Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-25 / 224. szám

6. oldal 1997. szeptember 25., csütörtök Vásárdíj a cukrásznak Az Agria Vásár díjazott mestercukrásza lett Vaszily Jó­zsef, az egri Anna Cukrászda tulajdonosa. A Heves Me­gyei Kézműves Kamara elismerését Habis Lászlóné ügy­vezető igazgató (képünkön balra) nyújtotta át. FOTÓ: PERL MÁRTON Üzleti ajánlatok 736 1392: A bécsi ENSZ- központ irodagépek gyártóit, számítógépes oktatóprogra­mok készítőit keresi. 736 1403: Számítógép-hard- ware-t és más elektronikus berendezéseket venne indiai cég. 736 1406: Mindenféle bizsut venne izraeli cég. 736 1407: Kézműipari aján­déktárgyak, antikvitások ér­deklik izraeli céget. 736 1410: Bútorok, fatermé­kek és háztartási cikkek véte­lében érdekelt kanadai cég. " 736 1416: Légkondicionáló berendezéseket, valamint szi­getelőanyagokat keres meg­vételre pakisztáni cég. * * * A legfrissebb üzleti ajánla­tok faxinformációs rendsze­rünkről is lekérhetők a 414- 414-es telefonszámon. * * * Üzleti ajánlatok már az In­terneten is. További informá­ció kedden és csütörtökön 14—16-ig: Heves Megyei Vál­lalkozói Központ 3300 Eger, Dobó tér 6/A.............. .. T elefon: 36/410-724, fax: 36/413-266. HEVES MEGYEI TÁJÉKOZTATÓ 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon: (36)429-890., 429-891 - Telefax: (36)429-890 Jövőre csökken a személyi jövedelemadó A reálkeresetek 1 ,2 százalékkal emelkednek A jövő évi költségvetés tervezete 616,4 milliárd forint szja-bevétellel számol, ami a tervezett 9380 milli­árd forint GDP 6,6 százaléka. (Az 1997-ben várható 550 milliárd szja- bevétel az idei, 8025 milliárdon GDP 6,9 százaléka.) Ez összhang­ban van az 1997-ben megkezdett, s a kormányzati szándék szerint jö­vőre is folytatódó adómérséklések­kel, melynek során az idei 21,6-ról 21,18 százalékra csökken az átla­gos szja-teher. Ez egyben erősíti az adópolitika gazdaságélénkítő irá­nyultságát - írja egy PM-tanul- mány. Változatlan adótábla mellett az adójóváírás havi 3600-ról 4000 fo­rintra emelése összességében 15 milliárd forinttal kevesebb adófize­tési kötelezettséget jelent a bérből élők számára. A nyugdíjjárulék 25 százalékúnak adóból való levonása - ami minden adófizetőt érint - 1,75 sz íizalékponttal mérsékli az adóterhe:lést, az átlagjövedelemmel rendelke zőknek ez több mint havi 100 forinttal emeli nettó keresetét, összessé ,gében pedig 40 milliárddal növeli a lakosság jövedelmét. Ezek hatására a teljes munkaidőben fog­lalkoztatottak reálkeresete 1,2 szá­zalékponttal nő. Tovább csökken a bér és az osz­talék adójának különbsége: 100 forint nettó osztalékhoz 46,7 százalék, elvonás. A 10O forint nettó bérköltséghez tartozó elvonás 67,5 forint lesz, míg a törvényi mértéket meghaladó 100 forint osztalék kifizetése esetén az elvonás az idei 40,1-ről jövőre 46,7 forintra emelkedik. Az osztalékadó jelenlegi 27 szá­zalékos mértéke - a társaságiadó­törvény módosításának javaslata szerint - 35 százalék lesz. A terve­zett módosítással a bér- és osztalék­kifizetéseket terhelő elvonások kö­zötti különbség mérséklődik a je­lenlegihez képest. Ahhoz, hogy jövőre 100 forint nettó bér maradjon a zsebben, a munkáltatónak összességében 308 forintot kell kifizetnie - a bér 215, a munkáltatói tb-járulék 84, míg a munkaadói járulék 9 forintba kerül. Az alkalmazott a 215 forintos bruttó béréből - a legfelső 42 száza­lékos kulccsal számítva - 90,32 fo­rint személyi jövedelemadót, 21,51 forint nyugdíj- és egészségbiztosí­tási járulékot, valamint 3,23 forint munkavállalói járulékot fizet. Vagyis a bért terhelő összes levo­nás így eléri a 115 forintot. 1998: háromunilliós mikrohitel Január elsejétől a mostani 1 millió helyett 3 millió forintra emelkedett a kisvállalkozások által igénybe ve­hető mikrohitel - mondta Molnár Mihály, a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány (MVA) ügyve­zető igazgatója. A hazai mikrohite- lezési tapasztalatok olyan figyelem­reméltóak, hogy a hét végén az amerikai elnök javaslata alapján ta­valy létrehozott SECI (Délkelet-eu­rópai Együttműködési Kezdemé­nyezés) 11 országát képviselő kül­döttek Budapesten és Kecskeméten helyszíni tanulmányúton jártak. Magyarország nemcsak gazda­sági, hanem strukturális értelem­ben is a térség vezető ereje, ahol modern piacgazdaság működik - hangzott el a SECI kecskeméti ta­nácskozásán. A balkáni háború nyomainak eltüntetésére, a gazda­sági kapcsolatok újrafelvételére ta­valy az ENSZ genfi székhelyén 11 állam részvételével létrehozott SECI tagja például Törökország is, ahol - hasonlóan Magyarországhoz - szintéin 90 százalék a mikrovál- lalkozáiíok aránya. Másutt még nem sik érült lebontani a régi struk­túrát, és, a belső helyzet sem kedvez a kibontakozásnak: Albániában például a kicsik aránya alig éri el a 30 százalékot. A ké tnapos tanácskozáson a ke­reskedelmi bankok is egyetértettek abban - erről Szabó Antal, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának főtanáé s adója tájékoztatott -, hogy mivel a mikrovállalkozásokkal job­ban és másként kell törődni, mint a nagyválTálatokkal, a pénzintézetek számára nem ők a legkívánatosabb klienseik. Az MVA mikrohitelezési gyakorlata azonban azt mutatja, hogy a kialakított módszer haté­kony, mert nemcsak igazi üzletori­entált cégeket képes alakítani a kényszervállalkozásokból, hanem ezt kellő biztonsággal is teszi, hi­szen a befagyott hitelek aránya még az öt százalékot sem éri el. Molnár Mihály, az MVA ügyve­zetője elmondta: ha minden a ter­vek szerint alakul, 1998-tól a mai 1 millió helyett 3 millió forintra emelkedik az egy vállalkozásnak kihelyezhető mikrohitel maxi­muma, ráadásul a forrás egymilli- árddal nő, így egészében 7 milliár­dos lesz a portfolió, amit 2000-re legalább 10 milliárdosra szeretné­nek hizlalni. 1992 óta egyébként több mint hatezren vettek fel mik- rohitelt, és ezáltal legalább 12-13 ezer új munkahely létesült. I. Nemzetközi kézműves- konferencia A felszólalók között megyénk képviselői Jelentős dátum volt a Magyar Kézműves Kamara életében szeptember 17-18. Esztergom­ban, a Technika Házában került sor a Nemzetközi Kézműves Konferencia megrendezésére. Az eseményen részt vettek a te­rületi kézműves kamarák kép­viselői, és eljöttek a német, lengyel, horvát és szlovák test­vérkamarák képviselői is. A Magyar Kézműves Ka­mara által külsőségeiben is im­pozánsan megrendezett konfe­rencián a nyitóelőadást Faza- kas Szabolcs ipari miniszter tar­totta. Vázolta a gazdasági ka­marák előtt álló feladatokat, szólt a Parlament elé kerülő kamarai törvény-módosításról, amelyet várhatóan októberben tűz napirendre a Tisztelt Ház. Az érintett minisztériumok ré­széről a speciális témaköröket dr. Székács Anna miniszteri biztos, dr. Szaló Péter államtit­kár és dr. Madarász Sándor fő­osztályvezető, mint szekcióve­zetők foglalták össze. Az ér­deklődésre jellemző, hogy a parlamenti képviselők is szép számmal megjelentek a konfe­rencián, elsősorban a szocia­lista frakció részéről, de jelen volt Tardos Márton, a Parla­ment SZDSZ-es gazdasági bi­zottsági elnöke is. A Heves Megyei Kézműves Kamara részéről Herman Ist­ván elnök és Pálfy István or­szággyűlési képviselő kért szót a konferenciái. A tagságot Forgács Károly építési vállal­kozó képviselte, és részt vett a tárgyaláson Habis Lászlóné ügyvezető igazgató is. A kon­ferencia záróeseményeként összefoglaló közlemény ké­szült, amelyet a résztvevők jó­váhagyásával minden érintett kormányzati szervnek és par­lamenti képviselőnek eljuttat­nak. û A^rirkamtra 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Az idei termésű kukorica exportjának engedélyezési rendje Az 1997. évi termelésű búza közraktári tárolásának támogatása Az Agrárrendtartási Tárca­közi Bizottság állásfoglalása alapján a földművelésügyi miniszter, valamint az ipari, kereskedelmi és idegenfor­galmi miniszter döntött az idei termésű kukoricaexport engedélyezésének feltételeiről a következők szerint: 1. A termék megnevezése: kukorica - más (visz: 1005900000) 2. Az engedélyezés tárgya: Egymillió tonna kukorica 1997. szeptember 22. és 1998. már­cius 31. közötti exportjának en­gedélyezése. 3. Engedélykérelmet nyújthatnak be azok a termé­szetes és jogi személyek, vala­mint jogi személyiség nélküli szervezetek, akik, amelyek megfelelnek a többször módo­sított 112/1990. (XII. 27.) Kormányrendeletben foglal­taknak, és az Országos Gabona Terméktanács tagjai. 4. Kérelmezhető mennyi­ség: A meghatározott időszakban és érvényességgel, mennyiségi korlátozás nélkül kaphatnak exportengedélyt mindazok, akik a 3. pontban foglaltaknak megfelelnek. Újabb engedélykérelmet a már engedéllyel rendelkező ak­kor nyújthat be, ha a korábbi engedélyét legalább 80 száza­lékban már kihasználta, és erre a meghirdetett keret mennyi­sége még lehetőséget ad. 5. Pályázati díj (letét) A kérelmezőnek az igényelt mennyiség után 1000 Ft/tonna pályázati díjat (továbbiakban letétet) kell fizetnie. A letétet a Magyar Államkincstár 10032000-00450003- 20000002 számú számlára „Földművelés- ügyi Minisztérium Irányító Szervezete letéti számla” kell átutalni. Az átutalási megbízás „közlemény” sorában fel kell tüntetni: „Kukorcia 97. pályá­zat”. Az elbírálás előfeltétele, hogy a letét összege a fenti számlán megjelenjen. 6. Az exportengedély-kére­lem benyújtásának módja: Az engedélykérelmet a B-7300-560 jelzésű nyomtat­ványon személyesen a Földmű­velésügyi Minisztérium Agrár- rendtartási Hivatal (1055 Bu­dapest, Kossuth Lajos tér 11.) IV. emelet 451. szobában lehet benyújtani. 7. Az exportengedély-kére­lem benyújtásának határ­ideje: 1997. szeptember 22-én 9 órá­tól 1998. március 14-ig, a keret kimerüléséig folymatosan. 8. Az engedélykérelmek el­bírálásának rendje: Az Agrárrendtartási Hivatal az engedélykérelmeket a beérke­zés sorrendjében, az 5. pontban leírtak figyelembevételével, a keretmennyiség kimerüléséig folyamatosan ellenjegyzi. Aki a kapott exportlehetőséget teljesí­tette, a feltételek szerint új en­gedélykérelmet nyújthat be. Az ellenjegyzett engedélykérelme­ket az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium Engedélyezési Főosztályára kell benyújtani (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. A pályázati díj (letét) visszafizetése: A letéti díj az export legalább 80 százalékos teljesítése esetén a többször módosított 3/1995. (I. 27.) Földművelésügyi Mi­nisztérium rendeletének 4-7. paragrafusában foglaltak sze­rint igényelhető vissza. Az igénylőnek az export tel­jesítéséről - az Egységes Vám­áru-nyilatkozat bemutatása mellett - összesítő listát kell készítenie és benyújtania. A be­fizetett letéti díj 10 munkana­pon belül egyszeri alkalommal teljes egészében visszaigényel­hető, amennyiben az engedély- kérelem jóváhagyó záradékolá­sára nem került sor. 10. Az engedélyek érvé­nyessége: 1997. szeptember 22-től 1998. március 31-ig. Ka lászos gabonák kivitelének engedélyezése 1./ Búza A közönséges búza (vtsz. 1001909900) esetében a má­sodik időszak exportlehető­sége 1997. november 1-töl 1998'. március 31-ig kerül meghirdetésre, azaz a kiadott exportengedélyek ezen idő­szakra érvényesek. A búzaexport-lehetőség mennyiségi korlátozás nélkül kérelmezhető az 1997. június 17-én megjelent 12/1997. számú - az 1997. évi termésű búza exportjának engedélye­zési rendjéről szóló - Földmű- velésúgyi Minisztérium Ag­rárrendtartási Hivatalának közle :ményében meghatározott feltételek szerint. A letéti díj .1000 F ti tonna. 2.1 Á r pa Ait árpa (vtsz: 1003009000) sör- és takarmányárpa eseté­ben 1997. november 1-jétől 1998. március 31-ig terjedő időszakban 100 ezer tonnára kerül meghirdetésre exportle­hetőség, egy kérelmező 10 ezer tonna árpa exportjára nyújthat be exportengedély­kérelmet. A befizetendő pá­lyázati díj (letét) mértéke 1000 F ti torma. Aj: átutalási megbízás „köz­lemény” sorában fel kell tün­tetni: „Árpa 3” pályázat. Az árpaexport engedélyezé­sének egyéb feltételei meg­egyeznek az 1997. július 25-én megje Jent 19. számú, az 1997. évi termésű árpa exportjának engedlélyezési rendjéről szóló Földművelésügyi Miniszté­rium Agrárrendtartási Hivatal közle I nényében foglaltaknak. * (A 12/1997. számú, vala­mint a 19/1997. számú Föld­művelésügyi Minisztérium AgráiTendtartási Hivatal köz­lemények a Napi Gazdaság, valamint a Világgazdaság című lapokban találhatók meg. A Földművelésügyi Miniszté­rium az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támoga­tásáról szóló 3/1997. (I. 18.) FM rendelet 3. paragrafusa (3)b, (4) és (5) bekezdés, és 155-158. paragrafusai alapján pályázatot hirdet a közraktáro­zási költségek csökkentését elő­segítő támogatás igénylésére. 1. A pályázat célja: A saját termelésű gabona közraktáro­zásának elősegítése a betakarí­tást követő kínálat csökkentése érdekében. 2. A pályázat benyújtására jogosultak: A 3/1997. (I. 18.) FM rendelet 3. paragrafus (3)b, valamint a 220/1996. (XII. 24.) 3. paragrafusának megfelelő cégek és magánszemélyek. 3. A támogatás módja: Azok a pályázók, akik búzáju­kat BTO 011111 2000, BTO 011112 1200, BTO 011112 1300) 1997. augusztus 1-től ok­tóber 15-ig közraktárban helye­zik el és minimum 3 hónapig ott tárolják, 40 százalék kamat- támogatást vehetnek igénybe. 4. A támogatás további felté­telei: A pályázónak meg kell fe­lelnie a 3/1997. (1.18.) FM rende­let 3. paragrafus (3)b, (4) és (5) bekezdéseiben foglaltaknak.- A búza legalább az e köz­lemény mellékletében meg­adott minőségi követelmé­nyeknek feleljen meg.- A közraktár által kiadott nyilatkozattal igazolni kell, hogy a kamattámogatás alapját képező gabonafélét minimum 3 hónapig a pályázó közraktároz- tatta.- A kamattámogatást kizáró­lag az Országos Gabona Ter­méktanács tagjai vehetik igénybe.- A búzára pályázat csak egy alkalommal nyújtható be. 5. A pályázat benyújtásá­nak ideje, helye: A támogatási kérelmet igényléskor a 3/1997. (I. 18.) FM rendelet 5. paragra­fusában meghatározottak sze­rint a területileg illetékes föld­művelésügyi hivatallal kell hi­telesíttetni. 6. A kamattámogatás igénybevételének módja: A 40 százalékos kamattámogatás igénybevételéhez a rendeletben előírt melléklethez csatolni kell:- a pályázat 4. pontjában elő­írt közraktározási nyilatkozatot,- a terméktanácsi tagságot igazoló iratot,- a közraktárba helyezett bú­zatételre kiadott, a minőségi pa­ramétereket tartalmazó, akkre­ditált laboratórium által kiállí­tott minőségi bizonylatot (bi­zonylatokat). 7. A kamattámogatás ki­számításának módja: A 3/1997. (I. 18.) FM rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint 0,40 szorzót kell alkal­mazni a pályázat alapján igénybe vett kiegészítő támoga­tás esetében. 8. A támogatás felhasználá­sának ellenőrzése és esetleges szankciók. A 220/1996. (XII. 24.) kormányrendelet 11. pa­ragrafus (6) pontjában foglaltak alapján. 9. A pályázat ügyében rész­letes felvilágosítást adnak az FM Agrárrendtartási Hivatal és a megyei FM-hivatal munka­társai.

Next

/
Thumbnails
Contents