Heves Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-29 / 279. szám
12. oldal Hirdetés 1997. november 29., szombat Fejlesztésre épül a gyár jövője Az Agria Ba-Mat Kft. tulajdonosa bízik a dolgozókban Stílust váltottak-Milyen előnyt jelentett az olasz kapcsolat?- Lehetővé tette, hogy szakmai tapasztalataikat átvegyük. Az általuk kialakított technológiát, munkaszervezést igyekeztünk az egri gyárunkban megvalósítani. Rövid idő alatt sikerült beépülnünk az európai piacba. A gondot egy ideig az okozta, hogy a gyár korábbi vezetése nem tudott azonosulni ezekkel a törekvéseinkkel, ami ütközést okozott. Nem tudták követni a megrendelés utáni 72 órás termék előállítást. Emellett korábbi jelentős adósságállományt is megpróbáltak a kft.-re ráterhelni. Miután ezek kiderültek, előrehaladásunk érdekében kénytelenek voltunk a korábbi vezetőktől megválni. Mulasztásaik nagy veszteséget okoztak a dolgozóknak, amely ma már bizonyítható szándékosságból adódott. Emiatt az ügyet jogi útra tereltük. A változtatások fordulatot hoztak. Előtte a havi árbevételünk négymillió forint volt, amely ma már 30-40 millióra emelkedett. Ennek 98 százaléka exportból származik.-Hogyan valósították meg ezt?- Külső munkatársakat nem vettünk fel, hanem akik korábban középvezetők voltak, azok közül kerültek ki a termékmenedzserek, illetve egy gép mellett dolgozott faipari mérnök lett az üzemvezető. Ő irányítja a megrendeléstől az árkalkuláción át az anyagbeszerzésig a teljes munkafolyamatot. Úgynevezett gyártóegységeket hoztunk létre. A termékmenedzserek végzik az áruk minőségének, csomagolásának ellenőrzését, s ezekért felelnek is. A stílusváltást követően a kollektíva bebizonyította, hogy képes alkalmazkodni a hazai piaci igényekhez és az exportfeladatokhoz is. Egy-egy üzletet szeretnénk hosszú távon is megtartani. Európai zsűrizéssel- Ki a fő megrendelőjük?- Beszállítói vagyunk a német Villeroy Boch AG.-nek, amelynek bútort szállítunk és ebből az idei bevételük százmillió forint. Előkészítettük egy új mintaszériát egyedi bútorokból, amelyeket a német fél nemcsak az európai, hanem a tengerentúli piacokon is szeretné értékesíteni. Ebből jövőre már egymilliárd forint értékű árut állítunk elő a megrendelésükre. Ehhez a szükséges fenyő- alapanyagot kazahsztáni importból szerezzük be, barter- üzlet formájában. Előtárgyalá- sokat kezdtünk dr. Nyíri Ivánnal, az Eximbank Rt. vezérigazgatójával, a távol-keleti export finanszírozására. Termékeinket Európa nagyobb városaiban és az Egyesült Államokban is zsűriztetik. Ott is szeretnénk megjelenni a piacon. Azt sem titkoljuk, hogy kapcsolatot teremtünk a NATO brüsszeli központjával, bútorigényeik kielégítésére. Erre van esélyünk, hiszen olyan mintákkal rendelkezünk, amelyek alkalmasak erre. Az olasz partnerünk ebben közvetít, miután ők már beszállítói voltak a NATO- nak. Japán modellel- Hol tartanak a gazdálkodásban?-A korábbi tetemes veszteséget átszervezésekkel, a pénzügyi és a könyvelési rendszer átalakításával, költségtakarékossággal év végéig sikerül ledolgoznunk. Ezúton is szeretném megköszönni a munkájukat azoknak, akik a privatizációt követően itt maradtak, és egy nagy családban tevékenykednek. Nélkülük nem tudtunk volna előrelépni. Köszönet a Postabank Rt. Egri Igazgatóságának is, amely a nehéz anyagi körülmények között megvásárolt gyárnak további hiteleket nyújtottak. Bizalmukat ma is élvezzük. Jelenleg már 160-an tevékenykednek nálunk, közöttük húsz tanuló is van. Jövőre megteremtjük a japán-típusú oktatás feltételeit. Ez lehetővé teszi, hogy másfél év alatt asztalosokat, kárpitosokat képezzünk. Ezt az oktatási rendszert országos modellé fejlesztjük és elterjesztjük. Szeretnénk tovább bővíteni a mesterré válást és a betanított munkások szakmunkásokká történő átképzését. Az idei fő törekvésünk teljesült. Megállítottuk a veszteséget és fejlesztettünk is. Épületeket, gépeket újítottunk fel. Ez jó alapul szolgál arra, hogy jövőre már 1,5-2 milliárd forintos árbevételt irányozhassunk elő, amely elsősorban az exportbevételre épül. ISO-minősítéssel- Milyen fejlesztéseket terveznek?- Jövőre a létszámot 300-350-re növeljük. Új gépsorokat veszünk a régiek helyett. Megmunkáló központokat alakítunk ki, mert csak így lehet esélyünk az előirányzott árbevétel eléréséhez. A fejlesztést több lépcsőben valósítjuk meg, amely a megrendelésektől függ. Ma már naprakész a könyvelésünk, amelyet a számítástechnika segít. Kezdeményeztük Eger déli ipartelepén a kábelhálózat kiépítését, s ezzel az Internet-kapcsolat megteremtését. Lépéseket tettünk az ISO 9001 -es minőségbiztosítási rendszer bevezetésére, amelyet a jövő év első negyedében szeretnénk. December elején kezdi meg működését a gyár üzemeként a korábban felszámolt Felnémeti Für észipari Rt., amelyet megvásároltunk. Ott 130 embernek teremtünk munkát. Az üzem a bútorgyárunknak biztosít majd alapanyagot, szolgálva az exporttermelést. Emellett svéd megrendelésre készítenek parkettát, német és olasz bútoripari cégeknek pedig alapanyagot szállítanak. A múlt év tavaszán vásárolta meg a felszámoló a Kossuth Holding Rt.-től az Agria Bútorgyárat a budapesti Balázs István befektető. A felszámoló arra törekedett, hogy a nagymúltú cég hazai magántulajdonba kerüljön. A cégtulajdonos három fia közül a középső az olaszországi Padova mellett - a bútoripar egyik európai központjában dolgozik -, és az ő ösztönzésére vásárolta meg az Agriát Balázs István, mert jövőt lát benne. Vele beszélgettünk elképzeléseiről. Balázs István fontosnak tartja a fiatalok képzését Nagy a mozgás az Agria Bútorgyár szerelőcsarnokában. Német megrendelésre készítik a szekrényeket, asztalokat a Villeroy Boch cégnek. Ezeket folyamatosan kamionokkal szállítják a megrendelőnek. A bútorgyáriak jelentős szakmai megújulását hozta ezeknek a termékeknek a készítése. Bíznak az eredményes folytatásban is. Minőségi reklamációk nélkül Megtakarított energiával lehet... A főmechanikus új elképzelései Több mint két évtizede dolgozik az Agria Bútorgyárban Prázmári Kálmán főmechanikus. Ezalatt jelentős szakmai ismeretekre és tapasztalatokra tett szert. Kitartott a cég mellett, jól ismeri annak műszaki állapotát. Tudja, mit kell tenni a további előbbre lépés érdekében.-Az elmúlt 8-10 évben nálunk nem volt műszaki fejlesztés — sorolja a szakember. - A tulajdonosváltást követő stílusváltás azonban jelentős fordulatot hozott, miközben súlyos lemaradásokat kell pótolnunk.-Erre milyen elképzelések vannak?- Az idei év eredményeire alapozva jövőre már 1,5-2 milliárdos árbevételt irányoztunk elő. Ehhez viszont komoly megmunkáló központokat kell kialakítanunk. Nagyon fontos az is, hogy jelentős eredményeket érjünk el az energiamegtakarításban. Erre lehetőségeink kínálkoznak a modernizációval. Például olyan vegyes tüzelésű- illetve gázkazánokat szerzünk be, amelyek a működtetésük során sokkal kevesebb fűtőanyagot használnak fel a mostaniaknál. Erre feltétlenül áldoznunk kell, mert mérsékli a költségeinket. Egyre többen ismerik a bútoripari szakmában Nagy Lászlót, aki nyolc éve Erdélyből, Nagyváradról került Egerbe. Faipari mérnök, aki a Körös-parti városban, az ottani Európa-hírű bútorgyárban kezdte pályáját.-Amikor 1989 márciusában átjöttem Romániából Egerbe, az akkori Bubivnál helyezkedtem el - kezdi a beszélgetést. - Azután áttelepült a családom is. Ostoroson vettünk házat. A feleségem a Leoni Hungáriánál dolgozik a megyeszékhelyen, a 23 éves fiam pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen tanul, informatika szakon. Ide az Agri- ába idén februárban kerültem. Hallottam a privatizációról és a gyár gépházában helyezkedtem el. Áprilisban kezdődött a német Villeroy Boch-céggel közös program, amikor asztalokat, székeket kezdtünk gyártani nekik. Ezek az általuk tervezett lakóházakba kerülnek berendezésként, amelyek egyre inkább népszerűek. A tulajdonos megbízásából termékmenedzser és üzemvezető lettem. Sok gonddal jár ez a feladat, hiszen 15-20 féle termék fut egyszerre és óráról-órára ott kell lennem a gyártásnál. Ezt viszont megelőzi a tervezés, az anyagbeszerzés és az árkalkuláció. Azért sok szépség is van ebben a munkában. Néhány napja járt nálunk Norbert Marten, a német cég látványtervezője, és jóleső érzéssel hallottam tőle, hogy eddig nem volt minőségi kifogás a termékeinkre, pedig másfél millió márka értékben szállítottunk nekik. Kemény munka eredménye ez a siker. Nagy László- Ezek szerint javultak a teljesítmények?-Észrevehetően, és a nyár óta a bérek is emelkedtek a dolgozók örömére.- Mit szeretne elérni a következő időszakban?-Továbbra is azt, hogy ne legyen minőségi reklamáció a bútorainkra. A Villeroy Boch- cégnek új terméket alakítunk ki és a gyártást a jövő év elején szeretnénk elkezdeni. Bízunk benne, hogy ebben is partnerek leszünk.- A megváltozott ízlés szerint milyen bútorokra van igény?-Elsősorban az egyedi ter- vezésűekre. Ehhez kell igazodnunk. Nem úgy van mint évekkel ezelőtt, amikor egy-egy típust sorozatban gyártottunk. Ma az igényes, sokszor különleges árut rendelik meg a piacon. Ez jó is, hiszen szakmailag és a szervezetben folyamatos megújulást követel valameny- nyiünktől. Az új tulajdonos lelket lehelt a cegbe Gyermeklányként 14 évesen kerültem ide a gyárba 1968 áprilisában - mondta Kőnigné Angyal Mária. - Ma is inkább csak Angyal Mariként emlegetnek a munkatársaim. Köm- löről jöttem és itt ragadtam. Ez az első munkahelyem. Azóta 28 év telt el és betanított munkásként, a felületkezeléstől a pácolásig sok mindent megtanultam. Az eltelt csaknem három évtizedben négy igazgatót szolgáltam, és sok nehézségen is keresztül mentem. Jelenleg bútorfestést végez.- Sok megpróbáltatás után került magántulajdonba a gyár - folytatja. - Nem kis erőfeszítések árán, de túléltük a felszámolást. Valamikor nagy hírű volt ez a cég, itthon és Kőnigné Angyal Mária külföldön is ismerték. Jó kollektíva dolgozott együtt, s ez jelentette a kötődést. Akik itt maradtunk, úgy látjuk, hogy a tulajdonos lelket lehelt a dolgozókba, és szívügyének tekinti, hogy gyárunk folyamatosan elérje a régi fénykorát. Ezért közös erővel sokat kell dolgoznunk. Mindig emberi hangon szól hozzánk és reggelente a munkakezdésnél közöttünk van. Ezért is örülök, hogy a tizenhárom tagú munkástanács tagjává választottak. Érdemes tevékenykedni, mert a munkaadónk figyelembe veszi kéréseinket, javaslatainkat. Bízunk abban, hogy lesz jövője a gyárunknak. Elégedett vagyok, mert rendezett a családi életem, a férjem lakatos, a fiam az OTP Heves Megyei Igazgatóságán dolgozik. Büszke vagyok, hogy tanul. A gyöngyösi főiskolán gazdasági mérnöknek készül. Ki mennyit tesz le az asztalra... Harminc éve jött az Agria Bútorgyárba a pélyi születésű Kádár Ferenc. Bútorasztalos szakmát tanult. Ma gépen is dolgozik, de ha kell kézi erejét is génybe veszi, mikor mire van szükség.- A gyár legszebb évtizedeiben is itt dolgoztam - emlékszik vissza -, így részese voltam az örömöknek, később sajnos a megpróbáltatásoknak is. Ma is szívesen emlékszem, hogy mennyi bútor került ki a kezeink közül, amelyeket külföldre vittek. Nem beszélve azokról a szállodákról, amelyeket mi rendeztünk be. Például a soproni Lövér Hotelt, Budapesten több szállodát, sőt Prágában is vállaltunk ilyen munkát. A gyárunkban több különleges szekrényt és széket Kádár Ferenc készítettünk az Országháznak. Ez a munka jelenleg is tart.-Cégünket közben felszámolták. A stagnálás után a privatizáció új korszakot jelentett. Végre fellendülőben van a gyár, amit az is jelez, hogy hetente két-három kamion viszi az árut a külföldi megrendelőknek. Kádár Ferencet a dolgozók kezdeményezésére választották a gyár munkástanácsának elnökévé.- Ez érdekvédelmet nyújt - jegyzi meg. - Érdemes volt életre hívni. Persze sokszor ütközünk a tulajdonossal, de ez vele jár. Rendszeresen beszélünk a bérekről, a munka- körülményekről, a teljesítményekről, a fegyelemről. Igyekszünk kompromisszumot kötni. Ma jobb a hangulat, mint fél évvel ezelőtt volt. Persze ki mennyit tesz le az asztalra, annak várhatja az ellenértékét.
