Heves Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-06 / 233. szám

1997. október 6., hétfő 7. oldal Gazdasági Tükör Öné minden energiánk Az energiaszolgáltatás több mint üzlet. Valódi hivatás, szolgálat. Jól tudjuk ezt a Prímagáznál, hiszen rajtunk múlhat a vasárnapi ebéd, az otthon melege, üze­mek, kisgazdaságok működőképessége. A Prímagáz országszerte megtalálható 3500 cseretelepével, számos új szolgálta­tásával egyetlen cél felé törekszik: a leg­magasabb színvonalon kiszolgálni 6000 tartályos és több százezer palackos fogyasztóját, mint az ország legmeg­bízhatóbb PB-gáz szolgáltatója. További információért kérjük, hívja a Prímagáz vevőszolgálatát a 23 430-644, vagy a 23 430-552 telefonszámon! PRÍMAGÁZ PRÍMAGÁZ ENERGIA <g) Hosszú, forró ősz a tőzsdén Bizonytalanság uralkodik a budapesti tőzsdén, immáron több mint másfél hónapja. Augusztus közepén a külföldi nagybefektetők visszavonulása okozott törést a világszerte példátlan tőzsdei emelkedésen, majd most a kisebb börzeke­reskedők óvatossága torpedózza továbbra is a hosszú hosszt. A folyamatosan csökkenő ár­folyamú sztárpapírok helyett most kevésbé ismertek, a Me­zőgép, a Graboplast a Globus hoztak váratlan hasznot, és lendületben maradt a kárpót­lási jegy, a Zalakerámia és a Fotex is. Kifejezetten jó nye­reséget hoznak a tőzsdén kí­vüli kereskedelemben forgal­mazott papírok, amelyek leg­jobbjai egy éven belül a tőzs­dére kerülnek. A részvénytulajdonosok azért vannak most tétova, ne­héz helyzetben, mert elég so­kat veszítettek mostanában, jó lenne tehát megvárni a követ­kező emelkedést. De lesz-e? Vagy még nagyobb vesztesé­get kell elkönyvelniük? A vá­sárlók pedig azért nem vesz­nek, mert további áresésre számítanak. Az ősz bővelkedni fog új ki­bocsátásokban. Erős cégek lik­vid papírjai olyan áradatban ke­rülnek kibocsátásra, jegyzésre, tőzsdei forgalmazásra, mint ed­dig soha a hazai piacon. A Bizományi már úton van, a mostani jegyzés után de­cemberben a tőzsdére is beve­zetik. Befejezi készülődését az újabb kibocsátásra a bankok ásza, az OTP, amelynek pa­pírja az idén eddig is fantasz­tikus extraprofitot hozott. Már most nyilvánvaló hogy az év legnagyobb méretű ügylete a Matáv részvényeinek értékesí­tése lesz. Soha annyi értékpa­pírhoz nem juthattak egy­szerre kisbefektetők, mint majd most, vélhetőleg októ­ber-novemberben. A távköz­lési mamut 40-50 milliárdért kínál papírt a lakosságnak. A hírek szerint újabb kibocsátás­sal mkkol elő a Mól is. Még az idén „parkettre viszik” a fris­sen privatizált Kereskedelmi és Hitel Bank részvényeit is. Ám akinek erős a hajlama a tengeri betegségek iránt, az szálljon most le a tarajos hul­lámokról: biztos vizek várják az állampapírok piacán, az inf­lációt meghaladó kamatokkal. Gubcsi Lajos Három elképzelés az állami vagyon tartós kezelésére Négyszázmilliárd jövője a tét Először foglalkozott a Gazdasági Kabinet azzal a kérdéssel, hogy a tömeges privatizáció befejezése után is tartósan ál­lami kézben maradó vagyon kezelésére milyen módokat dol­gozzanak ki a kormányzati szervek. Módosítás előtt a kamarai törvény Kétesztendei, időnként meddőnek tűnő vita után a kormány elszánta magát, hogy a vállalkozók kérésé­nek eleget téve módosítsa a kamarai törvényt - mondta Tolnay Lajos, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara elnöke szombaton a kamarai szervezet elnöki kollégiu­mának ülése után. Úgy véli az elnök, ha a parlament még ebben az év­ben elfogadja a kormány ja­vaslatát, akkor a vállalkozá­sok fiók- és telephelyeinek az adott térség területi ka­maráinál is regisztráltatniuk kell magukat. A legnagyobb változás az egyéni vállalkozói igazol­ványok kiadásában lesz, hi­szen 1998. július l-jével ezt a közfeladatot is a kamara fogja ellátni. Ezzel megva­lósul az úgynevezett egy­ablakos rendszer, vagyis a vállalkozók mindent egy he­lyen, az illetékes kamaránál intézhetnek el. A tagdíjak adóleírási le­hetőségét elvetette ugyan a gazdasági kabinet, ám va­lamiféle kompromisszum még elképzelhető. Való­színű - mondta az elnök -, hogy a tagdíjaknak csak egy részét, az elképzelések sze­rint legfeljebb a felét lehet majd jóváírni, s azt is csak 10-30 ezer forintos összeg­határon belül. A kollégium megtár­gyalta a vegyes kamarák lé­tesítésének elveit is. A ro­mán-magyar kamara gyors sikerén felbuzdulva a jövő­ben szlovák-magyar és szlovén-magyar kamara is létesül, nógrádi, illetve zalaegerszegi székhellyel. Különböző elképzelések már léteznek, a testület - mint Csiha Judit, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter elmondta - ezeket tekintette át. A várhatóan mintegy négy­százmilliárd forint értékű va­gyon kezelésének módjára há­rom lehetséges kezelési for­mát vizsgáltak meg. Az elkö­vetkezendő hetek feladata lesz, hogy kiválasszák közü­lük a legígéretesebbet. A há­rom variáció közül az első kettő holdingtípusú vagyon­kezelést irányoz elő, vagy egy elkülönített szervezetben, vagy az ágazati minisztériu­mok szintjén. A harmadik le­hetséges variáció a kincstári típusú vagyonkezelés. A döntés Csiha Judit szerint az év végéig megszületik. A miniszter azt is elájulta, hogy ő az elkülönült szervezeti egy­ségben működő holdingkeze­lés híve, főként azért, mert a tevékenységét egy, már döntő arányban magántulajdonon alapuló piacgazdaságban kell majd ellátni. Emellett szól az is, hogy az állam két módon tudja befo­lyásolni a kezében lévő vállal­kozásokat. Egyrészt szabályo­zással, ami az ágazati minisz­tériumok feladata, másrészt a tulajdonosi funkció érvényesí­tésével, s e kettőt nem szeren­csés összevegyíteni. Csiha Judit végül elmondta: az állam tartós vagyona 340 milliárd forintra rúg, de már most látszik, hogy emellett még 70-80 milliárdra tehető azon állami cégek összesített vagyona, amelyeket a követ­kező négy-öt év alatt sem le­het majd eladni. Határidők cégvezetőknek Október 7.- Az illetékes földművelésügyi hivatal tájékoztatása a szövet­kezet által a tagoktól felvett kölcsönök összegéről;- a befektetési szolgáltatók je­lentése a nyitott pozícióikról. Október 10.- A társadalombiztosítási köte­lezettségek teljesítése;- a társaságiadó befizetése;-az elszámolóházak adatszol­gáltatása;- a befektetési vállalkozások jelentése a jegyzési garanciá­ikról;-az árutőzsdetagok díjbefize­tése a felügyeleti tevékeny­ségért. Október 12.- A munkáltatók által levont szja-előleg befizetése;- a számítógéppel vezetett vámáru-nyilvántartás hitelesít­tetése a vámhivatallal. Árcédula November közepén lép ha­tályba a 43/1997. (VIII. 14.) IKIM rendelet, amely szabá­lyozza a fogyasztói forgalomba kerülő iparcikkek, élelmiszer­nek nem minősülő termékek - áfát tartalmazó és a vásárló ál­tal fizetendő - árának feltünte­tésére vonatkozó szabályokat. Eszerint a fogyasztói árat és az egységárat egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, jól olvashatóan, forintban kell fel­tüntetni. Minderről a terméket forgalomba hozó, illetve a ter­méket a fogyasztó számára ajánló, hirdető vállalkozó köte­les gondoskodni. Az egységárat a térfogatra ámít termékeknél literenként vagy köbméterenként, a tö­megre ámít termékeknél kilo­grammonként vagy tonnán­ként, a hosszúságra ámít ter­mékeknél méterenként, a felü­letre ámltaknál négyzetméte­renként kell kifejezni. Az öm­lesztve árusított termékek egy­ségárát a termék sajátosságai­nak megfelelően . kell feltüntetni. Gyógyszerreklám Szeptember 1-jén lépett ha­tályba az embergyógyászatban használatos gyógyszerek, il­letve gyógyszernek nem minő­sülő gyógyhatású készítmé­nyek reklámozásáról és ismer­tetéséről szóló 24/1997. (VIII. 14.) NM rendelet. Fontos sza­bály, hogy a fogyasztók részére reklámozni és hirdetni csak a gyógyszertárból orvosi vény nélkül is kiadható és a kereske­delmi forgalomban beszerez­hető gyógyszereket és gyógy­hatású készítményeket lehet. A vényre kapható gyógysze­rek csak a készítmények rende­lésére és forgalmazására jogo­sultak körében reklámozhatók, . kizárólag szakmai céllal. Szakmai célú reklámozásnak - a rendelet szóhasználatában gyógyszerismertetésnek - mi­nősül a gyógyszer hirdetése, ajánlása, valamint a gyógyszer összetételére, hatására, alkal­mazására vonatkozó informá­ció, amelyet a gyógyszerismer­tetést végző a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultaknak továbbít. A rek­lámban fel kell tüntetni a gyógyszer törzskönyvezési el­járása során jóváhagyott és a betegtájékoztatóban felsorolt legfontosabb mellékhatásokat is. A közölt információnak minden esetben egyeznie kell a készítmény forgalomba hoza­tali engedélyében jóváhagyott tájékoztatóval és a gyógyszer­alkalmazási előírással. Fontos tudnivaló, hogy a szeptember 1 -jét megelőzően kiadott gyógyszer-ismertetői engedélyek a jövő év március 1 -jéig érvényesek csupán.

Next

/
Thumbnails
Contents