Heves Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-29 / 279. szám
zredfordulóra készül a világ. A kereszténység kétezredik évébe lép az emberiség. Magyarország számára így 2000 kettős évforduló, hiszen a magyar állam akkor lesz ezeréves - ennek ünnepe a Magyar Millennium. Az évszázados vándorlás után Közép-Európában letelepült magyarok első királyát - a később, 1083. augusztus 20-án szentté avatott I. Istvánt - 1000 karácsonyán koronázták meg a ll. Szilveszter pápa által küldött koronával. A keresztény Európához kötődő magyar állam jelképe azóta is ez a korona, amely az 1989- ben kikiáltott yj, demokratikus Magyar Köztársaság címerének is egyik szimbóluma. A Magyar Millennium elnevezés az évforduló magyar jellegére utal, míg rövidítése - MM - római számként a 2000. évet jelenti, egyszersmind egyfajta tisztelgés is a Kárpát-medencében egykor évszázadokig virágzó római provincia, Pannónia lakosai előtt A magyarok számára az MM rövidítés további jelentést is hordoz: az ország életében ez a második millennium, hiszen alig száz éve, 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulója adott alkalmat az ünneplésre. Akkor az Európába érkezés puszta lényéről emlékezett meg az ország, ez a mostani millenniumi ünnepségsorozat viszont egyszerre szól az államalapítók és mai utódaik eltökélt szándékáról, az Európához való szoros kötődésről, ezért a Magyar Millennium lógója is a magyarság európai integrációját jelképezi. A Magyar Millennium sokrétű ünnepére belföldi és külföldi programsorozattal, valamint nemzeti örökségének megőrzésére és megújítására tett erőfeszítésekkel készül az ország. Az ünnepségek részben a múltba tekintenek: megemlékeznek mindazokról a magyar szellemi és kulturális értékekről, amelyek az elmúlt évszázadokban az európai kultúrkört gazdagították és emellett nem hiányzik majd a rendezvények sorából a mai Magyarország teljesítményeinek felmutatása sem. Az államalapító István király hitt abban, hogy népe gyökeret ereszt a Duna-Tisza közén, és tudta, hogy korának parancsa az ország európai keresztény civilizációhoz kötése. Tíz évszázad után a fiatal magyar demokrácia célja az, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként egyenrangú formálója lehessen a harmadik millennium történelmének. Magad uram, és az állam is megsegít? Önbecsülésünk és hazánk nemzetközi tekintélye a tét Esély a méltó ünneplésre Politika feletti jubileum Ha mindenki a maga helyén - a metropolistól a legkisebb faluig - sajátjának tekinti az államalapítás ezredik évfordulóját, akkor méltóan megünnepelheti az ország a jövő évi centenáriumot - nyilatkozta a Magyar Önkormányzati Szövetség elnöke. A Magyar Millenniumi Emlékbizottság munkájába Gémesi György mint az önkormányzati szövetség és egyben mint a Magyar Polgármesterek Egyesületének elnöke kapcsolódott be. A politikus, aki egyébként civilben Gödöllő első embere is, nem vitatja, hogy 1996-ban a honfoglalás 1100. évfordulójának eseménysorozata halványra sikeredett. Elmaradtak az igazán méltó, nagy állami rendezvények, de kampányszerűen zajlottak a kisebb, helyi megemlékezések is. Egy idő után pedig sajnos ellaposodtak, kifulladtak. Mindez igaz akkor is, ha - mint mondja - maga számos vidéki, szívet melengető összejövetelen, helytörténeti tudományos ülésen, ünnepi esten, kiállításon volt jelen. Olyanon, amelyen látszott, ahol tapasztalható volt, hogy a helyiek, főként a szellem emberei, nem várva valahonnan „felülről" a startjelet, és nem utolsósorban a pénzt, maguk láttak neki az értékek felkutatásának és felmutatásának, erősítve ezzel is a hazaszeretet, az együvé tartozás nemzeti érzését. Mindezen élményekre napjainkban különösen nagy szükség van, és ehhez jelentősen hozzájárulhat a millennium eseménysorozata, amelynek programja az ország településein csak ezután ölt formát. A szövetség elnöke úgy véli: a falvak, városok vezetői, testületéi, civil szervezetei saját magukat áltatnák, ha nem számolnának azzal, hogy a millenniumi megemlékezésekhez pénz, vagy pénz is kell. Anélkül ma már egy egyszerű kultúrműsort vagy egy kiállítást sem lehet megrendezni. Az önkormányzatok viszont rendkívül szegények. A városokban mégis, mint hallani, sok helyütt külön kereteket kívánnak létrehozni millenniumi célokra, várható tehát, hogy az évfordulóhoz méltóak lesznek az ünnepségek. Persze, a településeken arra is számítanak, hogy a kormány, ígéretéhez híven, anyagilag is támogatja az országos jelentőségű programok megrendezését, például Székesfehérvár királyi város ünnepi eseményeit, és talán nem csak azokat. A kisebb városok, a falvak is bíznak abban, hogy a különböző millenniumi pályázatokon például sikerrel vesznek részt. Nem elhanyagolható anyagi és szellemi értékek kerülhetnek felszínre természetesen a helyi erők mozgósítása nyomán, nevezetesen például a vállalkozók hozzájárulása révén is. Gémesi György rámutatott: az összefogásból nem marad ki a polgárok, a civil szervezetek, az önkormányzatok és az állam mellett - amely az országos megmozdulások összefogására vállalkozott - az önkormányzatok országos szövetsége sem. A szövetség kiemelkedő rendezvénye lesz 1998. március 11-13. között a magyar polgármesterek II. világtalálkozója. A történések központja Gödöllő lesz. A rendezők mintegy 1000-1200 polgármester részvételére számítanak, a határainkon túlról is. A találkozó célja a magyarság együvé tartozásának erősítése, és a minél szélesebb szakmai konzultációk lehetőségének megteremtése. Az összejövetel módot ad újabb testvérvárosi, testvér-települési kapcsolatok kialakítására, továbbá az önkormányzatiság egyik alapértéke, az autonómia hangsúlyozására is. A négy szakmai szekcióban az oktatás, a kultúra, illetve a nyelv kérdését; a gazdasági problémákat, az uniós csatlakozás kérdéskörét; a kistelepülések helyzetét, továbbélésük lehetőségeit, valamint az idegenforgalom és a turisztika ügyét vitatják meg a résztvevők. A jelentős esemény egyik fővédnökének George Patakyt, New York kormányzóját kérték fel. Az országgyűlési képviselők egy csoportja nem csupán kezdeményezője volt az ezeréves államiságunk megünnepléséről szóló kormányhatározatnak, hanem folyamatosan figyelemmel is kíséri a tervek megvalósítását. Az Országgyűlés kulturális bizottsága mellett működő millenniumi albizottság Pál Béla országgyűlési képviselő elnökletével eredetileg a honfoglalás 1100. évfordulójára alakult - azzal a céllal, hogy az Országgyűlés részéről folyamatosan figyelemmel kísérje, javaslataival segítse a méltó megemlékezést. Tagjai azonban - tekintettel a közelgő újabb évfordulóra - egyöntetűen vállalták a további munkát is. Az egyetértésnek ez esetben azért van különös jelentősége, mert a testületben parlamenti pártok jeles személyiségei vannak jelen. A honatyák a millecentenárium felemásra sikerült ünnepléseiből okulva hangsúlyozták: a 2000-ben rendezendő programokra kellő alapossággal és időben kell felkészülni. A cselekvésre pedig meg kell nyerni a polgárok legkülönbözőbb rétegeit. Legyen pártérdekek és politika fölötti, társadalmi, nemzeti ügy a millennium! - mondta ki a testület. Mindennek most azért is tulajdonítanak különös jelentőséget a képviselők, hangsúlyozza Pál Béla, mert a világ kevés országában köthető az államalapítás olyan történelmileg hiteles eseményhez, mint nálunk. A kereszténység felvételének és István király megkoronázásának máig ható tanulságai vannak, és kötelesség úgy emlékezni rájuk, hogy az erősítse nemzeti önbecsülésünket, és az ország nemzetközi tekintélyét. Az elnök elmondta: foglalkozását, földrajzi és eszmei hovatartozását, pártkötődéseit tekintve rendkívül sokszínű az albizottság. Ebből következik, hogy a képviselők javaslataik, észrevételeik, adott esetben bírálataik hangoztatásakor, vagy éppen a kézzelfogható segítség felajánlásakor nem pusztán a saját, hanem szűkebb-tágabb közösségük véleményét tolmácsolják. Ezeket érdemes meghallgatni, s mindez gazdagítja is a millenniumi programot. Figyelmet, segítő támogatást ígérnek a képviselők a Magyar Millenniumi Emlékbizottság úgynevezett kiemelt terveinek sikeres megvalósításához, legyen az a budavári Szent György tér méltó rendbehozatala, a Millenniumi* Emlékmű restaurálása, az új Nemzeti Színház felépítése, vagy a királyi és királynői emlékhelyek fel- ^ újítása. Nem kevesebb törődést^ érdemel az országszerte megrendezendő helyi események sora sem, amelyeknek önkormányzatok, kulturális közösségek, civil szervezetek, ifjúsági mozgalmak, egyházak a gazdái. Nem utolsósorban ezeken, szervezőiken, a programok cselekvő résztvevőin, de még a kíváncsi szemlélőkön is múlik, hogy közüggyé váljék az évforduló. Különösen a fiatalok szerepe fontos, hiszen az új évezredben már ők lesznek hazánk alkotó, felnőtt polgárai. Az évfordulóra készülve a tárgyi örökség megvédése és megújítása az egyik cél, és ebben az anyagiak szerepét lebecsülni nem lehet - mondja a képviselő. Nyíl- a ván lesznek gondok, hogy miként, ^ honnan teremtsék, teremtsük elő a tervek megvalósításához szükséges pénzt. Az ország gazdasága „felmenő ágban" van, és ez a korábbinál gazdagabb forrásokat jelenthet. Kizárólag a költségvetésre számítani azonban nem szabad. Sokat segíthetnek az önkormányzatok, és a bizottság tagjai nagy lehetőséget látnak a vállalkozók támogató közreműködésében is. Mindezzel együtt az a döntő, hogy szellemileg és erkölcsileg milyen állapotban lépünk át az új évezredbe. A válasz nagymértékben rajtunk múlik, és formálásához hozzájárulhat a millennium is.
