Heves Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-01 / 229. szám

4. oldal Körkép 1997. október 1., szerda KIÉT: nincs összhang a törvénytervezetben Vita a béremelések körül Az önkormányzati érdekkép­viseletek kétségbe vonták a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának tegnapi ülésén, hogy a jövő évi költségvetési törvény- javaslat alapján meglesznek a közalkalmazottak kereseté­nek 16 százalékos növeléséhez szükséges források. Az érdekképviseletek számítá­sai szerint a törvényjavaslatban összességében - a dologi és a fejlesztési költségeket is figye­lembe véve - a szükségesnél 61 milliárd forinttal kevesebb pénz szerepel. A kormányzati oldal a tár­gyaláson mindezzel nem értett egyet. Ők azt hangsúlyozták, hogy az állami feladatokra jö­vőre - a javaslat szerint - 18,5-19,5 százalékkal több jut, mint az idén. Az önkormányza­toknál 18 százalékos a növe­lés. A kormány szerint takarékos gazdálkodással ez megfelelő fedezetet jelent a tervezett ön- kormányzati kiadásokhoz. A szakszervezetek azt kifo­gásolták, hogy a törvényjavas­latban nem szerepel tételesen a 16 százalékos átlagos kereset- emelés ténye, forrása. Kérték, hogy a pénzügyi szakértők ezt pótolják, méghozzá külön-kü- lön bemutatva a központi in­tézményekben, az önkormány­zati körben és a társadalombiz­tosításban várható emelést. A munkavállalói oldal azt javasolta, hogy már jövőre kez­dődjön meg a minőségi munka elismerésére szolgáló rendelke­zés előkészítése. A közalkal­mazotti F, G kategóriákban legalább 13,5 százalékos átla­gos keresetnövelésre tartanak igényt, a köztisztviselők­nél az illetményalapot pedig 27 200 forintra kellene fel­emelni. A készpénzkímélő - bankok útján történő - bérkifizetéseket a KIÉT-ülésen csak fenntartá­sokkal támogatták. Többséget kaptak a koalíció időszerű kérdései A Ház megkezdte a jövő évi adótörvények tárgyalását Az Országgyűlésben a tegnap délutáni szavazás során eldőlt, <hogy a november 16-ai népszavazáson a termőfölddel kap­csolatban a kormány által megfogalmazott - és Bihari Mi­hály szocialista képviselő javaslatára pontosított - kérdések szerepelnek majd az íveken. A koalíció által támogatott in­dítvány mellett az elfo­gadáshoz minimálisan szük­séges 255 képviselőnél négy­gyei többen, 259-en szavaztak igennel. Ellene 79 voksot ad­tak le, 1 képviselő tartózko­dott. Eszerint a két kérdés a kér­dőíveken a következőképpen hangzik majd a népszava­záskor: 1. Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más bel­földi gazdálkodó szervezet termőföldtulajdont szerezhes­sen, ha tartósan mezőgazda- sági tevékenységet folytat? 2. Egy etért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerez­hessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatla­kozásáról népszavazás nem dönt? A Ház tegnapi munkanap­ján egyébként megkezdődött a személyi jövedelemadóról, il­letve a társasági adóról szóló törvénymódosítások tárgya­lása. Az előterjesztett tervezet szerint csak kisebb változások lesznek, az adótábla nem mó­dosulna. A nyugdíjjárulék 25 százaléka levonható lenne az adóból, a bérből élők havi adó­jóváírása 3600 forintról 4000 forintra nő. A termőföld bérbeadása há­rom hektár tulajdon alatt adó­mentes, e fölött változatlanul 20 százalék, amit azonban 1998-tól az önkormányzatok hajtanak be és kapnak meg. A társasági adó teljes összegét elengedik 10 évre annak a be­ruházó cégnek, amely elmara­dott térségben legalább há- rommilliárd forint értékű, ter­melési célú beruházást helyez üzembe. Simonffy Ágnes Újabb aláírások. Mintegy 50 ezer, az ellenzék által megfo­galmazott népszavazási kérdést támogató aláírást nyújtottak át tegnap Gál Zoltán házelnöknek az akció kezdeményezői. Ezzel összesen 350 ezer aláírást gyűjtöttek össze az ellenzéki pártok és a hozzájuk csat­lakozó érdekvédelmi szerveze­tek. Biztonsági intézkedések. Sorkatona ezentúl nem végez a Magyar Honvédségnél éles tűz­szerész feladatokat - egyebek mellett erről intézkedett a júni­usi dunaharaszti tragikus tűz­szerészbaleset nyomán a hon­védelmi miniszter. Elnapolt döntés. Az Ország- gyűlés mentelmi bizottsága a bírósági megkeresés formai hi­ányosságai miatt elnapolta a döntést G. Nagyné Maczó Ág­nes mentelmi ügyében. A par­lamenti és kisgazda alel- nököt egy állampolgár jelen­tette fel becsületsértésért, a Ház plenáris ülésén tett, „róthmanó- zásként” ismert kijelentése mi­att. Ericsson GA 628* + Pannon GSM előfizetés bruttó 20 000 Ft, nettó 16 000 Ft! Ön a szavak ördögeként mostantól a mennyekben érezheti magát! Mert Ön is elérhetővé válik, és mert az áraink is azok. Mert ha szeptember 18. és október ll. között előfizet a Pannon GSM szolgáltatására, akkor mindössze havi bruttó 625 (nettó 500) forintért bérelhet egy Ericsson GA 628-as telefont, az előfizetés pedig csupán bruttó 20 000 (nettó 16 000) forintjába kerül. Ha már rendelkezik mobiltelefon-készülékkel, a Pannon GSM előfizetés most csak bruttó 12 500 (nettó 10 000) forintnyi kiadást jelent Önnek. És ne feledje, más készülékakciókkal is várjuk Önt! A készülék egy év után megvásárolható. További részletekért keresse fel területi képviseletünket (Eger, Széchenyi u. 21., tel.: 06 36 510 010), vagy bármelyik hivatalos viszont­eladónkat! Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 1 464 6020, 06 20 200 200. *A készülék csak a vele egyidőben vásárolt j SÍM kártyával használható. A képen látható piros előlap nem képezi az alapcsomag részét. Ajánlatunk a készlet erejéig tart! T PANNON GSM Pokolian jó ajánlat a Pannon GSM-től! Washington pártolja felvételünket Hazánk segíti a szomszédos országok törekvéseit Az amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója nem lát leküzdhetetlen akadályt Csehország, Lengyelország és Magyarország előtt a NATO- hoz való csatlakozás folyama­tában. Úgy véli, hogy a három ország felelősen tervezi jövő­jét és a kollektív biztonsághoz való hozzájárulását. Samuel Berger közölte, hogy az előkészületi tárgyalásokat vár­hatóan novemberre befejezik, és a menetrendnek megfelelően decemberben aláírják a csatla­kozási jegyzőkönyveket. A politikus azután nyilatko­zott újságíróknak, hogy a Fehér Házban hétfő délután megbe­szélést folytatott a három meg­hívott ország diplomáciai veze­tőivel, köztük Kovács László külügyminiszterrel. Kiemelte, hogy a tagjelöltek főleg a regi­onális stabilitás növelésével se­gíthetik elő az euroatlanti biz­tonságot. Kovács László a találkozó után hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország a kétoldalú kapcso­latok fejlesztésével, a szomszé­dos országok euroatlanti törekvésének támogatásával kívánja növelni a bizalmat a térségben. Leszögezte, hogy a magyar csatlakozási folyamat átlátható lesz a környező országok szá­mára, és Magyarország szom­szédpolitikája sem hangerőben, sem hangszínben nem fog vál­tozni, ellenkezőleg, az esetle­ges új választóvonalak kialaku­lásának elkerülése érdekében még tevékenyebben fog fel­lépni a két- és többoldalú, regi­onális együttműködés szélesí­téséért. A három meghívott ország egyébként januártól különleges státust kap a NATO-ban: a csat­lakozási jegyzőkönyv aláírása után jelen lehet a miniszteri, a nagyköveti és a szakértői ta­nácskozásokon, de a döntésho­zatalból egyelőre nem veheti ki a részét. Ennek előzményeként a NATO védelmi miniszterei­nek ma kezdődő maastrichti ta­lálkozóján Keleti György is je­len lesz. A fekete telefon még ma is működik Sztálin egykori bunkere idegenforgalmi látványosság A második világháború elején a Volga menti Kujbisevben épült az a föld alatti bunker, amely Sztálinnal az élen he­lyet adott volna a szovjet ve­zetésnek, ha a generalisszi- musznak a német támadás miatt el kellett volna hagynia Moszkvát. Sztálin 1941 októberében adta ki a parancsot arra, hogy Moszkvát ki kell üríteni. Kujbi- sevet (ma: Szamara), a zajos kereskedővárost jelölte ki, ame­lyet valaha a „Kelet Chicagójá- nak” neveztek. Az ukáz részle­tesen meghatározta a főváros­ból eltávolítandó testületek és személyek névsorát, beleértve húsz fontosabb diplomáciai képviseletet is. Hatszáz szakember ment kü- lönvonaton Kujbisevbe. Össze­sen 26 ezer köbméter földet mozgattak meg, tízezer tonna betont építettek be. Elkészült egy 50 kilowattos erőmű, egy 36 ezer köbméter levegő szűré­sére alkalmas gépezet, egy 18 ezer köbméter ivóvizet tároló tartály. A létesítmény 1990 óta láto­gatható, a belépőjegy 12 ezer rubelbe kerül. Áz ülésteremben ma is megszemlélhető az 1941. december végi fronthelyzetet ábrázoló vezérkari térkép. A bunker 42 méter mélyen volt, kétméteres beton- és húsz mé­ter vastag földréteg vette körül. Közelében helyezték el a vezér parányi dolgozószobáját. Az íróasztalra helyezett fekete tele­fon ma is működik. Sztálin állítólag soha nem is látta a bunkert. Bár 1942-ben minden készen állott, hogy a Kreml áttelepüljön Kujbisevbe, családjával együtt ő maga is az indulásra kész vonaton ült, amikor a frontról érkező ked­vező hírek nyomán visszatért a Kremlbe, és a háború végéig ott is maradt. Harmat Endre

Next

/
Thumbnails
Contents