Heves Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-25 / 275. szám

1997. november 25., kedd Horizont 7. oldal Erősség és gyengeség, lehetőség és kockázat - elkészült az analízis is Várospolitikai kérdés a fedett uszoda felépítése „A beruházás megvalósítása két-három választási ciklust ölel fel...” Ma tárgyalja a megyeszék­hely közgyűlése a városi fe­dett uszoda megvalósítási programjára tett polgármes­teri javaslatot. Az esztendők óta húzódó, megannyi vitát kiváltó elképzeléssel kapcso­latban Habis László, a me­gyeszékhely alpolgármestere az alábbiakat juttatta el a szerkesztőségünkbe. * Eger Megyei Jogú Város Köz­gyűlése az elmúlt időszakban szisztematikusan foglalkozott a város jövőjének megalapozásá­val. Ebbe a folyamatba illesz­kedett a stratégiai terv, a város költségvetési és pénzügyi hely­zetének analízise, Eger és kis­térsége területfejlesztési prog­ramjának elfogadása. Az emlí­tett pénzügyi-gazdasági elemző munka súlyponti kérdése volt, hogy értékelje a ’90-es évek közgazdasági szabályozórend­szerének városra gyakorolt ha­tását, illetve azt, hogy a köz­ponti források tendenciaszerű szűkülése ellenére indíthatók-e Egerben nagyberuházások, és ha igen, milyen alapvető krité­riumoknak kell e fejlesztések­nek megfelelniük. E munkafolyamat eredmé­nyeként kristályosodott ki az az álláspont, hogy folytatni kell a városi életminőséget kedvezően befolyásoló működtetési-felújí- tási-beruházási programokat, de van reális esély egy súly­pont-áthelyezésre, nagyberuhá­zásoknak a városfejlődés szol­gálatába állítására. 1997 máso­dik felében megkezdődött a rendszerváltás utáni legna­gyobb egri beruházás, a szennyvíztelep rekonstrukciója, amely 1 milliárd forintot meg­haladó nettó értékben jön létre és fejeződik be a tervek szerint 1999 közepére. 1997 nagy jelentőségű dön­téseket hozott a déli iparterület fejlesztésében, az ipari park program elindításában is. E program szisztematikus folyta­tása megteremti a lehetőségeket az iparfejlődés új kereteinek. Egyúttal a városi és térségi köz­lekedési hálózat hosszú távú és magas színvonalú fejlesztését is biztosítja. A nagyberuházási program harmadik pillére a kommunális hulladékgazdálkodás korszerű­sítése, fejlesztése, az új kistér­ségi kommunális lerakóhelyek megvalósítása. Ez a beruházás a 2000 utáni időszakra ütemez­hető. A várospolitika és város- fejlesztés további súlyponti kérdése a gyógy- és termálvi­zek hasznosítása, a rekreáció és a vízi sportok feltételeinek megteremtése. Ennek érdeké­ben kezdődött el a fürdőváros­fejlesztési terv kimunkálása. Ennek sarokpontja annak el­döntése, hogy a közeljövőben megkezdődik-e a rendezési tervben elfogadott fedett uszoda és kapcsolódó létesít­ményeinek építése vagy sem. A döntést nagymértékben nehezíti az, hogy az 1998. évi önkormányzati költségvetési szabályozás csökkenti a köz­ponti támogatások reálértékét, kedvezőtlenül alakítja a városi önkormányzat személyi jövede­lemadóból való részesedését. Ez felerősíti azt a konfliktust, amely a helyi adók növelésével és a forgalomképes vagyonré­szek eladásával függ össze. Már a hivatkozott pénzügyi analízis is arra a következte­tésre jutott, hogy a működési költségvetésben reálértéken kellene megtakarításokat el­érni, ezt kell kiegészítenünk an­nak a követelménynek a megfo­galmazásával, hogy súlypon­tozni kell a felújításokban és a beruházásokban is. Ez komoly áldozatvállalást igényel 1998- ban és az azt követő években. Tudatosítanunk kell önma­gunkban és a város közvélemé­nyében, hogy az 1996-97. év­ben több évre kiható felhalmo­zási döntéseket hoztunk, me­lyek az 1998. évi kötelezettség­vállalásokat és a költségvetés­készítést alapjaiban határozzák meg:- Elsősorban 1998-at terheli a szennyvíztelep építése 125 millió forint saját forrással (a jövő évben elszámolandó beru­házási érték e tételnél megha­ladja az 540 millió forintot).- Pályázatunk elbírálása függvényében felgyorsul az ipari park infrastrukturális fel­tételeinek megteremtése. Ez 110 millió forinttal terheli a vá­rosi költségvetést.- Befejeződik a Széchenyi utca rekonstrukciója (87$ mil­lió forint).-Döntés született a Zeneis­kola megvalósítására (90 millió forint).-A megkezdett strandi be­ruházás finanszírozására 30 millió forint kell. Mindezek alapján egy tekin­télyes fejlesztési költségvetés áll össze, amely a jelen gazda­sági feltételek között már ön­magában is párját ritkítja. Más­felől hihetetlen nyomást jelent a költségvetési tervezési folya­matra. Ebben az általános és városgazdálkodási környezet­ben kell meghozni azt a dön­tést, hogy elindítható-e a fedett uszoda és a kapcsolódó létesít­ményeinek megépítése. Ha vi­szont a közeljövőben nem kez­dődik el a beruházás, akkor a város valójában lemond a meg­valósításról, és a fürdőkörnyék fejlesztésénél nem számolnak ezzel a létesítménnyel. A rend­kívül hosszú távra kiható dön­tés megalapozásához megkísé­reltük a projekt erősség - gyen­geség és lehetőség - kockázat analízisét elvégezni. Ennek eredményei az alábbiakban fog­lalhatók össze: Erősségek: Eger tradícióihoz kapcsolódó fejlesztés. Magas szintű előkészítettség (időté­nyező). Tartalékok stratégiai célra való mozgósítása. A kivi­teli terv funkcionálisan magas színvonala. Új építészeti érték, nevezetesség jön létre. A léte­sítmény nemcsak uszoda, ha­nem komplexum. A szállodák közelsége előnyös (fitness, ver­senyek). Infrastrukturális ellá­tottság, közművesített telek megléte. Gyengeségek: A kormány­zati támogatottság bizonytalan­sága. A fürdőváros-projekt más létesítményei később valósítha­tók meg. Nem közvetlenül megtérülő beruházás. Városi középberuházások korlátozásá­nak kényszere. Felújítások ha­lasztásának kényszere. Közle­kedési és parkolási probléma. A fejlesztési cél viszonylag drága megvalósítása (igényes kör­nyezetben egyedi épület, kap­csolódó létesítmények). Lehetőségek: Úszásoktatás. Minőségi sportedzés. Rekreá­ciós-rehabilitációs célú haszno­sítás. Fitness-centrum. Üzleti alapon történő hasznosítás. A fürdőkörnyék egyéb létesítmé­nyei gazdaságosabban építhe­tők, rekonstruálhatók. Város­képi, városszerkezeti problémát old meg. Hozzájárul a város vonzerejének fejlődéséhez. Nemzetközi versenyek szerve­zésére ad lehetőséget. Segíti a fürdőkörnyék - Érsekkert, strand, szállodák stb. - komp­lex hasznosítását. Aktivizálja a város társadalmát (egri polgár, civil szféra, vállalkozások). Megszabadít egy kollektív „lelki teher”-től. Kockázatok: Finanszírozha­tóság (forgalomképes vagyon csökkenése). Beruházási költ­ségek bizonytalansága. Városi önkormányzat romló pénzügyi pozíciója. Működési veszteség. Bérbeadhatóság, fizetőképes­ség (tarifák). A sport romló fi­nanszírozhatósága. Lakossági vélemények különbözősége (beruházás időszerűsége, hely­szín). Városi önkormányzat po­litikai megosztottságának erő­södése (választások közelsége). A fenti tényezők alapos mér­legelésével hozható meg a szükséges döntés. A fedett uszoda és kapcsolódó létesít­ményei valójában egy rekreá­ciós központot alkotnak, nem­csak az úszósport és a vízilab­dázók igényeit hivatottak kielé­gíteni, a városfejlesztés egyik fő irányába illeszkedő többcélú hasznosításra adnak lehetősé­get. A létesítményben helyet kap:-az 50 méteres versenyme­dence, mintegy 1000 fős lelátó­val; sportolói és lakossági öltö­zőkkel, kiegészítő helyiségek­kel;-egy tanmedence és az eh­hez szükséges önálló öltöző- és kiszolgálóblokkal;-két szauna és szolárium, masszázshelyiségek és két kondicionálóterem;- söröző és bolti kiskereske­delmi egységek;-a nemzetközi sportesemé­nyek lebonyolításához szüksé­ges helyiségegyüttes, illetve a tv-közvetítéshez elengedhetet­len tárgyi feltételrendszer. Mindezek alkalmassá teszik a létesítményt arra, hogy szol­gáltatásait ne csak a sportolók, hanem a város és a térség la­kossága egyaránt igénybe ve­hesse. Folyamatban van az úgynevezett „fürdőváros-pro­jekt” kidolgozása. Ez szerve­zési, humánerőforrás-fejlesz­tési, beruházási és egyéb fel­adatok végrehajtására irá­nyul. A beruházások között szerepel:- a strandi úszómedence 1998. májusi befejezése (ennek fő funkciója a hobbiúszás, az iskolai testnevelés szolgálata), illetve- a Bárány-uszoda rekonst­rukciója (a fedett uszoda meg­valósítását követően, azzal funkcionális összhangban, eset­leg vállalkozói tőke bevonásá­val). A beruházások megvalósí­tása 2-3 választási ciklust ölel fel, ezek ütemezését a projekt fogja tartalmazni. Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha életbiztosítás, akkor ÁB. © „Gyermekünknek nem csak a szeretetünkre, hanem anyagi biztonságra is szüksége lesz az önálló életkezdéshez. ” Ha gondol gyermekei jövőjére, biztosítást köt. Mert a gondoskodás nemcsak az ér­zelmi, hanem az anyagi biztonsággal lehet csak teljes. Ebben segít Önnek az AB „Szemünk Fénye“ életbiztosítása, amellyel megteremtheti gyermeke to­vábbtanulásának és önálló életkezdésének feltételeit. Az AB üzletkötőjére bizton számíthat: egyéni igényeinek és lehetősé­geinek megfelelő, színvonalas biztosítási­befektetési megoldást kínál, hogy gyer­mekei jövője felől is nyugodt legyen. Befektetés a biztonságba.

Next

/
Thumbnails
Contents