Heves Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-11 / 263. szám

1997. november 11., kedd Befektetőknek - Vállalkozóknak 7. oldal Meghosszabbítva! A Földművelésügyi Miniszté­rium közleménye szerint a tárca meghosszabbította a búza, a kukorica és az árpa október 31 - én lejárt exportengedélyeinek határidejét december 31-ig. A minisztérium november 15-i hatállyal ismét meghirdeti a te- nyészüsző-, a tenyészkoca- süldő-, a tenyészjerke és a te- nyészgödölye-támogatást a 3/1997. (II. 18.) FM-rendelet feltételei szerint. Gazdasági szervezetek A harmadik negyedév végén 786 ezer gazdasági szervezet működött az országban, ezek 33 százaléka társas, 58 száza­léka egyéni vállalkozás, 7 szá­zaléka nonprofit', 2 százaléka pedig költségvetési szervezet volt. A KSH legfrissebb jelen­tése szerint a szervezetek száma 3579-cel volt kevesebb, mint az első fél év végén. Bank-korszerűsítés Lezárult az informatikai kor­szerűsítés első szakasza a Pos­tabank Részvénytársaságnál. Ennek révén áttekinthetőbb lett a pénzintézet könyvelése, meg­bízhatóbb az ellenőrzés és gyorsabb az adatfeldolgozás — jelentették be. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 327,45 Francia frank 33,87 Japán jen (100) 156,76 Német márka 113,35 Olasz líra (1000) 115,75 Osztrák schilling 16,11 Svájci frank 139,28 USA-dollár 194,23 ECU 223,77 LAPUNKAT NAPONTA KÖZEL WMMa OLVASSÁK! Tizenhat nyertes pályázat, amelyek fejlesztésekre szólnak A kis- és középvállalkozók jövőjéért Először hirdetett pályázatot a kis- és középvállalkozások re­gionális fejlesztésére az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Huszonhét ajánlat érkezett, amelyek közül 16-ot támogatott a szakmai zsűri. Mint Gégény Tibor, a kamara ipari igazgatója a Hírlapnak elmondta, 37 millió forint vissza nem térítendő támoga­tást nyújtottak az említettek­nek. A pályázatok a régió gaz­dasági érdekeit veszik figye­lembe. Főleg a minőségbizto­sítási rendszer bevezetését, a környezetkímélő és energiata­karékos eljárások alkalmazá­sát, új technológiák és infor­mációs rendszerek kialakítását szolgálják. A 16 nyertes kis- és közép- vállalkozás 55,6 millió forint értékű fejlesztést kíván megva­lósítani, amelyhez 37 millió forintot biztosítanak a pályá­zatok alapján. Támogatják az egri Present Trade Rt. infor­mációs rendszerének kialakí­tását. A bélapátfalvi Fish And Food Kft.-t, amely speciális étkezési igényeket szolgáló halpogácsákat fejleszt ki. Az egri Tengely-Közmű Kft.-t a minőségbiztosítási rendszer kiépítésében, az egri Gyegép Kft.-t a minőségbiztosítási és a szervezetfejlesztési tevékeny­ségében. A gyöngyösi Melcom Kft.-t laboratórium létrehozá­sában, az egri Erlau System Kft.-t a megye kis- és közép- vállalkozásainak minőségügyi felzárkóztatásában, illetve a csoportos minőségbiztosítási rendszer-modell kialakításá­ban. A visontai Gépüzem Kft.-t a villamosgép-javítás ISO 9002 minőségbiztosítási rendszerének kiépítésében. A kerecsendi Sanatmöbel Kft.-t az Európai Unióban használa­tos CE árujelzés megszerzésé­ben és a minőségbiztosítás fej­lesztésében. Az Agria Volán Rt.-t az autóbuszok környezet­károsító hatását és energiafel­használását csökkentő mű­szaki eljárás kidolgozásában. Az egri Molnár és Társa 2001 Kft.-t hőérzékelő és hőmérsék­letjelző címkék gyártásában. A gyöngyösi Sándor László vállalkozót az úgynevezett ár­nyékoló kollektor létrehozá­sában. A Mátrai Erőmű Rt.-t a minőségbiztosítási rendszer bevezetésében. Az egri Kevi- terv Kft.-t az Intelligens tele­pülés - intelligens megye in­novációs, valamint informati­kai fejlesztést szolgáló tanul­mány elkészítésében. A hat­vani Novocoop Szövetkezetei, az egri HESZ Kft.-t és az Autó­komplex Kft.-t a minőségbizto­sítási rendszer előkészítésében és kiépítésében. (mentusz) A programtolvajok börtönbe kerülhetnek A Büntető Törvénykönyv 329/a paragrafusa az 1993. évi törvénymódosítás óta bünte­tendő cselekménynek minősíti az illegális szoftverhasznála­tot. A hatóságok minden olyan számítógépes programot ille­gálisnak tekintenek, amelyhez a felhasználónak nincs érvé­nyes licencszerződése. Dr. Novák Tamás, a BSA - nép­szerűbb nevén szoftverrendőr­ség-jogtanácsosaelmondta, a törvénymódosítás révén eredményesebbé vált a hazai programhamisítók és illegáli­san másolók elleni küzdelem. A visszaszorításához azonban fontos, hogy tudatosodjon: a „fekete”-programok haszná­lata nem bocsánatos bűn. Számítógépes készletnyilvántartó és új értékesítő rendszer Az elsősorban vas-műszaki cikkekkel foglalkozó Vasvill Present Kft. 1990-ben ala­kult, majd 1993-ban Present Trade Kereskedelmi Kft.- ként lett ismert Egerben. A kilenc magyar társtulajdo­nos 76 millió 400 ezer forin­tos törzstőkével indult. Több üzlete közül legismer­tebb a Vasvill Depó Aruház, amely a Nagyváradi úton ta­lálható. Ott háztartási, hír­adástechnikai, kézi- és gépi szerszámoktól kezdve a vil­lany- és gázfelszerelésekig minden megtalálható. A Had­nagy úton nemrég megnyílt üzletükben textil, műszőrme, ágynemű nagy választékát kí­nálják diszkont-, viszontel­adóknak pedig nagykereske­delmi áron. Ujváry Zoltán el­nök-igazgató a fejlesztésekről beszélt:- 1992-ben az ÁVÜ-től vá­sároltuk meg az állami tulaj­donrészt, amelyhez 5 éves hi­telt vettünk fel. Az évi 10 mil­lió forintos törlesztés ebben az évben járt le. így már többet tudunk fordítani a fejleszté­sekre, beruházásokra, az áru­készlet bővítésére. Természe­tesen a hitel törlesztése mellett vásároltunk irodaépületet, amelynek tetőterét a felújítás után beépítettük. Az itt kiala­kított tanácskozótermünkben adunk helyet a kereskedelmi és műszaki tanulók csoportos foglalkozásaihoz. Ebben az évben kezdtük az oktatást, és nyelvvizsga-előkészítő tanfo­lyamot is indítottunk. A Depó Aruházat is minden évben csi­nosítottuk, kialakítottuk a polcrendszereket, felújítottuk a szociális helyiségeket.- Mire fordítják a kamara által kiírt pályázaton elnyert pénzt?- Az áruház több mint két­ezer cikket kínál, ezért nehéz a készlet naprakész, folyamatos nyilvántartása. Emellett sze­retnénk lépést tartani a nyu­gati áruházak színvonalával. Úgy gondoltuk: olyan számí­tógépes nyilvántartó és érté­kesítő rendszert kell kialakíta­nunk, amely hozzájárul az elő­relépéshez. Távlati terveink­ben a padlózat felújítása, va­lamint a bejárat korszerűsí­tése is szerepel. (PR) Továbbra is jön a tőke T Táltozatlanul vonzó a külföldi tőkének Magyarország - ez V derül ki a legfrissebb összesítésekből. Az újonnan alakult külföldi érdekeltségű vállalkozások csaknem 25 milliárd forint tőkét hoztak be Magyarországra az idei esztendő harmadik ne­gyedévében. Az átlagos befektetések nagysága a harmadik ne­gyedévben 23 millió forint volt, ami kétszer akkora, mint a má­sodik negyedévi befektetési érték. Az idei év eltelt kilenc hónapjában összesen 42 ft milliárd fo­rint töke érkezett az országba, ez 63 százalékkal több az előző év hasonló időszakáénál. A befektetéseknek csaknem a fele az ingatlanügyleteket, a bérbeadást és a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokat célozta meg. Ezenkívül a feldolgozói­parba, a kereskedelembe kertit jelentősebb pénz. A külföldiek továbbra is Közép-Magyar országot részesítik előnyben. Az új vállalkozások 70 százalékát a fővárosban és Pest megyében jegyezték be, az összes pénz 71 százalékát itt fek­tették be. Az év eddig eltelt időszakában a legnagyobb befektető Hollandia volt 19 százalékos részesedésével, öt követi az Ame­rikai Egyesült Államok 17 és Franciaország 15 százalékos aránnyal. A „kicsiknél” sem nagyobb a kockázat Tízféle hitel, kedvezményekkel Se szeri se száma a kis- és középvállalkozókat ösztönző hitelek­nek. Az olvasói visszhangokba azonban kételyek, sőt panaszok is vegyültek. Végül is mi az igazság: a bőség az úr, vagy a za­var?- Megnéztük mintegy 230 taka­rékszövetkezetünk hitelpalettá­ját. Több mint tízféle kölcsönt kínálunk, ezekhez állami ka­mattámogatás, hitelgarancia, törlesztési futamidő kapcsoló­dik. Kétszázötvenezer számlát vezetünk - válaszolta dr. Kiss Endre, a takarékszövetkezetek szövetségének elnöke.- Nem igaz, hogy nagyobb kockázattal jár a „kicsiknek” nyújtott hitel, mint a nagyok­nak. De az nem vitatható, hogy arányaiban mind kevesebb kis­vállalkozó jelentkezik a hitelek piacán. Ennek oka, hogy a kül­földi tulajdonba került bankok szinte kizárják ezt a kört. Elő­nyösek például az állami ga­ranciavállalás melletti, kamat- támogatásos mezőgazdasági hi­telek őszi és tavaszi gabonákra, 22-24 százalékos kamattal. A kamattámogatás jelentős, eléri az 50 százalékot is. Vannak be­ruházási hitelek 5 éves időtar­tamra, ugyancsak kamattámo­gatással. Rendelkezésre állnak a közműépítési kölcsönök is. Újra fenn van a palettán a né­met Start-hitel, amely most 17,3 százalékos kamattal mű­ködik. A Kézműves Kamara tagjainak pedig 24 százalékért adnak hitelt. Ajánlható beruhá­zási hitelprogram is a kis- és középvállalkozóknak.- Nem szabhatjuk meg a ta­karékszövetkezeteknek, hogy milyen üzletpolitikát folytassa­nak, mert önálló jogi személyek - tette hozzá Lakatos Antal, a szövetség főtitkára. - Abban azonban segítenünk kell, hogy megyénként legyen két-három nagy, kijelölt szövetkezet, széles hitelezési lehetőségekkel, ame­lyekhez a többiek csatlakozhat­nak. Januártól szigorú előírások A hazai befektetési szolgál­tató cégeknek már csak két hónapjuk van arra, hogy telje­sítsék a jövő év elejétől életbe lépő szigorú befektetővé­delmi előírásokat. Az országban működő jó néhány befektetési vállalko­zás vélhetően nem felel majd meg e normáknak, és egy ré­szük kénytelen lesz vissza­adni tevékenységi engedélyét, közölte Debreczeni Kálmán, a Befektetési Vállalkozások Szövetségének (BVSZ) el­nöke. Elmondta: január 1-jétől hatályosak lesznek az érték­papír-törvény módosított elő­írásai. Napjainkban a BVSZ mindössze 14 tagot számlál ugyan, a befektetési piac for­galmából azonban a tagjai 60- 65 százalékban részesednek. Debreczeni szerint csak az újonnan életbe lépő rendelke­zések, a biztonságosabb be­fektetési szolgáltatások révén érhető el, hogy a magyar ér­tékpapírpiacról végleg szám­űzzék a Lupis- és a Csiky-féle botrányokat. Hárommilliót kaptak a hitelesítő eszközökre Tavaszra kész a kalibráló labor A gyöngyösi Melcom cég idén januárban alakult az Interbip Rt. és az Intermos Rt. vállalat egyesülésével. Főleg félvezető eszközök (diódák, tranziszto­rok) tömeggyártásával foglal­koznak. A Melcom minősített beszállítója két külföldi fő part­nerüknek, az ausztriai Térnie és ófrancia Motorola cégeknek. A vállalat ISO 9002-es minősítés­sel rendelkezik. Nagy András, a szerelőház igazgatója beszélt arról, hogy a kamarai pályázaton nyert pénzt milyen fejlesztésekre szánják:- Az észak-magyarországi régióban kalibráló laborató­rium létrehozását tervezzük. Ebben a helyiségben nemcsak saját berendezéseinket, de a kis- és középvállalkozók műsze­reinek bemérését is szeretnénk elvégezni. így reményeink sze­rint olcsóbb minősítési lehető­séget biztosítunk a kisebb cé­geknek.- Eddig hasonló szolgáltatás csak Budapesten volt...- így igaz, s mivel a Melcom gyöngyösi szerelőháza az északi régió körzetében talál­ható, rugalmasabb ellátást biz­tosítunk, ami további költség­megtakarítással jár. A kalibráló labor akkreditálása elkezdő­dött, s már tavasztól működtetni is szeretnénk. A laboratórium­ban elektromos áramot, feszült­séget, ellenállást, kapacitást és hőmérsékletet mérő készüléke­ket hitelesítenénk. A hétmilliós programhoz 3 millió forintot nyertünk pályázaton, a fennma­radó négymilliót önerőből fi­nanszírozzuk. (PR) Ahol a minőség került az első helyre A Heves Megyei Építő, Sze­relő és Gépszolgáltató Kft. a Heves Megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatból alakult át, melynek létszáma jelenleg is meghaladja a 300 főt. A kft. száz százalékban magántulaj­donú cég. A cég elképzelései­ről Előházy Kálmán ügyvezető igazgató beszélt.- A hagyományokat meg­őrizve vállalatunk azon keve­sek közé tartozik, amely gene­rálelv alapján az alapozástól a kulcsátadásig minden szak­mával rendelkezik, nagyon ke­vés alvállalkozót kell bevonni a munka elvégzéséhez.-Az ISO minősítési rend­szer bevezetésére kaptak pénzt?- A korábbi meó-feladato­kat az önellenőrzés vette át. A pályázat elnyerésével lehető­ségünk nyílik újra a jelenlegi legmodernebb minősítő rend­szer kiépítésére. Egy ilyen be­vezetése több évet vesz igénybe, de hagyományainkra építve reméljük, képesek le­szünk minél rövidebb időn be­lül ezt kiépíteni. Az építőipar­ban egyre több külföldi meg­rendelő igényeit kell kielégí­teni. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha számukra is el­fogadható minőségben végez­zük a munkákat, melyeket már előre dokumentálni tudunk. Ehhez szükséges az ISO mi­nősítő rendszer, amely, remél­jük, a pályázatokon, munkák elnyerésében is kedvezőbb le­hetőséget biztosít.-Milyen fejlesztésekre jut most pénz?-A vállalat szűkös anyagi forrásai korábban csak gép­park korszerűsítésére nyújtot­tak lehetőséget. Ez a pályázati pénz, melyet kizárólag az ISO-rendszer megvalósítására lehet fordítani, nagy segítséget nyújt abban, hogy ez a rend­szer - saját pénzügyi lehető­ségeinket is hozzátéve - rövid időn belül bevezetésre kerül­jön. Tisztában vagyunk azzal, hogy a dolgozók szemléletét máról holnapra nem lehet megváltoztatni, de az első lé­péseket a minőségi rendszer kiépítésével lehet megterem­teni. A mostani fejlesztések­kel, változtatásokkal a cég hosszú távú fejlődésének alappillérét sikerült leraknunk. Ebben a folyamatban a minő­ség került az első helyre. (PR) Kukoricát vesz az állam Mintegy háromszázezer tonna kukorica felvásárlását tervezi az agrárkormányzat - jelentette be a földművelés- ügyi tárca helyettes államtit­kára. Öcsödi Gyula beszámolt ar­ról, hogy a terményfelesleg ér­tékesítési gondjainak enyhítését célzó tervről döntöttek a mi­nisztérium vezetőinek értekez­letén. Várhatóan tizennégyezer forintot fizetnek a kukorica ton­nájáért. Az idén megtermett 13,5 mil­lió tonna gabona - benne a hat és fél millió tonna kukorica - harmada egyelőre eladatlan. A vevőre váró készletek sorsa a hazai agrárium jelenlegi leg­nyomasztóbb gondja. Ennek megoldásához nyújt segítséget az állam. i « 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents