Heves Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-08 / 261. szám

6. oldal Gyöngyös És Körzete 1997. november 8., szombat A mátrafüredi erdésziskola nyílt napokat rendez novem­ber 10. és 15., illetve de­cember 1-5. között. A tech­nikusokat, erdőgazdasági gépészeket, erdőművelő, fakitermelő, valamint dísz­növénykertész szakmunká­sokat képző középfokú in­tézmény az érdeklődőknek bemutatókat is tart az emlí­tett időpontokban. Visontán ügyel e hét végén a körzet hét községének szolgálatos háziorvosa. Dr. Németh Miklóst a betegei hétfő reggel 7 óráig a 360-083 és a 30/250-303- as telefonon is hívhatják. Mátraházán elkészültek az OTSH edzőtáborának felújí­tásával. A sportlétesítmény ünnepélyes megnyitására november 12-én kerül sor. Az ÉMÁSZ-nál tartják a te­rületi Vöröskereszt kihelye­zett önkéntes véradását no­vember 11-én. A gyöngyösi Gyár utcai telepen 8 és 12 óra között várják a segítő­kész donorokat. Gyöngyösön november 10- től az Erzsébet gyógyszertár a heti ügyeletes. Tizenhete­dikétől a Korona soros a szolgálatban. Nagyrédén új pályázatot ír­nak ki a községi művelődési ház igazgatói posztjára. Az előző hirdetésre 10 jelent­kezőből választotta az ön- kormányzat a legalkalma­sabbnak tartott 4-et, ám kö­zülük egyikük sem kapta meg a minősített többségi szavazatot. Karácsondon a napokban az önkormányzat teljesen kiegyenlítette „számláját” a község diákjainak szüleinél. Az általános iskola elsősei még a tanév kezdetére in­gyen kapták a könyveiket, az alsó tagozat többi osztá­lyában ezer-ezer, a felsős csoportokban két-kétezer forintos kedvezményben ré­szesültek a nebulók a téríté­seknél, míg a 150 középis­kolás tanulását most könnyí­tették 3-3 ezer forinttal. Óvodavezetők szakmai találkozó]* a A helyi udvari játékok egyikén fotÓ:GYóni GYÖNGYÖSHALÁSZ - Az új oktatási év első találkozóját tartotta a Gyöngyös-körzeti Vi­dék Óvodavezetői Munkaközös­sége a héten a településen. Az intézményvezetőket He- gede József polgármester kö­szöntötte. A résztvevők ezután megtekintették az épületet, a foglalkozások körülményeivel ismerkedtek. A továbbiakban pedig a helyi nevelési, oktatási programba is belelapoztak, a tanulás tervezéséről érdeklőd­tek, hogy felhasználhassák saját munkáiknál. A látogatók elismerésüknek adtak hangot. Takács Katalin halászi vezető óvónő elmon­dotta, hogy nem kiváltságuknak köszönhetik jó ellátásukat, az inkább körültekintő gazdálko­dásuknak tulajdonítható. Leg­utóbb például bérmegtakarítá­suk segítette, hogy 340 ezer fo­rintot ismét játékok, bútorok vásárlására fordíthattak, s rövi­desen még függönyöket, textíli­ákat is vehetnek. A fejlesztéseket csorbíthatja? Ha az adható segély - kötelező HALMAJUGRA - A rászoru­lóknak adható rendszeres neve­lési segély az eddigiekben e mátraaljai községben sem volt ismeretlen. Lehetőségein belül támogatta vele az önkormány­zat a családokat, hogy legalább valamennyire enyhítsen gond­jaikon, amikből bőven akad a különösen nagy számú roma lakosság miatt. Mostanáig 74 helyet érintett a gondoskodás havi ezer-ezer forinttal. Együt­tesen már ez sem volt éppen kis summa éves szinten, ezután pe­dig még inkább megterheli a falu kasszáját. A központi ren­delkezés szerint ugyanis már kötelező a rendszeres gyermek- nevelési támogatás Halmajug­rán is, s ezerről 2740 forintra nő az immár előírt juttatás. Ugyanekkor - várhatóan - a je­lenleg gyámolított kör is jelen­tősen kibővül. Az eddigiek két és fél,- háromszorosát illetheti meg a segítség, ami összesen a 6-7 millió forintot is elérheti már esztendőnként. Lesz-e erre elegendő fedezet Halmajugrán? - kérdeztük az önkormányzat jegyzőjétől, Molnár Nándortól. Nos, mint a válaszából kide­rült: a központi „leosztással” várhatóan sajnos korántsem jutnak annyi pénzhez, mint szükséges lenne nyugodtabb gazdálkodásukhoz, eredménye­sebb működésükhöz. Feltétlenül újra kell gondolniuk törekvése­iket, s visszafogni eddigi sok­oldalú igyekezetüket. Már most bizonyosnak látszik, hogy in­tézményeik fenntartása mellett kevesebb jut fejlesztésekre, noha még jócskán lenne tenni­való, hogy a halmajugraiak ál­talánosságban is jobban érez­zék magukat lakóhelyükön. Több elképzelésük megvaló­sítása óhatatlanul csúszhat, vagy talán el is marad, ha jelen­legi kilátásaik a jövőben nem változnak kedvezően. S ebben - a másoktól is hal­lott vélemények alapján - aligha egyedüliek a halmajug­raiak...-ón­A város és ifjúsága A fiatal sem kell mindenhová GYÖNGYÖS - A város 35,1 ezernél valamivel több lakosá­ból 14,8 ezer a 30 esztendősnél fiatalabb. Nagy számukra való tekintettel a gyöngyösi önkor­mányzat sokoldalúan igyekszik törődni ifjú polgárainak sorsá­val. Ez a hozzáállás már a leg­kisebbeknél érződik: a három bölcsődében összesen majd’ 120 apróságról, a 11 óvodában pedig együttesen csaknem 1300 gyermekről gondoskodnak. A 7 általános iskola 3222 diákjából 1588 napközis ellátást is kap, 2025 pedig étkezésben része­sül. A hasonló számú középis­kola 4402 tanulót fogad, több mint negyedüket étkezteti is, 568 számára pedig kollégiumi elhelyezést biztosít. A közép­fokú képzés az utóbbi időkben új szakokkal bővült. így az ifjak már közgazdasági informatikát, vadászatot, vadtenyésztést, dísznövénykertészetet is tanul­hatnak az ismertebb tárgyak mellett molnárnak, péknek ké­szülhetnek. További sorsukat azonban nehezíti, hogy jelentős számú munkahely megszűnésével kell szembenézniük, újabbakrá pe­dig sajnos nem lehet biztató ki­látásuk, mivel az ilyenek csak lassan születnek. Ilyenformán kényszerpihe­nőre ítéltetik sok, korábban di­vatos szakma művelője is, autó­szerelő, kárpitos, szűcs, kozme­tikus és fodrász egyaránt csak várakozik a foglalkoztatásra. Ha van is igény ezekre a szak­emberekre, legfeljebb a gyakor- lottabbakat keresik a munkálta­tók. Ahol pedig megelégedné­nek a pályakezdőkkel is - pél­dául a női szabászatban - ott a méltánytalanul alacsony bér miatt nem mozdulnak a fris­sebben végzettek. A 16-30 év közöttiek közel fele - nagyobb részben nő - munkanélküli. A nyilvántartásból kikerülők jövedelempótló, illetve szociá­lis támogatásban részesülnek az önkormányzattól. Könnyíteni igyekszik a város a lakáshoz ju­tást is. Tavaly 78, az idén mint­egy félszáz család kapott támo­gatást „fészekrakáshoz”, átla­gosan 256-306 ezer forint ere­jéig­A közvetlen anyagi segítsé­gen túl jelentős az is, amit a fia­talok egyéb formákban, az isko­lás és az iskoláskoron túl kap­nak például a városi könyvtár­ban, a Mátra Művelődési Köz­pontban, a kulturális progra­mokat rendező 40 civil szerve­zetben, vagy amihez éppenség­gel a 28 sportegyesületben, sportkörben jutnak. (-ni) Testvérközséget keresnek MÁRKÁZ - Községi kül­döttség utazik háromnapos lengyelországi látogatásra Markazról. Kamesnyicába Szekrényes József polgármes­ter vezeti a képviselők, in­tézményvezetők, vállalkozók delegációját a hivatalos kap­csolatteremtés szándékával. A mátraaljaiakat leendő testvérfalujukkal a lengyel gyermektáncosok nyári mar- kazi vendégszereplése hozta össze. Most az ebből fakadt ismeretséget szeretnék tar­talmasabbá tenni széles körű tapasztalatcserével. Ennek során a kinti önkormányzat szervezetét, intézményeit ta­nulmányozzák, gazdasági és kulturális együttműködés le­hetőségeiről tárgyalnak. Újra kaukázusi kefir GYÖNGYÖS - Hat esztendő után visszatér a kaukázusi ke­fir a gyöngyösi Mátratej Kft. gyártósorára. Az aludttej­szerű, .egy kissé szénsavas terméket őshazájának sajátos recepturája alapján készítet­ték, hozták forgalomba annak idején a város üzemében, s hamar kedveidé tették a fo­gyasztók körében. Ám a re­méltnél mérsékeltebb volt iránta az érdeklődés, s így utóbb kivonták a forgalom­ból. Előállítói azonban nem szívesen hagyták szunnya- dozni, s az idén mozgásba is hozták. Mint Előházi János igazga­tótól megtudtuk: már a pró­bagyártásnál tartanak. Né­hány nekirugaszkodáson túl is vannak, s szerencsére már az első tapasztalatok kedvezőek. Mi több: a kóstoló - a többi között - a szlovák partnernek is tetszett, ezért a felújított ke­fir külföldi forgalmazása sem kizárt. Ám Gyöngyösön elsősor­ban a hazai, ezen belül az üzem ellátási körzete igényei­nek kielégítésére gondolnak. Az elképzelések, törekvések szerint az eredeti poharas he­lyett, a már régebben is meg­próbált dobozos, fél literes csomagolásban kerül a gyártmány a kereskedelembe, s várhatóan még az idei kará­csony előtt. A hagyományos, élő gombával erjesztett kefir újdonsága lesz, hogy a vala­mikori eggyel szemben már háromhetes szavatossággal hozzák forgalomba. (gy-) Segítségek a vállalkozóknak GYÖNGYÖS - Szűkebb ha­zánk, Eger és Hatvan városok, illetve a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány hozták létre a Heves Megyei Vállal­kozásfejlesztési Alapítványt régiónk előrelépéséhez. Az­óta úttörő városainkon kívül Gyöngyösön, Füzesabonyban, Pétervásárán, Feldebrőn, a bátori körzetben és Verpelé- ten is irodákat működtet. A gyöngyösi 1994 óta segíti a vállalkozókat a helyi önkor­mányzat évi egymilliós támo­gatásával. A számítógépes képviselet az Orczy utca 3-ban kapott otthont az ipartestület, illetve a kereskedelmi és iparkamara szomszédságában. Létjogo­sultságát bizonyítja, hogy át­lagosan 550-600 ügyfél ke­resi fel esztendőről eszten­dőre tanácsért, mikrohitelért, kiállítás szervezéséért, üzlet­emberi találkozók rendezésé­ért, az üzleti adatbázis igény- bevételéért. A legnépszerűbb szolgálta­tás a kölcsön, amivel elsősor­ban az induló vállalkozások útját könnyítik. A maximum egymillió forintos mikrohitelt főíeg a tartós eszközök, gé­pek, berendezések vásárlásá­hoz, kisebb részben - 30 szá­zalékban - forgóeszközök­höz, a tevékenységhez szük­séges áruk megvételéhez biz­tosítják. Jobbára a kereskede­lem az igénylő, de újabban mind többen fordítják a pénzt iparra is, leginkább pedig az asztalos, a fafeldolgozó és fémmegmunkáló szakmákban. A tavalyi 26, együttesen 22 millió forintos segítséget az idén újabb pénzeszközökkel folytatják. Á vállalkozások további élénkítésére várha­tóan már a közeljövőben há­rommillió forintra növelik az igénybe vehető legnagyobb hitelt, ami az idei novemberre elkészülő forrástérkép része lesz a továbbiakban. A forrástérkép a központi, megyei és helyi hiteleket, tá­mogatásokat, kedvezménye­ket tartalmazza, hogy áttekin­tésükkel a vállalkozók a szá­mukra legalkalmasabbnak ta­lált kombinációt összeállít­hassák törekvéseikhez.-«gy— Több kontinens ének-zene tanárai vesznek részt a nyári kurzusokon Egy pedagógus, aki a Kodály-módszert oktatja GYÖNGYÖS - Nagy Judit, a város Egressy Béni Általános Iskolájának ének-zene peda­gógusa évek óta vezeti a Ko- dály-kurzust Esztergomban, tanítványai pedig a bemutató foglalkozásokat tartják ugyan­itt. Az országban egyedülál­lóan több kontinens zenetaná­rait ismerteti meg nyaranta a Kodály-módszerrel, s ezáltal hírünket viszi a világba. A sokoldalú, szépen éneklő, több hangszeren játszó oktatóval otthonában beszélgettünk.- Mi adta az indíttatást ah­hoz, hogy nyolc éve a külföldi­eknek tanítsa hazánkban a Ko­dály-módszert?- A kurzus szakmai felügye­lője, Szőnyi Erzsébet nyugal­mazott tanszékvezető egyetemi tanár, volt Kodály-tanítvány. Az úgynevezett Kodály-mód- szer nagy-nagy tudósa bejárta az öt világrészt. Még az úttö­rőmozgalomban vette fel az egyik osztály - érdekes módon - az élő zeneszerző és zenetu­dós nevét, akivel élő kapcsolat alakult ki. A tanárnő eljött, Gyöngyösre az órákra, a hang­versenyekre. így lehetősége volt megismerni a munkámat is, majd születésnapi koncer­tekre hívott meg a művész­klubba és Bélapátfalván vol­tunk ősbemutatón. Mindezek után felvetődött, hogy a gyön­gyösi ének-zene tagozatos diá­kok is képesek megcsinálni a bemutató foglalkozásokat...- Lelkes tanítványai bizonyí­tanak minden évben. Érdekelne bennünket: miből is áll a kur­zus?-Mindennap hosszabb be­mutató foglalkozást, több énekórát tartok a gyerekekkel a felnőtteknek. Idén 14 országból voltak itt zenepedagógusok. Maximum 24 általános iskolás diákkal mehetünk egy-egy kurzusra. Ez természetesen több korosztályt jelent. Az idén 3-4. és 6. osztályos gyerekek­kel voltam. S ez azért van így, mert az egészen egyszerűnek tűnő „tá-ti-ti”-től kezdve kell megmutatni, hogyan érek el a madrigálig, vagy például egy barokk zeneszerző művének a megszólaltatásáig. A hallgató­sággal szimfóniákból dallamo­kat énekelünk. A lényeg az, hogyan tud a Kodály-módszer­rel például egy Beethoven- szimfónia a gyerekektől a fel­nőttekig eljutni. Mindennek az alapja a szolmizáció.- Mi az, amiért érdemes csi­nálni mindezt?- Kimondhatatlan lélek­emelő dolgok zajlanak egy-egy foglalkozáson. Nagy a nevelő­erő is az ének-zene szeretetére. Nagyon szeretik, mondhatni, imádják a tanítványaim. Sír­nak, amikor haza kell jönni. Részemről mindez komoly szakmai siker. Amikor tartom a bemutatókat, észreveszem, hogy milyen megtisztelő fi­gyelmet tanúsítanak irántam a külföldi hallgatók. Elismerik a munkámat, sőt nemegyszer óra közben bele is tapsolnak. Fel­emelő érzés az, hogy amikor csak intek a kezemmel a kollé­gáimnak - érkezzenek akár Kolumbiából, Brazíliából, Spanyolországból vagy Japán­ból -, mind értik, tudják, hogy mit kell csinálni. Az Eszter­gomi Tanítóképző Főiskola kollégiuma szokott helyet adni a Kodály-kurzusoknak, a tata­bányai TIT pedig felkarolta az ügyet.-No, és egy lelkes gyön­gyösi ének-zene szakos peda­gógus, aki ismertté teszi ha­zánkat. Mik a tervei a kurzu­sokkal kapcsolatban? Hiszen ezekre rámegy a nyári szabad­sága, és persze, meglehetősen fárasztók is lehetnek...-Amíg ilyen felkérést ka­pok, nem mondhatok nemet. Ez a tanítványaimnak is nagy élmény, amelytől nem szeret­ném őket megfosztani. Korcsog Béla

Next

/
Thumbnails
Contents