Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-04 / 206. szám
1997. szeptember 4., csütörtök 7. oldal Hazai Tűkör Hiányzó rendeletek, elfogadhatatlan különbségek Emberi jogok katonáéknál Egy felmérés szerint újoncként a katonák csaknem 30 százalékának volt része sanyargatásban és a megkérdezettek 14 százaléka ismerte el, hogy öreg katonaként maga is közreműködött a frissen bevonultak gyötrésében. Érvényesülnek az emberi szabadságjogok a Magyar Honvédségnél, ennek ellenére 47 alkotmányos visszásságot találtak vizsgálatuk során az Országgyűlési Biztosok Hivatalának munkatársai. Az átfogó tájékozódás nem tárt fel olyan kirívó jogsértéseket, amelyek a honvédség alkotmányos működését általában veszélyeztetnék, azt azonban rögzítették, hogy a törvényi előírás ellenére sem születtek meg egyes jogszabályok. Ilyenek például az őr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatokra vagy a keresetet kiegészítő foglalkozás engedélyezésére vonatkozó rendeletek. A jogi szabályozás a háború- és békeidőben teljesítendő katonai kötelezettségek között sem tesz különbséget, s ezzel az élethez való jog sérülhet. A technikai eszközök rossz állapota főleg a kecskeméti repülőezrednél aggasztó. Sehol sem írják pontosan körül, milyen alapvető létfeltételeket kell biztosítani a sorkatonáknak. Emiatt az élelmezés, a ruházat, a szállás színvonalában elfogadhatatlanok a különbségek az egyes alakulatoknál. Az alkotmányozás időtartama meghatározza a tartalmat is A jövő századnak kell szólnia Az alkotmányozás évtizedének tartják a szakemberek a nyolcvanas évek végén kezdődött időszakot, ám az új magyar alkotmány mind ez ideig mégsem tudott elkészülni. Ennek alapvetően politikai okai vannak. Dr. Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese úgy gondolja: nem feltétlenül baj, ha kissé elhúzódik a legfőbb jogszabály megalkotása.-Mi az oka annak, hogy a hasonló országok többségében már megszülettek az új alkotmányok, s hazánkban még csak a vitaalapul szolgáló szöveg készült el?- Vannak olyan jogelméletek, amelyek szerint egy forradalom, vagy bármilyen más erőteljes társadalmi változás hozza el mindig az alkotmányozáshoz a legkedvezőbb történelmi pillanatot. Ha ezt vesszük alapul, akkor Magyarország bizony elszalasztottá ezt. Egy másik teória szerint viszont meg kell várni, míg elcsitulnak a forrongás utáni hullámok, s „tiszta fejjel” kell hozzálátni az alkotmányozáshoz. Ennek az előnyeit kellene most kihasználnunk. Tudniillik az alkotmányozás időtartama meghatározza a szöveg tartalmát is. Tehát nem a rosszabbik, csak a másik megoldást választottuk.-1989-ben Szűrös Mátyás házelnök hirdette ki a már merőben új alapokon nyugvó alkotmányt. Azóta nem tudnak egyezségre jutni a pártok. Kell-e egyáltalán új szöveg?- A jelenlegi alkotmány alapja még 1949-ből való. Először 1972-ben módosították, majd folyamatosan tol- dozták-foldozták. 1989-ben, a rendszerváltás küszöbén alapvető pontokban kellett megváltoztatni, ettől azonban még nem jó. A legfőbb törvényt úgy kell megszövegezni, hogy a 21. századnak készüljön. Szalóky Eszter Pengeváltás földügyben Bizottsági ülések az őszi ülésszak előtt Napirenden a kisebbségek képviselete fotó: feb/kallus györgy 800 gyerek után védőnőt, 1600 után orvost kell alkalmazni főállásban Az iskola-egészségügy reformja A Népjóléti Minisztérium rendeletben szabályozza az iskolaegészségügyi ellátást, hogy a szolgálat országszerte egységes rendben és sokkal hatékonyabban láthassa el feladatát - közölte Kökény Mihály miniszter. Korábban az iskola-egészségügyi ellátás működése a települési önkormányzatok és az oktatási intézmények vezetőinek jóindulatán múlott, hiszen hiányzott az egységes szabályozás és igen alacsony volt a normatív támogatás. Az új rendelet pontosan rendezi a szolgálat feladatait és a működési feltételeket. Az iskola-egészségügynek a jövőben gondoskodnia kell arról, hogy az oktatási intézmény, mint munkahely, egészségügyi szempontból is megfelelő legyen. A szolgálat munkájának másik része az, hogy nyomon kövesse a tanulók egészségi állapotát, szervezze a védőoltások beadását, a fogászati szűréseket, az alkalmassági vizsgálatokat, és kéznél legyen az iskolai balesetek, rosszullétek esetén. Jelenleg 4717 óvodában és 3815 általános iskoláhan 1700 háziorvos, 1400 házi gyermekorvos és 3560 körzeti védőnő lát el részmunkaidőben iskola-egészségügyi feladatokat. Az általános iskolákban mindössze 10 iskolaorvos és 180 védőnő tevékenykedik főállásban. Az új rendelet értelmében az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy 800 gyermekenként legalább egy főállású iskolai védőnőt, illetve 1600 gyermekenként egy főállású iskolaorvost alkalmazzanak. A finanszírozást is egységesítik. A fejkvóta gyermekenként 24,5 forintról 50,7 forintra emelkedik. N. Zs. Horn a bányásznapon. Nincs még egy olyan ágazat, amellyel annyit foglalkozott volna a kormány, mint a bányászattal, s nem volt olyan egyezményünk a Bányászati Dolgozók Szakszervezetével, amelyet ne teljesítettünk volna - mondta Hóm Gyula az országos bányásznap központi ünnepségén, Nagykanizsán. A miniszterelnök ugyanakkor kijelentette: nem várhatja senki, hogy a költségvetés az adófizetők pénzéből a végtelenségig finanszírozzon gazdaságtalan, ráfizetéses termelést. Új útlevél. A belügyi tárca egyik legfontosabb feladata az európai uniós csatlakozás jogharmonizációs teendőinek előkészítése - jelentette be Kuncze Gábor. A feladatokat sorolva a belügyminiszter szólt arról, hogy jövőre több millió útlevél kiadása kezdődik meg. Erre azért is szükség van, mivel hazánkat évek óta komoly kritika éri a viszonylag könnyen hamisítható magyar útlevelek miatt. Semjén az MDF-nél. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának tegnapi lakiteleki ülésén - Lezsák Sándor meghívására - részt vett Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke is. Semjén ismét kiállt a két párt jó viszonyának fenntartása mellett. Kamarai vizit. A Munkaügyi Minisztérium támogatja, hogy a gazdasági kamarák minél előbb kapjanak közjogi feladatokat - hangoztatta a munkaügyi miniszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában tett látogatása során. Kiss Péter aláhúzta: szükséges a tisztességes versenyt hátráltató feketegazdasággal szembeni fellépés. A kisebbségek képviseletétől a földtörvény módosításáig terjedt a témák köre, amelyekről tegnap tárgyaltak az országgyűlési bizottságok; ez már a hétfőn kezdődő őszi parlamenti ülésszak előkészítését jelentette. A 13 magyarországi kisebbségnek nincs parlamenti képviselete. Ezen a helyzeten akar a kormány változtatni októberben előterjesztendő törvényjavaslatával. Erről Gellért Kis Gábor, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság elnöke számolt be. A kérdésben korábban már egyeztettek a parlamenti pártok, és egyetértettek, hogy ne delegálással, hanem választással kerüljenek be a parlamentbe a kisebbségi képviselők. A földtörvény módosítására irányuló törvényjavaslatot a mezőgazdasági bizottság ülésén Orosz Sándor, a bizottság elnöke időszerűnek, fontosnak és parlamenti vitára alkalmasnak nevezte. Medgyasszay László (MDF) viszont a Mező- gazdasági Gazdasági Társaságok Szövetségének nyilatkozatát ismertette az ülésen. A szervezet úgy véli: a belföldi jogi személyek termőföld-problémáinak megoldásához nincs szükség törvénymódosításra; az ugyanis csak a külföldiek termőföld-tulajdonlási lehetőségének megteremtését segíti elő. Az Európai Bizottság által hazánkról készített országjelentés, valamint a csatlakozás pénzügyi következményeit taglaló Agenda 2000 összességében a magyar érdekekkel egybevág és megállapításaiban alapvetően reális. Ezt Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára fejtette ki az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának ülésén. Az Alkotmány- és Igazságügyi Bizottság úgy foglalt állást: támogatja a kormány népszavazás-elrendelését kezdeményező indítványának általános vitára bocsátását. Levendel: Az átvilágítás eredményei nem változtatnak az erősorrenden Vélemény a közvéleményről A legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint a korábban bizonytalan választók közül legtöbben az MSZP-szimpati- zánsok táborához csatlakoztak, miközben a Fidesz nyomulása megállt és a kisgazdák radikális nézetei iránti érdeklődés érzékelhetően megcsappant.-A politikusok megítélésénél sokkal többet nyom a latba az adott személy képessége, mint esetleges ügynökmúltja - mondja Levendel Adám, a Szonda Ipsos vezetője, akivel a népszerűségi listák alakulásáról beszélgettünk.- Augusztusban a biztos szavazók 31 százaléka adta volna voksát az MSZP-re, 23 százalék az FKGP-re, 21 pedig a Fideszre. Tartós lehet a szocialista előretörés?- Az MSZP csupán visszaszerezte a Tocsik-ügy következtében elveszített pontjait - vagyis népszerűsége a tavaly nyári szinten áll -, az említett két ellenzéki párt ugyanakkor megtorpant. A gazdasági élénkülést akkor is a kormány érdemének tulajdonítják az emberek, ha számos más tényező is közrejátszik a javulásban. így azután például a kisgazdák által hirdetett eszmék sem vonzanak annyi támogatót, mint régen. A Fidesz helyzete ellentmondásos. Adataink szerint sem olyan magasra, sem olyan mélyre nem juthatnak, mint ’94-ben... Mivel az SZDSZ, az MDF és a KDNP táborából már begyűjtötték a lehetséges szimpátiapontokat, egyelőre nincs tartalékuk. A választások második fordulójában javulhat a helyzetük; az emberek többsége ugyanis másodsorban a Fideszt tünteti ki ro- konszenvével.- Megváltozik-e a választók véleménye arról a pártról, amelynek valamelyik reprezentánsáról kiderül, hogy érintett az ügynöktörvényben?- E téren még kevés a konkrét tapasztalat. Tény azonban, hogy Csurka egykori önvallomása nem befolyásolta a MIÉP népszerűségi mutatóit, s Torgyán ügynökhíre sem rendítette meg támogatóit. Ezért a napi médiahímek számító átvilágítási eredmények aligha módosítják az erősorrendet. Takács Mariann Torgyán az átülés ellen. Az FKGP elnöke, Torgyán József szerint a parlamenti demokrácia és a házszabály durva felrúgása lenne, ha tizenegy volt kereszténydemokrata képviselő várakozás nélkül átülhetne a Fidesz-frakcióba. - Ha ezt a szocialista többségű Ország- gyűlés megszavazza, az egyértelművé teszi, hogy az MSZP lepaktált a Fidesszel - mondta. Elmarasztalt Híradó. Az ORTT Panaszbizottsága elmarasztalta a Híradót, mivel a műsor „méltatlan módon tudósított” a második világháborúban az oroszországi frontokon elesett katonák hősi emlékművének felavatásáról. Beszéltek a pénzről. Elmaradt a Kápé című üzleti hetilap munkatársai által meghirdetett szerdai utcai demonstráció. Ács László, a tulajdonosok képviselője ugyanis ezt megelőzően jelezte, hogy tárgyalóasztalhoz ül a lap munkatársaival. utos *5 Z dû* 11 Mobiltelefon KÁRTYA kártya EGYÜTT! Információ: 265-90-90, 06-30/30-30-30 http://www . westel900.hu Menet közben nem lehet kézben! Egy szettel vezethet! ; Csak új Weste I 9 0 0 előfizetéssel! Csak W e s t e I 9 0 0 előfizetési kártyával használható! További feltételek a WesteI 900, a WesteI Rádiótelefon Kft., a Keravill, a Fotex 2000 és az O f o t é r t üzleteiben.
