Heves Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-30 / 253. szám
1997. október 30., csütörtök Gondolatébresztő 11. oldal Népművészeti kiállítás Franciaországban (5.) Hímzéskincsünk Chateau-Chinon-ban imw ■* * % : » *»»♦ •*,»/ - J êàsàiMâm A boldogi vállkendő hímzése A Chateau-Chinon-ban kiállított műtárgyak jelentős részét a népi hímzések adják. A magyar népi hímzés nem független, zárt kultúrjelenség - mint ahogy egyetlen népé sem az -, hanem szerves tartozéka az európai művészetnek. Alapvető tulajdonsága összetettsége: öltéselemeit, szerkesztési elveit a legkülönbözőbb korokból őrizte meg, s alkotta meg ezek sajátos ötvözetével a tájanként és koronként más-más arculattal jelentkező magyar hímzéskultúrát. A táji különbségek, történeti korok, stílusok nyomai egyaránt leolvashatók. A vászonhímzés a magyar népi díszítőművészet leggazdagabb és legegyénibb műfaja. A hímzések jegyei talán a legjellemzőbbek a faluközösségekre. Szinte minden tájcsoportnak megvan a maga sajátos, rá jellemző hímzéskincse, mely a díszítmény elhelyezésében, a kompozícióban (szerkesztésben), színezésben és az öltések technikájában is egyéni. A hímzést kicsi korban kezdte el tanulni a leánygyermek. Férjhez nem mehetett, míg a maga kelengyéjét - anyja és nénjei segítségével - meg nem varrta. Hímzéssel díszítették a lakásfelszerelés tárgyai közül a párnák, lepedők kilátszó végeit, abroszokat, törülközőket, tarisznyákat és a kendőket, például a lakodalomban használt vőfélykendőt és jegykendőt, a gyermekágyas asz- szonynak vitt étel letakarására szolgáló komakendőt, az eljegyzésre készített váltókendőt. A népviselet darabjai közül a nők ingeit, a pruszlikokat (női mellény), a fej- és vállkendő- ket, kötényeket, főkötőket, a férfiak ruházatában az inget, gatyát, kötényt szokás hímezni. Múzeumunk néprajzi gyűjteményében szinte minden magyar tájegység hímzőkultúrája képviselve van. Legkorábbiak a XVffl. század végén, XIX. század elején készült dunántúli gyapjúhímzéses lepedőszélek, pelikános párnák, valamint a madaras, kelyhes motívumú/«?/földi halotti lepedőszélek. Színezésük visszafogott, kidolgozásuk finom, aprólékos. E hímzések ellentéte a természethű virágábrázolásra törekvő, élénk színezésű sióagárdi és kalocsai hímzés. XX. századiak, férfi és női viseletdarabokat - ingeket, ingvállakat, mellényeket, kézbe való kendőket - díszítenek. Kiállításunkon bemutatjuk a palóc vidékek hímzéseinek sokszínűségét is. A lakástextilek közül leggazdagabb hímzésűek a sátorlepedők. Külön vitrinben kaptak helyet a finom fehérhímzéssel készült fej- és vállkendők, melyek a fiatalasszonyok ünnepi viseletéhez tartoztak. A Mezőkövesden és környékén (Tard, Szent- istván) lakó matyókat színpompás hímzésük és látványos viseletűk tette világhírűvé. E településekhez csatlakozik a délborsodi Bükkalja (Bogács, Cserépfalu, Szomolya stb.), melynek népművészete sok szállal kapcsolódik a matyókhoz. A XX. század elején női és férfi kötényeket, surcokat díszítettek sűrű gyapjú- vagy selyemhímzéssel. Aljukon széles selyemrojt vagy fémszálból font aranyrojt. A hímzést fémcsipkével, gyöngyökkel egészítik ki, ezek neve: ragyogó. A kövesdihez hasonló, igen színes selyem- és gyapjúhímzés bogácsi lepedőszéleken is található. A matyó kötények hímzésére emlékeztetnek a délborsodi Bükkalja falvaiban készült kötények, mellények motívumai. A keresztszemes hímzéskultúra Tardon fejlődött ki legteljesebben. Lepedőszéleket, fehér vászon- és fekete klottkö- tényeket díszítettek igen gazdag és változatos mintákkal. Erdélyből, Kalotaszeg vidékéről őrizzük a leggazdagabb hímzés- és viseletanyagot, mely kiállításunk egyik legszínpom- pásabb része volt. A szabad rajzú, jellegzetes kalotaszegi írásos hímzések (abroszok, lepedőszélek, párnák) igen ritka, 1843, 1846, 1848-as datálású darabok. A kalotaszegi női viselet szinte minden egyes darabját hímzés díszítette. A bő ujjú gyolcsingek hímzőfonala piros vagy fekete gyapjúfonal. A szoknyák, muszujok, valamint kötények dísze a derékon az apró, gyöngyszemszerű hímzés, a darázsolás. Színes selyemszalag, üveggyöngy flitter, tarka selyemhímzés bontja a kötényeket. A fiatalasszonyok nagyméretű tüllkendője, a du- landlé, amit a főkötőre kötöttek, szintén gyapjúfonallal, gyöngyökkel van kivarrva. A dús hímzésű torockói párnahajak mellett a női viselet különleges szépségű ingvállai és vert csipkével díszített kötényei is helyet kaptak. A Székelyföldet néhány szép, keresztszemes hímzésű pámahaj és lepedőszél képviseli kiállításunkon. Cs. Schwalm Edit Napóleon a kapuk előtt! Ki ne emlékeznék tanulmányaiból ama híres történelmi pillanatra, amikor az ókori Róma lakosai rémülten kiáltozták az utcákon: Hannibál ante portas, Hannibál a kapuk előtt? Két évezreddel később, 1797 tavaszán hasonló helyzet alakult ki Bécsben. A francia Direktórium fiatal tábornoka, Napóleon Bonaparte itáliai hadjáratában (1796-1797) tönkreverte a legjobb osztrák hadseregeket. Amikor megközelítette a Habs- burg-birodalom déli határait, pánik tört ki Bécsben. A betétesek megrohanták a bankokat, mindenki szabadulni akart a papírpénztől. Postaállomásokra Becstől A győztes hadvezér magabiztosan közölte a Direktóriummal, hogy „nyolc nap múlva Bécsben leszek, amelytől most már csak 17 postaállomás választ el”. Amikor csapatai bevonultak Klagenfurtba, a császári udvar úgy döntött, hogy egész Bécset ki kell üríteni. A francia hadsereg észak-itáliai jelenléte más hatást gyakorolt a köztársasági érzelmű olaszokra. Napóleon ezt írta a Direktórium vezetőinek: „A lom- bardok rendkívül türelmetlenek. Azt szeretnék,'hogy kinyilvánítsukfüggetlenségüket. ’’Milánó küldöttséget menesztett Párizsba, hogy kérje Lombardia felszabadítását. Az osztrák monarchia keleti területein: a magyar királyságban és a lengyellakta Galíciában sem maradt visszhang nélkül a történelmi kihívás. A francia külügyminisztérium levéltárában fennmaradt érdekes irat - 1796. december 31-i keltezéssel - egy közös lengyel-magyar felkelés tervét tartalmazza. Felkel Kelet-Enrópa? Ezt francia segítséggel kívánták megvalósítani. A francia külpolitika régi hagyománya volt az a törekvés, hogy valamilyen támaszt találjanak az ősi ellenség, a Habsburgok hátában. Úgy tudták, hogy biztosan lehet számítani mind Lengyelországban, mind Magyarországon a lakosság többségének támogatására a felkelés során. A lengyeleknél Tadeusz Kosciuszko 1794-ben felkelést robbantott ki, amelyet orosz és porosz csapatok vertek le. Magyarországon a jakobinus mozgalmat felszámolták (1795), a vezetőit kivégezték. Ebbe a termékeny talajba hullottak a gyűlölt Habsburgok megdöntésére buzdító felhívások. A terv három fő területet jelölt meg a felkelés végrehajtására: Moldvát, ahol összegyűjtenék a szétvert lengyel erők maradékait; s Erdélyt. Fő gyülekezőhelynek Galíciát jelölték ki. Úgy gondolták: Törökország majd hadat üzen Ausztriának. Franciaországra várt a közvetítés feladata. A szervezkedés hátteréhez tartozik, hogy Berzeviczy Gergely hosszabb időt töltött Lengyelországban. Kézenfekvő a feltételezés, hogy ott tárgyalt illetékesekkel. A terv magyar vonatkozásban a Galícia határán fekvő megyékkel és városokkal, Szepessel, Zemplénnel, Kassával, Bánfával, Liptóval és Árvával számolt. A Felvidék híres volt gyógyvizeiről. A fürdők ma is a nyugalom, a békés beszélgetések (és sakkpartik) szigetei. Okkal feltételezhető, hogy amíg reumás tagjaikat áztatták a vízben, a magyar és lengyel nemesek titkos megbeszéléseket tartottak. A magyar megyék „vagyo- nilag és tehetség terén kiemelkedő személyei” közül említik Berzeviczyt, a Szirmay-, Roll-, Szulyowsky- és Orczy-családo- kat, Palocsay bárót, Szirmay Antal grófot, Okolicsányi Jánost. Csakhogy e vállalkozás sikere attól függött, bevonul-e Napóleon Bécsbe. Nem vonult be. Előbb fegyverszünetet (Leoben, 1797. április 18.), majd békét kötött Ausztriával (Cam- poformio, október 17.). Az ígéretes helyzet elillant. Következik-e mindebből, hogy ez a felkelési terv nem érdemel különösebb figyelmet1? Az utókor mindig okosabb. Mi már tudjuk, mi lett a végkifejlete. Ők legjobb meggyőződésük szerint cselekedtek. Lengyel viszontszolgálat Van ennek a történeti epizódnak még egy érdekes vonatkozása. A lengyelek nem felejtették el a magyar részről megnyilatkozott szolidaritást, s jórészt ezzel magyarázható, hogy 1848-1849-ben - mintegy „viszontszolgálatként” - nagy számban vettek részt a magyar szabadságharcban. Ha ehhez hozzátesszük a második világ- háborús lengyel menekültek tömeges hazai befogadását, a lengyel lakosság, mindenekelőtt az egyetemisták, a fiatalok kiállását 1956 mellett, csak arra a következtetésre juthatunk: már csak ezért is érdemes emlékezni - és emlékeztetni - a kétszáz év előtti történésekre. Vadász Sándor ELTE BTK H N N N N SORKÖTELES!- mert a Budapest Növekedési Befektetési Jegy sorbanállás nélkül, kényelmesen jegyezhető bármelyik Budapest Bank fiókban Bármekkora összeget lekötés nélkül helyezhet el az alapban, a befektetési jegy megvásárlásával bárki részesülhet a világ egyik legdi- tjr namikusabban fejlődő tőkepiacán elérhető hozamokból, « működése első évében 48.7%-os (1997 okt. 20.) hozamot biztosított az állampapírok mellett a részvénybefektetések magasabb kockázatát is vállaló befektetőknek, a tőkeszámlára helyezett befektetési jegyekkel további 4-6%-kal növelhető az elérhető hozam. fiz Az alacsonyabb kockázatot kedvelő befektetők részére: Budapest Első Befektetési Alap ij| biztonságos állampapír-befektetési forma tőkeszámlára helyezhető rugalmas, lekötés nélküli befektetés 2-66-44-33 W,NFÓ 269-6272 INTERNET: http://www.bpalap.hu A Budapest Bank Rt. Heves megyei fiókjai: 3200 Gyöngyös, Fő tér 19. Tel.: 37/312-578 3300 Eger, Alinagyar a. 5.181.: 36/412-242 KAPHATÓ A BUDAPEST BANK RT. FIÓKJAIBAN Kéije az alapok hivatalos tájékoztatóját a jegyzési helyeken! M M II
