Heves Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-04 / 257. szám

1997. november 4., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE A Kapu és a megzörrenö Idő Valahol vár egy kapu. Mindannyiunkra. Tárt szárnyai közé be nem láthatunk. Nem tudjuk, milyen útra lelünk, ha átlépünk rozsdás oszlopai között. Mégis, néha vonz. Kétségbeesve kutat­juk: vajon merre leljük? Máskor taszít, elkerülnénk, minden áron. Félve pillantunk a horizontra: honnan bukkan elő? Oly­kor visszanézünk: lehet, hogy már el is hagytuk? Nem. Még menni kell. Ismeretlen úton, jelöletlen csapáson. Öröm ez, rettegtető. Újra és újra nekilódulunk: rövid vágtákkal, tempós léptekkel, csoszogva, remegő térdekkel. Megpihenni nem lehet. Talán re­pülni volna jó - nyesett szárnyainkat csattogtatjuk. Valahol vár egy kitárt kapu, türelmesen, mindent értőn. Mel­lette nem feszül kerítés, körös-körül csábít a szabad tér. Talán kikerülhetjük. Egyszerűnek tűnik. Am lábaink olvadt viasszá válnak, s a Vak Lámpásában alig hallhatóan megzörren az Idő. Suha Péter Öreg autóval is ütőképesek az önkéntes tűzoltók Félmilliós kölcsön a téesznek TARNALELESZ, FEDÉ­MES - A motorja talán még bírná is, ki tudja meddig, de a többi részén bizony már meg­lehetősen látszik, hogy majd’ húsz esztendős. Évente kell műszaki vizsgára vinni, és bi­zony egyre nehezebben sike­rül. A megoldás egy új kocsi lenne, de arra nincsen pénz. Mindez a leleszi önkéntes tűzoltóegyesület él­tes kisteherautójáról szólva hangzott el a két tele­pülés önkormányzatának leg­utóbbi együttes ülésén, tudtuk meg Palkovics Ákos­tól, a házigazdák polgármes­terétől. A tanácskozáson abban egyetértettek a faluatyák, hogy a csoport hatékonyan működik, hiszen nem csak helyben, hanem a környező községekben is több alka­lommal bizonyították már gyorsaságukat és rátermettsé­güket. Ha baj van, akár tíz percen belül is járműre pat­tannak, s igyekeznek a tűz megfékezésére. Néhány ki­sebb eszköz beszerzése segít­hetné a munkájukat, jelenleg két levegőztető készülék vá­sárlását tervezik, hogy a füst­ben is biztonságosan tudjanak dolgozni. A második pontban arról döntött a két falu képviselő­testülete, hogy a leleszi szék­hellyel nemrégiben megala­kult Tarnavölgye Termelő- szövetkezet „indulását" a két önkormányzat félmillió forint kamatmentes hitellel támo­gatja. Az összeget egy év múlva kell visszafizetnie a szövetkezetnek. Palkovics Ákos szerint ez a segítség hosszabb távon is a két tele­pülés javát szolgálja, hiszen a megerősödő szövetkezet ter­mészetesen helyben fizeti majd az iparűzési adót. Következő témaként a köz- tisztaságról szóló helyi rende­letet módosították. Az utóbbi években több változás is történt ezen a terü­leten, hiszen a két falu hulla­dékát már nem Bükkszenter- zsébet - azóta bezáratott - szeméttelepére, hanem a me­gyeszékhelyre szállítják. A szolgáltató is változott: az Egri Városgondozási Kft. gyűjti össze és viszi el a szemetet. Ezeket rögzítet­ték immár a helyi jogszabály­ban is. Elbirtoklás avagy „elbitorlás”? Rossz szomszédság török átok - mindannyian jól ismerjük a mondást, s bizonyára több példát is sorolhatunk e bölcselet igazolására. Lapunkat egy recski olvasónk, Bocsi Márton ke­reste meg ügyével. Elpanaszolta, hogy immár több éve húzódik a telekhatár-vitája szomszédjával. Az érintettekkel folytatott beszélgetés közben sok minden kiderült, többek között az is: a történet gyökerei a ködös múltba vesznek. Egy dolog azonban bizonytalan: a végkifejlet. Ebben a bíróságnak kell döntenie. RECSK - Amikor elkezdtem az építkezést az akkori Mező Imre, ma Dobó István úton megvásá­rolt telken, már akkor gyanús volt, hogy valami nincs rendben a határral - mondja panaszo­sunk. - Az akkori építési elő­adó is figyelmeztetett az alap kijelölésekor, hogy itt valami differencia van, járjak utána. Csakhogy akkor az volt a hely­zet: vagy építkezek és akkor el­készül a ház, vagy elkezdem a különféle hivatalokat járni és akkor bizony nem marad időm a tényleges munkára. Mint megtudom, felépült a ház, s Bocsi úr a - mint később kiderült: vélt - telekhatárra egy kerítést is épített, meglehetősen erőset, beton alappal. Időközben családi okok mi­att szerette volna eladni a házat, s ekkor ismét előtérbe került a probléma: birtoka tényleges te­rülete nem egyezik a földhiva­tali térképeken szereplő ada­tokkal. Elsőként a polgármes­teri hivatalban kérte a dolog rendezését, sikertelenül. A dön­tést megfellebbezte, azonban a közigazgatási hivatal - mint másodfokú hatóság - helyben­hagyta az önkormányzat dönté­sét, hiszen az megfelelt a hatá­lyos jogszabályoknak. Bocsi úr ebbe nem nyugodott bele, bíróságra adta az ügyet. Több szakértő is végzett vizsgá­latokat, s különböző mértékben ugyan, de mindketten megálla­pították: hiányzi: a telekből. A legutóbbi szakvélemény szerint 108 négyzetméter, ami egy több, mint egy méternyi sáv a te­lek teljes hosszában. Ez most a szomszéd kertjéhez tartozik. A dolog eddig egyszerűnek tűnik, ám mégsem az. A szomszéd ugyanis több mint tíz esztendeje háborítatla­nul használja az említett föld­darabot. Most tehát az a kér­dés: jelen esetben ez elegendő- e az úgynevezett elbirtokláshoz, vagyis ahhoz hogy a vitatott te­rületet immár továbbra is jogo­san művelhesse panaszosunk szomszédja. Akinek birtoka rá­adásul a vitatott területtel együtt egyezik meg az általa megvásárolt telek méretével. Vagyis a hiba nem a „Bocsi és szomszédja telekhatáron” kere­sendő. Erről említést is találhat­tunk az egyik szakvélemény­ben, melyben az olvasható, hogy az eltérés egy 1972-es térkép, illetve mérés pontatlan­ságából - hibájából? - adódik, és összesen 8 telket érint. * Természetesen megkerestük a szomszédot is, aki kijelentette: a bíróság döntéséig fölösleges­nek tartja „kidoboltatni” az ügyet. Ha megszületik az ítélet, ak­kor készséggel áll rendelkezé­sünkre. Sőt, szívesen megadja - majd a per befejezése után - ügyvédje címét, telefonszámát is. Addig azonban reméli, hogy semmi hülyeség nem jelenik meg az újságban - tette hozzá végül. Suha Péter \ Hálátlanok a volt támogatottak PÉTERVÁSÁRA - Több mint 122 ezer forintot ajánlottak fel a polgárok személyi jövede­lemadójuk 1 százalékaként az alapítvány javára - tudatta a város képviselő-testületével Czenthe Huba, a Molnár Antal Alapítvány kuratóriumának el­nöke. A szervezet a felsőfokú in­tézményekben tanuló helybéli diákokat támogatja, jelenleg havi 1500 forintos ösztöndíjak­kal. A tanácskozáson az is el­hangzott, hogy a félmillió forin­tos alapító tőke az évek során annyira leértékelődött, hogy ennek kamataiból egyre nehe­zebb előteremteni a támogatási összegeket. Épp ezért szükséges lenne a törzstőke emelése. A kuratórium elnöke javaslatot tett arra, hogy az önkormányzat minden esztendőben növelje az alapösszeget. Ezt végül el is fo­gadták a képviselők, az eredeti ajánlással ellentétben nem konkrét összeget állapítva meg, hanem úgy: évente a költségve­tési rendeletben határozzák meg a tőkeemelés mértékét. Abban is döntöttek, hogy a vá­ros tartalékából idén 76 ezer fo­rintot átutalnak a szervezet számlájára. Azt is megtudhattuk: a pénz­ügyi nehézségek miatt akadt már olyan diák, aki kénytelen volt visszavonni a pályázatát, mivel egy összegben lett volna szüksége mintegy 30 ezer fo­rintra, s ezt az alapítvány nem tudta kifizetni. Bár a kurató­rium elnöke kifejtette: nem sze­retnék, ha szelektálniuk kellene az igénylők között, több képvi­selő is megfontolandónak tar­totta, hogy mérlegeljék, kiknek ítélik oda a pénzeket. Végezetül az is szóba került, hogy a szervezet megkereste a korábban támogatásban része­sített diákokat, illetve szüleiket, ám közülük csupán hárman tar­tották fontosnak, hogy viszo­nozzák az egykori segítséget. (s. p.) A térség a forrástérkép fehér foltja PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖR­ZETE - A Magyar Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány és há­lózata a kis- és középvállalko­zások érdekében feltérképezi valamennyi rendelkezésre álló hazai és külföldi pénzügyi for­rást. Ez a „térkép” tartalmazza majd a központi források mel­lett fellelhető helyi, önkor­mányzati és egyéb pénzügyi eszközöket, támogatási lehető­ségeket. Ferenczy Györgyöt, a szervezet pétervásárai irodájá­nak vezetőjét arról kérdeztük: térségünkben milyen lehetősé­gek várják a vállalkozókat?-Az önkormányzatok, ame­lyek éveken keresztül forráshi­ányosak voltak - s esetleg ma is hasonló gondokkal küzdenek - nem dolgoztak ki semmilyen pá­lyázati, vagy hitel-konstrukciót. Hiszen egyrészt nem volt mit „szétosztani”, másrészt nem volt kinek. A térség 20 telepü­lése közül csak néhányan vezet­ték be a helyi iparűzési adót, s ennek mértéke 0.5 és 1 százalék között változik. Az ezzel a lehetőséggel élő önkormányzatok közül csupán 3 biztosít kedvezményt a kezdő vállalkozóknak az iparűzési adóból: általában a tevékenység megkezdésének évében nem kell fizetniük. Pétervásárán to­vábbi egy év mentességet kap az a vállalkozó, aki eleddig hi­ányzó szolgáltatást kínál. (suha) Tarjániné az elnök. A Ma­gyar Közigazgatási Kar He­ves Megyei Tagozatának élére új vezetőt választottak. A nyugdíjba vonult dr. Gyula Zoltán ugyanis le­mondott erről a tisztéről, a feladatot immár Tarjányi Lászlóné, Sírok jegyzője látja el. A több mint ötven szakembert tömörítő tagozat vezetőségének másik két tagja - dr. Tóth László, me­gyei aljegyző és dr. Szecskó József, a közigazgatási hiva­tal főosztályvezetője - to­vábbra is ellátja tisztségét. Báloznak Balián. A Mátra- balla Alsófokú Oktatás-fej­lesztéséért Közalapítvány jótékonysági bált rendez a helyi művelődési házban november 8-án, 18 órától. A programban természetesen a gyermekek adnak műsort, de lesz árverés is a csemeték munkáiból, s nem maradhat el a tombola sem. A hónap végétől világíta­nak. Tarnaleleszen az ön- kormányzat döntött a Kos­suth úti közvilágítási lámpák cseréjének, illetve korszerű­sítésének folytatásáról. En­nek várható költsége 450 ezer forint, amiért 15 ener­giatakarékos világítótestet állítanak üzembe a szakem­berek. Ezek egy része a je­lenlegi „watt-faló” berende­zéseket váltja fel, másik ré­sze pedig a ma még lámpa nélkül álló oszlopokra kerül, a tervek szerint legkésőbb november 30-ig. Fogadóóra. Csomós László, szocialista országgyűlési képviselő holnap 11-13 óra között fogadóórát tart Pé­tervásárán a polgármesteri hivatalban. Elkészült a templomtér. Párád arculatának meghatá­rozó eleme a templom előtti tér, a Kossuth úton. Az ön- kormányzat beruházásaként a több száz négyzetméteres területre új aszfaltréteg ke­rült, s megépült a kiemelt szegélyű járda is a templom bejáratáig. Minderre több százezer forintot költöttek. Sikeresen zárult a Könyvtári Hét - folytatása következik Mesedélután, amnesztia, könyvvásár PÉTERVÁSÁRA - Úgy vé­lem, érdemes volt nekünk is megrendezni a könyvtári hetet, hiszen igazán sikeres rendez­vénysorozatot tudhatunk ma­gunk mögött - mondta érdek­lődésünkre Bozó Erika könyv­táros. Mint megtudtuk, több olyan program is volt, amelyet - a nagy sikerre való tekintettel - meg kell ismételniük. így pél­dául a mesedélutánt, amikor is híres, szép mesefilmeket néz­hetnek együtt a könyvtárban a gyerekek és szüleik. Ez a program olyan népszerű volt, hogy a jövőben kéthetente is­mét szeretnének hasonló ösz- szejöveteleket szervezni. Természetesen nem csupán a mesék, de az irodalom ked­velői is találtak kedvükre való műsort. Réti Árpád, az egri Gárdonyi Géza Színház művé­sze Arany János balladáiból válogatott össze egy - nagy­szerű - csokorra valót.- Szinte mindenki megba­bonázva hallgatta, élvezte a remek előadást - idézi vissza Bozó Erika -, s úgy gondolom, az iskolásoktól a felnőttekig mindenki maradandó élmé­nyekkel térhetett haza. Ennek mi is rendkívüli módon örü­lünk, hiszen régóta szerettünk volna már egy irodalmi mű­sort rendezni. Azt is megtudtuk, a könyv­vásár ugyancsak nagy sikert aratott, s a könyvtári héttel nem ért véget az a forma: egé­szen a karácsonyi ünnepekig várják a polgárokat folyama­tos, kedvezményes kínálattal. A vártnál is jobb eredményt hozott az „amnesztia” : sok fe­ledékeny olvasó vitte vissza a „magánál felejtett” köteteket. Az ingyenes beírakozás lehe­tőségével viszont kevesebben éltek, de azért gyarapodott a létszám, így már több mint 420 taggal működik az intéz­mény. A könyvtáros megjegyezte: az efféle programok sok új lá­togatót is vonzanak, s ez min­denképpen hasznos. Igaz, ed­dig sem panaszkodhattak ki­használatlanságra, hiszen au­gusztus végéig több, mint 13 ezer könyvet és hanglemezt kölcsönöztek ki. (espé) A nagyobbak számára is megfontolandó a fogadalom Teljes jogú kisiskolásokká váltak TARNALELESZ - Immár A jelvény mellé puszi és simogatás is járt többéves hagyomány, hogy a település általános iskolájának elsőseit ünnepélyes keretek között fogadják az intézmény teljes jogú polgárává. Idén is így történt, a diák­társak és a szülők előtt tettek ünnepélyes fogadalmat a leg­kisebbek. Büszkén, fennhan­gon sorolták mindazt a jót, amire vállalkoznak a hazáért, a környezetért, a közösségért. Rákóczi Péter igazgatóhelyet­tes arra is emlékeztetett, hogy a nagyobbaknak sem árt, ha odafigyelnek kispajtásaikra, s elgondolkodnak: egykori fo­gadalmukat ők miként tartot­ták be... A. „gólyaavató” végén a csöppségek feltűzhették mel­lükre az iskola jelvényét. I i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents