Heves Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-10 / 288. szám

8. oldal Befektetőknek - Vállalkozóknak 1997. december 10., szerda Tartalékalap-hiány Az Állami Biztosításfelügyelet 380 millió forintos tartalékalap­hiányt állapított meg a TIR Biz­tosító Egyesületnél. A vizsgálat azt is feltárta, hogy az egyesület olyan személy- és felelősség- biztosításokat kötött, ame­lyekre nem volt jogosítványa. A kétezer fuvarozót tömörítő egyesület illetékesei bejelentet­ték: megkezdték a tárgyaláso­kat a Hungária Biztosító Rt.- vel, hogy átadják a szerződésál­lományt. A tárgyalások való­színűleg decemberben lezárul­nak. Tanácsadás - vezetőknek A hazánkban működő, vezetői tanácsadással foglalkozó cégek forgalma ma már nagyjából azonos a közepesen fejlett or­szágokban tevékenykedő, ha­sonló profdú cégek forgalmá­val - hangzott el az /. Közép- és kelet-európai Vezetési Tanács­adói Fórum tanácskozásán a közelmúltban. A résztvevők külön is hang­súlyozták: általános nemzet­közi tapasztalat, hogy a me­nedzsment-tanácsadás révén je­lentősen növekszik a gazdaság teljesítőképessége. Leépítésre pótpénz Központi forrást vehetnek igénybe dolgozóik végkielégí­téséhez az egészségügyi intéz­mények. Az egészségbiztosító pótköltségvetéséből a rászoruló intézmények vezetői a munka ésszerűsítése címén is kérhet­nek a végkielégítésre felhasz­nálható keretből. Erre a célra összességében 500 millió forint áll rendelkezésre. A környezetbarát autóbuszokért A Volán-társaságok támogatást kémek a központi környezet­védelmi alapból. Ezt azért te­szik, hogy 6200, jórészt elöre­gedett járművük tíz százalékát mihamarabb kevésbé környe­zetszennyező, halkabb buszokra cseréljék. Ehhez a támogatáshoz egyébként pályázatot kell be­nyújtaniuk. A külföldi cégek rugalmasabb vámoláshoz, gyorsabb ügyintézéshez szoktak A multik és a beszállítói program Ulrich Diller, a ZFH elnöke Egerből: legfontosabb a minőség Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium mintegy negyven, hazánkban működő multinacionális cég képviselőjét szakmai tájékoztatón látta vendégül. Ennek so­rán Hegyháti József helyettes államtitkár ismertette a mi­nisztérium beszállítói célprogramját. Nem jelentéktelenebb szempont az előbbieknél a költségek dolga. Az a bedol­gozó, aki e három követelést nem teljesíti, elveszti munká­ját, munkatársait és előbb­Ulrich Diller: a versenyképességhez nem elég az olcsó munkabér, minőség is kell... Ennek lényege a jelenleginél szélesebb és erősebb, korszerű piaci lehetőségekkel rendel­kező középvállalkozói réteg kialakítása, azok megerősödé­sének elősegítése. A program kiterjed a hozzájuk kapcso­lódni és a nemzetközi köve­telményeknek megfelelni ké­pes kisvállalkozói kör fejlődé­sének elősegítésére is. Beszámolt tapasztalatairól Ulrich Diller, az Egerben mű­ködő ZFH autó-sebességvál- tókat gyártó és kizárólag ex­portra termelő vállalat el­nöke.- Magyarországon nagyon sok jó szakemberrel találkoz­tam - mondta az elnök -, ám velük is meg kell értetni, hogy a versenyképességhez nem elég az olcsó munkabér. A mi­nőség a legfontosabb. Meg kell ismerniük, miként műkö­dik világszerte az üzleti élet. Lehetetlenség, hogy ha ajánla­tot kérünk valamire, többnyire még választ sem kapunk.- Legutoljára hagytuk a vámügyeinket - folytatta az elnök. - Elfogadhatatlan, hogy egy munka elvégzéséhez öt napra van szükségünk, de a hozzá szükséges alkatrészek csak hét nap alatt kerülnek ki a vámból. Exportra szánt termé­keink is ilyen sokat időznek a vámnál. Lombos György, az Opel beszerzési és készletgazdál­kodási igazgatója elmondta: az idén a bedolgozók terméke­iért mintegy 300 millió márkát fizettek ki. Nálunk három fő követelménnyel kell vala­mennyi szállítónak - legyen az magyar vagy német - szembesülnie. Legelső szem­pont a minőség, amelynek az első pillanattól kezdve azo­nosnak és tökéletesnek kell lennie. A második követel­mény a szolgáltatás. Nem mindegy, hogy az áru meddig utazik. Nem érkezhet meg a megrendelőhöz sem egy órá­val előbb, sem utóbb, mint a kikötött időpont. A felesleges tárolás mindig pénzbe kerül. utóbb tönkremegy. Steiner László, az elektronikus beren­dezéseket gyártó United Technologie vezetője is a vámra panaszkodott.- Szeretném, ha tudomásul vennék, hogy a nagyvállalko­zók nem azért jönnek Magyar- országra, hogy a törvényeket kijátsszák, hanem azért, hogy azokat betartva termeljenek - ■mondta. Szóvá tette: az elmúlt 18 hónap során kétszer vezet­tek be új vámeljárást, s mind­két esetben a rendszer beveze­tése volt a kezelők tréningje is. Lebénult emiatt a repülőtér forgalma is, amely nagy ne­hézséget okozott. Huszonöt év alatt 17 milliárd dollár működőtöké jött hozzánk A fő exportálók a vegyes vállalatok Negyedszázada született az a szerencsés kézzel hozott ren­delkezés, amely lehetővé tette vegyes vállalatok alapítását Magyarországon. A mai gazdasági eredményeink nagyrészt ezen vegyes tulajdonú cégek működésének köszönhetők. A kormány a korábban prog­nosztizált 2-3 százalékkal szemben a bruttó hazai termék (GDP) négy százalékos növe­kedésével számol 1997-ben. Ráadásul jelentős mértékben - 17 százalékkal - nőtt expor­tunk is. Ezek az eredmények nem függetlenek a Magyaror­szágon működő vegyes válla­latok tevékenységétől.- A nagy világcégek hazai érdekeltségei oroszlánrészt vállaltak az ország export­szerkezetének kedvező átala­kításából is. A kivitel 42 szá­zalékát ma már a gépipar, 40 százalékát a feldolgozott ter­mékek adják - közölte Faza- kas Szabolcs ipari, kereske­delmi és idegenforgalmi mi­niszter. Szerinte a 25 évvel ez­előtt hozott rendelet, - amely lehetővé tette vegyes vállala­tok alapítását Magyarországon - egyben megalapozta a gaz­daság későbbi sikereit is. Az­óta ugyanis 17 milliárd dol­lárnak megfelelő külföldi mű­ködőtöké áramlott Magyaror­szágra. Ez a régióban befekte­tett tőke mintegy 40 százaléka. A külföldi befektetések vi­lágszínvonalú technológia el­terjedését segítették hazánk­ban. Ezek a cégek stabil mun­kahelyeket teremtettek, s en­nek következtében a munka­nélküliségi ráta 10 százalék alá csökkent. Kiderült, hogy a világcé­gek, amelyek ma már a ma­gyar export több mint 70 szá­zalékát produkálják, nem az olcsó, hanem a képzett mun­kaerő miatt jöttek az országba. Sugár András, a hazánkban tevékenykedő csaknem 400 külföldi vállalatot tömörítő Jo­int Venture Szövetség elnöke kiemelte, hogy ezek a cégek jelentős segítséget nyújtanak euroatlanti integrációnkhoz. Kétélű fegyver... Kje örüljünk előre, a látszatadó maholnap valósággá válik 1 V nálunk is. Látszatadónak a jövedelemadó egy fajtáját neve­zik. Többnyire olyan országokban alkalmazzák, ahol rossz az adómorál. (Jó adómorál egyébként kétféleképpen alakul ki. Egyrészt ott, ahol az adóalanyok úgy érzik, hogy adójukból az állam, a város, a megye általuk helyeselt célokra költ s e célok tekintetében meg is kérdezték az adófizetőket; másrészt ott, ahol az adócsalás nemzedékek óta súlyosan büntetendő cselekmény, mint az Egyesült Államokban, s az ezt felderítő hatóság haté­konyságától tartani kell. Megjegyzendő: az USA-ban a válasz­tók többsége úgy is érzi, hogy az adójogszabályokat egyetérté­sével alkották meg.) A látszatadó - azaz a jövedelemre való közvetett következte­tés az adott személy költekezéséből, vagyongyarapodásából - az adóeltitkolás gyanúját felkeltő bevallás korrigálására szol­gál. Ez nem az egyetlen eszköz a korrekcióra. Abból is ki lehet indulni, hogy az adott területen a kérdéses ipart, foglalkozást űzök átlagosan mennyi jövedelmet vallottak be. Valójában a két módszer együttesen véd a durva tévedések ellen. A látszatadómódszer azonban kétélű fegyver. Először is meg­fordítja a bizonyítási terhet. Nélküle az adóhivatal köteles bebi­zonyítani, hogy az adózó eltitkolta jövedelmének egy részét. Ebben az esetben viszont az adózónak kell bizonyítania, hogy a területi iparági átlagnál kevesebbet keresett, illetve költekezé­sének egy részét nem jövedelméből fedezte. Veszedelmes, mert - ha jogilag nincs szorosan körülhatárolva - alkalmat ad egyes személyek különböző indíttatású üldözésére. A látszatadó alapját ellenőrzött vagyonnyilatkozatnak kell képeznie, amelyet a mindenkori vagyoni állapottal összeha­sonlítva s az állapotváltozás forrásaira hivatkozva kell figye­lembe venni a kiszolgáltatottság elkerülése végett. A mai adó­morál mellett ez a módszer nem utasítható el, de alkalmazását törvényes biztosítékokkal szükséges körülbástyázni. Hiányos erdőfelügyelet Az összesített adatok szerint a hazai erdőkből évente nem ke­vesebb mint 200 ezer köbmé­ternyi fát lopnak el. A fő ok az elégtelen erdőfelügyelet, ami viszont a birtokviszonyok ren­dezetlenségéből adódik. Késik a birtokbaadás, ami elsősorban a korábban szövetkezeti keze­lésben volt erdőkre vonatkozik. A szövetkezetek már évek óta nem végeznek erdőművelést, az új tulajdonosokat pedig még nem jelölték ki. A régi erdőke­zelőktől - a ma is fennálló a jogszabályi kötelezettség elle­nére - aligha várható el, hogy anyagi áldozatokat hozzanak olyan erdők védelmében, ame­lyeknek hasznát nem ők élve­zik. Az erdőket hosszú távon csak azok valódi tulajdonosai védhetik meg, akiket egyébként az új erdőtörvény kötelez is erre. Egy erdőgazdálkodó szer­vezetet be sem jegyeznek addig amíg ki nem jelölik azt a szak­képzett erdészt, aki a terüle­tükre felügyel, aki az őrzés megszervezéséről gondoskodik, s ellátja a szakmai irányítást. Kishitelt - könnyebben A kisvállalkozók hitelhez ju­tásának segítésére együttmű­ködési megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Hi­telgarancia Rt. Az együttmű­ködés értelmében a két szer­vezet olyan oktatási, hitel- és garanciarendszert alakít ki, amely a kisvállalkozások hi­telhez jutását segíti. A jövő­ben a területi kamarák gyűjtik össze a kisösszegű vállalkozói hitelkérelmeket és minősítik azokat. A Hitelgarancia Rt. pedig egyszerűsített eljárás keretében, saját üzleti kocká­zatának mérlegelésével ga­ranciát ad a bankok által elfo­gadott hitelekre. A kockázatot a kamara és a Hitelgarancia Rt. megosztja. Az aláírás jelentőségéről Tolnay Lajos, az MKIK el­nöke hangsúlyozta: a keret­megállapodást a területi ka­marák töltik meg tartalom­mal, s negyedéven belül a gyakorlatban is érvényesítik a szerződésben foglaltakat. Apatini Kornélné, a Hitel- garancia Rt. vezérigazgatója szerint az egy-tízmillió forint közötti hitelt igénylőknek je­lenthet könnyebbséget a meg­állapodás. Hetven százalékuk családdal dolgozik Szegény kockázatvállalók Magyarországon a vállalko­zások mintegy 70 százaléka családi keretek között műkö­dik - hangzott el egy, felmé­rést is értékelő szakmai tájé­koztatón. A Seed Kisvállalkozás-fejlesz­tési Alapítvány nemrég végzett felméréseiből kiderül, hogy a családi vállalkozások közül minden másodikban-harmadik- ban nincsenek meg az indulás­hoz szükséges eszközök, felté­telek. Az induló tőke például 27 százalékuknál hiányzik, ami fel­tűnően nagy arány. A hátrányos start, a tőke­hiány a későbbiekben is kedve­zőtlenül hat az üzlet menetére, fejlődésére. Gyakori nehézsé- *. gekkel számolniuk-, ..... Éppen ezért az alapítvány a Nők Világbankja Magyaror­szági Egyesületével közösen ke­resi azokat a lehetőségeket, amelyek révén a nők által veze­tett kis- illetve családi vállalko­zások megfelelő forrásokhoz juthatnának. Az egyesület például sze­retne olyan magyarországi pénzintézetet találni, amelyik megfelelő garanciákkal hitelt nyújtana „kockázatos” vállal­kozói csoportoknak. így pél­dául nőknek, munkanélküliek­nek, fiatal vállalkozóknak. A szakemberek elképzelése szerint az ilyen körből kikerülő vállalkozók fél-, egymillió fo­rint közötti kölcsönhöz juthat­nának. Ez pedig sokat-igen jelentene .-Jcülönpsen az induláshoz, ' Elsőbbséget kap a közbiztonság, az agrárgazdaság Tudatosan apasztják az inflációt Lezárult a magyar gazdaság átalakulásának kritikus, kocká­zatos és tagadhatatlanul nagy társadalmi áldozatokkal járó periódusa. A gazdaság átállt a fenntartható, vagyis tartósan finanszírozható pályára - hangsúlyozta Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Az ország külső adóssága olyan szintre apadt, amely már nem képezi a gazdaságpolitika korlátját. Ez a fordulat tükrö­ződik a jövő évi költségvetés­tervezet előirányzataiban, amelyekben már nem a min­den területre kiterjedő meg­szorítások a leginkább jel­lemzőek. A pénzügyminiszter szerint a fellendülés most úgy való­sulhat meg, hogy az egyensúly javuló irányzata megmarad. Ezekre az eredményekre ala­pozva Medgyessy Péter sze­rint az 1998-ra tervezett 13-14 százalékos infláció reális cél, de nem valósul meg automati­kusan. Eléréséhez szükség van a szigorú monetáris és költ­ségvetési politikára, óvatos ár­folyam-politikára, valamint az árindexállási gyakorlat felül­vizsgálatára. Nem lehet ugyanis a múltbeli inflációt beépíteni a jövőbeni áralaku­lási folyamatokba, mert akkor visszahozzuk az áremelkedés psçggzokott ütemét. A pénz­ügyminiszter a költségvetés­ben érvényre jutó prioritások közül a közbiztonság, a köz­rendvédelem, az euroatlanti integráció és az agrárgazdaság területét emelte ki. A nyugellátások jövő évi emeléséről szólva rámutatott: a 22,9 százalékos átlagos nö­velés azt eredményezi, hogy a nyugdíjak mintegy 3800 fo­rinttal lesznek magasabbak. A közszféra egészében 16 száza­lékos keresetemelkedéssel számol a kormányzat. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az intézmények erre használják fel az átlagosan két százalékosra tervezett lét­számcsökkenés nyomán megmaradó bért. Gyors reagálással Az utóbbi években számos ha­zai kistérség elvesztette korábbi nagy munkaadóit, a vesztesége­sen termelő állami üzemeket. Most a saját erejükre kell tá­maszkodniuk. Ehhez segít ne­kik egy amerikai program is. A „Gyors reagálás” projek­tet az Egyesült Államok Mun­kaügyi Minisztériuma hozta létre Magyarországon. A prog­ram célja a munkanélküliség enyhítése, az átképzés, a mun­kahelyteremtés támogatása. Ezt a helyi adottságokhoz alkal­mazkodva igyekeznek megva­lósítani. Fontosnak tartják, hogy erre különösen figyelje­nek. A segélyprogram pénzzel is támogatja az egyes terveket. Ugyanakkor rendszeres beszá­molóra, s az azzal egybekötött módszertani tréningre hívja meg a kistérségek illetékeseit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents