánnak létrehozni, csaknem 100 céggel együttműködve. Ehhez mint­egy 600 millió forint áll rendel­kezésre, de már jelentkeztek cégek is, amelyek hasonló ösz- szeggel támogatnák ezt a prog­ramot. (szalóky) Pénztárat alapít a biztosító is Veszélyben az alap pénzügyi egyensúlya A jelenlegi járulékkönyvelési rendszer alkalmatlan a nyug­díjtörvény követelményeinek teljesítésére - véli dr. Szeremi Lászlóné, a Nyugdíj-biztosí­tási Önkormányzat elnöke. Március végéig el kell készíteni a nyugdíjbiztosítás új járulék- beszedési koncepcióját, hogy ne legyenek később zavarok a folyósításban, mert a jelenlegi gyakorlat magában hordozza a tévedések lehetőségét is. Az önkormányzat azt sze­retné, ha már a járulékfizetésre kötelezettek bevallásából kide­rülne, mennyivel tartoznak a nyugdíjalapnak. Szereminé elmondta: jelen­leg mintegy 450 ezer özvegy nyugdíj-kiegészítési jogosult­ságát vizsgálják. Igyekeznek mielőbb feldolgozni az adato­kat, hogy januárban, de legké­sőbb február elején megkap­hassák -elhunyt házastársuk után járó illetményüket. Saját adatbázisuk alapján dolgoznak, de további 15-20 ezer kérelem beérkezésére és elbírálására is felkészültek. Az önkormányzat is meg­kapta a pénztárfelügyelettől az önkéntes nyugdíjpénztár meg­alapításához szükséges engedé­lyeket és megkezdték az előké­születeket az induláshoz. A tár­sadalombiztosítás nyugdíj­alapja és az önkéntes pénztár egymás mellett működik majd, a közös ügyintézés és nyilván­tartás számos előnyét szeretnék gyümölcsöztetni. (s. p.) Legolcsóbb az agrárszakemberek, legdrágább az orvosok képzése Március elsejéig lehet jelentkezni Jövőre 42 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat az egyete­mek és főiskolák nappali tagozatain, ugyanannyian, mint az idén. A jelentkezés módjában és a felvételi eljárásban sem lesznek változások, ez derül ki a most megjelent Felsőokta­tási Felvételi Tájékoztatóból. Mint szerkesztője, dr. Bakos Károly művelődési miniszté­riumi tanácsos elmondta, a to­vábbtanulni szándékozó matu- randusok - és a korábban érettségizettek is - korlátlan számú helyre jelentkezhetnek. A pályázóknak ezúttal is egy úgynevezett „A” törzslapot, és annyi „B” intézményi lapot kell kitölteniük, ahány egye­temre, főiskolára, szakra je­lentkeznek. Mindegyik mellé egy-egy eredeti postai feladó­vevényt is kell mellékelni, amely igazolja az 1700-1700 forint felvételi költségtérítés befizetését. Ez az összeg ta­valy még 1450 forint volt. À jelentkezési határidő: 1998. március 1-je, a közös írásbeli érettségi-felvételik májusban, a szóbeli felvételik június végétől lesznek. Az egyetemeken, főiskolá­kon nappali tagozaton 42 ez­ren, esti és levelező tagozaton a tavalyinál valamivel keve­sebben: 9 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat jövő szeptem­berben. Kettőezerötszázról 8500-ra nőtt a költségtérítéses helyek száma. Akik ebben, a jövőre második alkalommal meghir­detett formában tanulnak to­vább, számítsanak arra, hogy szakmától és egyetemtől füg­gően félévenként akár 25 ezer­től 500 ezer forintig terjedő „költségtérítést” fizetnek a majdani diplomáért. Nem árt azt sem tudniuk: a legkevesebbe az agrárszak­emberek és a tanítók képzése kerül, „legdrágábbak” pedig az orvosi diplomák. Deregán Gábor Jogszabály a hitélet támogatására Kétezer egyházi ingatlan sorsa már rendeződött Az államnak előreláthatólag mintegy háromezer volt egyházi ingatlan tulajdonjogát kell rendeznie 2011-ig. A többi között erről rendelkezik az ősszel elfogadott úgynevezett egyházi törvénycsomag, amely január 1-jén lép életbe. A katolikus egyház már ösz- szeállította az általa termé­szetben, pénzben vagy örökös járadék formájában visszaigé­nyelt ingatlanok jegyzékét. A református, az evangélikus, a baptista és a szerb ortodox egyháznak, valamint a zsidó felekezetnek - amelyeket a tu­lajdonrendezés új lehetősége mind ez idáig nem érintett - 180 nap áll a rendelkezésére e munka elvégzésére. Platthy Iván címzetes állam­titkár, a Miniszterelnöki Hiva­tal Egyházi Kapcsolatok Tit­kárságának vezetője el­mondta: a törvénycsomag négy alapelvre épül. Ezek: a szektorsemleges finanszíro­zás, a hitélet támogatásának automatizmusa, az egyházak értékteremtő és -megőrző te­vékenységének segítése, va­lamint a volt egyházi ingatla­nokra vonatkozóan az örökös járadékra váltás lehetősége. A magyarországi egyházak 1991 óta eddig több mint hét­ezer ingatlanra jelezték igé­nyüket. Ebből mintegy kétezer sorsa már rendeződött, ugyan­ennyi kérelmet pedig elutasí­tottak, vagy elbírálás előtt az érintettek visszavontak. Emel­lett az egyházak csaknem ezer ingatlant közvetlen megálla­podással, térítés nélkül kaptak meg az önkormányzatoktól. Platthy Iván szólt arról is: amennyiben az új lehetőséggel élve a jövő évben valamennyi állampolgár felajánlaná sze­mélyi jövedelemadója egy százalékát a 77 Magyarorszá­gon bejegyzett egyház, vallási közösség valamelyikének ja­vára, az összesen mintegy 5,6 milliárd forintot jelentene. Ha a ténylegesen befolyó összeg nem érné el az egyházak idei támogatásának szintjét, az ál­lam az éves adóbevétel fél százalékáig kiegészítené azt. Januárban várhatóan össze­hívják az egyházak és az APEH képviselőit az szja-tör- vény végrehajtásával kapcso­latos teendők értelmezésére. Egy sor szakrendelésen változatlanul „szabad a vásár” Beutaló híján januártól fizetni kell Az új esztendőtől háziorvosi beutaló nélkül is felkereshető bármelyik szakrendelés, vagy igénybe vehető a kórházi keze­lés. Aki azonban rest arra, hogy háziorvosánál sorba álljon a beutalóért, januártól csupán időt takarít meg. Az ilyen ese­tekben ugyanis ezentúl fizetni kell a szolgáltatásért. Eddig az egyes intézmények saját hatáskörükben döntöttek arról: kémek-e, és ha igen, mennyit a beutaló nélkül ná­luk jelentkező betegektől. A kormány viszont egy decem­beri rendeletében egységesí­tette a térítési díjat. Eszerint azoknak, akik be­utaló nélkül keresnek fel va­lamilyen szakrendelést, 2000 forintot kell fizetniük. Ha a be­tegnek volt beutalója, csak ép­pen nem abba az intézménybe szólt, 1500 forintot kell fizet­nie. Érvényes beutaló hiányá­ban a betegek kórházi felvé­tele 4000 forint lesz. Az úgynevezett aktív osztá­lyokon a kezelésért napi 1000 forintot kell leróni, a 31. nap­tól kezdve pedig minden to­vábbi nap 500 forintba kerül. A krónikus betegeket gyó­gyító osztályokon egy napért 600, a 31. nap után pedig 400 forinttal kell hozzájárulni az intézmény kiadásaihoz. Az ápolási osztályokon a térítési díj napi 400 forint. A rendelet nem érinti a sürgősségi ellá­tást, amelyért természetesen továbbra sem kell fizetni. Akkor is mentesül a beteg a fizetési kötelezettség alól, ha az orvos visszarendelte. Emel­lett természetesen ezentúl is beutaló nélkül felkereshető a bőr-, és nemibeteg-rendelés, a nőgyógyászat, a fül-orr-gége- szakrendelés, a szemészet, a fogászat és az urológia. Ugyancsak nem kémek be­utalót az általános és baleseti sebészeten, a pszichiátrián, az ideggondozóban, a tüdőgyó­gyászaton, az addiktológián és az onkológián. Kevesebb jut a betegekre? Szaporodnak a válságjelensé­gek az egészségügyben, ame­lyeket csak fokoznak az el­lentmondásos és kiszámíthatat­lan kormányzati intézkedések - hangzott el az MDNP-frakció hétfői tájékoztatóján. Pusztai Erzsébet országgyűlési képvi­selő statisztikai adatok alapján kijelentette: 1997-ben 300 mil­lió dollárral kevesebb jutott be­tegellátásra, mint 1994-ben. Új agrártámogatások. Jö­vőre csaknem 120 milliárd fo­rint jut az agrárium támogatá­sára: 41 milliárd forint a piacra jutási, 31,5 milliárd az agrár- termelési támogatás. A fejlesz­tési és beruházási támogatá­sokra 25 milliárd forintot szán­nak. Bevezetik a kezdő, főleg fiatal agrárvállalkozók segíté­sét, s a foglalkoztatást előmoz­dító támogatást is. Negyedmilliárdos útpénz. Az önkormányzati tulajdonú helyi közutak építésére az 1997 második felében elnyerhető ke­retből 250 millió forint állami támogatást már odaítélt a tárca­közi bizottság - közölték a KHVM illetékesei. Nem jön a hongkongi. A kö­zeljövőben nem lehet számítani az emberre is veszélyes hong­kongi baromfiinfluenza felbuk­kanására hazánkban, ezért az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyelőre nem tervez intézkedéseket. Társul a BIT és a SZIM. A parlamenti és az önkormányzati választásokon való együttmű­ködésről szóló keretmegállapo­dást kötött a Baloldali Ifjúsági Társulás és a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom. Szilveszter a Petőfin. Játék­kal egybekötött zenés-szóra­koztató műsort sugároz decem­ber 31-én délután a Petőfi rá­dió. A 14 órakor kezdődő, öt­órás szilveszteri programmal nemcsak az óévtől búcsúznak a rádió munkatársai, hanem a kö­zéphullámú frekvenciáktól is. Önkormányzati pályázat. A kormány százmillió forintot biztosított a hajléktalanok ellá­tásának javítására. E támoga­tásra pályázatot nyújthatnak be azok a települési önkormányza­tok és nem állami szervezetek, amelyek hajléktalanok számára átmeneti szállást és/vagy éjjeli menedékhelyet tartanak fenn. Három év munkája tűnt el. A Katona József Színház felje­lentést tett ismeretlen tettes el­len, aki a karácsonyi ünnepek előtt számítógépeket és más műszaki cikkeket vitt el a szín­ház épületéből. A társulatot a legérzékenyebben az elmúlt há­rom évre visszatekintő infor­mációs bázis eltűnése érintette. Hazánk nem kívánja átvállalni a szlovák kormány feladatát Hullámzóak a kétoldalú kapcsolatok A pozsonyi magyar nagykövet országaink viszonyáról Míg Magyarország számára az elmúlt esztendő sikeres és a jövőt tekintve talán sorsdöntőén kedvező volt, addig ugyanez a magyar-szlovák kapcsolatok alakulásáról nem mondható el - fejtette ki a pozsonyi Új Szó hétfői számában megjelent interjúban Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövet. A diplomata szerint a ma­gyar-szlovák kapcsolatok hul­lámzóak. Az esztendő első fe­lében intenzív tárgyalások folytak az alapszerződés meg­valósításáról és a kormányfők augusztusi (győri) találkozója után bizakodásra okot adó volt a helyzet. „Sajnos a szlovák fél a tár­gyalások eredményeit utólag átértékelte. Ezek után a dip­lomáciában átmeneti csend állt be, és az alapszerződésben vállalt kötelezettségek teljesí­tésében nem történt előrelé­pés” - mondta a nagykövet. Boros szerint miközben ha­zánk erőfeszítéseket tesz az itt élő kisebbségek helyzetének javítására, addig „a szlovák kormányzati szervek fokoza­tosan korlátozzák a magyar kisebbség jogait. Ezek az el­lentétes folyamatok nem segí­tik elő a kölcsönös bizalmat.” Magyarország erőfeszítéseket tesz a határon túli magyarság erkölcsi és anyagi támogatá­sáért, de nem kívánja átvál­lalni a szlovák kormány fel­adatát. A szlovákiai magyarok Szlovákia adófizető állampol­gárai, ott kell részesülniük a költségvetésből, anyanyelvűk, kultúrájuk ápolását elsősorban tehát szlovákiai forrásból kell fedezni. A magyar kormány nem tekinti a belügyekbe való beavatkozásnak azt, ha a szlo­vák kormányzati és társadalmi szervek anyagilag és szellemi­leg támogatják a magyaror­szági szlovák nemzetiséget - véli a nagykövet. Ha kedd, akkor Kiskegyed! • A kísértésbe esett lány • Főfoglalkozású kitartottak • Költő a knzisosztályról • Szerelmet fakasztó szerek Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin

Next

/
Thumbnails
Contents