Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-26 / 225. szám
2. oldal 1997. szeptember 26., péntek Megyei Körkép „Ipari paît” cím EGER Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium első alkalommal hirdetett pályázatot a hazai településeknek az „ipari park” cím elnyerésére. A 14 tagú szakmai bírálóbizottsághoz 37 pályázat érkezett, amelyből 28-at javasoltak dr. Fazakas Szabolcs miniszternek jóváhagyásra. Mint Bolla László, a tárca főtanácsosa a Hírlapnak elmondta, a pályázók közül Eger is elnyerte a címet, amely előminősítést jelent. Ennek birtokában szeptember 30-ig lehet pályázni - az ipari park megvalósíthatósági tervével - az infrastrukturális fejlesztésre meghirdetett pénzügyi támogatásért. Ezt az ipari, valamint a környezetvédelmi tárca közösen írta ki. Ebben az ipari park területén az út-, a gáz-, a víz-, az energia- és a hírközlési rendszer fejlesztését irányozzák elő. A nyerteseknek két esztendő alatt kell megvalósítaniuk mindezt (m. k.) NATO-csatlakozás és hazai föLdügyek TARNALELESZ Mibe kerül a NATO-csatlakozás Magyarországnak? Mi legyen a magyar földdel? E témakörökben szervez tájékoztatót a településen a Munkáspárt Heves Megyei Elnöksége. A fórum szombaton délelőtt 9 órakor kezdődik a község művelődési házában. Az előadók: Tajcs Ferenc, a Munkáspárt megyei elnöke, valamint Danyi Antal, a cigányság munkáspárti képviselője. itkulásról EGER A Magyar Osteoporosis és Os- teoarthológiai Társaság hatodik kongresszusát tartja ma a városban. A tanácskozás fő témája a csontritkulás, amely Magyarországon népbetegség jelleget öltött. A szervezők több mint háromszáz orvos részvételére számítanak. A meghívottak többsége reumatológus, de számos belgyógyász és nőgyógyász is jelen lesz. A tudományos program helyszíne az Esz- terházy Károly Tanárképző Főiskola díszterme. A rendezvény 10 órakor kezdődik, és a délutáni órákig tart - tájékoztatta lapunkat dr. Bereczld János főorvos, a Markhot Ferenc Megyei Kórház és Rendelőintézet reumaosztályának vezetője. Kátai Mihály emlékkiállítása a Senátor-házban „Az eltűnt idő festője” EGER Igazán a nyolcvanas évek elején ismerték el és méltatták megfelelően Kátai Mihály egri festőművész munkásságát. Az 1983-ban elhunyt művész munkássága később sajnos - csekély nyilvánosságot kapott. Ezért is örvendetes, hogy a kis Dobó tér patinás vendégfogadójában, a Senátor-házban kiállítása nyílik szeptember 28-án. Bánhegyiné Kátai Ildikó, a művész unokája válogatott a hagyatékból, s ennek révén kerül majd a közönség elé huszonkét lovas- és tájkép. — Gyerekkoromban láttam őt festeni - meséli Kátai Ildikó. - Nem kizárt, hogy elfogult vagyok, de nem sok szebbet látok ma sem, mint az ő képei. Azt, hogy milyen ember, milyen egyéniség is volt, e kiállítás aligha idézheti fel, de arra mindenképpen jó, hogy a művészetére emlékeztessen. — A nagyapja tájképeinek igen sok közük van a valósághoz... — Nos, nem volt naturalista, sem realista. Igaz, akkor fedezték fel, amikor a modernizmus már nem volt olyan A műterem, ahol oly sok szép kép született népszerű. 1981-ben, a Derko- vits-teremben tartott kiállítása után írta róla Sólymos Ida, hogy ő „az eltűnt idő festője”. Olyan valaki, akinek piktúrá- jában a külső és a belső, a lé- lekbeli táj találkozik. (A tárlat vasárnap délután 5 órai megnyitóján Kátai László zeneszerző Missa Agri- ensis című művéből a Benedic- tus-tételt Hegy esi Hudik Margit adja elő.) (j-i.) A jólétig még gyötrelmes út vezet Kormányfőnek kijáró érdeklődés, telt házas publikum előtt szerepelt tegnap este a helyi filmszínházban Horn Gyula. A szocialista párt elnöke Gulyás László polgármesterjelölt kampányzáróján politikai választási gyűlésre érkezett, amely végül lakossági fórummá terebélyesedett. FÜZESABONY A vendég egyenesen a kormányülésről jött, helikopterrel. A sportpályán landolt Hóm Gyula gépe, majd autóval hozták a városközpontba. A filmszínház színpadára lépő miniszterelnököt taps fogadta, amely akkor erősödött fel, amikor Tóbi János, a füzesabonyi MSZP-szervezet vezetője a vendéglátók nevében külön is köszöntötte. A bevezető programban először Gulyás László lépett mikrofonhoz. A független polgármesterjelölt - aki élvezi az MSZP, az SZDSZ és a BIT támogatását - röviden idézett célkitűzéseiből:- Tiszta közéletet, alkotó, demokratikus légkört akarok teremteni Füzesabonyban. Azt szeretném, ha polgárbarát hivatali ügyintézéssel találkozhatna a lakosság, és az itt élők a várost otthonuknak tekintenék - hallhattuk. Horn Gyula.: „Először vagyok Füzesabonyban” Ezt követően Hóm Gyula lépett a szónoki emelvényre, mindjárt egy vallomással kezdve mondandóját: „Életemben először vagyok Füzesabonyban.” Valódi jelenlétének indítékáról sem feledkezett meg:-Én itt, ma este a szocialista párt jelöltje mellett korteskedem. Legutóbb Nagykanizsán, az ottani időközi választáson volt olyan jelölt, aki szintén számíthatott a BIT és koalíciós partnerünk, az SZDSZ támogatására is. Ez jelzésértékű — hangsúlyozta, előrevetítve már a ’98-as parlamenti választásokat, egyben hivatkozva az idő próbáját kiálló koalíciós szövetségre. A vendég beszélt arról az útról, amelyet az ország eddig megtett, s amelynek még gyötrelmes folytatása lesz addig, amikor végre eljutunk majd a fejlett gazdaságok, a jólét szintjére. Horn Gyula a hozzá intézett kérdésekre adott válaszaiban is a kormány elképzeléseit vázolta, lehetett az a piacgazdaságot, a közbiztonságot, a népszavazást, a fiatalokat, a nyugdíjasokat, a mozgássérülteket érintő témakör... Az egyik abonyi kérdező parlamenti illemkódex bevezetését javasolta, s hogy a renitensek fizessenek pénzt az államkasszába Mire a miniszterelnök: — Akkor Torgyán elszegényedne...! (budavári) Meddig árva az árva? Minapi számunkban a hadiárvák kárpótlásáról megjelent írásunk kapcsán a HM Hadigondozási és Szociális Osztálya arra hívja fel a figyelmet, hogy a hadiárvák kárpótlásának kérdéseit az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXn. törvény módosítására szolgáló 1997. évi XXXIX. törvény szabályozza. Sok felesleges félreértés származik abból, hogy többen ösz- szekeverik a hadiárvák kárpótlását a hadiárva-járadékkal. Ez utóbbira ugyanis csak az jogosult, aki még nem töltötte be a 16. életévét. Ezt rögzíti a hadi- gondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 6. paragrafus (1) bekezdése is. Egyértelmű tehát: jog szerint nem teljesíthető azoknak az 50-60 éveseknek a hadiárva-járadék iránti kérelmük, akik a második világháború során vesztették el szülőjüket, vagy akiknek a szülei hadirokkantként haltak meg. Nyilvánvaló ugyanis, hogy életkoruknál fogva már nem jogosultak e juttatásra. Noha a jegyző döntése ellen a megyei közigazgatási hivatalokhoz fellebbezést lehet benyújtani, áz érvényes előírások alapján azonban itt is csak elutasító határozatot hozhatnak. Mindezek alapján az illetékesek azt javasolják: aki hadi- árva-kárpótlásra tart igényt, figyelmesen olvassa el a fent említett két törvényt. A polgármesterjelölt kizárását kérik p Szavazatvásáriás - állítja a IVHEP (Folytatás az I. oldalról) A MIÉP úgy ítéli meg, hogy Gulyás ezzel alapvető erkölcsi vétségeket is elkövet, nem is szólva bizonyos jogszabályok - szerencsejáték-törvény, nyere- ményilleték-törvény — megszegéséről. Ezek alapján a párt kéri a választási bizottságot, hogy vizsgálja felül Gulyás László kampánytevékenységét, és zárja ki a jelöltek sorából. A nyilatkozatot a polgármesteri hivatalból továbbították a választási bizottság elnökének. Merva László pedig ma 8 órára összehívta a delegáltakkal immár tíztagú választási bizottságot, ahol megtárgyalják a MIEP beadványát. — A döntés joga a bizottságé, de szerintem - mondja dr. Zelei József, a választási munkacsoport vezetője — a góltotó a választójogi törvényt nem sérti. A polgármesterjelöltek nyilvántartásba vételét követő három napon belül lehetett megfogalmazni a kizárás iránti igényt, ám akkor senki nem jelzett. Belső ellenőr alkalmazását javasolják Hiányosság, nem visszaélés (Folytatás az 1. oldalról)-A számviteli munka és a gazdálkodási tevékenység nem teljesen szabályozott. Az persze nem hagyható figyelmen kívül, hogy egy olyan intézménynél, amely évente milliókkal gazdálkodik, az „apróságok” is jelentőséggel búnak. — Árulja már el: felelősöket kerestek? — Mindenekelőtt hadd szögezzem le: itt nem konkrét személyekről van szó! Nem vitatható ugyan, hogy az igazgató tartozik felelősséggel azért, ami az intézményben történik, de nem ő könyvel, nem ő vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat. Ha pedig igazán realistán szemléljük a dolgokat, akkor azt is be kell látnunk: ez a létszám nem elégséges a munka elvégzéséhez.-Konkrétan milyen hibákat észleltek az iskolában? — Szeretném leszögezni, hogy nem sikkasztásról vagy visszaélésről van szó, hanem a szabályozás hiányairól. így például a számviteli rendben meghatározott felelősségi körök szabályozásáról, a munka- folyamatba épített belső ellenőrzési rendszer biztosításáról, a gépkocsi-üzemeltetés és üzemanyag-felhasználás teljes körű meghatározásáról. Azt tapasztaltuk, hogy egyes területeken a jogszabályi változásokat sem követik figyelemmel.- Szankcionálják ezért az intézményt?- Készítettünk egy javaslatot, amelyet továbbítunk a jegyzőnek. Nem titok: belső ellenőr alkalmazását ajánljuk. S azr is üdvös lenne, ha átvizsgálnák az alapító okiratot. A félreértések elkerülése végett: nem szólunk bele az iskola életébe, csak javítani akarjuk a gazdálkodási fegyelmet.- Végezetül az érdekelne: más helyeken találkoztak-e hasonló jellegű hibákkal?- Pontatlanságok másutt is akadnak, de vissza-visszatérő, számottevő hiányosságokra csak itt bukkantunk. (szuromi) Erdélyben húzták a talpalávalót A Kerekes - moldvai csángó ruhában M inden a népzenével kezdődött — meséli Fehér Zsombor, az Egri Közgazda- sági Szakközépiskola végzős diákja. - Anya népviselet-készítő, apa fazekas, s egész nap szól otthon a zene. Először a szüleim küldtek a néptánccsoportba, de nem tetszett, így elmaradtam. Később egy gólyatáborban magam jöttem rá az ízére, s azóta a szabadidőközpont együttesében, a Szederindában táncolok. A zene iránti érdeklődésem vitt a noszvaji furulyatáborba, majd gyűjtő- utakra szerte az országba, sőt Erdélybe és a Felvidékre.- És miért éppen a furulyát választotta?-A legegyszerűbb, ám legszebb magyar hangszer, ezen maradtak meg a legrégiesebb stílusok. Nagy örömet okoz, ha magam találom meg a dallamokat, nem mások mutatják meg a csínját-bínját. Először sok dalt akartam megtanulni rövid idő alatt, de aztán tanítómestereim, Dzsupin Pál népzenész és Okos Tibor a Gajdos együttesből rávezettek, hogy heteket, sőt hónapokat is kell egy-egy táncdallamot hallgatni, ízlelgetni, s ha megértettem a lényegét, akkor szabad nekifogni a megtanulásának. — A bátyja nyomdokaiba lépett? — kérdezem a kisebb testvért, a Szilágyiban tanuló 14 esztendős Viktort.-Gyakran néztem a Dobó téren az együttesek fellépését mondja -, s megtetszett a néptánc. Zsombor hívott, s én mentem vele a Szederindába. Testvéri biztatásra kezdtem zenélni, könnyen ment a dobolás. Elhatároztuk, hogy együttest alakítunk. A Kerekes nevet, azaz egy gyimesi körtáncfajtát választottuk, hiszen ez a táncosságunkat is igen jól kifejezi.- Sikerek...?-AKimit tud?-on megnyertük a területi és megyei versenyt, s az idén Kallós Zoltán néprajzkutató meghívott az erdélyi, válaszúti néptánctáborba zenélni - halljuk Zsombortól. - Ez igazán nagy megtiszteltetés volt, arról már nem is beszélve, hogy sok-sok szép, régi táncot láthattunk. — Milyen zenét játszanak?-Gyimesi és moldvai csángót. Ezek egyszerűsége és temperamentuma rendkívüli módon vonzza az embereket. Ráadásul — a terület elzártsága miatt - itt maradt meg eredeti formájában a magyar népzene - avat be a dolgokba az idősebb tesvér. - Egyébiránt ehhez kapcsolódnak a terveink is. Októbertől kéthetente, csütörtöki napokon táncházat szerveznénk az Ifjúsági Házban. Itt mi zenélnénk, s a foglalkozásokon táncoktató is közreműködne. Havonként egyszer pedig vendég- zenekart, mesemondókat és énekeseket is meghívnánk. Nos, ehhez keresünk támogatókat.- Meg lehet fogalmazni, mi olyan szép a zenélésben?- Kifejezhetjük vele az örömünket, s persze, nagyon jólesik látni, hogy az emberek énekelnek, táncolnak a muzsikánkra - felelik szinte egyszerre. - Szeretnénk a fiatalokat megismertetni a gyökereikkel, s bemutatni azt az örömökre fogékony, nyugodt életformát, amely a gyimesi csángók körében tapasztalható. Császi Erzsébet
