Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-22 / 221. szám

1997. szeptember 22., hétfő Gazdasági Tükör 7. oldal Határidő cégvezetőknek Szeptember 23.- A befektetési szolgáltatók je­lentése a nyitott pozícióikról. Szeptember 25.- A bányavállalkozók bányajára­dékának befizetése. Szeptember 28.- A fogyasztási adó előlegének befizetése;-az útalap-hozzájárulás befize­tése;-a számítógéppel vezetett vám­áru-nyilvántartás hitelesíttetése. Agrártámogatások Az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet szerint a mezőgazdasági tevékenységet folytató termelők gazdálkodásuk tartós forgóesz­köz-szükségletének fedezetére felvett hiteleik után a hitelszer­ződésben szereplő kamat mérté­kével azonos összegű kamattá­mogatást vehetnek igénybe, négy-hat éves időszakra. A kedvezményes hitel összege az előző évi igazolt nettó árbevé­tel huszonöt százaléka, legfeljebb azonban ötvenmillió forint lehet (kezdő vállalkozásoknál az üzleti tervben elfogadott árbevétel az irányadó). A támogatást a termel­tetők is igénybe vehetik, ameny- nyiben kötelezettséget vállalnak arra, hogy továbbadják azt a ter­melőnek, vagy érvényesítik az elszámolásnál. A termeltetők kedvezménye­zett hitelösszege a négy-hat éves időtartamra kötött termeltetési keretszerződésekben 1998-ra rögzített felvásárlási összeg hu­szonöt százalékáig terjedhet. A kamattámogatás az első év­ben ötvenszázalékos, az ezt kö­vető legfeljebb öt évben a még fennálló hitelre hetven-, ötven-, negyven-, húsz- és tízszázalékos. A rendelet részletesen megha­tározza, hogy milyen hitelszer­ződések után és milyen garancia­vállalás mellett vehető igénybe a támogatás. A jogszabály tájékoz­tatást ad a kérelmek benyújtásá­nak rendjéről és az elbírálás felté­teleiről is. Tb- és nyugdíjreform 1998. január elsejétől hatá­lyosak a társdalombiztosításra vonatkozó új törvények. Az 1997. évi LXXX. törvény ren­delkezik a társadalombiztosítási és nyugellátásra jogosultakról, valamint az ellátások fedezetéről (azaz a járulékokról). Jellemzője, hogy bezárja a járulékfizetés alóli kibúvás utolsó kiskapuit is, vi­szont valamelyest csökkenti a fi­zetendő tb-járulékok mértékét. A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék évente egy száza­lékkal növekszik. A kötelező egészségbiztosítási ellátásokat az 1997. évi LXXXIII. törvény sorolja fel. Té­rítésmentesen, részleges térítés mellett, illetve méltányosságból vehetjük igénybe az egészség- ügyi szolgáltatásokat betegség- megelőzés, illetőleg gyógykeze­lés céljából. A pénzbeli ellátásokról (táp­pénz, anyasági támogatás stb.) külön fejezet rendelkezik, a sza­bályok keveset változtak. A nyugdíjreform legfontosabb új vonása a magánnyugdíj és a nyugdíjpénztárak megjelenése. A pályakezdőknek jövőre már köte­lező csatlakozniuk valamelyik ál­taluk választott magánnyugdíj­pénztárhoz, a 47 évesnél fiata­labbak pedig választhatnak, hogy tagjai lesznek-e valamelyik pénz­tárnak vagy sem. A magánnyugdíjpénztárak működéséről és a működés ga­ranciáiról az 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezik. A társadalombiztosítási nyug­díj összege és kiszámításának módja, valamint a szolgálati időre vonatkozó szabályok is vál­toztak, és ezentúl az özvegyi nyugdíjat az öregségi nyugdíj mellett is lehet folyósítani. A részletes szabályokat az 1997. évi LXXXI. törvény és a várhatóan az ebben a hónapban megjelenő végrehajtási rendelet tartalmazza. 1,2 milliárd dollár az első félévben Rekordméretű tőkeáramlás Nemzetközi beruházási világjelentés Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete (UNCTAD) közzétette az 1997. évi beruházási világje­lentését. A jelentés megállapítja, hogy 1996-ban a nemzetközi mű­ködőtöké beruházási rekordot ért el a világban, összege el­érte a 349 milliárd dollárt. Ennek kétötödét a világ száz legnagyobb nemzetközi válla­lata bonyolította le. A jelentés megerősíti a Magyarországról kialakult kedvező nemzetközi megí­télést. A magyar gazdaság hely­zete és piaca továbbra is vonzza a külföldi tőkét - han­goztatta Balás Péter, az IKIM helyettes államtitkára a világ­jelentés magyarországi bemu­tatóján. Ugyanakkor Magyarország esete nem igazolja a jelentés­ben tett azon megállapítást, mely szerint a privatizáció előrehaladta visszavetné a tő­kebeáramlást. Továbbra is kimutatható a külföldi tőke érdeklődése: az idén az első fél évben 1,2 milliárd dollárt ruháztak be nálunk, ami idő­arányosan kedvezőbb a tava­lyinál. A helyettes államtitkár vé­leménye szerint változtatni kellene a jelentéskészítés módszerén, mert szerinte nincs értelme az OECD-tag- országokat külön bontva sze­repeltetni. w y Hozam gőzerővel Figyelem! Menetrendszerű Lokomotív Alap indul a Postabanktól. Megállás nélkül az elérhető legnagyobb hozamig közlekedik. Mgr» Miért érdemes helyet foglalnia a Postabank Lokomotív Befektetési Alapon? Mert mÖn bármikor — már 50 000 forinttal is - beszállhat, és befektetési jegyeit bármikor vissza is válthatja, •a magyar részvénypiac és a Budapesti Értéktőzsde állandóan mozgásban lévő részvényei magas hozam lehetőségét kínálják; ma Lokomotív Alap segítségével olcsóbban és egyszerűbben fektethet be a magyar részvényekbe, mint ha azt egyénileg tenné, ráadásul pénzét szakemberek kezelik, így Ön a részvény befek­tetésekből adódó legkisebb kockázatnak lesz kitéve; ma Lokomotív Alapban való részvétel adókedvezményre jogosít. A befektetett összeg maximum 30%-a adóhitelként visszaigényelhető. Szálljon be gyorsan, hogy pénze végre Sínen legyen a legmagasabb hozam eléréséhez! A Postabank Lokomotív Befektetési Alapra szóló befektetési jegy váltható a Postabank fiókjaiban. Ugyanitt érdeklődhet a Postabank másik konstrukciójáról, a Postabank Hozamgarancia Befektetési Alapról is. A NK MM is Takarékpmztír Rt Devizaárfolyamok Olcsóbb az erdő és a legelő, borsos ára van a jó szántónak »«1 7K IQ w * Angol font 315,18 Francia frank 32,70 Japán jen (100) 160,80 Német márka 109,85 Olasz líra (1000) 112,60 Osztrák schilling 15,61 Svájci frank 133,35 USA-doliár 195,64 ECU 215,63 Hektárárak - itthon és Európában Jól fizet a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, a vörösborszőlő Derűs már a határ Hollandiában egy hektár jó minőségű föld közel tízmillió ma­gyar forintba kerül, de a többi európai országban is milliós nagyságrendű a földek átlagára. Magyarországon egy nemrég készült felmérés szerint - aranykorona értéktől függően - hek­táronként 20 ezer és 300 ezer forintért lehet földet vásárolni. A legdrágább Pest és Hajdú-Bihar megyében a termőföld. A megyei földművelésügyi hivatalok tájékoztatása szerint az ország déli megyéiben már megkezdődött a napraforgó beta­karítása. A kedvező terméskilátásokat negatívan befolyásol­hatja a csapadékos időjárás okozta gombafertőzés. A kukori­cának viszont kimondottan kedvezett a sok eső, az állományok szépen fejlettek, jó terméskilátásokkal kecsegtetnek. Becslések szerint a gazdálko­dók az idén összesen legalább 6 millió tonna kukoricatermésre számíthatnak. Általában szépen fejlődik s várhatóan jól fizet a cukorrépa is. A feldolgozási kampány ezekben a napokban teljes gőzzel megkezdődik. Nem ilyen kedvező a kép a kertészetekben. A termelőknek komoly érvágást jelent, hogy a gombás és baktériumos megbe­tegedések jelentős kiesést okoz­tak paprikából és paradicsom­ból. Uborkából is csak gyenge közepes a termés; a palántáról nevelt támberendezéses ubor­kákat a legtöbb helyen sikerült megvédeniük a peronoszpórá- tól, a hűvös időjárás azonban nem kedvezett a terméskötő­désnek. Az elmúlt hetek csapadékos időjárása alaposan megnövelte a gyümölcsösökben a növény- védelmi és ápolási költségeket. A kevés, de jó minőségű őszi­barack értékesítése nem oko­zott gondot, a szilvatermés mennyisége és minősége egy­aránt jónak mondható. Az al­másokban a varasodás és a per­zselés miatt az étkezési minő­ségű alma aránya tovább csök­kent. A jó minőségű nyári al­mák főleg a Dunántúlon kere­settek. A szőlőszüret eddigi tapasz­talatai arra utalnak, hogy a pe- ronoszpóra viszonylag kevés kárt okozott a szőlőskertekben, a fürtök épek, egészségesek. A vörösborszőlő iránt meg­növekedett kereslet megemelte az átvételi árakat, a fehérbor­szőlő árát a magas átmenő készletek szorítják lefelé. így az előbbiek felvásárlási ára 15- 20 százalékkal magasabb, az utóbbiaké 10-15 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Újvári Gizella Franciaországban a termőföld átlagára hektáronként 600 ezer forint. Németországban jelen­tős eltérések vannak a föld for­galmi értékében a régi és új tar­tományok között; a régi tarto­mányokban 3 millió 800 ezer forintért lehet egy hektárhoz jutni, ezzel szemben a keleti tartományokban ennek mind­össze egynegyedét, 800 ezer fo­rintot kell fizetni. Ausztriában egy hektár legelő ára 150 és 780 ezer, szántóért 780 ezer és 3 millió 100 ezer forint között mozog, de az intenzív műve­lésre alkalmas, kedvező fek­vésű földekért elkérhetik akár a 15,5 millió forintot is. Dániában az átlagos földár 480 ezer forint, Svédországban 370 ezer forint. Norvégiában 1 millió 600 ezer és 4 millió 300 ezer forint között mozognak az árak, az erdőért 140 ezertől 270 ezer forintig kémek a gazdák. Finnországban átlagosan 1 mil­lió forint a föld forgalmi értéke. Hollandiában egy hektár szántó 2,4-6,3 millió, tejkvótával 70 és 130 ezer forintért cserél gaz­dát. A virághagyma termesz­tésre alkalmas területért elkérik a 1,9-2,5 millió forintot. Magyarországon térségen­ként fekvéstől, minőségtől, művelési ágtól függően - erő­sen differenciálódnak az árak. A Dunántúlon például 30-50 százalékkal magasabb a föld forgalmi értéke, mint az északi, északkeleti térségekben. A leg­drágább területek Pest és Hajdú-Bihar megyében találha­tók. Pest megyében hektáron­ként 30 és 600 ezer forintért le­het termőföldet vásárolni, Hajdú-Biharban 150 és 700 ezer forint között mozognak az árak. Komárom-Esztergom megyében 40 ezer és 120 ezer, Nógrádban 40-100 ezer, Vas­ban 40-250 ezer forint jelenleg a föld forgalmi értéke. Zalában 40-290 ezer forint között mozog a földár. Heves megyében 150.és 300 ezer fo­rintért, Békésben 150-200, Tolnában 100 és 320 ezer forint között lehet földhöz jutni. Bács-Kiskunban, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén, Csongrád vagy Szol­nok megyében alig 20-100-150 ezer forintért ad­ják hektárját. Győr-Sopron me­gyében 50-150 ezer forintért kínálják a művelhető területet. Baranyában 20 és 200 ezer, Veszprém és Fejér megyében 50-300 ezer között, Somogy­bán 20-500 ezer forintig szó­ródnak az árak. (újvári)

Next

/
Thumbnails
Contents