Heves Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-19 / 296. szám
4. oldal Hazai Tükör 1997. december 19., péntek Elégedetlen köztisztviselők A közszolgálati szakszervezetekkel tartott érdek- egyeztetések során 13,5-14,5 százalékos illetménynöveke- dést vállalt a kormány. Ezt azonban kevesli a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége. Amennyiben a szakszervezetek által követelt 16 százalékos illetményfejlesztés valósult volna meg, úgy nem lehetett volna szert tenni a köztisztviselői törvény (ktv) által tartalmazott többletjuttatások (magasabb nyelvpótlék, képzettségi pótlék, céljuttatás) kifizetésére - közölte Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára tegnap a KSZSZ ülésén. A KSZSZ állásfoglalása leszögezi: a szövetségi tanács úgy értékelte, hogy a jövő évi keresetnövekedésre vonatkozó pénzügyminisztériumi javaslatok nem kellő körültekintéssel készültek. A KSZSZ ezek tárgyalása során következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy 1998-ban - ragaszkodva a kormány ígéretéhez - a közszférában is megvalósuljon néhány százalékos reálbér-növekedés. Álláspontjuk szerint a köztisztviselők illetményalapjának 23 400 forintról 26 ezer forintra történő növelése nem kielégítő. Sajnálatosnak tartják, hogy a kormány a további korrekciótól elzárkózott és az Országgyűlés is elutasított minden erre vonatkozó indítványt. A magyar közigazgatási kar legkvalifikáltabb rétegének keresete így 14 százalékkal fog növekedni, reálkeresetük tehát csökken. Harmadolták a rendőrség adósságát A kormány döntése szerint tovább tanulnak a pedagógusok is A kormány a tegnapi ülésén mintegy 70 előterjesztést tárgyalt meg, köztük a 65 év feletti nyugdíjasok utaztatásával kapcsolatos további intézkedéseket. Kiss Elemér államtitkár tájékoztatójában beszámolt arról, hogy a MÁV-hoz, a GYSEV- hez és a Volánhoz hasonlóan megállapodás született a BKV-val is arról, hogy 1998. január 1-jétől a 65 év feletti nyugdíjasok ingyen utazhatnak járatain. A Malévval végleges megállapodást még nem kötöttek, de a légitársaságnak január 20-ig ki kell dolgoznia üzletpolitikai javaslatát. A pedagógusok továbbképzésével kapcsolatosan a kormány elfogadta azt a javaslatot, amely szerint az oktatóknak 7 évente 120 órás szakmai továbbképzésben kell részt venniük, s ez egy évvel csökkenti az alacsonyabból a magasabb bérkategóriába történő felkerülésük időtartamát. A pedagógiai szakértők pótléka ezentúl a közalkalmazotti pótlék 70-100 százaléka lesz. Ösztönözni kívánják a nyelv- tanulást is: a középfokú nyelvvizsga megszerzését költségtérítéssel ellentételezik, amelynek mértéke a minimálbér 2-5-szöröse között állapítható majd meg. A kormányszóvivő az agrártámogatási rendszer ellenőrzése kapcsán elmondta: megállapítást nyert, hogy 1,6 milliárd forint nem megfelelő módon került felhasználásra. Az ügyben vizsgálatot kezdett a rendőrség. Az exporttámogatás rendszere a jövőben pályázati mederbe terelődik, ellentétben a jelenlegi normatív módon történő támogatással. A Magyar Rádió Rt. a költségvetésből 157,3 millió forintban részesül 140, az MTV Rt. pedig 736,1 millió forintot kap további 223 munkatársa elbocsátásához. A kormány döntése értelmében 3,1 milliárd forinttal csökken a rendőrség adóssága. Szalóky Eszter Szokat akarta Tocsikot. Tocsik Márta tanácsadóként megbízása az ÁPV Rt. Igazgatóságának volt elnöke, Szokai Imre kezdeményezésére került az igazgatóság 1996. január 17-ei ülésén hozott határozatába. Egyebek mellett ez derült ki a tegnapi tárgyalási napon. A per januárban folytatódik. Perek Peták ellen. Az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnöksége a számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanúja miatt ügyészi vizsgálatot kezdeményezett Peták István ellen. Emellett a testület felhatalmazta a részvénytársaság felügyelőbizottságát, hogy indítson polgári peres eljárást a Magyar Televízió Rt. elnökével szemben. Minderről Kovács András, a kuratórium elnöke számolt be a testület csütörtöki ülését követően. Hogy az ember nem lehet örökké fiatal? Igaz. De csak részben. A magas kor ugyanis nem feltétlenül egyenlő az öregséggel. Még akkor sem, ha az évek múlását, a nyugdíj közeledtét mindenkinek tudomásul kell vennie. Annak is, aki nem lép be a vegyes nyugdíjrendszerbe, és annak is, aki belép. Ez utóbbiak azonban hamarosan új érzéssel fognak megismerkedni: azzal az érzéssel, amit az öngondoskodás jelent. Hiszen az általuk fizetett nyugdíjjárulék a megérdemelt pihenés éveiben visszatér saját zsebükbe. Addig pedig egy hozzáértő helyen gyarapodik. De ennek a hozzáértő helynek a kiválasztása szintén része a felelős öngondoskodásnak. Az OTP Magánnyugdíjpénztár mellett meggyőző érvek szólnak: • magas taglétszám, • alacsony működési költségek, • telefonos ügyfélszolgálat, ahol mindig tájékozódhat egyéni számlájáról, • az OTP Bank illetve Garancia Biztosító mintegy 500 fiókból álló hálózata, • az OTP Értékpapír Rt. befektetési tapasztalata, melyet az eddig elért magas hozamok hitelesítenek, • a biztonság, amit a nagy és Stabil OTP Bank garantál. Ezért jelenti Önnek az OTP Magánnyugdíj- pénztár a biztos jövőt. Azt, hogy majd egyszer, nyugdíjasként, gondtalanul élvezheti a szabadságot, megújult energiával, aktívan pihenve. Mert örök fiatalságot nem adhatunk, de fiatalos öregséget igen. Előtérben a biztos háttér 06-1)431-6688 ; Száz forint a budai Vár Állami számvevők a kincstári vagyon kezeléséről Az Állami Számvevőszék javasolja a kormánynak, hogy mielőbb dolgozzon ki átfogó vagyonkezelési koncepciót a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kezében lévő állami vagyon működtetésére. Alakítson ki olyan feltételeket, amelyek egységes állami tulajdonkezelést tesznek lehetővé, döntsön a KVI és az ÁPV Rt. közötti feladatmegosztásról. Sándor István, az ÁSZ alel- nöke, és Halász Gejza igazgató tegnapi tájékoztatóján arról számolt be, hogy az ellenőrzések tapasztalatai szerint a KVI egészében jól, szabályozottan működik. Gond azonban, hogy a kezében lévő 400 milliárd forintnyi, könyv szerinti vagyontömeg túlnyomó többsége forgalomképtelen, eladhatatlan, s kezelése több bajjal jár, mint haszonnal. A vagyonelemek döntő részét ingatlanok, kisebb részben társasági részesedések, értékpapírok alkotják. Meghatározó hányadot képvisel a 350 milliárd forintot érő nemzeti erdővagyon. Ez ugyan papíron a KVI tulajdona, de az erdőgazdaságok hasznosítják - az APV Rt. felügyeletével. Az állami tulajdonú műemlékek szintén a KVI vagyonát képezik. Becsült értékük 12 milliárd forint, ám az épületek jelentős része 0-1000 forint értékkel szerepel a nyilvántartásokban. A kimutatások „hitelességét” jól jellemzi, hogy a budai Várat 100 forint (!) értéken tartják nyilván. A számvevőszéki ellenőrzések arra is felhívták a figyelmet, hogy számos szervezet nem tesz eleget a KVI-vel kötött szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Ennek nyomán az intézmény hátralékos követeléseinek állománya már meghaladta a 800 millió forintot. További gond, hogy a bős-nagymarosi beruházás ingatlanjait 1,2 milliárd forint értékkel vette át a KVI, miközben forgalmi értékük mindössze 300-360 millió. Hatékonyabb az adóhivatal Eredményes évet zár az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. Az adóbevételek 4-5 százalékkal haladják meg a tervezettet, a munkaadói és munkavállalói járulékokkal együtt elérik az 1752 milliárd forintot - jelentette be tegnap Kékesi László, az APEH elnöke. Az elnök örömmel nyugtázta, hogy javult az adóbehajtás hatékonysága. Főként ennek köszönhető, hogy az áfa-, az szja- és a társaságiadó-bevéte- lek az idén mintegy húszmilliárd forinttal haladják meg a tervezettet. A vállalkozások száma 1997-ben 30 ezerrel csökkent. A gazdálkodó szervezetek megszaporodása csak részben tudta ellensúlyozni az egyéni vállalkozói létszám hatvanezres fogyását. A bevallások feldolgozásakor a munkavállalói jövedelmekből az 1 százalékos felajánlás átutalása, a technikai lebonyolítás nem kis feladatot rótt a hatóságra. Az adófizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzését és a kedvezményezettek jogosultságának felülvizsgálatát követően 1,8 milliárd forintot utalt át az APEH, egymillió felajánlást juttatva el több mint nyolcezer kedvezményezetthez. Az idén tartották vissza először az adó- és támogatásvisszaigényléseket a köztartozások rendezésére, ezzel a kintlevőségeket fél év alatt 3,7 milliárd forinttal sikerült csökkenteni. Ebből 1,7 milli- árddal a társadalombiztosítás, 1,3 milliárd forinttal az APEH részesedett. Az adó és támogatási igénylések felülvizsgálatával a tavalyinál húsz százalékkal több, mintegy 19 milliárd forint kiutalását akadályozták meg az igazgatóságok. Az ellenőrzés átalakításával a helyszíni vizsgálatok száma több mint másfélszeresére, a kiutalás előtti ellenőrzéseké pedig még ennél is nagyobb mértékben nőtt. (újvári) Beszélgetőpartnerünk: Ternyák Csaba címzetes érsek, aki Rómába készül Nem felejti el, hová tartozik Januárban foglalja el hivatalát a Vatikánban az Apostoli Szentszék papi kongregációjának frissen kinevezett titkára, dr. Ternyák Csaba címzetes érsek. Utódját a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkári székébe várhatóan tavaszi ülésén választja meg a püspöki kar. Búcsú a fillérektől Most már bizonyos, hogy többé soha nem fog 40 fillérbe kerülni egy zsemle. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis az év végével kivonja a forgalomból az alumínium 10 és 20 filléres pénzérméket. A döntés erről már tavaly tavasszal megszületett. 1996. szeptember 30-éig szolgáltak törvényes fizetőeszközként, utána már senki nem volt köteles elfogadni, a posta pedig hétfőig váltotta be azokat. Akinek még van és szeretne megszabadulni tőlük, a jegybanknál 31-éig megteheti. A szakemberek nem várnak nagyobb rohamot, annak ellenére, hogy a 10 filléresek 88. a 20 filléreseknek pedig a 85 százaléka az állampolgároknál van. (d) Az érsek a kérdésre - tudna-e példát mondani a hazai egyház- történetből arra, hogy mindösz- sze 44 évesen kapott valaki ilyen magas papi méltóságot - nemmel válaszolt. Ez a korábbi évszázadokban nem volt ritkaság, és - nem tudni, pontosan miért - utóbb változott meg a gyakorlat. Mindenesetre a magyar nyelvterület vele együtt immáron kilenc érseket tarthat számon, ami megtisztelő a magyar katolikus egyház számára. A püspöki kar titkárát váratlanul érte kinevezése A Szentszék kilenc kongregációja közül a Kléruskongregáció titkára lett. A testület bíborosokból és püspökből áll és évente egy- szer-kétszer ülésezik. Folyamatosan működik viszont - mintegy a Vatikán egyik minisztériumaként - a kongregáció hivatala, ennek a titkára, „miniszterhelyettese” lett címzetes érseki rangban Ternyák Csaba. Vele együtt immáron négy magyar egyházi személyiség fog tevékenykedni az Apostoli Szentszéknél. Magyar főpap a madridi nuncius, egy bencés atya dolgozik a vatikáni állam- titkárságon, és a haiti nunciatu- rán is működik hazánkfia. Ternyák Csaba öt évig volt címzetes püspök és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Jelentős részt vállalt a pápa két magyarországi látogatásának, valamint Apor Vilmos boldoggá avatásának előkészítésében. Mint elmondta: idegen tőle a „lobbyzás” kifejezés, lett légyen célja bármilyen nemes ügy, például a magyar érdekek, a magyar egyház megkülönböztetett képviselete új beosztásában. A papi kongregációban a feladata az egyetemes egyházra, a világ minden táján tevékenykedő több mint 200 ezer egyházmegyés pap és 20 ezer állandó diakónus személyére, Az új vatikáni titkár fotó: feb szolgálatára és a velük kapcsolatos ügyekre terjed ki. Ez nem jelenti azonban azt, hogy elfelejtené, honnan jött és hová tartozik. Mint mondta, Rómában is megmarad magyarnak, a magyar katolikus egyház tagjának, nem mond ennek ellent új hivatala. A papi kongregációban a titkár feladatai közé tartozik a többi között a papság tudományos és spirituális, azaz lelki továbbképzésének a felügyelete, a lelkipásztori munka hatékonyabbá tétele. Ternyák Csaba természetesen nem megy Rómába elképzelések, tervek nélkül. Meggyőződése, hogy ez utóbbi téren van tennivaló, mindenekelőtt a papi elkötelezettség erősítése, a tudatosság elmélyítése. Tapasztalatai szerint azok a papok tudnak igazán együtt élni híveikkel, akik számára az imádságos élet alapvető fontosságú. Az eredményesebb munka nem nélkülözheti a lelkipásztori módszerek megújítását sem, és ehhez az Apostoli Szentszék bátorítást adhat. Deregán Gábor
