Heves Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-10 / 262. szám

6. oldal Hazai Tükör 1997. november 10., hétfő Értékeinkkel együtt várnak minket az Unióba Még mindig gond az infláció A szociális ellátórendszeré a nagyobb felelősség Nyugdíj és járadék háztartásbelieknek Elhunyt házastársuk nyugdíjának 20 százaléka mellé az időskorúak szociális járadékát is kérvényezhetik a jövő év januárjától azok az özvegyek, akik nem szereztek jogosult­ságot saját nyugdíjra, de jövedelmi helyzetük ezt indokolja. Az európai integráció objek­tív követelmény az ország számára. A csatlakozás azon­ban nem cél, hanem a jólét megteremtésére irányuló fo­lyamat egyik állomása. A cél elérésének eszköze - mondta Horn Gyula miniszterelnök a Baloldali Önkormányzati Közösség közgyűlésén. A vasárnapi ülésen a kor­mányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarországgal szemben támasztott alapvető követelmények megegyeznek a NATO és az Európai Unió ese­tében. A nemzetközi szerveze­tek úgy ítélik meg, hogy a kelet-közép-európai térségben egyedül Magyarországon kap­csolódik össze értékelhető belső reformokkal az átalakulás és a stabilizáció. Partnereink emellett az or­szág előnyei közé sorolják a geopolitikai adottságokat, és a munkaerő képzettségét is. A miniszterelnök rámutatott: Európának erős impulzust ad­hat az új tagországok felvétele. Horn Gyula hitelesnek ne­vezte azt a képet, amely az Unió által készített, Magyar- országról szóló értékelésből ki­rajzolódik. Az infláció tekinte­tében kétségtelenül nagy az or­szág lemaradása. Hazánk hely­zetét áttekintve a miniszter- elnök kiemelte: mostanra nagy­részt befejeződött az ipar szer­kezeti átalakítása, a jövő év első felében pedig előrelátható­lag lezárul a tömeges privatizá­ció is. Horn előadásában fel­hívta a figyelmet arra is, hogy az országnak felül kell vizsgál­nia vízumpolitikáját. Az új jogszabály az özvegyen maradt, ám saját jogú nyugdíj­jal bíró idős emberekkel kap­csolatban közismerten úgy rendelkezik, hogy januártól sa­ját nyugdíjuk mellé - függet­lenül annak nagyságától - megkapják elhunyt házastár­suk nyugdíjának 20 százalékát is. Más a helyzet a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkezők - például a háztartásbeliek - esetében.-Ők, ha január 1-je után özvegyülnek meg, az elhunyt házastárs nyugdíjának 50 szá­zalékát kapják, ideiglenes öz­vegyi nyugdíjként, általában egy évig - mondta Gerencsér László, az Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság fő­igazgató-helyettese. - A to­vábbiakban az elhunyt házas­társ nyugdíjának 20 százaléka jár nekik, állandó özvegyi nyugdíjként. Önmagában az elhunyt há­zastárs nyugdíjának 20 száza­léka nyilván a létfenntartáshoz sem elég, ha nincs más jöve­delme az özvegynek. A nyug­díjrendszer azonban - a jelek szerint - többre nem vállalko­zott, az intézményes gondos­kodás felelőssége a további­akban a szociális ellátórend­szerre hárul. Ezzel a céllal hozták létre az időskorúak szociális járadékát, amely ja­nuártól az önkormányzatoknál igényelhető majd. A két forrásból - a törvény feltételei esetén - legfeljebb az öregségi nyugdíj minden­kori legkisebb összegének 80, egyedülálló esetében pedig 95 százaléka Jöhet össze”. Jelen­leg az öregségi nyugdíjmini­mum 11 500 forint, de jövőre ez is emelkedik. Mindehhez a rászorulók szociális segélyt is kérhetnek az önkormányzattól. A jöve­delmi viszonyokat időnként ellenőrizni fogják - mondta a főigazgató-helyettes. (der) Elutasított 1METÉSZ. Tor- gyán Józsefnek átnyújtott szombati petíciójukban a ME- TESZ Baranya megyei szerve­zetének képviselői G. Nagyné Maczó Ágnes kisgazdapárti pozíciójának visszaállítását kér­ték. A kisgazda pártvezér a petícióra reagálva közölte: pártja egyetért követeléseikkel, de a tüntetés támogatása a kis­gazdákat a Csurka- és Thür- mer-féle szélsőség felé tolta volna. Viszonylagos biztonság. Egy, az MDF és a Fidesz által közösen szervezett mezőgazda- sági fórumon a fiataldemokra­ták pártelnöke kijelentette: „Nem helyes, ha a NATO-t el­lenzők érveit lesöpörjük az asz­talról. Nem elhallgatni kell ugyanis ezeket, hanem megcá­folni.” Hozzátette: Kelet-Euró- pában nem szabad a mai vi­szonylagos biztonságérzetünk­ből kiindulva elutasítani egy védelmi rendszert. Vegye igénybe új szolgáltatásunkat a mezőbank TeleBankot. 06 40 222 222 Miért...? Mert éjjel-nappal, a nap 24 órájában az Ön rendelkezésére állunk. Miért...? Mert azonnali információt kap kamatokról, valuta- árfolyamokról. Miért...? Mert pontos információhoz juthat magán-bankszámlája állapotáról, kártyaegyenlegéről. Miért...? Mert lekötési megbízást adhat eseti és ismétlődő jelleggel, kérhet átutalásokat bármely, magyarországi pénzintézetnél vezetett számlára. Miért...? Mert telefonon letilthatja kártyáját, ha elveszett vagy ellopták. Miért...? Mert a TeleBank: JÓL CSENGŐ SZOLGÁLTATÁS A nap 24 órájában Mádl Ferenc szerint az ország egyik legsúlyosabb problémája a bűnözés A „magyar gondolat” Európában Európai tudósok üléseztek szombaton a magyar fővárosban, ezzel is demonstrálva: szerintük Magyarország már minden tekintetben a kontinens része. Ám a konferencia hazai felszó­lalóinak meg kellett állapítaniuk: van még teendőnk az or­szág teljes integrálódásáig hátralévő időben. Túllépve a régi közhelyen, mi­szerint a magyar kultúra euró­pai érték, ma az a legfonto­sabb feladat, hogy az értékes „magyar gondolat” a konti­nens szellemi életének min­dennapjait is áthassa - fogal­mazott Magyar Bálint műve­lődési és közoktatási miniszter az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia Buda­pesten rendezett őszi közgyű­lésének megnyitóján. A Magyar Tudományos Akadémia székházában szom­baton megtartott ülésen a mi­niszter hangsúlyozta: az euró­pai uniós csatlakozás nyugat­európai fogadtatása szempont­jából fontos, hogy az európai polgárok kulturális téren is otthon érezzék magukat Magyarországon. Mádl Ferenc akadémikus a személyiség biztonságának jogi feltételeiről tartott elő­adást. Ezzel kapcsolatban új­ságíróknak elmondta, hogy rendkívül fontos az egész tár­sadalmat átható törvénytiszte­let, a jogbiztonság, a korrup­ció, a bűnözés bizonyos szint alatt tartása. Ez utóbbiakat il­letően véleménye szerint sú­lyos problémákkal küszködik a magyar társadalom. Mint mondta: ezek a rom­boló erők napjainkban a társa­dalom alsó és felső szintjein egyaránt megfigyelhetők. A konferencia feladata a határo­zott kiállás ezekkel a jelensé­gekkel szemben. Vizi E. Szilveszter, az MTA alelnöke kifejtette: a tudo­mány viharos fejlődése során egyre többször teremt a jog ál­tal nem szabályozott, ám sür­gős megoldást igénylő helyze­teket. Ilyenkor rendkívüli a tudósok felelőssége. Az Euró­pai Akadémia hivatása ennek a felelősségnek a tudatosítása mindazokban, akiket illet. Új közmunkaprogram 16 milliárdért Aki erdőt épít, bízik a jövőben A Közmunkatanács eddig meghirdetett éves programján kí­vül erdőtelepítési és -felújítási programot indít. A tovább fo­lyó általános közmunkák mellett most induló akciója három évre szól, és 40 ezer embernek ad munkát, megélhetést. A Közmunkatanács elnökétől, Halmos Csaba címzetes állam­titkártól megtudtuk, hogy az idén elindult program jövő évi munkáihoz, új erdők telepíté­séhez illetve a meglévők fel­újításához pályázat útján lehet hozzájutni, mintegy 2,7 milli­árd forint értékben. Az erdő, mint munkahely, azon túlmenően, hogy szol­gálja a vidéki népesség foglal­koztatását, hozzájárul az or­szág termőföldjének hasznosí­tásához is. Az erdőtelepítés az Európai Unióban is támoga­tást élvez. Az erdősítési program nyíl­tabb az általános közmunka­programnál, szélesebbre tárja a kapukat a pályázók előtt. Részt vehet mindenki, aki leg­alább 100 munkavállalót leg­alább három hónapig tud fog­lalkoztatni és vállalja az erdő­sítéssel kapcsolatos szakmai és technikai feladatok elvég­zését. Nyitott az erdészeti részvénytársaságok, a telepü­lési önkormányzatok, sőt azok a magángazdálkodók előtt is, akiket integrátor fog össze. Az erdősítés teljes támoga­tottságot élvez. A facsemeték ültetésétől kezdve az összes munkálatokat, a munkanélkü­liek foglalkoztatásának köz­vetlen és közvetett költségeit is megtérítik. A program három évre szól. A kormányhatározat 16 milli­árd forintot szán a feladatra, ugyanakkor 40 ezer embernek teremt 6-8 havi munkalehető­séget* Ezúttal is igaz a mon­dás: aki erdőt épít, bízik a jö­vőben! Koós Tamás Növekvőben a lakosság bizalmi indexe Délkelet-Magyarország polgárai a legoptimistábbak Az elmúlt hónapban erőteljesen emelkedett a lakos­sági bizalom indexe, összességében véve erősödött az embereknek a kormány gazdaságpolitikájának sike­rességébe vetett hite - ez derül ki a GKI Gazdaság- kutató Rt. legutóbbi felmérésének eredményeiből, amelyet a hét végén hoztak nyilvánosságra. A gazdaságkutatók által a lakosság körében végzett múlt havi felmérésből kiderül: az emberek kedvezően ítélik meg a gazdaság jelenlegi helyzetét és a jövőt illetően is derűlátóbbak lettek. A családok úgy érzékelték, mintha az infláció mértéke jelentősen csökkent volna, ám egy­előre nem hisznek abban, hogy jövőre majd az ideinél szerényebb mértékű áremelkedésre számíthatnak. Sokan a jelenlegi inflációval számolnak következő évre is. A megkérdezettek körében a legnagyobb javulás a családok jövőbeli pénzügyi helyzetére vonatkozó vála­szok egyenlegében tapasztalható. A lakosság vásárlási kedvét reprezentáló index mutatója se nem nőtt, se nem csökkent, a megkérdezettek körében a megtakarítási kedv sem változott számottevően. A gazdaságkutatók­nak adott válaszok azonban egyértelműen azt tükrözik, hogy az elkövetkező évben az emberek több pénzt szán­dékoznak megtakarításra fordítani, valamint - hosszú esztendők után először - vásárlásaik növelését is tervbe vették. Az elmúlt hónapban, a korábbihoz viszonyítva, az or­szág öt régiójában javultak a családok várakozásai, a dél-dunántúli megyékben - Baranyában, Somogybán, Tolnában, Zalában - nem változott számottevően az ál­lampolgárok hangulata. A Dunántúl déli térségéhez hasonlóan az ország keleti és északkeleti megyéiben élő emberek is az országos át­lagnál pesszimistábbak voltak októberben, bár a Nóg- rád, a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Heves megyékben élők borúlátása mintha valamelyest mérséklődött volna az előző felméréshez képest. A leginkább optimista válaszokat Délkelet-Magyar- országon, a fővárosban és annak vonzáskörzetében, va­lamint Észak-Dunántúlon jegyezték fel. A legpesszimis­tább családokkal ezúttal is a Dél-Dunántúlon találkoztak a gazdaságkutató kérdezőbiztosai. h*rm: GKI G*2djsigfc»Utá Rt A főváros és vonzáskörzete: Budapest, Pest megye jm-Észtergom, Gyor-I gy. Tolna. Zala megye 9 Eszak-DunántúL Fejér, Komárom-Esztergom, G' Dél-Ounántúl: Baranya, Som* O Délkelet-Magyarország: Bács-Kískun, Békés, Csongrád megye Moson-Sopron, Vas, Veszprém megye • Kelet-Magyarország: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szetmár-Bereg megye • Eszakkelet-Magyarország: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye

Next

/
Thumbnails
Contents