Heves Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-13 / 291. szám

4. oldal Hazai Tükör 1997. december 13., szombat Többen részesülnek jövőre utazási kedvezményben Kétszer 50 az 90 Várhatóan a jövő héten ter­jeszti a kormány elé az 1998. évi utazási kedvezményeket szabályozó kormányrendelet módosításának tervezetét a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Kovács Kálmán államtitkár tegnap elmondta, hogy a mint­egy féléves egyeztetés után ki­alakult kedvezménycsomaghoz fogják azt a kormánydöntést hozzákapcsolni, amely a 65 éven felülieket érinti, és amely­ről az utóbbi néhány napban annyi szó esett. A javaslat szerint kibővítik a vasútra és az autóbuszra érvé­nyes 90 százalékos utazási kedvezményre jogosultak kö­rét. Jövőre ebben a gyermek- otthonokban nevelkedők is ré­szesülhetnek, azzal a feltétellel, hogy háromnál többen legye­nek egy csoportban. A vasúton kívül a menetrend szerinti autóbuszra is megkapják a 90 százalékos kedvezményt a va­kok és gyengén látók, a szolgá­latban lévő hadkötelesek és a 10 fő feletti óvodás csoportok. A nyugdíjasok eddig évente 16 esetben vehették igénybe az 50 százalékos utazási kedvez­ményt, és sokan ténylegesen igénybe is vették. Ebben jövőre előnyös változás várható. Az új szabályozás szerint két szel­vényt össze lehet majd vonni, így 90 százalékosra módosul a kedvezmény, amivel nyolcszor lehet majd élni. A sportolókat, a turistákat és másokat megillető 50 százalé­kos vasúti kedvezmény a BKV által üzemeltetett HÉV járataira is érvényes lesz. Újra kellene gondolni az energiapolitika alapjait Az államtalanítás veszélyei A Magyar Energetikai Társa­ság (MET) úgy látja, hogy az állam teljesen ki akar vonulni az energiaiparból. Járosi Márton, a MET elnök­ségi tagja elmondta: a társaság úgy véli, hogy újból végig kell gondolni az energiapolitika alapjait és a további privatizá­ció menetét, a magyar érdekek figyelembevételével. Termé­szetesen nem kerülhetők meg az európai uniós csatlakozásra való felkészülés szempont­jai sem. Petz Ernő, aki szintén a MET elnökségének tagja, rámutatott: a hazai gazdaság átmeneti vi­szonyai között Magyarorszá­gon a korlátozott piaci verseny körülményeit kell megterem­teni. Az erre történő áttérés so­rán pedig a fokozatosság elve alkalmazandó. Olyan energia- politikára van szüksége ha­zánknak, amely az ország la­kosságának érdekeit szolgálja. Leszögezte: a versenypiac nagyszámú és versenyre képes szereplőt igényel, akik kellő pi­aci erővel rendelkeznek a tartós működéshez. Ez ma még nem jellemző a hazai energiaiparra. A közjó szolgálata megkí­vánja - mondta Petz -, hogy az állam, illetve az önkormányza­tok beavatkozzanak a piaci fo­lyamatokba, megvédjék a gyenge fogyasztókat: a ház­gyári lakások lakóit, a kisnyug­díjasokat, a nagycsaládosokat. Lajstromba vett szerződések Jövőre nyilvántartásba veszik a kollektív szerződéseket a rendezettebb munkaügyi kapcsolatok, a jobb informá­lódás érdekében - állapodtak meg az Érdekegyeztető Ta­nács pénteki plenáris ülésén a szociális partnerek. Az erre vonatkozó miniszteri rendelet a tervek szerint jövő év január elsején lép majd ha­tályba. Ettől az időponttól a he­lyi kollektív megállapodásokról bejelentő adatlapot kell küldeni a Munkaügyi Minisztériumnak. Ehhez türelmi idő áll rendelke­zésre.' Amennyiben a szerződő felek nem helyi munkaadók, il­letve szakszervezetek, hanem munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, akkor a do­kumentum másolatát is el kell majd küldeni a tárcához. A nyilvántartásba vétel a már megkötött és a rendelet ha­tályba lépését követően kötött kollektív szerződésekre egy­aránt vonatkozik. Nem csupán a megkötést, de a szerződés módosítását, hatályának válto­zását, illetve felmondását is do­kumentálniuk kell a feleknek. A szerződések hatályba lépését az adatlap, illetve a megállapo­dás megküldésének ideje nem befolyásolja. Az így gyűjtött adatok csak statisztikai célokra használhatók. A munkaadói érdekképvise­letek és a szakszervezetek által kötött megállapodásokat az adott ágazat munkaadói és szakszervezetei megismerhetik. Az adatlap és a kollektív szer­ződés csak az adatszolgáltató felek hozzájárulásával hozható nyilvánosságra. Tudnivalók az új évben életbe lépő egészségügyi tarifarendszerről Beutaló ezután sem kell sok helyen Mint tegnap jelentettük, a kabinet határozott arról, hogy ja­nuár 1-jétöl térítési díjat kell fizetni a beutaló nélkül igénybe vett szakrendelésekért és kórházi ellátásokért. Beutalót azonban ezután sem kérnek azokon az osztályokon, amelye­ket eddig is szabadon fel lehetett keresni. A nagy jelentőségű döntés részleteiről a Népjóléti Mi­nisztériumban elmondták munkatársunknak: nem feltét­lenül szükséges a háziorvos írásos javaslata a bőrgyógyá­szati, a fül-orr-gégészeti, a nőgyógyászati, az általános és baleseti sebészeti, a szemé­szeti, az onkológiai és a fog­orvosi rendelésen. Ugyanez vonatkozik az uro­lógiai, a pszichiátriai szakren­delések, valamint az ideggon­dozó, a bőr- és nemibeteg- gondozó, a tüdőgondozó, az onkológiai és a szenvedély- betegekkel foglalkozó, úgy­nevezett addiktológiai gondo­zók igénybevételére és a sür­gősségi ellátásokra. A vizsgá­latok tehát ezeken a helyeken beutaló nélkül is térítésmente­sek maradnak. A többi szakrendelésen, kórházi osztályon csak a beu­talóval rendelkezők mentesül­nek a fizetési kötelezettség alól, az orvosi javaslat nélkül jelentkezőknek a megállapított tarifákat kell leróniuk az ellá­tásért. Erre az érintetteket elő­zetesen figyelmeztetni kell. A beutalók kiállítására jo­gosultak a családorvosok és a családi gyermekorvosok, a já­róbeteg-szakellátás és az elő­zőekben felsorolt gondozók orvosai, valamint a genetikai tanácsadók orvosai. Adhatnak továbbá beutalót többek kö­zött a pszichiátriai betegek és fogyatékosok otthonában, a rehabilitációs intézményekben és kórházakban foglalkoztatott orvosok, az iskola- és ifjúság­egészségügyi szolgálat or­vosai. (németh) Vakáció előtt. Jövő heti egy­napos ülésével befejezi idei munkáját a parlament - jelen­tették be tegnap. A törvény- hozás hétfőn a napirend előtti felszólalások után a tervek sze­rint 13 törvényjavaslatról tart zárószavazást. Elmaradt bérek. Az inflációt legalább 3 százalékkal megha­ladó béremelést és az ennek fe­dezetéhez szükséges forrásra garanciát sürgetett tegnapi ha­tározatában az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete. A bérharc eszközei közül az érdekképviselet a sztrájk lehetőségét sem zárja ki. Fidesz-értekezlet. A Fidesz- Magyar Polgári Párt mai orszá­gos értekezletén hirdeti meg vá­lasztási programját, ugyanak­kor nem kezd idő előtti kam­pányba - jelentette be tegnap Orbán Viktor. A pártelnök kö­zölte azt is, hogy a Fidesz nem szándékozik árnyékkormányt megnevezni. Kisgazdák a statisztikáról. A FKGP továbbra is szorgal­mazza, hogy az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága számol­tassa be a Központi Statisztikai Hivatal elnökét. Aggályosnak tartják ugyanis, hogy a KSH egyre több hiányos, korrigálásra szoruló jelen­tést ad ki, amit a kormány fel­használhat sikerpropagandája céljaira. Zátonyra futott javaslatok. Az MDF tegnapi tájékoztatóján elhangzott: a most záruló ülés­szakon a párt csaknem 50 mó­dosító indítványát szavazták le a kormánypárti képviselők. Erre a sorsra jutott egyebek közt az évi 36 ezer forintos gyermektámogatásra irányuló javaslatuk is. Kamarai közgyűlés. Megerősítették Tolnay Lajost elnöki tisztségében és meghatároz­ták a következő évek teendőit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi budapesti gyű­lésén. Képünkön: küldöttek, kezdésre várva. . fotó: feb/kallus györgy Új vásárlói szokások, régi szabályok Fizetett ünnepnapokon nem tarthatnak nyitva a boltok, áruházak Közelednek az ünnepek, s az üzletek nyitva tartása körül meglehetősen nagy a bizonytalanság. A nagy élelmiszeráru- ház-láncoknak a profit reményében megéri, hogy ezeken a napokon nyitva tartsanak. A munkavállalók egy része plusz­keresetért szívesen áldoz szabadnapot, más része nem. A Munka törvénykönyvének hatályos rendelkezése - amelynek megtartása mind a munkavállalóra, mind a mun­káltatóra nézve kötelező - tiltja, hogy az élelmiszerüzle­tek. -áruházak munkaszüneti napokon (fizetett ünnepnapo­kon; nyitva tartsanak - tájé­koztatták munkatársunkat a Munkaügyi Minisztériumban. Elmondták, hogy a dolgo­zókat nem lehet ezen a napon munkára kényszeríteni; e sza­bály alól csak a folyamatosan üzemelő vállalatok - például az áramszolgáltató, a közleke­dési vállalatok - kivételek. A munkaügyi szervek a fő­városban és a megyékben szú­rópróbaszerűen ellenőrzik a munkaidőre vonatkozó rende­let megtartását. Ahol azt meg­szegik, ott jobb esetben az üz­letvezetővel bezáratják a bol­tot, rosszabb esetben munka­ügyi bírságot rónak ki. Lehetséges, hogy a munka­adó és dolgozója egyetértőén a túlmunka, azaz a nyitva tartás mellett dönt. Ám a hatályos rendelkezések szerint ez sem jogszerű. Az előírások ugyanis kimondják, hogy túlmunkát kivételes esetekben szabad el­rendelni. Akkor, ha például olyan előre nem látható ese­mény következik be, amely elkerülhetetlenné teszi a mun­kaszüneti napon végzett mun­kát. A kereskedelem esetében erről nincs szó. A tárca tisztában van azzal, hogy az új nagy bevásárló­centrumok színre lépésével változnak a vásárlási szoká­sok, időszerű tehát a jelenlegi szabályozás felülvizsgálata. Ez napirenden van, de addig a jelenlegi rendelkezések az irányadóak. Újvári Gizella A Heves Megyei Hírlap vasárnapi elfoglaltsággal KORREKTORT keres. Alkalmazási feltétel: a magyar nyelv készségszintű ismerete és napi gyakorlati alkalmazása. Jártasság a nyelvtani és nyelvhelyességi szabályokban. Javadalmazás: megegyezés szerint. Jelentkezési határidő: 1997. december 23. Telefon: 36/413-644. Levélcím: 3301 Eger, Pf.: 23. (13833) Beszélgetőpartnerünk: a félrelépés Oscar-díjas megörökítője / Ragályi Elemér: En veszekedtem... Már vetítik a mozikban A miniszter félrelép című új magyar filmbohózatot, amelynek Kern András és Koltai Róbert szemé­lyében két rendező-főszereplője van. Az operatőr, Ragályi Elemér azonban „szólóban” forgatott. Az Oscar- és Emmy-dí- jas művésszel a Mafilm egyik műtermében beszélgettünk.-Nem zavarta, hogy a két ka­rizmatikus főszereplő egyben társrendezőként is debütált?- De, rettenetesen. Egy film­nek egy szellemi gazdája, kapi­tánya kell legyen. Itt viszont két olyan ember találkozott, akik mindenről, még a humorról is másként vélekednek. Ráadásul Andrew G. Vájnának, mint lel­kiismeretes producernek szin­tén megvoltak a maga elképze­lései. De azt hiszem, végül na­gyon jó film született.-Igaz, hogy Kern és Koltai állandóan veszekedtek?-Nem, egyáltalán nem ve­szekedtek. Egymás között el­osztották a jeleneteket, s míg az egyik'rendezett, a másik hát­térbe vonult. Éppenséggel én voltam, aki veszekedett...- Ezt elég nehéz elképzelni.- Efféle megnyilvánulásaim általában a munkával kapcsola­tosak. Nagy hévvel védem, amit jónak érzek és támadom, amit helytelennek tartok. Egyébként imádom a hu­mort, bár ez a fajtája, amit a film képvisel, meglehetősen tá­vol áll tőlem.- Akkor miért vállalta a fel­adatot?- A két, általam nagyon sze­retett, kedves, aranyos barom - nyugodtan leírhatja így! - ked­véért.- Operatőri szempontból me­lyik részlet volt a legnehezebb?- Mindegyik nehéz volt. Ah­hoz, hogy a poénok a nézők számára élvezetesek legyenek, „át kellett forgatni” a jelenete­ket, vagyis többször, más-más szemszögből vettük fel - oly­kor harmincszor is - ugyanazt.- Mi volt legkellemesebb és a legrosszabb élménye?- A legkellemesebb: sikerült elérnem, hogy Dobó Kata játsz- sza a női főszerepet. Igen tehet­séges, intelligens kislány, aki­nek nagy jövőt jósolok. A leg­Rettentő nehéz volt fotó: feb kellemetlenebb dolog az volt, hogy időben sokat csúsztunk a forgatással, így - egy korábbi szerződéses kötelezettségem miatt - már a befejezés előtt ott kellett hagynom a stábot. Re­mélem a filmen mindez nem vehető észre! Németh Zsuzsa Eger Megyei Jogú Város Adóhatóságának Közleménye! Tisztelt Adózók! Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 2. számú mellék­letének II/A/I5. c. pontja alapján a vállalkozóknak az előírt 1997. évi iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő iparűzési adó összegére december 20-ig (!) ki kell egészíteni. Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a „feltöltési kötelezettség" elmaradása esetén a már hivatkozott törvény 74. par. (5) bekez­désében foglaltak alapján mulasztási bírságot is fizetni kell. Kér­jük, hogy a kiegészítést az alábbi számlára szíveskedjenek - az egri nyilvántartási szám egyidejű feltüntetése mellett - teljesíteni: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Adóbeszedési Számla Eger 11739009-15379841-08590000 Tájékoztatjuk, hogy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásra befizetett összeget először a késedelmi pótlékra, a végrehajtási költségre, ezt követően az esedékesség sorrendjében az adó(k)ra kell elszámolni. Folyószámlával kapcsolatos tájékoztatást az adóigazgatási eljárás általános szabályai (Art. 76. par. (2) bekezdés) alapján az ügyfélszolgálati irodában kérhetnek. Az adóiroda félfogadási ideje: (1997. december 23-ig!) (Dobó tér 2.alatt) Hétfő, Kedd, Csütörtök: 09.00-16.00 Szerda: 09.00-18.00 Péntek: 09.00-12.00 Dr. Estefán Géza s.k. jegyző

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents