Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-22 / 221. szám

1997. szeptember 22., hétfő Hegyei Körkép 3. oldal Emékeztek, hogy emlékeztessenek Dr. Ringelhann György polgármester elhelyezi az emlékezés virágait fotó: perl Márton Rabsicok Egy olvasói levélben írják, hogy hazánkban elszapo­rodtak a rabsicok, akik a fo- lyókból és más horgászvi­zekből könyörtelenül zsák­mányolják a halakat. Igaza van a levélírónak. Sőt, nemcsak az ejfajta rab­sicok száma növekedett meg, hiszen az élet minden területén tapasztalható e je­lenség. Amely különösen sajnálatos, ha a becsületes adó- és járulékfizetők milli- árdjairól van szó... (f. a.) * Képviselők fogadnak Ma 16 órától az egri Hu­nyadi általános iskolában tart fogadóórát Csányi Barna tanácsnok. Szerdán 16 órától a Családsegítő In­tézet információs irodájá­ban Fejes Attila, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke várja a választópol­gárokat. Lakossági fórum Holnap 18 órakor az egri városháza dísztermében la­kossági fórum keretében ismertetik a kommunális hulladéklerakóval kapcsola­tos kiegészítő vizsgálatok eredményeit. Tisza-tavi fejlesztések Dr. Jakab István, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke holnap Budapesten tárgyal Szekeres Imre szocialista országgyűlési képviselővel. A megbeszélésen a Tisza-tó fejlesztésével kapcsolatos kérdések kerülnek szóba. Szüreti vigasságok Gyöngyöspatán 27-én és 28- án tartják a szüreti fesztivált, amelyen felelevenítik a régi hagyományokat. A progra­mot a meghívott pávakörök műsora, Csata Zsuzsa és vendégei, sok zene és bor- címke-kiállítás színesíti. Rózsaszentmártonban 28-án rendeznek hasonló faluna­pot, szüreti felvonulással. Ovi- és sulimozi Egerben, az Ifjúsági Házban holnap 1Ö és 14 órai kezdet­tel vetítik a 101 kiskutya című filmet. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület. 14.00- 22.00 - Hatvan belte­rület. (Folytatás az 1. Idáiról) Dr. Menczel Gusztáv, a Szov­jetunióban volt Politikai Rabok és Kényszermunkások Érdek- védelmi Szervezetének (SZO- RAKÉSZ) elnöke emlékeztetett a két diktatúra áldozataira, amikor egy külföldi hatalom hadbírósága ártatlan embereket ítélt kényszermunkára, és az el­hurcolt mintegy 800 ezer ma­gyar közül csak 380 ezer térhe­tett haza családjához. - Szí­vünkben bosszúvágy nincsen - mondta Menczel Gusztáv -, egyszer már meg kell békiilni, (Folytatás az 1. oldalról) A fimet a szerző eredeti, kilenc milliméteres vetítőgépének se­gítségével sikerült átjátszani. Az országban egyedülálló, a te­lepülés' életét tükröző anyag fennmaradó részének, illetve a többi vizuális emléknek - fotó, képeslap - az arhiválása, men­tése is szerepel a múzeum ter­veiben. A püspöki palota földszinti időszaki kiállítóhelyén, a bemu­tató két számítógépén fut majd HEVES A Tehetséges Gyerekekért Ala­pítvány kuratóriumi ülésén dön­töttek az idei pályázati lehető­ségekről. Mint Zemlényiné Bíró Judittól, a polgármesteri hivatal munkatársától megtudtuk: a ko­rábbi évekhez hasonlóan négy szakterületen kaphatnak támo­gatást a tehetséges gyerekek. Megyei jellegű szaktantárgyi előre kell nézni, és elősegíteni azon erkölcsiség visszaállítá­sát, amiért mi éltünk: hogy sze­ressük a hazát, a szülőt, a hi­tünket. Hirdesse ez a kegyeletei tábla, hogy törvénytelenségek többé ne történjenek. A polgármesteri hivatal ne­vében dr. Ringelhann György, Eger város első embere és Jobb László ny. ezredes tisztelgett az áldozatok emléktáblája előtt, majd a megyei önkormányzat, az Öreg Prepák és Öreg Diákok Baráti Társasága, a Magyar Demokrata Fórum, az 56-os Szövetség, a Szent György Lo­az a multimédiás program, amellyel nemcsak az említett amatőr mozgóképek, hanem, Hevessy további színes diaké­pei, továbbá a múzeum saját vá­logatott fotó- és képeslap­anyaga is megtekinthető lesz. Az Eger és az egriek a huszadik század első felében címet viselő kiállítás, amely az 1896-os mil- lénium és az 1945 közötti idő­szakot öleli föl, hagyományos részében láthatóak lesznek a város múltjához kötődő további versenyekre folyamatosan pá- láyzhatnak az intézmények. A „Heves Sportjáért" kategóriá­ban azok a tanulók adhatnak be anyagi támogatásra kérelmet, akik megyei vagy országos ver­senyen kimagasló eredményt értek el. A minősített nyelvvizs­gával rendelkező diákok vagy az alsófokú oktatási intézmé­nyekben az alapfokot megszer­zők szintén pályázhatnak. To­vagrend, a Magyar Demokrata Néppárt és a SZORAKÉSZ or­szágos elnökségének képviselői helyezték el a kegyelet virágait. A sorstársak sorából kilépve koszorúzott Bérezi Ferenc is, akit 10 évre ítéltek el, s aki az Északi-sark lágereiben temette hó alá kiszenvedett társait, ahol az összekapart hóhalomra egy botocskát tűzött a halott szá­mával. Csak ennyi maradt az emberből, reggelre a többit fel­falták a vadak. Ám a nevek és lelkek emléke hazaérkezett. Gál Elemér dokumnetumok, tárgyi emlé­kek: így a helyi egyesületek, a tűzoltóegylet, az egri dalkör, az egri főreáliskolák, a helyőrség, a sportélet, valamint a fertály­mesterek relikviái is. A szándékok szerint a hely- történet és a polgári élet bemu­tatása az iskolásoknak is lehe­tőséget kínál arra, hogy köze­lebb kerülhessenek a város múltjához. A kiállítás a tervek szerint 1998. július 1-jéig várja majd a látogatókat. (kj) vábbá a szaktantárgyi verse­nyeken kimagaslóan szereplő közép- vagy általános iskolások is kérhetik támogatásukat. Ez utóbbira jelentkezéseket 1998. május 31-ig fogadnak el. À rendelkezésre álló összeg egyelőre nem ismert, ugyanis a város által létrehozott alapít­vány tökéjénak kamatait osztják szét támogatás gyanánt. (-romi) A multimédia varázsolja elénk a múltat Tehetséges gyermekeket támogatnak Tolivégen Az élet iskolái A művelődési tárca első embere - miként azt lapunknak nyi­latkozta - úgy véli, a kicsiny települések iskoláinak jövőjét az integráció jelenti. Magyar Bálintnak bizonnyal igaza is van abban, hogy azok a parányi okatási intézmények, amelyekben csupán néhány diák tanul (támogatás ide vagy oda) nem feltét­lenül életképesek. Ám az embernek ilyenkor nem kizárólag a pragmatikus szempontok jutnak az eszébe. Jómagam inkább azokra az apró községekre gondolok, amelyek elöregednek, így lassú kihalásra ítéltetnek. Ezek zömében éppen az iskola az, amely a fiatalsá­got, a folytonosságot, a megmaradást jelképezi, sőt, mi több, azt garantálhatja. Hiszen ha a nebulók már kisiskolás korukban mindennapos utazásra (hadd ne mondjam: ingázásra) vannak kényszerítve, vajon mi köti majd őket felnőtté válásuk után a szülőfalujukhoz? S természetesen nem csupán őket veszíti el a település, hanem a pedagógusait is. Azokat az értelmiségiket, akik sokszor embertelen erőfeszítések árán, mostoha körülmé­nyek között teszik a dolgukat, mégis maradnak, mert értelmét látják a munkájuknak. S mert esetleg azt is érzik: ha elmennek, még kevesebb ai esély arra, hogy falujuk megmaradjon. így hát én sajnálok minden, a lét és nemlét határmezsgyéjén álló iskolát. Mert ha talán nem életképesek is,, sok helyütt az életet jelenthetik. Stanga István „Szemétszüret”, kevesekkel EGER Az Életfa Környezetvédő Szö­vetség ifjúsági tagozata a Környezetvédők Ifjúsági Köre „szemétszüretet” rendezett szombaton az Északi lakóte­lepen. Mint azt Cserged Csaba szervezőtől megtud­tuk, nagy csalódására csupán hat vállalkozó szellemű, a környezetéért tenni akaró la­kos jelentkezett a felhívásra. Ennek ellenére tíz panel ház környékét rendbe tették. Hat zsák szemetet gyűjtöttek össze a játszóterekről, a bokrok alól. A legközelebbi takarításra október 11-én kerül sor, ami­kor az Eger patak mentén szedik össze a hulladékot. Remélhetőleg akkor már töb­ben felfigyelnek a környék ál­lapotára, s feláldozzák egy szabadnapjukat a természet megóvása érdekében. (e. e.) Az egri érsek felszentelte a megújhodott templomot (Folytatás az 1. oldalról)-Rendkívül nagy öröm szá­momra - mondotta dr. Sere­gély István a Hírlapnak -, hogy az elmúlt hét esztendő­ben negyven új, s számos fel­újított templom kapcsán ke­rülhetett sor a hálaadás nap­jára. Mindez a magyar nép életrevalóságát is bizonyítja, hiszen az ezer esztendő alatt nem ez az első alkalom, hogy egy bennünket megtépő idő­szak után ismét a jövőbe me­rünk tekinteni. (cseh) Sikeres borok, eredetvédelemmel EGER A fehérborok piacán érezhető a külpiaci kereslet visszaesése, s ez nem utolsó sorban az ol­csó olasz importboroknak a kelet-európai régióba történő agresszív betörésével magya­rázható - hangzott el a hét vé­gén Egerben azon a tájékozta­tón, amelyet a város hegyköz­sége az Egri Szüreti Napok al­kalmából rendezett. Dr. Dula Bence hegybíró ugyanakkor azt is elmondta, hogy a „nyo­mott” szőlőár emelkedett, á kékszőlő esetében például lé­nyegesen meghaladja majd a védőárat. Megindult a ládás szőlőexport Csehországba, ahová a Mátraaljáról, Éger környékéről is szállítanak. Az eddigi jó idő várhatóan a szü­ret végéig kitart majd, a jobb minőségért érdemes hát várni a szedéssel. Az eddigi szőlő­minőség és mennyiség a korai fajtáknál jó, a cukorfok ked­vező. Az egri bor védelme érde­kében csak az kaphat szárma­zási bizonyítványt, aki a sző­lővel kapcsolatos szabályozást betartja. A hegyközségi hatá­rozat a zefír, a muskotály és a rizlingszilváni szedését már engedélyezte, míg a leányka, a kékoportó és a blauburger faj­ták esetében a szüretet szep­tember 26-tól lehet kezdeni. Az előbb szüretelőket eltilthat­ják az egri termőhelyre utaló megjelölés használatától, emellett pénzbírsággal is sújt­hatják. À hegybíró kiemelte to­vábbá, hogy nem kizárólag a cukorcefrével való manipulá­ciót, hanem azt is borhamisí­tásnak minősítik, ha - az ere­det- és származásvédelem elő­írásait megsértve - nem pon­tosan az van a palackban, amit azon feltüntettek. A Park Hotelbeli rendezvé­nyen bemutatták az idei helyi és nemzetközi versenyek aranyérmes egri borait: az Egervin, Vincze Béla, Thum- merer Vilmos, Gál Tibor, va­lamint Simon József pincésze­tének, illetve a Szőlészeti Bo­rászati Kutató Intézet italait. Az eseményen elhangzott: a hegyközséggel együtt a város is támogatni kívánja a jövő évi, Szt. Donát napi Egri Bikavér ünnepen a Szt. Donát-szobor felállítását. Néprajzi, történeti múltunk HEVES A Heves Megyei Múzeumi Szervezet szakmai irányításával készül el az a tanulmánykötet, amely Heves néprajzi, történeti múltját összegzi, mintegy 350- 400 oldalon. A könyv alakban megjelenő kiadvány lesz az első, amely részletesen bemu­tatja a város ezer évét, fejlődé­sének állomásait, hagyomá­nyait. Mint dr. Fülöp Erzsébettől, a polgármesteri hivatal jogtaná­csosától megtudtuk: várhatóan 12 témakört dolgoznak fel a szakemberek. így részletesen taglalják a honfoglalás korát, a kora középkor történéseit, a tö­rök hódoltság időszakát, az 1848-49-es eseményeket, a pol­gárosodás éveit és a századelő fontosabb állomásait. Emellett a szerzők külön fejezetet szen­telnek a történelmi egyházak­nak, a temetkezési szokásoknak, valamint a temetők múltjának, értékeinek, családfáinak feltá­rására. Részletesen kitérnek a tér­ségre jellemző mezőgazda­ságra - bemutatva annak tradi­cionális, kézi változatát -, a dinnyetermesztés hagyománya­ira, de az oktatás, művelődés, épp úgy külön fejezetet kap, mint a kézműipari mesterségek fejlődése. A kötet megjelenését a he­vesi önkormányzat támogatja. A megyei múzeumi szervezet szakemberei ígéretet tettek arra, hogy az 1998-as esztendő vé­géig befejezik az előkészülete­ket, így aztán a nem kis munka megjelenése 1999-re várható. (szuromi) A HEVES «’"HÍRLAP ÜGYELETE: Újságíró: JÓNÁS ÁGI Telefon-(36)413-853 Fax-(36)412-333 * ~ rm Hirdetésfelvevő: AMBRUS HENRIETT Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: GAZSÓ LÁSZLÓNÉ Telefon - (36)412-646

Next

/
Thumbnails
Contents