Heves Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-09 / 236. szám

1997. október 9., csütörtök Horizont 9. oldal Előtérbe kerül az ingatlanadóztatás? 120Ô 100ÍÍ 690 4«J söo o 12001 12001 12001 1200 I I 1000 9001 |900: I I 1 I | i 200j 11200 1200 2 1 I § $ A I I I I Js -s «III iß *4 H JS ! i ! í í I I i I I I I ! 1 * >y fi ® *** /* v> fsl Az idei iparűzésiadó-fizetési kötelezettség megyei jogú városokban és a fővárosban (Az adatokat ezer forintban tüntettük fel) (Folytatás az 1. oldalról) Az irodavezető szerint a kö­zeljövőben várhatóan két igen fontos változásról is dönt az Országgyűlés: egy­részt a helyi iparűzési adó adóalapjának szűkítéséről és az adó mértékének emelésé­ről, másrészt a termőföld bérbeadásából származó jö­vedelem adójának kérdései­ről. A módosításokról szólva Korsós László emlékeztetett: az iparűzési adó alapjának törvényben meghatározott módját évek óta kritika éri. Az eredetileg ennek alapjául szolgáló nettó árbevételt 1993-tól felváltotta az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével csökkentett nettó árbevétel. Ez a változás átla­gosan 85 százalékos adó­alap-csökkentést eredménye­zett. Annak ellenére, hogy az adó mértéke jelentősen emelkedett, a fizetendő adó harmadára csökkent. Két éve pedig már a banki és biztosí­tási ágazatban is lehetővé vált az adóalapot képező nettó árbevételnek a fizetett kamatokkal és kárkifizetések összegével való csökkentése. A „pénzügyi lobby” által ki­harcolt kedvezmények több milliárd forint adókiesést je­lentettek az önkormányza­toknak. - E két, nem kellően átgondolt törvényi kedvez­mény - tette hozzá - a kiváltó oka a napokban is tartó, vál­tozást célzó politikai küzdel­meknek.- A pénzügyi tárca - húzta alá az irodavezető - nem tá­mogatja az anyagköltség nettó árbevételből való levo­násának azt a lehetőségét, amely jelentős bevételkiesést jelenthet az önkormányza­toknak. Ennek központi visz- szafinanszírozására ugyanis- fedezet hiányában - nincs mód. A központi költségvetés szerint 13 százalékos forrás- bővülés mellett átlagosan 17,5 százalékkal kell emel­kedniük az önkormányzatok saját bevételeinek, ezen belül pedig a helyi adóknak 27 szá­zalékkal kell növekedniük. A tervezett módosítások igen komoly adóteher-átren- dezéshez vezetnek az eddig kedvezményezettek esetében. Elsősorban ott, ahol a maxi­mális adómértékekkel adóz­tatták a vállalkozásokat. Az anyagköltség levonhatósága fokozatos érvényesítésének elve alapján három lépésben tervezik az adóalap korrekci­óját, lehetőséget teremtve az adómérték emelésére a har­madik évben a jelenlegi 1,2 ezrelékről nyolctized ezre­lékponttal 2 ezrelékre. Ez járna a legkisebb konfrontá­cióval: a multinacionális szervezetek is nyernek, és az önkormányzatok sem veszí­tenek sokat. Az átlaghoz képest maga­sabb anyagköltséggel dol­gozó vállalkozásokat - felté­telezve, hogy már az idén is a maximális mértékkel adóztak- a módosítás kedvezően, az alacsonyabb anyagköltségű szolgáltató szférát pedig hát­rányosan érintheti a változás. Az előkészítők számításai szerint az élelmiszeriparban működő vállalkozások poten­ciális adóterhe a jelenlegihez képest 53 százalékkal, a gép­gyártásban pedig 18 száza­lékkal csökkenne. A kereske­delmi vállalkozások adóterhe ugyanakkor 36 százalékkal, a távközlési ágazatba tartozó vállalkozásoké pedig 58 szá­zalékkal emelkedne. Az elmúlt hónapban vég­zett helyi felmérés azt mu­tatta, hogy a 20 legnagyobb egri termelő, ipari tevékeny­séget végző vállalkozás anyagköltsége - az árbevé­telhez viszonyítva - 50-70 százalék között található. így ennek egyharmados adóalap­csökkentése a város gazdál­kodása szempontjából kezel­hető az adómérték-emeléssel, ami nem feltétlen jelent több­let adófizetést is az érintet­teknek. Sokan megkérdőjele­zik ugyanakkor - mutatott rá Korsós László - a kormány elképzelését, mely szerint az önkormányzatok által kive­tett jelenlegi 1,2 ezrelékes iparűzési adó három év alatt 2 ezrelékre nőne. Nem tartják helyesnek, hogy egy „hozzá- adottérték-típusú adóvá” tennék ezt az adónemet, és ezzel támogatnák a költség- elszámolásokat. Nem elkép­zelhetetlen, hogy visszatér a ’93-ban még alkalmazott, a bruttó árbevétellel számoló adóalap - természetesen csökkenő adómértékkel. Előre prognosztizálható, hogy az önkormányzatok nem „kívánnak” kevesebb adóbevételt beszedni jövőre sem. Ennek gazdálkodási, beruházási hitellel és a köz­ponti költségvetési fedezet hiányával kapcsolatos okai is vannak. Eger - a helyi adók mértékét tekintve - viszony­lag jó helyzetben van, mivel nem használta ki a törvény kínálta maximális lehetősé­geket. A Pénzügyminiszté­rium kimutatásaiból is kide­rül: Eger nincs a legnagyobb „adószedő” települések kö­zött, és mértéktartó, megfon­tolt adópolitikát alkalmaz idén is. A megyei jogú váro­sok között az egy főre jutó adóterhelés szempontjából az utolsó helyen áll. Szintén lényeges változá­sok várhatók a termőföld bérbeadásából származó jö­vedelem adójánál is. Ismere­tes, az adótörvények múlt évi módosításakor a törvényalko­tók az önkormányzati adóha­tóság hatáskörébe utalták a termőföld bérbeadásával megszerzett jövedelem beval­lásának ellenőrzését. A jog­alkotók most erősíteni kíván­ják a földtulajdont bérbeadás útján hasznosítók adóztatását azzal is, hogy a helyi adóha­tóságok ismeretében bízva le­telepítik ezek forrásadóit. A pénzügyi tárca szerint ez mintegy 54 ezer adózót érint­het és 2-3 milliárd forint be­vételt jelenthet az önkor­mányzatoknak.- A termőföldtulajdon adóztatásában szerencsésebb megoldás lenne - vélekedett az irodavezető -, ha magát a tulajdont vonnánk az adótár­gyak közé, és nem a bérbe­adás ténye lenne adóköteles. Az önkormányzatoknál már csak a hagyományok miatt is erősíteni kellene az ingatlan­hoz kapcsolt helyi adófajtá­kat. Ez jól ellenőrizhető, helyben minden adat a ren­delkezésre áll, s helyismeret­tel is ők rendelkeznek. Ez an­nál is inkább fontos, mert manapság már jelentős ér­tékű külterületi termőföldek vannak magánkézben, s ezek adóztatása is szükségszerű. Korsós László szerint ez­zel összhangban megterem­tődhet az immár majdnem mindenre kiterjedő „ingatlanadóztatás". Az is igaz - fűzte hozzá a szakem­ber -, hogy ezzel egyidejűleg indokolt lenne egyúttal a központi személyi jövedelem- adó csökkentése is. (kühne) VÁSÁR! október 10. - november 8. Születésnapi vásár a „Gyöngyszöv-, Kápolna-, Egyesült körzeti-, Ékesz-, Mátraaljai Körzeti-, Tárnáméra és vidéke-, Eger és vidéke ÁFÉSZ-ek CJaop boltjaiban, ez évben még két alkalommal! JUBILEUMI ÁRUKÍNÁLAT ÉS 8 MILLIÓ FORINT ÉRTÉKÓ NYEREMÉNY VÉNUSZ étolaj 5 1 (209 Ft/I) 1.045 Ft „B” RIZS 1 kg (Áfeosz) 124 Ft KRISTÁLYCUKOR 1 kg 111 Ft BL-55 FINOMLISZT 1 kg (Alföldi Gabona) 55 Ft DELMA krémmargarin 500 g 159 Ft PIROSARANY csemege 80 g (Univer) MAGYAROS, FLEKKEN, GRILL 59 Ft fűszerkeverék 60 g (Univer) 83 Ft MAJONÉZ 470 g flakonos (Globus) 194 Ft KETCHUP 500 g flakonos (Globus) 199 Ft MUSTÁR 500 g flakonos (Globus) 114 Ft KNORR levespor 7 féle ízben 69 Ft KRÉMJOGHURT 4 féle ízben 180 g (Parmalat) 45 Ft GARFIELD szelet 4 féle íyben 25 g (Stollwerck) 22 Ft ALPIA táblás csokoládé 8 féle ízben 100 g (Stollwerck) 109 Ft NESQUIK kakaópor 400 g 299 Ft JACOBS Merido 250 g vákuumos kávé 269 Ft CITROMLÉ 1,5 I (Olympos) (89 R/1 I) 134 Ft HEY-HO szűrt alma, fehérszőlő, kékszőlő ital 1 I 59 Ft SZOBI narancs gyümölcslé 15 %-os 1,5 I 99 Ft HELIKON 2000, Lights, Extra Lights, Lights Mentol, Ultra Lights KS BOX 135 Ft SYMPHONIA Blond, Blond lights, Blond lights mentol, Super lights 126 Ft CLOROX hypo normál, citrus, virágillat 1 I 149 Ft ILKA 10 db papírzsebkendő (Nova) 11 Ft KOCSIGYERTYA 5 dkg, 6,25 dkg, 8,5 dkg 189 Ft ... ÊS TOVÁBBI SO ÉBTÉKËS AJÁNDÉK A NYEREMÉNYJÁTÉK SZABÁLYAIT KERESSE A BOLTOKBAN ÉS SZÓRÓLAPJAINKON! A NYEREMÉNYTÁRGYAKRÓL A COOP BOLTOKBAN KIFÜGGESZTETT PLAKÁTOKON ADUNK RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁST.

Next

/
Thumbnails
Contents