Heves Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-24 / 274. szám
14. oldal Adótanácsadó - Sport 1997. november 24., hétfő Hogyan adózunk 1998-ban? Jövedelmi adótábla 1998-ra (a százalékos adókulcsok jövedelmi sávonként) Függőleges tenaelv: adókulcs a sávban. Vízszintes tenaelv: az éves jövedelem összeae, ezer Ft-ban kifejezve. (ezer Ft) 0 100 200 300 400 500 J00 700 800 900 1000 1 100 felett A munkavállalói járulék mértéke: 1,5%. A nyugdíj- és eü. járulék mértéke: 7,0% + 3,0%. A nyudíjjárulék adókedvezmény mértéke: 25,0%. A járulékfizetési felső határ: 1 565 850 Ft/év. Adójóváírás: a bérjövedelem 20,0%-a, de legfeljebb 48 000 Ft. (Folytatás a 13. oldalról) A mezőgazdasági szféra változásai A mezőgazdasággal összefüggő változások közül a legjelentősebb a három hektárt meg nem haladó termőföldtulajdonnal vagy haszon- élvezettel rendelkezőket érinti. A termőföld bérbeadásából vagy a földjáradék címén kapott bevétel egésze jövedelemnek számít és azt továbbra is 20 százalék adó terheli. Nem kell azonban a termőföld haszonbérbeadásából származó jövedelem után ezt az adót megfizetnie annak, akinek a tulajdonában és/ vagy haszonélvezetében az adott év egésze során 3 hektárnál kevesebb termőföld van. Fontos kisegítő szabály, hogy akinek tulajdonában eddig még nem nevesített részarány földtulajdon van, annál a termőföld értékét hektáronként 20 aranykoronával felszorozva kell figyelembe venni. Új eljárási rendelkezés az is, hogy a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása a föld fekvése szerint illetékes ön- kormányzati adóhatóság feladata és egyben az ebből származó teljes bevétel is az önkormányzatot illeti meg. Az adót az önkormányzati adóhatóságnál kell bevallani és megfizetni minden év március 20-ig. Ha a magánszemélynek több önkormányzat illetékességi területén is van bérbeadott földje, akkor ezt önkormányzati adóhatóságonként külön-külön is meg kell tennie. Ha a termőföldet jogi személy vette bérbe, akkor az adót a jogi személynek a bérleti díjból a kifizetéskor le kell vonnia. Nem terheli azonban a bérlőt ez az adómegállapítási és adólevonási kötelezettség, ha a jogi személy és a haszonbérbeadó magánszemély írásos nyilatkozatot ad arról, hogy a tulajdonában lévő és/vagy a haszon- élvezeti jogával terhelt termőföld együttes mértéke, a kifizetés időpontjában az adómentes határt - 3 hektárt - nem lépi át. Azokban az esetekben, amikor a bérbeadó magánszemély a termőföld bérleti díját nem jogi személytől, hanem más magánszemélytől kapta, vagy a jogi személytől természetben kapta, illetve ha az adó összegét ez utóbbi elmulasztotta levonni, az adót a bérbeadónak kell megfizetnie, mégpedig a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12-ig. A mezőgazdasági őstermelő - és e fogalmon belül a mezőgazda- sági kistermelő is értendő - adózási szabályai lényegesen nem változtak. Az 1997. évi LXXXVIH. törvénnyel év közben is módosult a személyi jövedelemadó oly módon, hogy az őstermelői tevékenységi körbe tartozik (1997. január 1-jével visszamenőleges hatállyal) a ve- tőmag-bértermelés, az állatnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is. Ezekben az esetekben az őstermelői tevékenységből származó bevétel megállapításakor a teljesítéskor átadott állat vagy termék értékét - bruttó árát - kell az őstermelő bevételeként figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az évi 250 ezer forintos, a 1,5 millió forintos és az évi 4 millió forintos bevételhatárhoz kapcsolódó különféle rendelkezések alkalmazásánál is e szabály szerint kell eljárni. Azok a mezőgazdasági őstermelők, akik úgy döntöttek, hogy e tevékenységből származó jövedelmük megállapításánál a tételes költségelszámolást választják, a jövedelem megállapításakor a termelésre átvett - kihelyezett termék vagy állat - kihelyezéskori értékét költségként figyelembe vehetik. Osztalékra, osztalékelőlegre vonatkozó változások Az 1997. évi szabályok szerint még csak 27 százalékos adómérték alá eső osztalék után jövőre az adó mértéke már 35 százalékos lesz. Ez a szabály úgy lép életbe, hogy valójában csak 1999-től kell alkalmazni, ugyanis a törvény átmeneti rendelkezései szerint az 1997. évben keletkezett adózás utáni eredményből 1998. évben kifizetett összegre még a 20-27 százalékos adómértékeket kell alkalmazni. Hasonlóan 20 és 27 százalékos adómértékek vonatkoznak azokra az osztalékokra is, amelyet a cég az 1995. és az 1996. években keletkezett adózás utáni eredményéből 1998-ban fizet ki. Ha a cég az 1995. év előtt keletkezett eredménytartalékból fizet osztalékot, akkor ezt még 1998-ban is 10 százalékos adóval lehet kifizetni. Az Alkotmánybíróság 35/1997. (VI.11.) számú határozatában 1997. december 31-ével hatályon kívül helyezte az osztalékelőleg utáni 27 százalékos adómértéket. Az osztalékelőleg adója 1998. január 1-jétől tehát csak 20 százalék. Ezt mint adóelőleget kell figyelembe venni az osztalék megállapításakor, azaz az 1999-ben megállapított 20 vagy 35 százalékos adómértékkel kiszámított osztalék adójába beszámítani. Egyszerűsítő rendelkezés, hogy nem kell adóbevallást adnia annak, akinek az adóévben 10 ezer forintnál kevesebb osztalék- jövedelme van és ebből az adót levonták, és egyéb okból sem kötelezett adóbevallás adására mert például csak nyugdíja van. Tőzsdei ügyletek Fontos rendszerszerű változás 1998-tól, hogy a nyereséges határidős, opciós ügyletek utáni adóba a bevallás alkalmával beszámítható a veszteség is, azaz csak a tényleges nyereség után kell a változatlan mértékű, tehát 20 százalékos adót megfizetni. dr. Andrási János Az adómentesség fontosabb változásai A szociális és más ellátások adómentes körébe tartozó juttatások kiegészülnek a nevelési díj mellett folyósított külön ellátmánnyal. Ez az ellátmány - amely egyébként úgy adózik, mint nyugdíj - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nyújtott juttatás. A nevelt gyermekek ruházatának vásárlására, egyéb szükségleteinek biztosítására szolgál. Bővül az adómentes kör az idős korúak járadékával és a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával is, amelyek 1998. évtől szintén adómentesek. A börtönbüntetés letöltését követő időszakban a magánszemély újrakezdését is segíti az az intézkedés, amely szerint a büntetési idő alatt végzett munka ellenértéke (amely adózási szempontból a nyugdíjjal esik azonos elbírálás alá), mellett az ezen időszak alatt a büntetés-végrehajtási intézet által kifizetett más pénzbeli vagy természetbeli juttatás is 1998-tól adómentesnek minősül. Adómentes továbbá az a szociális segély is, amelyet a szabadságvesztés-büntetését letöltött, szociálisan rászoruló magánszemélynek a pártfogó felügyelő nyújt. Adómentes bevételnek minősül 1998-tól az évi 400 ezer forintot meg nem haladó, falusi vendégfogadásból származó bevétel. Ennek feltétele, hogy a falusi lakóház üzletszerű hasznosítása kizárólag a vendégfogadásra irányuljon, és a magánszemély ez irányú tevékenységét a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet szállásadói tevékenység folytatására előírt rendelkezései szerint végezze. Jövőre a kormány és a miniszterelnök által adományozott emléktárgy értékéből is adómentes lesz a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom egyti- zed részét meg nem haladó mértékű összeg. Adómentesé válik a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály alapján adott összeg. Adómentes az elemi kárnak, katasztrófának minősített káresemény esetén nyújtott állami segély is. Adómentes természetbeni juttatásnak minősül a magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk értékének 50 százaléka, de legfeljebb egy magánszemély esetében évi 10 ezer forint összegű kedvezmény. A munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés értékéből adható adómentes összeg havi 2000 forintról 2200 forintra, az utalvány értéke pedig havi 1200-ról 1400 forintra nő. Gyöngyösi visszhang Nem ment a közgyűlésre, mert nem is hívták Az utóbbi időben többször is foglalkoztunk Gyöngyös város sportjával. „A GYAK nem számíthat többre az önkormányzattól” című írásunkhoz Tőkés László, az önkormányzat Sport- és Testnevelési Bizottságának elnöke a következő megjegyzést fűzte:- Azon az ominózus GYAK- közgyűlésen - amelyik egyébként létszámproblémák miatt határozatképtelen volt - az elnöki beszámoló után érzésem szerint elég érthetően és világosan, bár az tagadhatatlan, hogy némi indulattal, kifejtettem a Sport- és Testnevelési Bizottság véleményét a GYAK - elsősorban a labdarúgó szakosztály - működésével kapcsolatban. Hasonló jellegű kritikus' megnyilvánulások egyébként az egyesület más szakosztályainak részéről is elhangzottak, ahogy erre biztosan a Hírlap újságírója is emlékszik, hiszen részt vett azon a közgyűlésen. A hozzászólásom után a reakciók egy részét végighallgattam, de amikor illuminált állapotban lévő hozzászólók általam minősíthetetlen stílusban és hangnemben kezdtek szidalmazni engem, a bizottságot és az önkormányzati testületet, úgy gondoltam, hogy ezen a „közgyűlésen” nekem nincs miért tovább maradnom. Ezt nem kirohanásnak tartottam, s ma sem tartom annak, hanem egy bizonyos szint alatt nem tartom értelmét a vitának. A vitát én úgy képzelem el, hogy két vagy több ember az egymástól eltérő véleményének helyességéről érvekkel alátámasztva megpróbálja meggyőzni a másikat. Az azonban, ami azon a közgyűlésen történt, véleményem szerint nem ebbe a kategóriába tartozott, s meggyőződésem, hogy nem az én hibámból. Képviselőként természetesen - s immár a második ciklusban - vállaltam s vállalom a kellemetlenségeket is, de újból hangsúlyozom, hogy a közgyűlésen történtek túlnőttek ezen a kategórián. Az, hogy a GYAK többi közgyűlésén nem vettem részt igaz, viszont ennek a magyarázta igen prózai. Nem hívtak meg ezekre a közgyűlésekre! Egyébként meghívás esetén elmentem volna, függetlenül a történtektől. Az új - azóta már leköszönt - elnökkel többször is beszélgettünk, s iránta is maximális bizalommal viseltettem, a tőlem telhető támogatást megadtam neki. A labdarúgással kapcsolatos véleményem azóta sem változott, illetve a legutóbbi két válogatott mérkőzés sajnos csak megerősített ebben. Egyszerűen most már elképzelni sem tudom, hogy hová tud süly- lyedni Magyarországon ez a nagyszerű sportág. * Tőkés Lászlónak a labdarúgásról alkotott véleményével már korábban is azonosultunk, most azt fogadjuk el a részéről, ahogy megítélte azt a közgyűlést, amelyről idő előtt távozott. A további három alkalommal a jelenlévők minden esetben megkérdezték a közgyűlést ösz- szehívó vezetőket, hogy meghívták-e az önkormányzat képviselőjét? A válasz minden esetben: igen. Mi az újságon keresztül azt közvetítettük, amit láttunk és hallottunk. A meghívások mikéntjét most már Gyöngyösön kell tisztázni. Autósport - előrenézés a visszapillantóban Tartja a sebességet az Agria Volán Kibővített elnökségi ülést tartott pénteken este Egerben az Autóklub műszaki bázisán a Heves Megyei Autósport Szövetség vezető testületé, bár a rendezvény évzáró baráti találkozónak is megfelelt. Prokaj Béla szövetségi főtitkár bevezetője után Füle István elnök emelkedett szólásra:-Bár úgy látom, hogy nem minden meghívott tudott eljönni erre az alkalomra, ezért a sajtó képviselőit is megkérem köszönetünk tolmácsolására azok felé, akik munkánkat /997-ben is nagymértékben segítették. Húsz éve kezdtük el a parádsasvári hegyi autós- verseny-sorozatot, amit általános megelégedésre ebben az esztendőben is sikerrel bonyolítottunk le. Sikerrel, mert tovább élt az összefogás, ami nélkül egy ilyen rangos eseményt megrendezni képtelenség. A megváltozott társadalmi körülmények között is egymásra talált az országos és a megyei szövetség, megnyilvánult a segítség az önkormányzatoktól, a Közútkezelő K ht.-tói, a rendőrségtől, na és természetesen az anyagi támogatók széles körétől. Sikerült kiszolgálni a közönséget a csapadékos, nem éppen megfelelő időjárási körülmények között, s mindez együtt arra serkent és ösztönöz bennünket, hogy vállaljuk közösen a jövőbeni versenyek megrendezésének a nehézségeit, amiben mindannyiunknak öröme telik - összegezhetnénk röviden az elnök által elmondottakat. Faluvégi Péter, az országos szövetség részéről azért kért szót, hogy elmondja: ők a jövőben is számítanak az Agria Volán, egyben Opel Astra- kupa megrendezésére. Maradjon meg az autósport Heves megyei szerelmeseiben az eddig tapasztalt lelkes hozzáállás, és akkor továbbra is hasonló elégedettségre lesz oka mindenkinek. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy az autók egyre gyorsabbak, s a közönség esetenként sajnos fegyelmezetlenebb, mint korábban. Utalva ezzel a sportág, illetve a versenyek problémáira. Kelemen Imre, az Agria Volán Rt. vezérigazgatója a cég vezetőjeként /997-ben először tapasztalhatta személyesen a hegyiversenyen történteket:-Folytatni kell ezt a szép hagyományt, hiszen ez százak és ezrek közös akarata. Legfőbb garancia, hogy hozzáértő emberek jelentik a munka fő pilléreit, ugyanakkor szükséges minden évben a követelmények szerint megújulni a rendezésben. Szélesíteni szükséges a szponzori bázist, hiszen az autózásból számos cég és egyéni vállalkozó merít hasznot, s az lenne helyes, ha abból egy rész visszaáramlana a sportág javára. Attól nem kell félteni a hegyiverseny jövőjét, mert vezetőváltás történt a cég élén - mondta általános megnyugtatásul az igazgató. Prokaj Béla a szövetség gazdálkodásáról adott még rövid számvetést, amiből leginkább örvendetes, hogy nem a nulláról indítják majd az 1998-as esztendőt. Az alapvető anyagi kötelességeknek eleget tudnak tenni. A szövetségi évzáró keretében több személy kapott emlékplakettet, valamint tárgyjutalmat, eddigi munkája elismeréseként. F. B. Kárpótlási jegyért ELMU részvényt! Jegyzés: 1997. november 20-tól december 4-ig (Túljegyzés esetén előbb lezárható) Minden 10 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegyért 1 db 10 ezer Ft m j névértékű, névre szóló törzsrészvény jegyezhető. ■ ALLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VÁGYÓIM KEZELŐ RT.