Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-05 / 207. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. szeptember 5., péntek Négyszáz év után újra török lobogó a várban A török államfő ellátta kézjegyével a Főegyházmegyei Könyvtár emlékkönyvét EGER Rövid, ám annál mozgalma­sabb látogatást tett tegnap kora délután Egerben Süleyman Demirel török államfő és kísé­rete. A magas rangú vendég — dr. Ringelhann György egri polgármester társaságában - először a Minaretet tekintette meg, majd a várat kereste fel, ahol dr. Jakab István, Heves Megye Közgyűlésének elnöke köszöntötte. A történeti kiállításon dr. Petercsák Tivadar múzeum­igazgató kalauzolta végig a de­legációt, melynek végeztével Süleyman Demirel - mint 401 évvel III. Mehmed szultán után az első, Egerbe látogató török államfő - nem mulasztotta el lejegyezni benyomásait. Mint a vármúzeum vendégköny­vébe a körséta végén beírta, nagy örömmel tapasztalta, hogy a magyar és a török nép közös életének emlékeit őrző múzeumban mennyire becsben tartják ezen értékeket. Abban a reményben, hogy még vissza­térhet ide, feleségével együtt egy pénzérmét is dobott a Trevi-kútként működő hajdani konyha kéményébe. Az egri program következő állomásaként Süleyman Demi­Búcsú Egertől rel a török fürdőben 1958 óta tartó ásatásokat tekintette meg. Itt kijelentette: a rekonst­rukciós munkálatokat a török állam segítségével néhány éven belül be is lehetne fejezni. (Kalmár Péter, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal el­nöke ezzel akpcsolatban el­mondta, az OMVH ebben az évben az ásatások befejezésére 600 ezer forintot szán, ám maga a rekonstrukció mintegy 80 millió forintba kerülne. Szerinte a hajdani fürdő láto- gathatóvá tétele — miként a tö­rök államfő is utalt rá — üzleti konstrukcióban lenne legin­kább elképzelhető.) fid ásatá­sok után a küldöttség a Líce­umba látogatott el, ahol felke­resték a Főegyházmegyei Könyvtárat. Itt Antalóczi Lajos fogadta a vendégeket, megmu­tatva egyebek mellett Mikes Kelemennek a törökországi Rodostóból írt leveleit. A körút végén füstölt piszt- rángfiléből, horjúhúsgombó- cos erőlevesből, burgonyakro­kettel tálalt egries bélszínja­vából és Szentgyörgyi-pala- csintából álló ebéd várta a tö­rök köztársasági elnököt a Park Szállóban. A finom fala­tok előtt előbb Ringelhann doktor mondott pohárköszön­tőt, hangsúlyozva a két nép közötti, több évszázadra visz- szanyúló kapcsolatot, illetve a mai Magyarország előtt álló feladat, a NATO-hoz való csatlakozást, valamint az eu­rópai szervezetekbe történő in­tegráció fontosságát. Ezután Süleyman Demirel emelkedett szólásra, mondván: nagy örömmel látogatott el Egerbe, s elégedetten tapasz­talta, mennyire vigyáznak itt a török kor emlékeire. Külön említést tett a hős egri nőkről, majd — a török fürdő kapcsán — kijelentette, jó ötletnek tartja egy ottani piac vagy kiállító- hely kialakítását, ám szerinte ha az egyszer fürdő volt, a két állam közreműködésével vál­jon ismét fürdővé. (kühne) Jaj, úgy élveztük a strandot Egy éven át vizsgálják a vízhozamot (Folytatás az 7. oldalról) Az idén a beruházásoknak, pél­dául a fűtött kifutónak köszön­hetően egyenletesebb a szezon, a mérsékelten meleg és a fog- vacogtató évszakokban is töb­ben keresték föl a fürdőt. Eddig ’97-ben 300 ezernél több ven­dég fordult meg itt, ami az utóbbi évekhez viszonyítva re­kordnak számít, hiszen tavaly egész évben 263 ezer látogató élvezte az egri strandot. A vízminőséggel sem volt gond, bár a mintegy 5400-5600 fős maximális vendéglétszám egy-egy meleg hétvégén - egyébként idén augusztus 20- án jöttek a legtöbben - alapo­san próbára tette az infrastruk­túrát, és ki lehetett volna tenni a „megtelt” táblát. A korszerűsítést szolgáló be­ruházások részeként szeptem­ber elején a strand történetének egyik legnagyobb vállalkozása veszi kezdetét: elkezdődnek annak a 50+21 méteres ver­senyméretű, feszített víztükrű medencének az előkészítő mun­kálatai, mely a megye talán legkorszerűbb ilyen létesítmé­nyeként már modern vízvissza­forgató rendszerrel lesz ellátva. A bruttó mintegy 173 millió fo­rintos költséggel járó önkor­mányzati beruházás átadását a jövő szezonkezdésre, május el­sejére ígérik a kivitelező Tem­pera Rt. szakemberei. A gyógymedencéknél a későbbi­ekben is mindenképpen marad majd az úgynevezett töltő-ürítő rendszer, ám a gombás me­dence vízvisszaforgató techno­lógiájának előkészítését, a gép­házat most megépítik. A kisebb felújítások között hárommillió forintos saját erő­ből még idén elkészül a büfé­pavilonok előtti díszburkolat. A strandétterem melletti WC- mosdó blokk pedig jövő ta­vaszra újul meg európai szín­vonalon, vandálbiztos kialakí­tással. Szó van a díszmedence ren­dezési tervének kidolgozásáról, és a 4-es, illetve az 5-ös me­dencék eltömődött vízleeresztő rendszerének cseréjéről is. A strandnak a legszárazabb években sem voltak komoly víz­nyerési problémái - tudtuk meg Sós Istvántól -, ám most indul az az egy évig tartó vizsgálat- sorozat, mellyel a strandot, a Bárány-uszodát és a Török für­dőt ellátó források, gyógyforrá­sok vízhozamát szeretnék pon­tosan meghatározni. Ez a ké­sőbbiekben ahhoz is nagy se­gítséget nyújt majd a szakem­bereknek, hogy feltárják a víz- veszteség mértékét és megaka­dályozzák a további vízszökést, amely egyúttal a források vé­delmét, a szennyeződés elkerülését is szolgálja. A reumafürdő rekonstrukci­ója idején történt kisebb módo­sítás miatt - lejjebb kerültek az ottani túlfolyók - a közlekedő- edények elve alapján három medence szintje közel 21 centi­vel esett, amit - részben - tech­nikai módosításokkal tudtak orvosolni. A közkedvelt dögö- nyöző vizét bár sikerült vissza­hozni, ám a korábbihoz képest csak mintegy harmadannyi víz­zel tudják ellátni. Mindezen problémák megoldására keresik a megfelelő utat. (kj) i ••• w / • ni» / j A jovo évi szólóért ABASÁR Az Abaszöv irodaházában tartottak tanácskozást a szőlő növényvédelméről. A szakmai jó tanácsok mellett a Budapesti Vegyi­művek, a Cherole Agro Kft., a Nichimen Corp - melyek a Heves megyei Növény­egészségügyi és Talajvé­delmi Állomással és a me­gyei növényvédő mérnökök egyesületével karöltve szer­vezték a fórumot — bemu­tatta azokat a növényvédő szereket, melyek alkalma­zása jót tesz a termésnek. Búcsú Szomolyán Szomolyán e hét végén rende­zik meg a búcsút. Ez alkalom­mal az ilyenkor szokásos kira­kodóvásáron a helyi hegyköz­ség is állít pavilont, ahol a tag­ság által készített borokat is felvonultatják. A termékbemu­tató mellett az érdeklődők arra is választ kaphatnak, hogy a szervezet mit tesz tagsága ér­dekeinek védelmében. Nem várható változás az adózásban A minisztérium szerint is túl magas a tb-járulék LŐRINCI A Lőrinctől Lőrincig elneve­zésű rendezvénysorozat idei egyik legrangosabb rendezvé­nyére került sor tegnap a Zagyva-parti kisvárosban: dél­után a közösségi házban tartot­ták azt a fórumot, amelyen a te­lepülés és a környék egyéni vál­lalkozói, a polgármesteri hiva­talok pénzügyi referensei, az in­tézmények és vállalatok szak­emberei, valamint a pénzintéze­tek munkatársai vettek részt. Varga Antalnak, a házigaz­dák polgármesterének köszön­tőjét követően Sághy Zoltán, a Pénzügyminisztérium főcso­portvezetője tartott előadást a támogatások rendszeréről — érintve a beruházások, fejlesz­tések és a munkahelyteremtés hlehetöségeit —, valamint az adópolitikai elképzelésekről. A tárca vezető munkatársa elmondta: az adózás rendsze­rében 1998-ban sem várható je­lentős változás. Koncepciójuk szerint hazánk e téren is sze­retne az EU-gyakorlathoz al­kalmazkodó, kiszámítható és stabil politikát folytatni. Ugyanakkor elismerte, hogy Magyarországon túlzottan ma­gas a társadalombiztosítási já­rulék, amin — ha nem is jövőre, de belátható időn belül — változ­tatni kellene. A minisztériumi tisztségvi­selő előadását követően a résztvevők választ kaptak kér­déseikre, majd megvitatták az elhangzottakat. Szövőlepkék a belvárosban HATVAN Siralmas látványt nyújt Hatvan belvárosának növényzete: né­hány nap alatt olyannyira el­szaporodtak az amerikai szövő­lepke lárvái, hogy ez sokak sze­rint immár több taxon teljes pusztulásával fenyeget. A ve­szélyeztetett fák koronáját több helyen pókhálószerű képződ­mény borítja. Ha a szemlélő a lombok alá áll, hallhatja a leve­leket zabáló hernyók per- cegésszerű neszezését, miköz­ben ruházatáról folyamatosan söpörnie kell a lepotyogó, gusz­tustalan állatkákat. Információink szerint a je­lenség először a gyárakhoz kö­zeli zöldövezetben ütötte fel a fejét, majd rövid időn belül el­terjedt a vasút és Újhatvan, va­lamint - ellenkező irányban - a Kastélykert környékén is. Az érintettek úgy vélik: a vá- rosháza feladata lenne, hogy megtegye a szükséges intézke­déseket. Mégpedig nemcsak a közterületeken — érvelnek a polgárok -, hanem a magántu­lajdonokban is, hiszen a kárte­vők megfékezése az egész tele­pülés érdeke. A polgármesteri hivatal vá­rosüzemeltetési irodáján Ko­vács Sándor osztályvezető megerősíti: az elmúlt napokban számos bejelentés érkezett az üggyel kapcsolatosan. A ren­delkezések szerint azonban — tájékoztat - nekik csak az ut­cák, terek megtisztítása a fel­adatuk, s ennek érdekében meg is teszik a szükséges lépéseket. Ám a bérlemények és magántu­lajdonok zöldterületein ezek ke­zelőinek és gazdáinak kell megoldaniuk a problémát. Mit tehetnénk hozzá mind­ehhez? Csupán kételyeinket: rendben van, hogy a törvények egyértelműen szabályozzák az intézkedés mechanizmusát. Ám ha a vegyszerrel kezelt részek­ről a szövőlepke más — esetleg nem permetezett — területek felé veszi az irányt, ki mondja meg „neki”: magánterület; ed­dig, és ne tovább!? Mert kötelezni csak az ál­lampolgárokat lehet. (tari) Az új helyszín: a Mezőgazdasági Szakközépiskola Közelebb a Teremtőhöz Szeptember 10-én, szerdán dél­után háromnegyed 4 órakor új helyen: az egri Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola ebédlőjében (Mátyás király út 52.) tartja következő foglalkozását az egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület. A rendezvény vendége Erdősi Imre kecskeméti ezoterikus lesz, aki nemcsak a Biopajzs Pozitív Gondolkodók Egyesü­letének elnöke, hanem a Nyitott Világ című újság szerkesztője is. Vele Pécsi István újságíró, a Szellemvilág című ezoterikus zsebkönyv-folyóirat felelős szerkesztője készít nyilvános interjút. Ennek keretében szó esik majd arról, hogy mindenki közel juthat Teremtőjéhez, s ré­szesülhet gyógyító, megújító energiájából. A programot Wolj János gitáron kísért énekes számai színesítik. A z egri nyár kulturális kü­löncségei közé tartozott az a Franciskánus-udvarbeli este, melyen az Egri Állami Zeneis­kola fiatal tehetségei adtak ön­álló koncertet. Közöttük volt Bánhegyi Tünde és Bartók Be­áta. Mindketten a legnehe­zebbnek, s egyszersmind leg- elbűvölőbbnek tartott vonós hangszeren, a hegedűn játszot­tak. Beáta az Angolkisasszonyok Sancta Maria Leánygimnázi­Már az óvodában megszerették a hegedűt urnának hetedikese, Ittesné Nyeste Erzsébet tanítványa, már egészen kicsi korában ba­rátságot kötött a hangszerrel. Az első instrumentum, amin játszott, még egy negyedes he­gedű volt. Szülei a zeneóvo­dába íratták, ahol pedagógusa, Pogány Ferencné ajánlotta a kislánynak, hogy mielőbb menjen zeneiskolába. Persze, a családi indíttatás is adott volt, mert - mint mondja — a keresztapa, Petőcz Károly hegedűművész Pozsonyban. — Milyen viszonyban vagy a hangszereddel?- Elválaszthatatlanok va­gyunk. Voltak olyan idősza­kok, úgy 10-11 éves korom tá­ján - mondja -, amikor nehéz­ségeim voltak. A „fekvéseket” nehéz volt megszokni, de ha a technikai gondokon túljutot­tunk, a többi már a leikéből jön az embernek. Beáta az idén - ha elkezdő­dik a zeneiskolai tanév - már a negyedik továbbképzőt végzi, s a Zeneakadémiára készül. A kedvenc zeneműve Beriot Fan­tázia-balettje. Tavaly egyéb­ként ezzel lett nyertes a megyei vonósversenyen Hevesen. Ám rajongásig szereti Mendels­sohnt és Eduard Lalot is. Bánhegyi Tünde ez idő sze­rint már a Bartók Béla Zene­művészeti Szakközépiskola el­sőéves növendéke Budapesten. Császiné Deák Dorottya tanít­ványa, s álmai előtt a művész­pálya. A hegedűvel való első találkozást Rózsa óvó néninek köszönheti, aki az egri Szarvas téri óvodában szerettette meg vele a muzsikát. Nyolcéves ko­rában kötött barátságot hang­szerével, azóta zongorázik, fu­rulyázik és gitározik is. A csa­ládi indíttatás nála is adott, hi­szen édesanyja énektanár, édesapja pedig katonazenész, a keresztapa — Bánhegyi Géza — pedig első klarinétművész az Operában. Sőt, a testvére is zongorázik. Tünde is a zeneis­kola büszkesége, hiszen tavaly a megyei vonósverseny győz­tese lett. Amikor a példaképei­ről kérdezem, gondolkozik egy kicsit, majd a legnagyobbat említi:-Hát, David Ojsztrah elég jól csinálja... Jámbor Ildikó Bartók Bea és Bánhegyi Tünde fotó: perl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents