Heves Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-10 / 288. szám

A téli szünetben is színes programokkal A gyermekek szolgálatában Az egri Forrás Gyermek-Sza­badidőközpont a régi úttörőház utódjaként alakult. Lényegében azonban nem változott. Régen is, ma is a gyermekek szórako­zását, időtöltését, tanulását se­gíti különböző rendezvények­kel, szakköri foglalkozásokkal. Román Gáborné igazgatóhe­lyettes beszélt a ház életéről.-Az idei tanévben rengeteg új programmal, lendületesen indítottunk - mondja az igazga­tóhelyettes. - Sikeres volt a Szederinda néptánccsoport 10. évfordulójára készített összeál­lításunk. A játszóházakba ren­getegen látogattak el, s a Könyvkukac napok is népsze­rűek voltak. A felnőtteknek a Gyermek és Ifjúságvédelmi tör­vényről szerveztünk előadásso­rozatot.- Hogyan telik a felkészülés az ünnepekre? — Ilyenkor az energiáinkat megpróbáljuk egy kicsit befelé fordítania lelkűnkhöz, hogy az Adventi időszakban igazán rá tudjunk készülni az ünnepekre. Természetesen a hangulat is bensőségesebb, s szombaton­ként különböző programokat szervezünk, ahol a gyermekek és szülők együtt játszhatnak. Az elmúlt hét végén az orszá­gos gyermekkarácsony kereté­ben egy regionális sportgálát rendeztünk. Ezen a héten aján­dékokat készíthetnek azok, akik saját munkájukkal akarják meg­lepni szüleiket karácsonyra. Bőrből, gyapjúból, gyöngyből és tűzzománcból kisebb dísze­ket fabrikálhatnak, tervezhet­nek csomagolópapírt ajándék- kísérő kártyát, képeslapot. A december 20-i gyermekkará­csonyon a Harlekin bábszínház előadása, karácsonyi díszek ké­szítése várja az érdeklődőket.- Lesznek programjaik a téli szünetben?- Természetesen gondolunk azokra a gyermekekre, akik unatkoznak otthon, hiszen a szüleik dolgoznak ilyenkor. Nekik teremfoci-bajnokságot rendezünk a Tinódi Általános Iskolában, természetjáró szak­köreink pedig kirándulásokra invitálják az érdeklődőket.- Lesz valami változás jö­vőre?- Szeretnénk mindent a leg­jobban megszervezni s a gyere­kek szolgálatába állítani. Janu­árban sulibörzét tartunk, ahol az iskolaválasztáshoz próbá­lunk segítséget nyújtani, vala­mint a felnőtteknek újabb elő­adássorozatot is tervezünk. Dzsessz, heavy metál, Kisváros A harmincas korosztály főként a Karthágóból ismeri, a fiata­labbak a KGB basszusgitárosaként emlegetik. Legújabban pe­dig a Kisváros című tévésorozatban hallhatjuk, s néha láthat­juk is Kiss Zoltánt, akivel nemrég Egerben beszélgettünk. Hogyan indult a zenészkarrie­red?- Tizennyolc évesen kezdtem zenélni. Játszottam a Koraiban, 1977-ben pedig indultam a Ki Mit Tud?-on. Egy dzsessz-zene- karban énekeltem, voltam zenei technikus a Piramisnál. A Karthago 1979 őszén alakult, amiben basszusgitárosként is­merhetett meg a közönség. Hat év múlva feloszlottunk, s ezt követően a Fáraó nevű zene­karral heavy metallal próbál­koztunk. Később külföldön ha­jókon játszottam, amit családi okok miatt abba kellett hagy­nom. Ekkor jött a KGB, s négy és fél éve a Kisváros. Egy pá­lyázat útján nyertem el a zene komponálását.- Eddig ritkán hallhattunk énekelni...- így igaz, ez idáig nem volt túl sok önbizalmam a dalolás­hoz. Mostanában egyre többet koncertezünk, s nagyon szere­tem az élő zenélést. A „színészi karrieremről” annyit: amikor megkaptam a film zenéjének elkészítését, felajánlottam a rendezőnek, ha szükséges, vál­lalok szerepet is. Pár hónap múlva jött a postás, és hozta a forgatókönyvet. Nagyon örül­tem, annak ellenére, hogy nem túl szimpatikus szerepet osztot­tak rám.-Nemrég jelent meg a leg­újabb lemezed.- Az album a Kisváros dalait tartalmazza, amit minden kis- és nagyvárosban szeretnék be­mutatni. Tavasszal indul a turné, melynek keretében Egerbe is mindenképp ellátoga­tok. Elek Eszter Köszönet olvasóinknak Segítség Eszternek November 26-i számunkban egy, az egri főiskolán tanuló erdélyi lány anyagi és beillesz­kedési nehézségéről számol­tunk be. Eszter helyzete lényegében azóta sem változott. Még min­dig keresi azt az ösztöndíj-lehe­tőséget, amely révén állandó havi támogatáshoz jutna, ugyanis ez a feltétele annak, hogy tartózkodási engedélyét kiállítsák, és huzamosabb ideig élhessen Magyarországon. A cikk megjelenése után sok segítő szándékú felajánlás ér­kezett Eszter számára szerkesz­tőségünkbe. Volt, aki anyagiak­kal szerette volna együttérzését kifejezni, de olyan olvasónk is jelentkezett, aki szívesen bízná rá kislánya felügyeletét vagy segítene hazautazásaiban, hisz rendszeresen jár Székelyföldre. Segítségüket és emberségü­ket ezúton szeretnénk megkö­szönni mind Eszter, mind pedig a Heves Megyei Hírlap nevé­ben. Olvasóink segítettek ab­ban, hogy egy elkeseredett di­áklány nyugodtabban nézhes­sen az előtte álló egri évek elé. A hagyománytisztelet a jövő alapja Szeleczky János saját bevallása szerint hagyománytisztelő, s követő ember, erős konzervatív gondolkodással megáldva. Talán hihetetlennek tűnik ez az állítás, ha tudjuk, ő a legfia­talabb fertálymestere Egernek, ám bebizonyosodik hitval­lása, ha a szülővároshoz való kötődéséről beszél. MAKLÁR II. NEGYED ­Szelecky János, földrajz-test­nevelés szakos tanár, aki nebu­lóinak Magyarországot „Édes hazám”-ként tanítja.- Amióta világra jöttem, ezen a környéken lakom - kezdi a tanár. - Ismerem a környéket, a lakosokat, az itt élők gondjait és fájdalmát. A környékkel nőttem fel, azzal együtt változtam. Fontosnak tartom a sportolást, a középis­kolai éveim alatt versenysze­rűen úsztam, atletizáltam, ko­sárlabdáztam. A főiskola után sok helyre hívtak tanítani, il­letve edzősködni, ám a me­gyeszékhelytől sosem tudtam elszakadni. Ezért nagy meg­tiszteltetés volt számomra, hogy egy kialakulóban lévő polgári közösség tagja lehe­tek.- Ön szerint mi a legfonto­sabb tennivalója egy fertály­mesternek?- A mi feladatunk az építés. Olyan közeget kell teremte­nünk, amiben mindenkivel együtt tudunk dolgozni ne­gyedünkért. Nem azzal van a gond, hogy a fertálymestere­ket nem ismerik, hanem hogy az intézmény fogalmával nin­csenek tisztába az emberek. Tulajdonképpen a polgármes­teri hivatal információs bázi­sának kellene lennünk, akik a suttogókon beszélik meg a te­endőket. Mindezt pedig politi­kai érdekektől mentesen kell véghezvinni. A hagyomány- tiszteletnek kell az előtérbe ke­rülnie, hiszen arra is büszkék lehetünk, hogy az országban csak Egerben létezik ez az ősi intézmény.- Van valami álma a város életével kapcsolatban?- Jó lenne, ha az emberek politikamentesen tudnának gondolkodni, amivel sok ér­telmetlen küzdelmet megelőz­hetnénk. Olyan dolgokat kel­lene létrehozni, amelyek mél­tók a város múltjára. Mindezt nemcsak magunkért, hanem ezért, hogy az utánunk jövök is büszkén mondhassák: Egriek vagyunk. Elek Eszter Mezőgazdasági alapismereteket és a főzés tudományát is elsajátíthatják Ahová nemcsak kitűnőket várnak A Pásztorvölgyi Általános Is­kola és Gimnázium Eger fel­németi városrészében az 1993/94-es tanévben nyitotta meg kapuit a diákok előtt. A fiatalok a hagyományos szer­kezetű 8 évfolyamos általános iskolai, a 4 éves gimnáziumi, valamint a 0. évfolyamos okta­tásra jelentkezhettek. Az 1998199-es tanévben két gimnáziumi csoportot indíta­nak útjára: egy nyelvi előké­szítő osztályt, amely önköltsé­ges alapon működik és egy 4 évfolyamos osztályt, melyben emelt szintű nyelvi, illetve számítástechnikai képzés va­lósul meg. Az idegen nyelvi oktatás az iskola egyik kiemelt célja, me­lyet korszerű számítógépes rendszer is segít. A diákok az angol, német, francia, orosz és olasz nyelvet sajátíthatják el. A szabadidő eltöltését és a sportolási igények maximális kielégítését egy 1076 négy­zetméteres tornaterem, két szabadtéri sportpálya (mely télen jégpályaként is üzemel), futópálya és kondicionáló te­rem biztosítja. Az 500 négyzetméteres gyakorlókertben a mezőgaz­dasági alapismereteket sajá­títhatják el a diákok, míg a korszerűen felszerelt gyakor­lókonyhában gasztronómiai ismeretekhez juttatják az álta­lános iskolai tanulókat. A technika teremben a ház­környéki szerelés, barkácsolás alapjait tanulhatják meg a gye­rekek. Az intézményben közked­velt a Pásztorára című iskola­újság, amely havonta jelenik meg. Az iskolarádió hetente több alkalommal szerkesztett, szöveges, zenés műsort sugá­roz. Az iskola vezetőségének el­sődleges célja tanulóik to­vábbtanulásának segítése. Az oktatási intézmény ajtaja nyitva áll nemcsak a kitűnő, hanem az annál gyengébb ta­nulmányi eredménnyel ren­delkező, de igyekvő ifjak számára is. Hancsák Orsolya A „Különös házasság” elhanyagolt öröksége A grófi rezidencia „Elöl nehéz társzekerek dü­börögtek, ágyneművel, lá­dákkal, mindenféle pléhedé- nyekkel megrakva, hatalmas zsírbödönök, oldalszalon­nák, puttonyok, dézsák. Buttlernek saját lakatlan pa­lotája volt Egerben, abba szállt.” Ez a részlet Mikszáth Kálmán Különös házasság című regé­nyéből való, s az egri Kossuth Lajos (régen Káptalan) utcai Buttler-házban játszódik. A kés a ková­csolt vasból készült ajtó és a szobák­ban a stukkós mennyezet­díszítés. A ház barokk­kapuját rózsa díszíti a záró­körben. Iga­zolásául a „sub rosa” szállóigének, gróf ugyanis itt szállt meg, mikor váló­perének tár­gyalásaira a megyeszék­helyre jött. A házat édes­atyja, Gábor gróf vette 1780 táján. Eredetileg a Ragályi-csa­ládé volt. A lépcsöfeljá­mely szerint aki a rózsa alá be­lépett, azt bizalmas embernek tekintette a ház és család. Sajnos az utóbbi években, a Buttler család hagyatéka el­hanyagolt, leromlott állapot­ban várja sorsa további alaku­lását. Hogy mi lesz az? Egy­előre még kétséges, hiszen az ingatlantulajdonos cég, nem lát rá lehetőséget, hogy fel­újítsa a házat. Tehát marad­nak az üveg nélküli ablakok, s a lassan omladozó falak, Butt­ler gróf egykori rezidenciája Ahol támaszra lelhet Az Ifjúsági Ház (Széchenyi u. 18. tel.: 410-094) továbbképző tanfolyamokat tart pedagógu­soknak, önismereti gyermek- csoportok vezetésének elsajátí­tására. A kórház II. sz. Pszichi­átriai Osztályával közösen kö­zépiskolás kortárs segítők fel­készítését vállalja. A segítők közösségszervezői munkát vé­geznek, bekapcsolódnak más intézmények munkájába, új mentálhigiénés formák működ­tetésével próbálkoznak. A Heves Megyei Pedagógiai Intézet (Széchenyi u. 47 tel.: 310-222) általános iskolások­nak tart pályaválasztási szakta­nácsadást. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai decemberben is várják rendszeres keddi és csü­törtöki ügyeletükön azokat, akik problémáikra megoldást szeretnének találni vagy többet akarnak tudni a megváltozott rendeletekről. Holnap 13 és 17 óra között az Északi Városrész Informá­ciós irodában (Kallómalom u. 88.) Vári Orsolyához és Mo­gyorósi Zsolthoz fordulhatnak az érdeklődők. Egzotikus est Srí Lanka-i módra Srí Lanka-i vacsoraestet ren­deznek december 12-én, pénte­ken este fél 7-től a Panoráma Hotel Eger Unicornis éttermé­ben. Az est díszvendége dr. Ringelhann György egri pol­gármester és dr. Padma Gan- noruwa, hazánk srí lankai kon­zulja. Az asztalfoglalást ceremoni- ális megnyitó követi. A ceyloni hagyományoknak megfelelően a közösen elfogyasztott vacsora jelképeként egy fáklya lobban fel. A szigetország hangulatát videofilmmel egybekötött is­mertető mutatja be, s az est fo­lyamán a távol-keleti ország muzsikáját is meghallgathatják a résztvevők. Az Indiától délre fekvő egzo­tikus ország konyhájának alap­ját a csirke, a marhahús, s a trópusi fűszerek, zöldségek (lencse, hagyma, kókusz) képe­zik. Óvónők a Hunyadiban Jótállást adnak az elsős nebulókhoz Afféle jótállást, vagy legalábbis használati utasítást adnak majd az első osztályba kerülő nebu­lókhoz -, hangzott el azon a fó­rumon, melyet a múlt héten az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskolában tartottak. Öt óvoda (a Nagyváradi úti, a Köztársaság téri, az Ifjúság úti, a Farkas völgyi és a Deák Ferenc úti) teljes tantestülete ta­lálkozott a Hunyadi pedagó­guskollektívájával. Szó esett a kicsik és még kisebbek beszéd- készségéről, s arról az útravaló- ról amit a szülői házból kapnak vagy kellene kapniuk. Az iskola nagymértékben épít az óvodában folyó nevelői munkára. A gyerekek ma már tudnak szépen enni, jól fogják a ceruzát és helyesen viselked­nek. Ennek ellenére - tudtuk meg Bodnár Gábor iskolaigazgató­tól - a résztvevők fogadalmat tettek, hogy a tanévkezdést kö­vetően kölcsönösen kicserélik a tapasztalatokat. J. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents