Heves Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-08 / 235. szám
6. oldal VILAGTUKOR 1997. október 8., szerda Ki és milyen mértékben viselje a NATO bővítésének költségeit? Amerikai nem kínál ingyenebédet Kedden megkezdődtek az Egyesült Államok Szenátusában azok a meghallgatások, amelyek a NATO kibővítésével kapcsolatos költségeket, az amerikai hozzájárulást firtatják. Amerika arra hivatkozik, hogy a bővítés kedvezményezettjei elsősorban maguk az európai országok lesznek azáltal, hogy egy biztonságosabb, békésebb Európa korszaka következik. Ezért a költségek nagyobbik hányadát maguknak az európaiaknak kellene állniuk. Ehhez képest Jacques Chirac francia elnök nyomban a bővítésről döntést hozó madridi tanácskozást követően kijelentette, hogy „egyetlen frankkal sem hajlandók többet fizetni, mint eddig”. Ez a hozzáállás szinte dermesztőén hatott az amerikai politikusokra: a Szenátus előzetesen deklarálta, hogy amennyiben az európaiak nem fizetik meg a „maguk részét”, akkor Amerika sem lesz erre hajlandó. „Nem lesz ingyenebéd” - fogalmazott William Cohen védelmi miniszter. Függetlenül a költségviselés megoszlásától, pillanatnyilag senki sem tudja, hogy ténylegesen mibe fog kerülni a NATO bővítése. Egy Pentagon-tanulmány egyenesen azt fogalmazza meg, hogy a bővítés költségeinek a felét viseljék a jelenlegi tagok, a másik felét pedig a három csatlakozónak, azaz Csehországnak, Lengyelországnak és Magyar- országnak kell állnia. Az európaiak közül sokan eltúlzottnak tartják a tervezett költségeket. Sokak szerint a becslések inkább az amerikai hadiipari komplexum remélt bevételei alapján fogalmazódtak meg. Volker Rühe német védelmi miniszter már Maast- richtban hangsúlyozta, hogy „a költségkalkulációnak reális alapelvek alapján kell elkészülnie, és nem elavult hideg- háborús eszmék jegyében”. ..1 A kitől rettegett Ausztria. Az osztrák rendőrség most hozta nyilvánosságra a levélbomba-merényletek elkövetésével gyanúsított Franz Fuchs fényképét. A férfi kocsija akkor sérült meg, amikor egy pokolgépe magát a merénylőt is megsebesítette. fotó: feb/reuter Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha biztosítás, akkor ÁB. „Brinszky Zoltán vagyok, az ÁB üzletkötője” Cégem, a mindenki által jól ismert, szilárd pénzügyi háttérrel rendelkező biztosító azt vága tőlem, hogy tudásom legjavát adjam, amikor biztosítási-befektetési tanácsokkal segítem Önöket döntéseikben. Szeretem a munkám, mert hiszek benne. Az AB élet-, nyugdíj-, lakás- és gépjárműbiztosításai valóban korszerűek, testreszabottak, ezért valódi biztonságot jelentenek az ügyfeleknek. Jó érzés közreműködni az emberek biztonsága, megalapozott és nyugodt jövője megteremtésében. Befektetés a biztonságba. ÜÍRHÁTTÉR Egykori gyarmatokon A brit uralkodó egykoron uralkodója volt annak a domíniumnak, amelyet II. Erzsébet tegnap elkezdődött dél-ázsiai kőrútján felkeres. Pakisztánról és Indiáról van szó. A királynői látogatás hivatalosan a két állam függetlenné válásának idei, ötvenedik évfordulójának szól. Am az illetékesek nem is titkolják, hogy a vizittel nem annyira a fél évszázaddal ezelőtti eseményekre próbálnak emlékeztetni, hanem London mai, térségbeli kapcsolatait igyekeznek javítani. Az utat két okból is megkülönböztetett figyelem kíséri. Egyrészt ez az első alkalom, hogy a királynő külföldi látogatásra indult Diana hercegnő halála óta, aki Indiában is ritka népszerűségnek örvendett. Másrészt kényes háttérként szolgál a kőrúthoz a két hajdani brit gyarmat közt napjainkig fennálló feszültség. Hiába hangzott el mind Újdelhiből, mind Iszlámábádból több ízben is felhívás a kapcsolatok normalizálására, a jelek szerint még nem sikerült túljutni a sok évtizedes ellenségeskedés korszakán. Sőt, nemrég újra kiújult a tűzharc a talán legforróbb ütközőzónának számító Kasmírban, amelynek birtoklásáért a britek távozása után India és Pakisztán már kétszer is háborúba keveredett. II. Erzsébet azonban inkább a megbékélésre kíván inteni. Ezért Ammrit- szariban, ahol 78 éve brit katonák sok ezer (hivatalosan „csak” 379) tüntetőt öltek meg, a királynő koszorút kíván elhelyezni emlékművüknél. Ez azonban nem jelent bocsánatkérést a gyarmati idők tetteiért - sietett leszögezni a királyi főbiztos. (szondy) Újrakezdett párbeszéd Jordánia garanciákat kapott Izraeltől Izrael és a Palesztin Hatóság képviselői hétfőn folytatták a mintegy hét hónappal korábban az izraeli lakótelep-építési politika miatt megszakadt közvetlen tárgyalásokat. Dávid Lévy izraeli külügyminiszter, Mahmud Abbasz (Abu Mázén), a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet második számú vezetője és Dennis Ross kedd este nyolckor ültek tárgyalóasztalhoz Jeruzsálemben. Ross előzőleg hétfőn Ciszjordániá- ban Jasszer Arafat palesztin vezetővel tárgyalt. Az izraeli-palesztin tárgyalások várhatóan hetekig elhúzódhatnak, bár a felek olyan egyszerű kérdések megvitatásával indítanak, mint egy palesztin repülőtér és egy Gáza- övezetbeli tengeri kikötő megnyitása. Izrael követeli, hogy a március óta elkövetett három pokolgépes merénylet miatt a palesztin vezetés sújtson le az iszlám szélsőségesekre. A palesztinok viszont a zsidó lakótelepek építésének leállításához ragaszkodnak. Jordánia hétfőn közölte: garanciákat kapott Izraeltől arra vonatkozóan, hogy a zsidó állam a kétoldalú békemegállapodások minden paragrafusát alkalmazni fogja. Fahd szaúd-arábiai uralkodó hétfőn arra kérte Washingtont és Moszkvát: gyakoroljanak nyomást Izraelre a lakótelepépítések befagyasztásával kapcsolatban. Boszniai kérdőjelek az SFOR mandátumáról Katonák után civilek A boszniai stabilizációs erőkkel kapcsolatban számtalanszor elhangzott már a kérdés, úgy mennek, mintha maradnának, vagy úgy maradnak, mintha mennének? A válasz továbbra sem lehet egyértelmű, pedig egyre jobban közeledik 1998 júniusa, az igazság hónapja. Az amerikai védelmi miniszter még márciusban megígérte, hogy jövő júniusig kivonják a nemzetközi erőket Boszniából. Hasonló bejelentések hangzottak el Bonnban is. Alighanem komolyan gondolták, amit mondtak, de a valóság nem igazodott a reményekhez. A menetrend szerint az idei év végéig parlamenti és elnök- választásokat kellene tartani a boszniai szerbek ellenőrzése alatt álló területen, de a belső viták, a helyenként polgárháborúval fenyegető állapotok miatt mindez több mint kérdéses. A Der Spiegel eszmefuttatása ezért veti fel, hogy meg kellene vizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyek előtérbe állítanák a civil együttműködést, de nem építenék le teljesen a katonait. Csupán minimális erők állomásoztatására van szükség, az amerikai csapatokat visszavonhatnák német- és magyarországi támaszpontokra, de ettől még légi támogatást nyújthatnának, segíthetnének a távközlésben. (réti)
