Heves Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-11 / 238. szám
6. oldal Hírlap Magazin 1997. október 11., szombat Pont a semmi falán fELSÖMAGY AIKHSZAG UA0Ó Apor Elemér versei Szüret Ó, csupa fütty a hegyoldal harsan a fény, mint a kürt, játszik a szájon a bordal hull a vederbe a fürt. Buggyan a kedv, meg a szőlő, pára és illat igéz, lánykacagás ez a dűlő, belseje tűz, íze méz. Vérvörös ajk e gerezd itt ég, aki benne harap, tépd a fogaddal emezt itt, hűsítőn csordul a hab. Feltűnik lassan a gazda, ballag a fénybe tovább, gyűlik a völgyben a haszna: telve az aljban a kád. Elhunyorít, tova méláz: dús aratása mit ér, tárva a távoli présház, víg szekéren oda tér. Pince komor fala őrzi mustját, míg cukra kiforr, kedvét majd fennre tetézi bő poharakban a bor Nézi a lányt a fiú itt, átfogná hűs derekát, suttog és szép szava bódít: jöjj oda, jöjj, gyere hát, jöjj oda, majd ha sötét lesz... s este, ha sűrűi az árny, dombon, a kunyhó tövéhez ím, odasurran a lány. Illenék ó, hogy haragudjon - ajkán letörnek a szók, blúzából a kebel kibuggyan, részegen rácsap a csók, nem tudnak véle betelni, hallgatják hő szívüket. - Fürtöt és lányt szüretelni, így szüret ám a szüret. Fecske Reggel hiába kerestelek hová lettetek immár? Nincs sehol felvillanó ellobbanó árnya szárnyaitoknak. Letöröltétek a játék és szenvedély vad rajzait az égi kartonokról elvittétek torkotok szent kalárisait amiket oly önfeledten szórtatok közénk Nincs lángpiros ének csak a mezők kiűzött pacsirtáinak siráma sikolt a hajnali utcán, Csak a galambok fehér zománca pattog az őszülő felhők közé s az eső könnyei folynak a megvakult ablakokon. Vers az őszi titokról A szél füttye már sóhajokká foszlott, hűs levétől halni tér a rét, öreg virágok térdepelnek szerte és mormolják a múlás énekét Messze sírás haitik át a légen, régi, régi titkot hallgatunk: de fáj, de fáj, hogy meg kell halni, de jó, de jó, hogy meghalhatunk. „Töltse meg a pincét borral, A tavalyi szőlőknél 1,5-2 mustfokkal jobbat szüretelnek A kormány csak mérsékli a feszültséget Félidejéhez érkezett a szüret. Sok gonddal-bajjal küzdenek a termelők. A tavalyitól mennyiségben több szőlőt szednek, minőségben pedig 1,5-2 mustfokkal értékesebb mustokat nyernek. A fehér fajtákat „nyomott árakon” értékesítik, a kék szőlők ára viszont eléri, sőt túl is szárnyalja a tavalyi felvásárlási tarifákat. vember végéig megszületik a hegyközségi törvény módosításával együtt. A kettő egymásra épül, és együtt hat majd eredményesen.- A jövő évi állami költségvetéstervezetben mennyi támogatást A szüreti tapasztalatokról, a fehérborok értékesítési lehetőségeiről, a leendő bortörvény jelentőségéről beszélgettünk dr. Urbán Andrással, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárával.- Az idei esztendő az elmúlt évtized legjobb évjárataként vonul be a hazai gazdaságtörténetbe - mondta a főtitkár. - Ebben rizikó is van, mert még nem tudjuk, hogy az időjárás kegyes marad-e a még ültetvényeken levő olaszrizling, illetve Tokaj-He- gyalján a furmint termelőihez.-A kormány határozatot hozott az ország pincészeteiben nagy mennyiségben megmaradt fehérborok értékesítésére. Ez mennyiben segít a gondokon?-Nemzeti tanácsunk is közreműködött abban, hogy 200 ezer hektó fehér nedűből párlatot készítsenek, az Országos Borminősítő Intézet bizonylataival. Ezt literenként 55 forintért vásárolják meg. A boroknak 11 alkoholfokosnak kell lenniük. Az intézkedés - amely szeptember 1-jétől lépett életbe és november 30-ig szól - ösztönzi a többlet-exportot, de nem oldja meg a gondokat. A felhalmozódott egymillió hektoliter bor egy részének értékesítésével viszont enyhít a piaci feszültségeken, főleg a kis- és a középüzemekben. Ugyanakkor sérelmezzük, hogy az intézkedés diszkriminatív, mert csak azokat támogatja, akik tavaly is exportáltak. Olyan üzemek, mint például a detki MaPréselik a szőlőt az egri Szalkai-pincében gyar-Bolgár Barátság Szövetkezet, ahol az elmúlt években 120—130 millió forintot költöttek a borászat fejlesztésére, az idén nem részesülnek ebből a támogatásból. Tavaly ugyanis nem értékesítettek fehérbort a külföldi piacon. Ezt jeleztük a földművelésügyi tárcának, de egyelőre nem látunk elmozdulást.- Mit remélnek az új bortörvénytől?-Sokat. Bízunk abban, hogy noirányoznak elő a hegyközségeknek?- A nemzeti tanács szerint 300 millió forint kellene a hegyközségek növekvő feladataira. Tudomásunk szerint azonban 70 millió forint szerepel a tervezetben. Ez arra lesz elég, hogy a hegyközségeket számítógépekkel lássuk el. Pénz kellene a borok származási bizonyítványainak kiadásához, a hegyközségi adatnyilvántartások feldolgozásához. De hiányzik, s ez elfogadhatatlan. Érmek az „oroszlánbarlangból” Ami a labdarúgóknak a londoni Wembley, az a borászoknak a franciaországi Bordeaux: vagyis az oroszlánbarlang. Az idén egy fiatal egri borász, Vincze Béla bemerészkedett a szakma „oroszlánbarlangjába”, s nemcsak hogy talpon maradt a rendkívül erős nemzetközi mezőnyben, hanem ráadásul még rangos elismerést is kivívott magának.- A száraz, vörös minőségi Cabernet Franc arany-, a Cabernet Sauvig- non pedig bronzérmet nyert abban a mezőnyben, melyben a világ mintegy ötezer bora került a bírálók elé. Szigorukra jellemző, hogy a három forduló után a kiváló magyar borok közül mindössze kettő érdemelte ki az aranyat, egy az ezüstöt és négy a bronzot - veszi sorba.-Miként váltak díjnyertesekké a borai?-Az Eger melletti Tomyos-dűlőA borász nyertes nedűivel FOTÓ: PERL MÁRTON ben szüreteltük az 1994-es évjárat alapanyagául szolgáló cabemet szőlőt. Az úgynevezett héjon erjesztett, s gondosan kezelt nedű új tölgyfahordókba került, amelyekben azután egy esztendeig állt, utána töltöttük palackokba. Míg a határban a szüret zajlik, a Baktai úti borpincészet töltősorán most is ezek a különösen hús- és vadételek mellé illő, sajátos színű és zamaté italok csorognak az egyedi tervezésű címkékkel ellátott üvegekbe, amelyek aztán Japánban, Kanadában, Hollandiában, Németországban, s a közeljövőben immár Franciaországban is öregbítik a fiatal szakember hímevét.- Szereti a bort?- Elsősorban érlelni - válaszolja a kertészeti egyetemen végzett, s az egykori Egri Csillagok Tsz-ben gyakorlatot szerzett férfi. - Koccintáskor viszont vöröspárti vagyok... Egy régi térkép az egri szőlő vidék dűlőiről A felvásárló-termelő véleménye: a termés jó, csúcsot döntenek A szőlő nem marad a tőkén A Mátraalján négy éve vetette meg lábát a DanubianaBt. a volt Gyön- gyös-Domoszlói Állami Gazdaság megvásárlásával. Kétszázhetven hektár szőlőültetvényt is vettek, a földet haszonbérük az államtól. A szőlőművelés, a felvásárlás, a feldolgozás és a borértékesítés náluk egy kézben van.- A Mátraalja meghatározó társaságunk tevékenységében - magyarázza Kiszler Ferenc gazdasági vezető. - Csak külföldi piacokra exportálunk, a magyar borok hírét szeretnénk tovább öregbíteni. Ezért nekünk csak kiváló minőségű szőlő kell. Itt megtaláljuk, s az idén különösen jó a termés, aminek nagyon örülünk. Döntően a fehér fajtákra vevő a bt., amely általában három, illetve egy évre köt szerződést. De van olyan eset is, amikor közvetlenül a szüret előtt, augusztusban írják alá a papírokat. így ennek a gazdának, szövetkezetnek biztosan nem marad a tőkén a szőlője. Az árakat a mindenkori piac diktálja.- Tavaly 10-14 forinttal többet adtunk a termés kilójáért - mondja Kiszler Ferenc. - Megértjük a termelők háborgását, de nem mi alakítjuk az árakat. Azt gondolom, még így is mindenki megtalálja a számítását... A Danubiana Bt. az idén a felvásárlásban csúcsot dönt: 135 ezer mázsa szőlőt vesznek át. A 16-20 cukorfokot adó bogyós gyümölcsből eddig több mint százezer mázsa már feldolgozás alatt van. Kényszer szülte export? Jó a minőség, csak éppen a felvásárlási árak alacsonyak. így sok helyen a fehér szőlőkből és a mustokból is exportálnak. Jönnek érte a csehek, a szlovákok, a horvátok, a szlovének és a lengyelek. Ez hallgatólagosan legális folyamat, mert a hatályos jogszabály szerint borkészítésre mustot nem lehet kivinni az országból. Ezzel szemben semmilyen szabály nem tiltja, ha azt üdítő-alapanyagként exportálják. És ezen a címen miért ne, hiszen a mostani zavaros piaci helyzetben a termelőket segíti. Sőt ezt annyira legálissá tették, hogy csak az Országos Borminősítő Intézet által kiadott bizonylattal vihetik ki a mustot az országból. A szakértők közül többen azt mondják, hogy kényszer szülte exportról van szó, a szőlőtermelők érdekében. Az értékesítési zavarokat mérsékli. Mások szerint milyen jó lenne, ha erre nem lenne szükség, hanem a szomszédos országba eladott mustból itthon érlelnének borokat. Azokat pedig később hordósán vagy palackokba töltve értékesítenék magasabb áron, mint a most eladott mustot. írta: Bágyi Ferenc, Jámbor Ildikó, Jónás Ági, Kovács János, Mentusz Károly, Rada Katalin Szilvás István Fotó: Ötvös Imre, Perl Márton _ S tÉ T» ______ J Ä CnlutitÁJil/ IT DTD kitaMriÁ A fnUáloii ACTtílvA« minAan \ nnn Ft fölötti
