Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-06 / 208. szám

1997. szeptember 6., szombat Nato -Tükör 9. oldal I % I I 8 ■ 3 ■ ■ 5 t » to L 3 D I) ■ f> 3 5 5 m u » N < X X ce < CC Ü U1 „Nincs fejlődés biztonság nélkül”- Meggyőződésem, hogy ha­zánk csatlakozása a NATO-hoz elkerülhetetlen. Szeretném, ha e rendezvény elérné célját, s hoz­zásegítene e lépés népszavazá­son történő megerősítéséhez. Ezekkel a szavakkal köszön­tötte dr. Ringelhann György, Eger város polgármestere a tegnapi NATO-tanácskozáson megjelenteket. Biztonság és fejlődés csak együtt lehetséges A rendezvény meghívott elő­adói közül először Keleti György honvédelmi miniszter lépett a mikrofonhoz. Mint elő­adásában rámutatott, hazánk biztonságának garanciája ér­dekében a szövetség tagjává kell válnunk. Nem a honvédség elismerése volt a madridi meg­hívó, ugyanis - emlékeztetett - csak olyan országok lehetnek a NATO tagjai, ahol már kiala­kult a többpárti demokratikus politikai rendszer, működő pi­acgazdaság van, amelyek a tér­ség stabilitását elősegítő politi­kát folytatnak, s amelyeknek hadserege képes bizonyos szin­ten már most együttműködni a NATO-val.-Azért kívánunk NATO-ta- gok lenni, mert szeretnénk ré­szesei lenni e kollektív bizton­sági rendszernek, melynek ha­tékonyságáról többek között a rengeteg kockázatot magában rejtő délszláv-válságsorán is meggyőződhettünk - jelentette ki a hadügyi tárca vezetője. ­Egyedül csak a NATO volt ké­pes arra, hogy a Balkánon kia­lakult kritikus helyzetben meg­teremtse a valódi béke alapjait. Keleti György szerint ezért is hamis az a megközelítés, hogy november 16-án az ország la­kosságának a NATO-tagság vagy függetlenség és semleges­ség között kell döntenie. Mint ezzel kapcsolatban megje­gyezte, Magyarország számára nincs más járható út, mint a NATO-hoz való cstalkaozás és az európai integráció, hiszen az ország biztonsága és gazdasági fejlődése nem választható szét egymástól. Az sem igaz - tette hozzá -, hogy e lépéssel le­mondanánk a szuverenitásunk­ról, lévén a NATO döntései konszenzuson alapulnak, s csak ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett országok számára. A csatlakozás költségeivel összefüggésben elhangzott, a ténylegesen e lépéssel kapcso­latos kiadásokat külön kell vá­lasztani az olyan, amúgy is el­engedhetetlen ráfordításoktól, mint a laktanyák rekonstrukci­ója, a sorkatonák élelmezésé­nek, felszerelésének javítása vagy a hivatásos állomány helyzetének rendezése. Ezek ugyanis nincsenek összefüg­gésben a remélt cvsatlakozás- sal. Ezzel együtt - tette hozzá - természetesen lesznek közvet­len kiadások is. Nyugodt szívvel a csatlakozás mellett „Magyarország a NATO-tag- országok szemében” címmel megtartott előadásában Simonyi András, NATO-nagykövetünk kijelentette: mindannyiunk Az érdeklődő hallgatóság A hét parlamenti párt szerint: Szükséges a csatlakozás- A parlamenti pártok a tavaszi ülésszak végén fontosnak tar­tották hangsúlyozni, hogy az ország modernizálása aligha le­hetséges a fő európai trendekről elszigetelten — jelentette ki Ju­hász Ferenc, a Parlament Honvédelmi Bizottságának alelnöke. Mint hozzátette, a gazdaság fejlődése már régen túllépte az or­szághatárokat és kevés ország képes arra, hogy fejlődését nem­zeti keretek között biztosítsa. Magyarország nem tartozik ezen országok közé, hazánkban a gazdasági fejlődés - és ezzel együtt a társadalom fejlődése is - csak integrációs keretek kö­zött biztosítható - vélekedett a politikus. Szerinte Magyarország számára a NATO-tagság nem első­sorban a katonai, védelmi gondjaink miatt elengedhetetlen, bár ezt sem lehet elhanyagolni, ám tény, hogy hazánkat most, il­letve a belátható jövőben, nem fenyegeti katonai támadás ve­szélye. A XX. század végének Európájában a katonai integráció célja azonban nem elsősorban valami elleni védelem. A NATO jelenlegi tagjai számára sem ilyen céllal létezik, bár megalaku­lásakor és fennállásának első négy évtizedében ez volt a funk­ciója. A jelen célja azonban más: a kontinens békéjének és sta­bilitásának fenntartásához történő hozzájárulás. Mint Juhász Ferenc rámutatott, Magyarország csatlakozásá­nak indítékai részben ugyanazok, mint a jelenlegi tagországok indítékai a NATO fenntartására. Ezen túlmenően azonban ha­zánk más okokból is a szövetség tagja kíván lenni. A NATO- tagság számunkra európai integrációnk visszafordíthatatlan­ságának bizonyítéka és - nemcsak a magunk, hanem főként má­sok számára. Ugyanis, ha az országot mások is Európa stabil részének látják, sokkal vonzóbbá válunk a külföldi tőke szá­mára, elérhetőbbé válik a pénz-, töke-, munkaerő-, és árupia­cok integrálódása.- Az ország biztonságához is fontos hozzájárulás lesz NATO- tagságunk - fűzte hozzá a bizottság alelnöke. - Magyarország Európa nem legnyugodtabb régióinak közelében fekszik. Gon­doljunk csak a Balkánon éppen hogy befejeződött háborúra, a volt Szovjetunió területén található konfliktusgócokra stb. Ezek az instabil területek még akkor is veszélyeket rejtenek a mi tér­ségünk számára, ha Magyarország és közvetlen szomszédai kö­zött jók a kapcsolatok. Juhász Ferenc szerint a kibővített NATO egész Európa szá­mára biztosíthatja azt, amit már véghezvitt Nyugat-Európában: megszilárdítja az épülő demokráciákat, megteremti a jólétfelté­teleit, megakadályozza a helyi versengéseket, elejét veszi a túl- fegyverkezésnek és a destabilizáló hatású nemzeti politikának, a közös biztonsági érdekek védelmében elősegíti az együttmű­ködést. Példaként említette azokat az előremutató lépéseket, amelyeket a térség országai a NATO-tagság perspektívájától ösztönözve tettek. A NATO-tagság - az említetteken túl - pozitív hatással lesz védelmi rendszerünkre, fegyveres erőinkre is, és ezen keresztül erősíteni fogja Magyarország demokratikus intézményrendsze­rét, külső és belső biztonságát. Ezzel kapcsolatban emlékezte­tett arra a közismert tényre is, hogy a kollektív védelem mindig olcsóbb és hatékonyabb, mint a nemzeti keretek között megva­lósított védelem. - Remélem - tette hozzá - a parlamenti pártok együtt munkálkodnak az ország euroatlani csatlakozásának elősegítésében. Összeállította: Kühne Gábor számára megnyugtató lenne, hogy amikor az urnákhoz já­rulnak a polgárok, nyugodt szívvel tudjanak dönteni - re­mények szerint a csatlakozás mellett. Mint megjegyezte, nem lesz propaganda, csak tisztes­séges, korrekt tájékoztatás. A nagykövet csatlakozott Keleti György azon megállapí­tásához, miszerint a NATO- csatlakozást és az európai in­tegráció kérdését nem lehet kü­lön kezelni. Simonyi András Mi volt a NATO létrehozásának célja? A NATO alapvető célja, hogy összes tagjának biztosítsa a szabadság és biztonság vala­mint a jólét védelmét politikai és katonai eszközökkel, össz­hangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elveivel. Ezt a célt szolgálja a politikai szoli­daritás eszköze, valamint olyan mértékű fegyveres erő, amely elégséges az ellenük irányuló agresszió minden lehetséges formájának elrettentésére és, ha kell visszaverésére. A szövetsé­get az Egyesült Nemzetek Alap­okmányának az egyéni és a kol­lektív védelemhez való elidege­níthetetlen jogot megerősítő 51. cikkelye keretében hozták létre. A szövetség szabad államok társulása, amelyeket egyesít azon elhatározásuk, hogy köl­csönös garanciákkal és már or­szágokkal fenntartott szilárd kapcsolatokkal őrizzék meg biztonságukat. A washingtoni szerződés Az 1949. április 4-én aláírt és 1949. augusztus 24-én hatályba lépett Észak-atlanti Szerződés tartalmazza a nemzetközi viszá­lyok békés rendezésének kötele­zettségét, az erőszak elvetését. A 3. cikk előírja, hogy a szer­ződő államok „fenntartják és kifejlesztik egyéni és kollektív védelmi képességüket fegyveres támadással szemben”, s ebben is kölcsönösen segítenek egy­másnak. Konzultációs rendel­kezést tartalmaz a 4. cikk: „A Felek tanácskozni fognak egy­mással, valahányszor bárme­lyikük véleménye szerint a szerint e kettő szorosan össze­tartozik, hiszen a csatlakozás révén megnövekedne az ország biztonsága, ami mind a külföldi tőke, mind pedig a hazai gaz­dálkodók számára kedvezően hatna. Az sem mellékes, hogy így szorosabbra lehetne fonni az együttműködést a katonai szövetséggel, amely a védelem modernizációját segítené elő. Lényeges ugyanakkor, hogy a NATO számára nem közömbös, hogy a parlamenti pártok kö­zött megvan-e az egyetértés a csatlakozás kérdésében. Ennek .ugyan ára lesz - je­gyezte meg Simonyi András -, ám a NATO nem ró ránk elvi­selhetetlen terheket, nem kény­szeríti bele az országot féktelen fegyverkezésbe. Annak ellenére, hogy a biztonságot nem adják ingyen, ez az út lényegesen ol­csóbb, mint ha egyedül kellené végrehajtani a hadsereg mo­dernizációját. Az egész folya­matot, mint olyan elengedhetet­len hosszútávú befektetést kell tekinteni, amely idővel a befek­tetések sokszorosát hozza visz- sza. - Rendkívül fontos - zárta gondolatait a nagykövet -, hogy a NATO ránk bízta a kérdést, a döntésbe most sem fog belea­vatkozni, és a későbbiekben sem óhajtja a feltételeket dik­tálni. Nem politikai klub, katonai szövetség Christopher Long, Nagy-Bri- tannia budapesti nagykövete arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO nem politikai klub, hanem egy katonai szövetség, amelyet ha bővítenék, azt csak úgy tehetik meg, hogy tovább erősödjön. Ami a NATO-t il­leti: szemben az egykori Varsói Szerződéssel, a csatlakozással egy olyan demokratikusan mű­ködő szervezet tagja lehet Ma­gyarország, ahol a döntések konszenzuson alapulnak.- Magyarország csatlakozá­sával nem terhet akarunk a nyakunkba venni - folytatta Long úr -, hanem erősödni sze­retnénk. Azért kaptak Önök meghívást, mert úgy ítéltük meg, hogy a bővítéssel pozití­vumokra számíthatunk: tényle­ges hozzájárulást a régió biz­tonságához és folyamatos sze­repvállalást remélünk. A NATO számításai szerint a csatlakozás költségei elviselhetők lesznek, s bízunk benne, hogy Magyaror­szágon megvan a belépéshez szükséges kellő politikai akarat. Ezeken túl Nagy-Britannia nagykövete arra is emlékeztette a hallgatóságot, hogy a NATO- nak még sohasem kellett harcba vonulnia azért, hogy megvédje a szövetség területét. Szurgyi Árpád, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének katonai atta­séja hangsúlyozta, a NATO azt várja, hogy a magyar fél mondja meg, milyen felada­tokra kész, melyek azok a terü­letek, ahol erősíteni tudja a szövetséget, mit vesz át a közös védelemből. Mint mondotta, Magyarország büszke lehet az utóbbi években elért eredmé­nyeire, ám tovább lépni csak akkor tud, ha a magyar nép akaratából csatlakozik a NATO-hoz. Tolnai László, a Stratégiai Kutató Központ igazgatója mindenek előtt arra, a csatlako­zás elutasításában rejlő ve­szélyre hívta fel a figyelmet, hogy azáltal hazánk azt kockáz­tatja, Magyarországot a világ a balkáni térséghez fogja sorolni. A környező országokkal való kapcsolatokról szólva rámuta­tott: Ausztria ugyan semleges ország, ám az utóbbi időkben jelentős módosulásokat mutat az ottani biztonságpolitika is. Szlovákiát illetően elhangzott, az északi szomszédainknál kö­zéptávon a jelenlegi állapotok fennmaradásával kell számolni. Figyelemre méltó Románia helyzete is: ők nagy energiát fektettek be az „első-körös meghívás” érdekében, de a ku­darcot is nyugodtan fogadták. NATO-tudnivalók Felek egyikének területi épsé­gét, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegeti.” A tagországok irányában dekla­rált egyéni és kollektív bizton­sági garanciák az 5. cikkben vannak benne foglalva: „A Felek megegyeznek ab­ban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valameny- nyiük ellen irányuló támadás­nak tekintenek és ennélfogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nem­zetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg is a többi Féllel egyetértésben, azonnal megte­szi azokat az intézkedéseket - ideértve a fegyveres erők al­kalmazását is -, melyeket a bé­kének és a biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. ” A 6. cikk földrajzi értelem­ben pontosítja, milyen fegyve­res támadást kell egy vagy több NATO-tagállam ellen irányuló támadásnak minősíteni. A 7. cikk egyebek között leszögezi a Biztonsági Tanács változatlan elsődleges felelősségét a nem­zetközi béke és biztonság fenn­tartásáért. Ma különösen figye­lemre méltó a szerződés 10. cikke, amely szerint „a Felek egyhangú megegyezéssel a Szerződéshez való csatlako­zásra hívhatnak meg minden más európai államot, amely ké­pes arra, hogy elősegítse a Szerződés elveinek továbbfej­lesztését és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonsá­gához" . Új tagok csatlakozása tehát csakis konszenzusos meghívás eredménye lehet. Mi a NATO stratégiai koncepciója? Az új stratégiai koncepció kör­vonalazza a biztonságnak a párbeszéden, együttműködésen és a kollektív védelmi képessé­gen alapuló sokoldalú megkö­zelítését. Kiindulópontja, hogy a nagyarányú katonai konfron­táció veszélyének elmúltával még fennmaradtak az instabili­tásból fakadó kockázatok. A változások nyomán a korábbi­nál nagyobb szerepet kapnak a biztonság megőrzésében politi­kai, gazdasági, társadalmi és környezeti megfontolások, s ilyen módon erősíteni kell a biztonság garantálásában a po­litikai elemeket. A NATO új stratégiai kon­cepciójának katonai összete­vője megtartotta az alábbi elve­ket:- A szövetség tisztán védelmi célokat szolgál.- A biztonság oszthatatlan. E tekintetben mindenekelőtt a Washingtoni Szerződés 5. cik­kének megerősítéséről van szó, továbbá annak kimondásáról, hogy az Európában állomásozó amerikai csapatok lényegesek az európai biztonság szempont­jából, s kézzelfogható bizonyí­tékai Európa és Eszak-Amerika Költségek és népszavazás Az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón Keleti György és Simonyi András válaszolt a Heves Megyei Hírlap kérdéseire - misze­rint mit tervez a kormány, amennyiben a népszavazás kedvezőtlen eredménnyel zárul, illetve mennyivel le­het olcsóbb a csatlakozás, mint a semlegesség? Keleti György szerint a kor­mány biztos abban, hogy a népszavazáson pozitív ered­mény születik, ekképp nem is számol más forgatókönyvvel. - Lényeges - tette hozzá -, a kérdés valójában az, hogy Európát választjuk vagy zsákutcába futunk. Ha már visszafogad minket Európa, akkor az együttműködés egy területéről sem szabad lema­radnunk. A népszavazás ugyanakkor rendkívüli mó­don legitimálhatja a kor­mány, illetve a Parlament ez- irányú lépéseit. Ami a költségeket illeti: a honvédelmi tárca vezetője rámutatott, a térség erőviszo­nyait figyelembe véve mint­egy 100 ezer fős hadsereget kellene fenntartanunk a ter­vezett 52 ezressel szemben. Ez azt is jelenti, hogy az éves kiadások 60-70 milliárd fo­rintra nőnének, a sorállo­mánynak 18-20 hónapig kéne szolgálnia a seregben, s mintegy 180 repülőre lenne szükség. A NATO-ban viszont elég lenne 60-80 gép is, hi­szen a NATO előnye, hogy szövetségben vállal kötele­zettséget az ország biztonsá­gáért. Simonyi András szerint el­hibázott dolog érzelmi alapon dobálózni a számokkal, mivel a NATO-tól - bár szanálásról szó sincs - még segítséget is kapunk a fejlesztésekre. A honvédelmi miniszter szerint a növekvő pályára állt gazda­ság bírni fogja, hogy négy év alatt a katonai kiadások elér­jék a GDP mintegy két száza­lékát. A NATO-átlagnak szá­mító 2-2,5 százalékot pedig tíz év átmenet után mi is telje­síthetjük. biztonságos egybetartozásá- nak.-A NATO biztonságpolitiká­jának alapja a kollektív véde­lem.-A belátható jövőben fenn kell tartani Európában a nuk­leáris és hagyományos erők megfelelő arányát. Az új stratégiai koncepció ér­telmében jelentős csökkentése­ket hajtottak végre a NATO-or- szágok fegyveres erőiben. Csökkentették a parancsnoksá­gok számát és az készültségi szinteket, másfelől növelték mozgékonyságukat. Ez utóbbi keretében jelentek meg a sok- nemzetiségű erők, amelyek je­lentősége folyamatosan növek­szik. Jelentős mértékben csök­kentették a nukleáris erőket is. A fegyverkorlátozással kap­csolatos lépések szerves részét alkotják az Új NATO-stratégi- ának. Kiindulópontjuk az a megfontolás, hogy a hatékony és ellenőrizhető fegyverzetkor­látozási és leszerelési megálla­podások, amelyek tekintetbe ve­szik a valamennyi érintett or­szág biztonsági igényeit, fokoz­zák a stabilitást és csökkentik a konfliktusok veszélyét. Az új NATO-stratégia hang­súlyozza, hogy a szövetség biz­tonságát globális összefüg­gésbe kell ágyazni, s a korábbi­aknál nagyobb figyelmet kell fordítani az olyan vonatkozá­sokra, mint pl. az energia- és nyersanyag-ellátási útvonalak biztosítása, a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni küz­delem. Korózs Lajos a Honvédelmi Bizottság tagja, a Nyugat-európai Unió Védelmi Bizottságának tagja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents