Heves Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-20 / 271. szám

1997. november 20., csütörtök VILÁGTÜKÖR 7. oldal ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ Az ír tejkvóta Az Európai Unió működésének - és bővítésének - neuralgikus pontja a mezőgazdaság. A szervezet minden tagországgal külön szerződést köt az egyes árucikkek kvótájáról, valamint az adott termékkel kapcsolatos fejlesztés támogatásáról. Írország például e támogatási forma keretében a 20 ezer gal­lonnál kisebb kvótájú tejter­melő kisgazdaságoknak gallo­nonként 50 penny (100 forint) összegű visszatérítést ad, ami lehetővé teszi, hogy javítsák az eredményességüket. Ösztönzésként az olyan far­merek is támogatást kapnak, akik juh- és sertéshúst, kalászos gabonát és krumplit, falusi saj­tot és virágot termelő csopor­tokba tömörülnek, és közös erőfeszítéseket tesznek termé­nyeik értékesítése érdekében. Klubformában az unióról Egy sikeres Nógrád megyei kezdeményezés Elsőként Nógrád megyében, Salgótarjánban hozta létre a Magyar Fejlesztési Ala­pítvány az Euroklubot azzal a céllal, hogy informálódási lehetőséget nyújtson a vál­lalkozóknak, a vezetőknek és az értelmiségieknek az európai uniós csatlakozás­ról, felzárkózásról. A klub - a megye és a város vezetőinek segítségével - módot ad arra, hogy tagjai kö­tetlen formában találkozhas­sanak a legszélesebb körű in­formációval rendelkező szak­emberekkel. Az alapítvány által létreho­zott klub tagjainak a szerve­zők szeretnék megnyerni minden más társadalmi réteg­nél is jobban, a pedagóguso­kat - akiknek a jövő formálá­sában elengedhetetlen sze­repük van -, továbbá az isko­lákban köréjük csoportosuló, jobbára nyelveket beszélő, közép- és felsőfokú tanulmá­nyokat folytató fiatalokat. Az ötlet a klub megalapítá­sára kézenfekvő volt: a köz­hasznú alapítvány ezzel is bővíteni kívánta az európai csatlakozásra való felkészülés eszközrendszerét, pontosab­ban: meg akarja teremteni azt az eszközt, amely közvetlenül szól a felhasználóhoz. A kezdeményezés rögtön az elején sikert aratott. A klub első látogatói - akik között mára már szép számmal talál­hatók törzstagok is - számí­tógép segítségével tallózhat­nak a legkülönfélébb európai adatok között, és a szakembe­rek segítségével az összefüg­gésekről is információt sze­rezhetnek. (gyulay) ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ A tizenhatodik tagország Az Európai Uniónak hivatalos 15 tagállamán kívül van egy tizenhatodik tagja is: a munkanélküliség. E kissé sokkoló, de valóban szemléletes nyilatkozattal igyekezett felhívni a fi­gyelmet a közösség Luxemburgban ma kezdődő csúcstalál­kozójának fő témájára Jacques Santer, az Európai Unió bizottságának elnöke. A hasonlat korántsem túlzó, hiszen az unió munkaerő- piacán csaknem 18 millió ál­lástalant tartanak számon, ami valóban megfelelne akár egy közepes méretű tagország tel­jes népességének is. Eltérések - persze - van­nak. A legmagasabb munka­nélküliségi rátával Spanyolor­szágnak kell megküzdenie, de a sokszor mintagazdaságként kezelt Németországban is újabb és újabb rekordokat dönt az állástalanok serege. (A németek helyzetén sokat rontott a két országrész egye­sülése, a keleti gazdaság kény­szerű szanálása.) Különösen az idén hiva­talba lépett baloldali francia kormányzat az, amely az Eu­rópai Unió rendkívüli, a fog­lalkoztatási problémák megvi­tatásának szentelt csúcsérte­kezlete mellett kardoskodott, de a problémával a gazdagabb skandináv régióktól a szegé­nyebb dél-olasz vidékekig egyformán szembe kell nézni. Nem csoda, hogy politiku­sok és gazdasági vezetők egybehangzóan vallják: napja­ink Európájában a munkanél­küliség tekinthető az „első számú közellenségnek.” A fő kérdés persze nem a probléma tudatosítása, hanem az, hogyan lehet a leghatáso­sabban fellépni a munkaal­kalmak szaporításáért, az át- és továbbképzésért. Párizs a mostani, kétnapos találkozón konkrét kötelezettségvállalá­sokat, nagyszabású progra­mokat javasol a tagországok számára. Bonn szerint viszont értelmetlen dolog hatalmas összegeket ölni kudarcra ítélt, látványos, de nem túl produk­tív közös tervezetekbe. Egy dolog világos: brüsz- szeli rendeletekkel aligha le­het munkahelyeket teremteni - így érvelt Kohl kancellár. A legnagyobb vita tehát várha­tóan arról folyik majd nemzeti vagy inkább uniós keretek közt, kell-e - s hogyan kell - harcolni a munkanélküliség rémével. Hazánk egyébként az európai középmezőnyben fog­lal helyet. Szondy Gábor FOTÓ: FEB/REUTER Horvát vendég Zlatko Matesa horvát miniszterelnök szerdán Horn Gyula meghívására egynapos hivatalos látogatást tett Budapesten. Megállapodtak: a két ország rövidesen átfogó egyezményt köt az intenzívebb együttműködést akadályozó adminisztratív korlátozások megszüntetése érdekében, s haladéktalanul hozzálát egy szabadkereskedelmi egyezmény kidolgozá­sához. Budapest érdekelt a délszláv válság mielőbbi rendezésében. A magyar kor­mányfő leszögezte, hogy a horvátországi magyar kisebbségnek meg kell teremteni az 1991. évi állapothoz történő visszatérés lehe­tőségét. Fontosnak nevezte a Fiúmétól Zág­rábon át az országhatárig húzódó autópálya kiépítését. Zlatko Matesa méltatta Magyar- ország európai integrációs politikáját, és di­csérte hazánk erőfeszítéseit a délszláv béke megteremtésében. A kereskedelmi forgalom még nem kielégítő; szükség van az együtt­működés bővítésére. Ezzel kapcsolatban a vukovári kikötő újjáépítésében, valamint a Duna-Száva csatorna kiépítésében rejlő lehe­tőségeket említette. A két kormányfő A NATO a közvetett kockázatok ellen A magyar, a cseh és a lengyel külügyminiszter közösen lobbyzik Magyarországot senki nem fenyegeti, ám a térségben fenn­állnak egyfajta biztonsági kockázatok, amelyek olyan kato­nai konfliktusokká érlelődhetnek, mint amilyen a jugoszlá­viai háború volt - válaszolta a pozsonyi Pravda kérdésére Kovács László magyar külügyminiszter. Az lap elsősorban azt firtatta: vajon valamilyen fenyegetett­ség érzete miatt akar-e Magyarország a NATO tagja lenni? Kovács szerint „bizony­talan, kiszámíthatatlan régió­ban” élünk. Magyarország „nem konkrét fenyegetettség, hanem a közvetett kockázatok miatt” kíván NATO-tag lenni, amely kockázatok adott eset­ben veszélyeztethetik szuve­renitásunkat. A lap megkérdezte a ma­gyar diplomácia vezetőjétől, nem lesz-e vajon előnytelen, ha Magyarország szomszédai­nak valamelyike nem Ma­gyarországgal egyidejűleg lesz a szövetség tagja. Kovács László úgy véli: nem, hiszen „szomszédaink pontosan tud­ják, hogy Magyarország az ő belépésükben érdekelt, támo­gatjuk őket. Számíthatnak a támogatásunkra.” Várhatóan jövő febmárban kerül sor a magyar, a cseh és a lengyel külügyminiszter újabb közös lobbyzására az Egyesült Államokban a NATO-csatla- kozás ratifikációja érdekében. A diplomáciai vezetők erről a Nyugat-európai Unió keddi erfurti miniszteri szintű ülésén állapodtak meg - mondta Horváth Gábor. A külügyi szóvivő a tájékoztatón beszá­molt arról is, hogy már eluta­zott a Boszniai Szerb Köztár­saságba az a 75 fős magyar küldöttség, amely részt vesz a november 22-én és 23-án sorra kerülő parlamenti vá­lasztások lebonyolításában. Carter szívesen közvetítene az iraki válságban Genfben az Moszkva mindent megtesz azért, hogy Irakba visszatér­hessenek az ENSZ fegyver­zet-ellenőrzési szakemberei. Az orosz ENSZ-nagykövet New Yorkban azt is hozzá­fűzte: egyúttal fel kell csillan­tani a reményt Szaddám Hú­széin előtt, hogy belátható időn belül feloldják az 1991-ben életbe léptetett embargót. Szer- gej Lavrov nem közölt részlete­ket arról a tervről, amelyet 7a- rikAziz iraki miniszterelnök-he­lyettes és Borisz Jelcin orosz elnök keddi találkozóján dol­goztak ki. A Kreml mindaddig nem kívánja a válság jendezé­érdekeltek sére kidolgozott tervet nyilvá­nosságra hozni, amíg nem egyeztette elképzeléseit a többi érdekelt országgal. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter eredeti prog­ramját megváltoztatva lerövidí­tette indiai látogatását, hogy Genfbe utazzék. A svájci vá­rosban Jevgenyij Primakov orosz, Hubert Védrine francia és Robin Cook brit külügymi­niszterrel tanácskozik majd. Egyelőre nem ismeretes, hogy a Biztonsági Tanács ötödik ál­landó tagja, Kína képviselteti-e magát. Jószolgálati segítséget ajánlott fel Jimmy Carter volt amerikai elnök is. Levelet intézett Tony Blair brit miniszterelnök Hóm Gyulához, és - kor­mánya nevében - jókíván­ságait fejezte ki a november 16-i NATO-népszavazás eredménye alkalmából. A brit kormányfő a többi kö­zött leszögezi: az igen vok- sok 85 százalékos aránya el­söprő bizonyítéka annak, hogy a magyar lakosság az ország jövőjét az észak-at­lanti szövetségen belül kí­vánja biztosítani. Nagy erejű pokolgép robbant egy autóba rejtve egy filmstúdió előtt, az In­dia déli részén lévő Haida- rábádban. A merénylet 22 ember életét oltotta ki. A pénzembereké az orosz sajtó A főszerkesztő ugyanaz az Igor Golembjovszkij, akit nemrég távolítottak el a laptól, és az újságírócsapat sem változott alapvetően. Moszkvában mégis a szenzáció erejével hatott az új színes napilap, a Novije Izvesztyija megjelenése. A nagy múltú Izvesztyija fő- szerkesztőjét alig hat hónappal ezelőtt hajították ki az állásá­ból. „Nem lehet újságot szer­keszteni úgy, hogy egy olaj- társaság és egy bank mondja meg: mit írhatunk meg, és mit nem” - panaszkodott akkor Igor Golembjovszkij. A LUKoil nevű olajtársasá­got viszont éppen ő édesgette a laphoz, hogy az elkerülhetet­len fejlesztésekhez pénzt sze­rezzen. A cég 1996 decembe­rében vásárolta meg az egyik legrangosabb napilap tulajdo­nának 19,9 százalékát. Ám a „mézeshetek” nem sokáig tar­tottak: áprilisban az újság toll­hegyre tűzte Csernomirgyin miniszterelnök pénzügyeit, és ezt a LUKoil elnöke úgy ér­telmezte, hogy az újság alá akarja ásni az olajtársaság és a kormány jó viszonyát. Go- lembjovszkijt ezek után ki­rúgták. Túl nagy függetlenségre a Novije Izvesztyija sem szá­míthat, hiszen a lapot máris az orosz gazdasági élet egyik nagyágyújának, a „régi” Iz­vesztyija mögött álló érdek- csoportok ellenfelének szá­mító Borisz Berezovszkijnak szeretnék eladni, akinek ko­moly televíziós és sajtóérde­keltségei is vannak - nem szólva a nemzeti légitársaság­ban, az Aeroflotban lévő jelen­tős részesedéséről. FEB f Internetes ' megrendelés: tovább/ 10% kedvezmény A Benefon Delta 34 900, a Nokia 440 pedig 24 900?! Tényleg csak ennyi? Igen, november 17. és 28. között, a Westel 0660-nál. Nem beszélve az ingyenes rendszerbelépésről, amellyel további 25 000 Ft-ot takaríthat meg. Ráadásul 50% előleggel 12 havi, kamatmentes részletfizetésre is lehetősége van. Sőt, ha Interneten keresztül rendeli meg, további 10% kedvezményben részesül. Az akcióban szereplő készülékeket 3 év garan­ciával árusítjuk. Telefonáljon a legkedvezőbb mobil percdíjakkal az ország egész területén. I Siessen, mert a készletek vegesek! Az árak az étát nem tartalmazzákI ^|p fjgjr f|jjgP fjjjgp További információért érdeklődjön a 06 60 450-450-es vagy az ingyen hívható 06 80 450-450-es telefonszámon, http://www.westel.hu WESTEL IRODA: EGER. 3300 BAJCSY ZS. U. 3.. TEL: (06 36) 411-900, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 415-100 {((((/))))} jj f j j WESTEL FORGALMAZÓK: GYÖNGYÖS, APEX KFT, 3200 FŰ TÉR 10., TEL.: (06 37) 311 -665, RÁDIÓTELEFON: |J|//F PTf f (06 60) 327-678 • EGER, M.C.G. KFT, 3300 KATONA ISTVÁN TÉR 5., TEL.: (06 36) 312-733, RÁDIÓTELEFON: VVC3 /CL (06 60) 352-300 • HATVAN, CUSTOM COMPUTERS BT., 3000 HORVÁTH M. ÚT 11.. TEL.: (06 37) 341-178 .î.iîf.i.f.« «, r GARANCIA Legkedvezőbb percdíjak! Ingyenes rendszerbelépés!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents